Szabad Újság, 1992. október (2. évfolyam, 220-245. szám)
1992-10-29 / 243. szám
Belföld 1992. október 29. 2 Szabad ÚJSÁG PRÁGÁSÁN Jan Strásty szövetségi miniszterelnök a bősi ügyben történt szavazást követően kijelentette, hogy az adott körülmények között nem tudja elképzelni a kormány működését. Ha a szövetségi kabinet kétfelé szakad, képtelen az országot képviselni. Ezzel szemben Michal Kováé, a Szövetségi Gyűlés elnöke szerint nincs ok a kormány lemondására... POZSONYBAN a szlovák kormány megvitatta azt a törvényjavaslatot, amely a népszavazás módját írja elő. Mielőtt azonban az a szlovák parlament elé kerülne, a kormány még egyszer átdolgozza. Václav HAVEL perli Jaroslav Novákot, a republikánusok CSNT-képviselőjét. A Őeské Budéjovice-i kerületi bírósághoz benyújtott vádirat szerint Novák az október 24-iki Őesky Denníkben alaptalanul vádolta az exelnököt azzal, hogy egykor elvonókúrának vetette alá magát. PrÁGÁBAN a Prosperáló Csehszlovákiáért Polgári Mozgalom képviselői levelet írtak John Major brit kormányfőnek, hogy nyomást gyakoroljon Václav Klaus cseh és Vladimír Meéiar szlovák kormányfőre. Mindezt azért követelik, hogy az ország kettéosztásának folyamatában vessék magukat alá a kormányfők a lakosság akaratának. A mozgalom egyébként továbbra is elutasítja az államszövetség szétverésére irányuló törekvéseket. Tiszteletreméltó a mozgalom szélmalomharca, hiszen ma már alig akad valaki az országban, aki még hisz Csehszlovákia fennmaradásában. RaJNOCHOVICÉBEN (Kroméfííi járás) kedden szeminárium kezdődött az emberi jogokról. Itt Sheryll Law, az Amnesty International prágai irodájának képviselője többek között azt mondta: „Minden ember joga azon múlik, hogyan tartják tiszteletben az illetékesek a polgárok emberi jogait. Senki sem sértheti a másik jogait, mert akkor ő is jogsértést szenvedhetne.” Angyal IMRE, Pozsony város rendőrfőkapitánya levélben kért elnézést Jana Koánárovától, a ÍSTK fotóriporterétől. KoSnárovát a szeptember 16-iki Slovan—Ferencváros mérkőzésen az egyik rendőr gumibottal bántalmazta, és fényképezőgépéből kitépték a filmet, amelyen a brutális rendőrségi beavatkozást örökítette meg. K assán a város képviselőtestülete nem hagyta jóvá a jövő évi költségvetés javaslatát, mert abból képtelenek lennének biztosítani a város szükségleteit, ugyanis halaszthatatlan karbantartási munkálatokat kell elvégezni a város útjain, a közvilágítási hálózaton, a távfűtési rendszerben, s az épülőfélben levő szeméttelepet pedig még jövőre szeretnék átadni. POZSONYBAN a Komensky Egyetemen tanszéket nyit az UNESCO, ahol az emberi jogok témaköréből hallgathatnak előadásokat az egyetemisták. Az erről szóló szerződést Párizsban írták alá. KsYJOVBAN Miloslav Mareéek, aki hosszú időn keresztül éhségsztrájkot tartott, levelet írt Jifí átetinának, a Cseh Köztársaság főügyészének. Levelében Mareéek aláhúzta, hogy kitart azon követelései mellett, amelyek őt annak idején éhségsztrájkra késztették, és követeli ügyének mielőbbi elintézését. POZSONYBAN bejelentették, hogy 1993. január elsejétől új nemzeti biztosítási intézmény alakul. A szlovák kormány ülésén megbízták az egészségügyi és a szociális minisztert a közös törvénytervezet kidolgozásával. PRÁGÁBAN a szövetségi belügyminisztérium közölte, hogy az utóbbi két nap során 