Szabad Újság, 1992. október (2. évfolyam, 220-245. szám)

1992-10-27 / 242. szám

A SZABAD ÚJSÁG SPORTMELLÉKLETE, 7. SZÁM FELELŐS SZERKESZTŐ: NÉMA LÁSZLÓ „Ki nem állhatom magam”, avagy mese a rút kiskacsáról Ha az ember leveszi a képet, a hangok alapján azt hiheti, hogy a tévében erotikus filmet adnak. Valaki nyög, jajgat... Pedig épp teniszmeccs van műsoron. A pályán Szeles Mónika. Az a kislány, illetve hölgy, aki tízévesen megnyerte a floridai Miami­ban a tizenkét éveseknek kiírt Orange Bowlt, s két évvel később Jugoszlávia leg­jobb sportolója lett, megelőzvén a népszerű alpesisízőket,kosarasokat,kézilabdázókatés mindenki mást. Ekkor ugyanis már kétszeres világbajnok volt a juniorok között. S az eltelt hét esztendőben pedig ő lett a sportág „first ladyje”, sokat bírált és irigyelt első hölgye, aki a maga módján nem más, mint egy belevaló Fiatal lány, sokarcú és sokrétű teremtés annyi különbséggel, hogy még ráadásul te­niszezik. S nem rosszul. Floridán tízéves gyermekként lát­ta Mónikát a nagy mágus, Nick Bol­­lettieri, akinek híres teniszakadémi­ájáról sok sztár került ki. — Rosszabb, mint a gályarab­ság — nyilatkozta egyszer az egyik teniszező Bollettieri iskolájáról, módszereiről. — Ha ezt valaki ki­bírja, az erős, odaadó és céltuda­tos ember. E tulajdonságok híján valószínűleg Mónika sem tartana ott, ahol tart. Kibírta az olasz származású ame­rikai szakember terrorját, négy esz­tendeig tűrte az elnyomást, míg egy szép napon egyetlen szó nélkül odébbállt. Ez is Mónika... Két évvel később, 1989-ben belé­pett a profik táborába, s alig tölt ott további kettőt, amikor átveszi az uralmat. S uralkodik... Ez az igazi Mónika. Ezerkilencszázkilencvenegy már­cius tizenegyedikétől egy icipici au­gusztusi megszakítással Mónika ül a női tenisz trónján. A világ legfiata­labb uralkodója. Amikor trónra ju­tott, még nem volt 17 és fél éves Szeles Mónika szülei társaságában megfutamodott Wimbledontól, s utána megnyerte az US Opent, előt­te pedig a melbourne-i és a párizsi tornát, így csak egyetlen lépéske hiányzott, hogy övé legyen a Grand Slam. Az idén megismétlő­dött a helyzet, azzal az icipici kü­lönbséggel, hogy Wimbledonban is ott volt Mónika, csak éppen Steffi Graf, a Mónikát megelőző uralkodó jobb napot fogott ki. Megint csak ezen a kis epizódon úszott el a Grand Slam. A magánéletben ugyanolyan cél­tudatos és magabiztos Mónika, mint a pályán. Nem tetszett magának a róla készült képeken. — Olyan vagyok, mint egy rút kiskacsa. Szörnyű, micsoda pofá­kat vágok — kommentálta. Ennek ellensúlyozására egyre többet adott magára a pályán kívül. Extravagánsan öltözködött, amit persze, észrevették a leghíresebb di­vat- és kozmetikai cégek is, s szíve­sen kínálták neki készítményeiket. Mónika kapott az alkalmon. Sok­szor látni a lapokban modellként és (archív felvétel) manökenként, bár még nem ez az igazi foglalkozása. — Tetszene nekem. Lehet, hogy a tenisz után valami ilyen pályára lépek. Amikor kicsi voltam, min­denáron színésznő szerettem vol­na lenni, de nem jutottam be az iskolai színjátszó csoportba. De még mindig nem tettem le róla. Egyszer majd jelentkezem a színi­akadémiára.» Mónikának sok-sok arca van. Egyszer romantikus pózban, más­kor extravagánsan, aztán sportosan. Imádja a változást. — Ezért vállalom szívesen, ha modellnek hívnak. Órákat töltünk a stúdióban vagy a helyszínen, de úgy elszáll az idő... A tenisz közben készült képeket nem szereti. — Ez a munkám — mondja szá­razon. Viszont imád vásárolni. Szenve­délyesen járja az üzleteket, mint a legtöbb nő. Csak