Szabad Újság, 1992. október (2. évfolyam, 220-245. szám)

1992-10-03 / 222. szám

1992. október 3. Kultúra Szabad ÚJSÁG 5 „élükre fordult képek a pocsolyák földbegyűrt vásznán kalap meg cigarettavég szájban koponyák szürke mágnesében a rombolás is valami transzcendens felépülés és szétrobban minden ami nem egyensúlyérzet" (Mészáros Ottó: üzenet Kassák Lajosnak) Párbajra hívták ki a valóságot A Stúdió érté vándorfesztiváljáról Akinek az életben megadatott látni, hallani és érezni a vers szüle­tését, valamint színeiben és kisugár­zásában is befogadhatta az öntuda­tára ébredő gondolatot, valószínű­leg tudja, mi az a performance. A videokölteményeknek, térköltészeti akcióknak és performance-oknak az előadói szeptemberben ismét Érse­kújváron folytathatták az alternatív művészetek nyelvén öt évvel ezelőtt megkezdett párbeszédüket. —Az idei fesztiválnak újra a Béke mozi adott otthont, és a városi ön­­kormányzat, a Városi Kulturális Központ és a Galéria XC támogatá­sát élvezhettük A fesztivál az idén abban (is) különbözött az előzőek­től, hogy vándorjelleget kapott. Szék­helyünkről Pozsonyba, majd Prágá­ba, végül pedig Karlové Vary-ba „vándorlunk", és ezalatt tizenhét or­szág hetven művésze váltja egymást a színpadokon — tudtuk meg juhász R. Józseftől. A szervezőgárda: Rokkó (Juhász R. József), Mészáros Ottó és Németh Ilona az idén is nagyon ko­moly munkát végzett. A fesztivál ugyanis sem hangula­tában, sem kínálatában nem maradt el az elmúlt évek rendezvényeinek színvonalától; bár egyesek szerint az alternatív művészetnek nem éppen kedveztek a fényűző csarnokok, a nagyterem, s hogy a performance­­ok, happeningek, alternatív, poszt­modern és neoművészetek képvise­lőinek az előadásai egykor a félho­mályos Csemadok-pincehelyiségben gazdagabbá tették, emberközelbe hozták a születendő alkotást. Most azonban a titok, a mélység a távoli színpadról csupán szilánkjaiban ju­tott el a címzettekhez. Talán éppen ezért ragadtak meg engem is inkább a szabadtéri előa­dások. A hűvös „éjszakai stúdió” a két kanadai fiatal, Alexander Birch­­ler és Teresa Hunbard előadását is hitelesebbé tette. A páros Árnyak múzeuma címmel mutatta be árny­játékát — földrészek, emberi szer­vek tűntek fel a két összegombolt, kivilágított ing „színpadi terén”, majd a műsor Csehország és Szlová­kia térképénél az ing szétgombolá­­sával ért véget. A Romániából érkező Ütő Gusz­táv a lelkében feszülő gyászt vitte színre, amit a fekete-fehér kontrasz­tok tettek hangsúlyosabbá. Parittyá­jával a világba lőtte az erőszak okoz­ta fájdalmas kiáltást, majd foszlós kenyérszeletekre rakta „fegyveré­nek” gumidarabkáit. Köpenyét fi­nom fehér liszttel szórta be, majd ezen végezte a fekvőtámaszt. Mint­egy „újrajátszva” az említett jelene­tet, Ütő Gusztáv végül belebukott a lisztbe, arcán megjelent a fehéren világító halál. A csend mindennél többet jelentett... A Béke mozi egyik gazdasági iro­dájában Dán Perjovschi román mű­vész „fehér szobában” saját orszá­gába varázsolta magát vissza. Alko­tását szeptember 17-én este fél nyolckor kezdte és 18-án, ugyaneb­ben az esti időpontban fejezte be. A kívülálló csupán a szabadon maradt apró ablakon nyerhetett betekintést a műterembe. A második