1333 közúti baleset történt, s azoknak 14 halálos és 45 súlyosan sebesült áldozata volt. Az anyagi kár csaknem 18 millió koronát tesz ki. HELYREIGAZÍTÁS Lapunk október 26-iki számának 3. oldalán a „Magyar offenzíva Bős ügyében" című írásban sajnálatos tévedés történt. Martonyi János úr ugyanis külügyminisztériumi államtitkár, s nem pedig a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának államtitkára, ahogy írtuk. Olvasóink szíves elnézését kérjük. Élt hetvennégy évet Utolsó születésnap Prágában kedden rendkívüli ülést tartott a szövetségi kormány, amelyen jóváhagyta az államszövetség megszűnéséről szóló alkotmánytörvény javaslatát. Mindezt Jan Strásky szövetségi miniszterelnök jelentette be a kabinet ülését követően. A évfordulóval kapcsolatban országszerte megemlékezést tartottak, ami korántsem volt annyira ünnepélyes, mint a korábbi évek során. Prágában például a Vencel téren tartott egyik tüntetés szónoka Csehszlovákia kettéválását a müncheni döntés következményeivel hozta párhuzamba. Akadnak olyan politikai erők még, mint például Miroslav Sládek republikánusai, akik az erős, prosperáló Csehszlovákiát éltették. Az ország más városaiban, de elsősorban Csehországban hangzottak el olyan vélemények, hogy a választásokon győztes politikai erők nem kaptak felhatalmazást az államszövetség szétverésére. Mindez azonban alighanem már csak „eső után köpönyeg”. Weiss Hornot idézi (Tudósítónktól) — A Csehszlovákia Megbékéléséért Mozgalom nagygyűlést tartott tegnap Pozsonyban, hogy megemlékezzenek Csehszlovákia megalakulásának 74-ik évfordulójáról. Közel 500 fő vett részt a megmozduláson. A gyűlés szónokai elítélték a választásokban győztes két kormánypárt politikáját, mely a szövetségi állam szétverését eredményezte. Elmondták, kezdeményezni fogják, hogy október huszonnyolcadika állami ünnepként legyen nyilvántartva 1993. január elseje után is. A tüntetés békéjét időnként egy 30 tagú, főleg kopasz fiatalokból álló csoport rendbontó magatartása zavarta meg, akik fasiszta jelszavakat skandálva, szlovák állami lobogókat lengetve próbálták túlkiabálni a békés tüntetőket. Figyelemre méltó, hogy egyetlenegy rendőr sem volt jelen a rend fenntartására, annak ellenére, hogy a tüntetést előre bejelentették a rendezők. (kp) Álszent baloldal Peter Weiss meg van győződve arról, hogy a nemzetközi közösség nem a propagandahadjáratok alapján, hanem fejlődése és politikája szerint ítéli meg Szlovákiát. A Demokratikus Baloldal Pártjának elnöke azokra az aggasztó jelekre reagálva mondta ezt, melyek arra utalnak, hogy Szlovákiának nehézségei támadhatnak az Európai Közösséghez való csatlakozása során. Weiss szerint a kérdést egyoldalú propaganda övezi, melyet bizonyos magyarországi politikai erők alakítottak ki. „Ha a nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok jogainak tiszteletben tartását Szlovákiában a nemzetközi követelmények szintjén felül biztosítjuk, akkor nem látok okot arra, hogy a nemzetek közössége elszigeteljen bennünket” — nyilatkozta a baloldali politikus. Hozzátette, hogy egyes cseh politikusok már az előző választási időszakban foglalkoztak azzal, miként válhatna Csehország a föderáció kizárólagos jogutódjává. A bősi vízművel kapcsolatban elmondta, egyetért Horn Gyulával, miszerint az erőmű körüli helyzet