azzal a különbség­gel, hogy ő milliókkal a számláján... Urban Klára Az angliai Hanley város központjában egy hatalmas bronzszobor áll, amely cselező focistát ábrázol. A talapzatán a követ­kező felirat olvasható: Sir Stanley Matthews. Az angol labdarúgás egyik csillaga 1915. február elsején született e szóban forgó ang­liai városban. Neve a futball gyönyörűségé­nek, az eredményességnek, valamint a halhatatlanságnak szimbólumává vált. Hogy miért? Ez a kiváló labda­rúgó a nép fiaként robbant be a sportéletbe — s a népért játszotta ezt a csodálatos játékot. Amikor 1986-ban felke­reste őt Colin Melbourne szobrász, hogy tu­dassa vele szándékát, Matthews igencsak csodálkozott. — Hát miért éppen én, hiszen jómagam csak egyike voltam a jó focistáknak Szeren­csére többen voltunk akkoriban, akik egé­szen jó színvonalon űztük ezt a sportot. Mindehhez még hozzáfűzte, hogy a szobrász inkább más után menjen. Keresse fel például Reg Mitchellt, aki a világhábo­rúban repülősként vett részt — és védte a várost... A szobrász azonban hajthatatlan volt, s úgy döntött, sir Matthews lesz a „kiválasz­tott”. A szobrot valóban megérdemli. Bobby Charlton, az angol foci óriási egyénisége így vélekedik Matthewsról: — Jómagam éppen sir Stanley Matthews idejében indultam el a pályán. Abban az idő­ben játszott, amikor például Pelé meg Becken­bauer volt a csúcson. Sok kiváló labdarúgót ismerek Láttam játszani Piatinit, Zicot, Gullitot... De azt egyikük sem tudja, amit Matthews tudott! Valóban szép idők voltak azok Mat­thews életében. A múltidézést bizony na­gyon régen kell kezdeni. 1937-ben volt első alkalommal angol válogatott a Stoke City villámgyors jobbszélsője. Skóciával mérkőz­tek a Hampden Park zöld gyepén, 149 547 (!) néző előtt. Ez még a mai napig is rekordot jelent a nagy-britanniai labdarúgás életében. A bemutatkozás azonban — legalábbis ami az eredményt illeti — nem sikerült a Stoke City játékosának. Az angolok ugyanis 1:2 arányú vereséget szenvedtek, annak ellenére, hogy Matthews nagyszerűen játszott. Nagyon szívesen emlékszik vissza többek között az 1956-os évre. Akkor ugyanis ő lett Európa legjobb labdarúgója, övé lett az Aranylabda. A sors iróniája, hogy pálya­futása során csapatával mindössze egy al­kalommal nyerte meg az Angol Kupát, va­lamint kétszer lett angol bajnok. Klubjai általában a második divízióban szerepel­tek. Sosem játszott olyan nagynevű együt­tesekben, mint például a Manchester, a Tot­tenham vagy az Arsenal. Tizennégy éven át a Blackpool mezét öltötte magára, ennek elle­nére mindenki a Stoke Cityt könyvelte el anyaegyesületének. Ötvennégy éves korában ennek az egyesületnek lett az elnöke. Csak­hogy abban az időben a Stoke már a harma­dik divízióban szerepelt. Emlékezései során azonban mégis a Blackpool együtteséhez tér vissza. Mégpedig az 1953-as évhez, az Angol Kupa döntőjéhez. Az el­lenfél a Bolton csapata volt, amely a Wemb­leyben húsz perccel a mérkőzés vége előtt még 3:1 arányban vezetett. De ezután már Matthews percei következtek. Három gólt lőtt zsinórban, az utolsót három perccel a meccs lefújása előtt. így lett kupagyőztes a Blackpool... Érthető tehát, hogy mind a Stoke City, mind pedig a Blackpool a szívéhez nőtt sir Stanley Matthewsnak. Persze, a Stoke azért jobban... (sb) fiz ördöngös cselező sem! Alig telt el egy újabb másfél esztendő, s Mónikát Billie Jean King, Martina Navratilova és Chris Evert társaságában emlegetik. Azon kívül, hogy ő lett a legfiatalabb világ­első, még valamiben vezet, kerese­tét tekintve. Trónra kerüléséig csak a hivatalos