alakulása attól függ, miképp sikerül meggyőzni a külföldet. Végezetül bejelentette, hogy pártjának van saját jelöltje a szlovák köztársasági el- nöki posztra, de nevét egyelőre nem hozzák nyilvánosságra. Duray még mindig téma (Folytatás az 1. oldalról) zalékos munkanélküliséggel számol a kormány, jövőre kevesebbet tervez ennél, miközben a tudományosság szférájában 32 százalékkal csökkenti a kiadásokat, ugyanígy az egészségügyben és iskolaügyben is, ami további munkanélkülieket termel. Szociális téren az emberek életszínvonalának jelentős visszaesése várható. A költségvetés nem számol semmiféle járandóság valorizálásával — a nyugdíjakéval sem —, eltörli a 220 korona árkiegyenlítő pótlékot, a munkanélküli segély folyósítását a család anyagi feltételeitől teszi függővé, s amennyiben az egy főre jutó bevétel meghaladja a létminimumot, a munka nélkül maradt családtagnak nem jár juttatás. A létminimum változatlanul 1200 korona marad, bár az új adórendszer bevezetésével az árak ismét felmennek Igen? Nem? (Folytatás az 1. oldalról) ban egészen más derült ki. Röviden az, hogy a már igencsak összehúzott derékszíját további lyukakkal kell gyarapítani, hogy egyáltalán be lehessen akasztani a szöget valahová — legalább a szíj elszakadásáig. Merthogy „a szabadságnak ára van, a terheket közösen kell viselnünk”. Mondják újabban a győztesek. Ezt azonban nem elég mondani, ehhez jogosítvány is kell, kerül, amibe kerül. Mert, bizony, a népszavazás is több millióba fog kerülni. Kit érdekel?! Fontos, hogy a polgár szentesítette a Csehországgal megkötött szerződéseket. És szentesíteni fogja, mert az valóban jó mindkét országrésznek, illetve mindkét állam polgárainak. Jelzés nélküli híranyag: CSTK, TK SR Mert a polgár nem gondol arra, hogy a szerződések szentesítésével igazából szentesíti a közös állam szétválását is, amit eredetileg nem akart. S szentesíti és elfogadja ezáltal az életszínvonal további romlását, a gazdasági nehézségeket és a várható szociális romlást. Mert a polgár nem gondolkodik politikusán — vélik legalábbis a győztesek. Nos, lehet, hogy igazuk van. A polgár viszont tudja, hogy a politika úri huncutság, ő meg becsületes, egyszerű ember, s nem kíván részt venni huncutságokban. Ergo: nem megy el „ratifikációsán népszavazni”, nem mond sem igent, sem nemet. Hm! Lehet, hogy nem lesz ratifikációs népszavazás? NESZMÉRI SÁNDOR A szövetségi kormány ellenére! (Folytatás az 1. oldalról) amikor erőműveket épített a Dunán, Bős pedig szlovák területen fekszik. Binder szerint nem volt idő a „játékra”, mert november 15-étől jönnek a „nagy vizek”, így nem az a tét, hogy valakit leváltanak-e vagy sem, lépése miatt. Eközben beindították a bőisi vízlépcső egyik turbináját, amit Jan Strásky a szlovák álláspont további megmásításának minősített, ezzel szemben Jozef Moravéík külügyminiszter arra hivatkozott, hogy a lépésre szükség volt, mert több víz került a felvízcsatomába, mint ahogy azt elképzelték. Igaz, korábban Zdenko Pírek, Moravéík helyettese az Európai Közösség országainak nagykövetei előtt kijelentette, hogy Bősön nem fognak áramot termelni! Még kedden úgy magyarázták a turbinák beindítását, hogy az akkori állapot alkalmas volt az ún. vizes próbák végrehajtására. Ekkor mintegy ötszáz köbméter víz folyt át a turbinákon. Tegnap 16 óra 48 perckor nagyjából ugyanezt erősítette meg a ŐS I K híre, hozzátéve, hogy a szlovák kormány egyetlen tagja sem tud arról, miszerint Bősön áramot termelnének a turbinák. Egy perccel később azonban a bősi erőmű igazgatójára, Jozef Poíevkára hivatkozva ugyancsak a ŐSTK közölte, hogy már hétfőtől 40 megawatté rás teljesítménnyel üzemel az erőmű. Hiába volt tehát a hazai és külföldi környezetvédők, politikusok, közéleti személyiségek tiltakozása. Még az olyan szervezeteké is mint például a Greenpeace. Ez a szervezet nyilatkozatot nyújtott át a Csehszlovák Sajtóirodának, amelyben hangsúlyozzák, hogy a Duna elterelése akkor, amikor az Európai Közösség független bizottsága tárgyalásai folytak, nem minősíthető egyébnek, mint a nemzetközi társadalom arculcsapásának. „Ami most a Dunán történik nem lep meg bennünket. A mű építői éppoly arrogánsán viselkednek a politikai személyiségekkel szemben, akárcsak hosszú évek során tették azt a környezetvédőkkel. Az az állítás, hogy az építkezés ideiglenes és a jelenlegi állapotában visszafordítható folyamat, nem más, mint az az átlátszó kísérlet, hogy megtévesszék a nyilvánosságot.” Politikai toplista Dlouhy és Weiss A legújabb közvélemény-kutatási eredmények szerint Csehország legnépszerűbb politikusa Vladimír Dlouhy. Szlovákiában Peter Weiss vezeti a toplistát. Dlouhyt a cseh listán Václav Havel és Václav Klaus követi. Szlovákiában Vladimír Meéiar a második, mögötte Michal Kováé és Ivan Gaíparovic következik. Több mint 50 százalékos eredményt ért el Alexander Dubéek, Jozef Pro kei és Milan Kríazko. Az MPP a Duna eltereléséről Józanságot és felelősséget Szombaton megkezdődött a Duna elterelése. Olyan tény ez, amely nagyon komoly konflitkusforrássá válhat Magyarország és Csehszlovákia, illetve Szlovákia viszonyában. A Magyar Polgári Párt az elmúlt két évben azon volt, hogy az erőmű kérdése ne váljék politikai kérdéssé, és főleg ne akadályoza a két állam rendszerváltás utáni kapcsolatát. (...) Bős kérdésében a szlovák és a magyar politikai reprezentáció az elmúlt két-három esztendőben a probléma megoldását a süketek párbeszédeként valósította meg: egyik fél sem akarta felismerni, hogy a másik számára milyen belpolitikai jelentőséggel bír a kérdés, és egyik fél sem akarta elismerni és tiszteletben tartani a másik álláspontja politikai hátterének létjogosultságát. (...) Külön hangsúlyt érdemel, hogy az ebben a kérdésbhen is megnyilvánuló egyoldalú lépések politikája egyrészt megakadályozta az erőműhöz tartozó tényleges szakmai problémák megnyugtató megoldását, másrészt undok fertőző betegségként átterjedt a két ország, az 1993. január 1-jével önállóvá váló Szlovák Köztársaság és a Magyar Köztársaság viszonyára. Bős kérdése mind Magyarország, mind Szlovákia számára az egyik legfontosabb erőpróbát jelentette a szocialista örökséggel való szembenézés, a politikai nagyvonalúság és érettség kérdésében. (...) Történelmi felelősség terheli mindazokat, akik az amúgy is érzékeny szlovák—magyar kapcsolatokat újabb tehertétellel súlyosbítják. Pozsony, 1992. október 26. A Nagy László, az MPP elnöke és a korona inflálódott és inflálódik. A kormány számol az oktatási intézmények és az óvodák privatizálásával, elsősorban az iskolai és óvodai étkezdékével, ahol piaci áron adnának kosztot