pénzdíjak összege 2,1 millió dollárra rúgott, s az összbevé­tele 12 millióra! A legbőkezűbben a FILA (öltözék), a Xonex (ütő) és a Perrier (francia ásványvizet forgal­mazó cég) bánt vele. Sokan jósolták, hogy Mónika, aki olyan erőt ad az ütésekbe, hogy néhány férfi is megirigyelheti, nem bírja soká. Andrea Jaeger és Tracy Austin sorsára jut. A fiatal tenisze­zőnő mind ez idáig azonban ügye­sen rácáfolt az állításokra. Tény, hogy nem túl sokszor volt sérülése. Állítólag Károly papa ügyel arra, hogy egyenletes legyen a megter­helés, alapos erőnléti felkészülést kapjon. Tény, hogy amikor édes­apjával először kiment szülőváro­sában, Újvidéken a pályára, leánya csak kéz-láb emberke volt. Vé­kony kis kezekkel... Két kézzel kel­lett tartania az ütőt tenyeresnél és fonákütésnél is, hogy meg bírja üt­ni a labdát. Rövidesen viszont óriási erővel ütött... Szelesék... Újvidékről jöttek, s nagyon haragszanak, ha szerbeknek titulálják őket. Amikor az egyik szerb újság közéjük sorolta, Mónika élesen tiltakozott. — Családunk évtizedek óta él a Bánságban. Magyarok vagyunk, ' és sohasem szűntünk meg azok lenni. Csak egy időben nem na­gyon volt tanácsos ezt túlságosan hangoztatni. Édesanyám, Eszter, fivérem, Zoltán, édesapám és én mindig magyarul beszéltünk ott­hon. Nagymamám még mindig ott él, abban a pokolban. — Van még időm — adta vissza a labdát, amikor tavaly afelől faggat­ták, hogy nem eszi-e a méreg, hogy First lady Szeles Mónika Születési dátum: 1973. decemberi (Nyilas jegyében) Születési hely: Újvidék Lakhely: Újvidék, Sarasota (USA - Florida) Szülők: Károly (egyben edző) és Eszter (háztartásbeli) Testmagasság: 175 cm Testsúly: 53 kiló Haja színe: sötétszőke Szeme színe: kék Iskolai végzettség: a floridai Bran­­demon Akadémián magántanuló­ként tanul Partnere: nincs állandó barátja Tulajdonságok: öntudatos, szor­galmas Autó: Ferrari (17 évesen megkapta Amerikában a jogosítványt) Példaképe: Susanne Lenglen. Az „isteni ” francia 1919 és 1925 között hatszor nyert Wimbledon­ban. Ő a tenisz első szupersztár­ja, aki olyan, mint egy balerina, s olyan temperamentumos, mint egy díva. Különös ismertetőjegye: balkezes, mindkét ütésnemnél két kezét használja. Szívesen visel tarka­barka ruhát, óriási kalapot, amely alatt elbújhat. Ruháinak egy részét maga készíti Babonás: „Sohasem lépek a vonalra”. Pályafutása: 1981 • első győzelem az iskolai tornán, 1989 - első év a profik között, első győzelem a houstoni tornán, 1990- legfonto­sabb sikerek- győzelem a Roland Garros-n, Key Biscayne-ben, San Antóniában, Tompában, Rómá­ban, Berlinben, Los Angelesben, Oaklandban és New Yorkban (Mesterek Tornája), 1991 - Mel­bourne, Párizs, US Open és a Mes­terek Tornája (összesen 23 torna-, 167 mérkőzésgyőzelem, 23 vere­ség), március tizenegyedikétől (ki­sebb szünettel) világranglista-veze­tő, 1992 - győzelem Melbourne­­ben, Párizsban és az US Openen Edző: 1986-1990 Nick Bollettieri, 1990 óta édesapja, Károly és fivére Zoltán Erőssége: gyorsaság erős akarat, kitartás, soha sem adná föl, biztos tenyeres Gyengéje: ritkán megy a hálóhoz, a volley-stop Kedvtelés: zene - rock, énekes - Paula Abdul, virág-rózsa, színész­nő - Marilyn Monroe, állat - ló, kutya, hobbi - látogatás Disney­­landben, baseball-mérkőzés, plüssállatkák így látják mások — „Koravén” - Navratilova szerint. Mindig min­denkihez kedves - ezért a többi te­niszező ki nem állhatja. Szokások: Imádja a hasábburgo­nyát sok-sok kecsuppal Minden városban átböngészi a lapokat, nem adnak-e éppen Monroe-fil­­met.

Next

/
Thumbnails
Contents