a gyerekeknek. Ugyancsak meg kell vásárolni január elsejét követően a tankönyveket, térítést kell fizetni a gyógyszerért stb. Bauer Edit szerint ezek az intézkedések azt jelentenék, hogy a hazai modell-család — dolgozó apa, gyesen lévő anya, két tíz éven aluli gyermek —, amennyiben az apa keresete elérné az ipari szférában jelenleg érvényes 4 221 koronás átlagkeresetet, a szegénységi szintre süllyedne. Az Együttélés azért tájékoztatta minderről a sajtó képviselőit, mert más fórumokon nem hívják fel a figyelmet arra, mekkora gazdasági és szociális feszültség várható jövőre. A szociális feszültségek pedig könnyen használhatók ki másfajta feszültségek keltésére. A szlovák újságíróknak Duka Zólyomi Árpád magyarázta meg, — bár ő nem akar a távollévő Duray Miklós helyett választ adni arra a kérdésre, miért mondta, hogy nem zárja ki az etnikai konfliktusok vagy a polgárháború veszélyét — a szociális problémák okának keresése során a jövő évi sokkal feszültebb légkörben igenis előfordulhat, hogy ezt az okot a kisebbségben találják meg. Hangsúlyozta, maga Meéiar kormányfő már többször is — különböző okokból — megpróbált bűnbakot csinálni a kisebbségből. Ezért tartják fontosnak, hogy már most figyelmeztessenek minden állampolgárt a várható kritikus problémákra. -ngyr-Devizapiaci árfolyamok Érvényben: Devizaárfolyamok Valutaárfolyamok 1992.október 29-én Vételi Eladási Közép- Vételi Eladási Közép- Deviza-(Pénz-)nem árfolyam 1 egységre, koronában Angol font Ausztrál dollár Belga frank (100) Dán korona Finn márka Francia frank Görög drachma (100) Holland forint ír font Japán jen (100) Kanadai dollár Luxemburgi frank (100) Német márka Norvég korona Olasz líra (1000) Osztrák schilling Portugál escudo (100) Spanyol peseta (100) Svájci frank Svéd korona USA-dollár 43,772 44,212 19,676 19,874 88,327 89,215 4,729 4,777 5,755 5,813 5,361 5,415 14,024 14,164 16,164 16,326 47,853 48,333 22,776 23,004 22,274 22,498 87,327 88,215 18,189 18,371 4,459 4,503 20,987 21,197 2,585 2,611 20,354 20,558 25,594 25,852 20,391 20,595 4,824 4,872 27,854 28,134 43,992 42,16 19,775 18,58 88,771 85,69 4,753 4,57 5,784 5,50 5,388 5,20 14,094 12,87 16,245 15,68 48,093 45,36 22,890 21,99 22,386 21,34 88,771 84,83 18,280 17,82 4,481 4,32 21,092 19,84 2,598 2,55 20,456 19,29 25,723 24,67 20,493 19,98 4,848 4,65 28,994 27,29 45,30 43,73 20,28 19,43 9,97 88,33 4,87 4,72 5,98 5,74 5,52 5,36 14,41 13,64 16,64 16,16 48,72 47,04 23,31 22,65 22,90 22,12 90,95 87,89 18,74 18,28 4,62 4,47 21,28 20,56 2,67 2,61 20,91 20,10 26,37 25,52 21,04 20,51 4,97 4,81 28,69 27,99 Ruszin kérés: ítéljék el! A Kárpátaljai Republikánus Párt felszólította a csehszlovák parlamentet, hogy helyezze hatályon kívül és ítélje el azt az 1945. június 29-én megkötött csehszlovák—szovjet szerződést, amelynek értelmében Kárpátalja Ukrajna része lett. A felhívást FUip Sedlv^nek, a Szövetségi Gyűlés első alelnökének adták át a párt képviselői. Az orosz nyelvű szövegben többek között az áll, hogy az ukrán parlament nem tartja tiszteletben annak a népszavazásnak az eredményét, amelyen a polgárok 78 százaléka Kárpát-Ukrajna autonómiája mellett foglalt állást. A republikánus párt az egyetlen kiutat abban látja, hogy a térség jövőjéről szóló népszavazást nemzetközi ellenőrzés mellett bonyolítsák le.