felvétel az ARTE AST elnevezést kapó kész művet láttatja a helyiségben, amely­nek egyetlen berendezési tárgya a fekete ravatalozó asztal. A falak, be­leértve a mennyezetet is, a 24 órás munka eredményeképpen, valóság­gal életre keltek: sírtak, gyűlöltek. Szegénynek érzem a beszámolót, hiszen a műsorok közül csupán né­hányat sikerült kiemelnem, a feszti­vál résztvevői szerint talán nem is a legfigyelemreméltóbbakat. A véle­mények különböztek, ami termé­szetes, hiszen ezúttal nagyobb szám­ban képviseltették magukat a kö­zép- és főiskolás fiatalok. Nélkülük egyetlen alternatív mű sem kelt vol­na életre. Ahány szempár igézte a színpadon dolgozó művészt, annyi képzeletben társultak a gondola­tok a komoly játékban edzett, pel­lengérre állított valósággal. Csu­pán József Attila kristálytiszta lo­gikája, Hrabal borotvaéles iróniá­ja, Kassák nyersessége érzékelteti azt, amit Hamvas Béla végül ki­mondat velünk: „Ami van, mindig bizonytalan, az egyetlen biztos, a vagyok. A bizonytalan az, ami bi­zonyítható, és amit be is kell bizo­nyítani. A biztos az, ami bebizo­­nyíthatatlan. ” SZÁZ ILDIKÓ Álláshirdetés A pozsonyi Agusztus 29-e ut­cai óvoda szakképzett magyar óvónőt keres hosszabb távú he­lyettesítésre. Jelentkezni lehet az óvoda igazgatónőjénél naponta 8-tól 15 óráig személyesen vagy tele­fonon. Telefonszámunk: 490-644. V____________________________J A nyelvváltás a családban kezdődik Szeptember 17—18-án első ízben ren­deztek Szlovákiában nemzetközi nyelvészeti konferenciát A házigazda szerepére a Nyit­ná Egyetem Hungarisztikai Tanszéke vállal­kozott, a szervezőbizottság munkáját Teleki TIboroé tanár irányította Az igényes, speci­ális kutatási területek várakozáson felüli ér­deklődést váltottak ki az élvonalbeli szak­emberek körében. Mintegy 65-en jelentkez­tek köznyelvi, dialektológiai és onomaszti­­kai (névtani) előadással a konferenciára: a legtöbben Magyarországból jelezték érdeklő­désüket, de az ungvári, maribori, újvidéki, kolozsvári, hamburgi st^- magyar tanszékről és más hungarisztikai intézményekből is ér­keztek kutatók XXX Az előadások sorát Kiss Jenő, az ELTE tanszékvezető tanára nyitotta meg, s a regio­nális nyelvkutatás problémáiról beszélt A nyelvjárások léteznek, élnek, éppen ezért a velük foglalkozó tudományág kiszélesítésére van szükség — mondta A falusiak beszéde csupán a külső szemlélő számára tűnik köz­nyelviesnek, hiszen a nyelvjárás jobbára a familiáris helyzetek megnyilvánulási formá­ja, s nem egyéb regionális szinten való stan­­dardizálódásnáL A magyar nyelv hárompó­­hisosságát tehát a nyelvjárás, a regionális köz­­nyelv és a standard jelenti. A beszélt standard elsajátítását az iskola és a telekommunikációs eszközök biztosítják A határokon túli ma­gyarság számára egyetlen biztosíték az anya­nyelvi oktatás lehetősége, dhd ez hiányzik, tömegek számára válik elérhetetlenné a beszélt standard elsajátítása Egyetlen eszköz marad tehát: a tömegfájékoztatás A külföldön élő magyarok természetes nyelvével tulajdonképpen két forma áll szemben: az idegen államnyelv és az anya­nyelvi köznyelv. A nyelvjárás eróziója fel­gyorsul Tudomásul kell vennünk: százezrek beszélnek magyarul „csak" nyelvjárásban — vagy sehogy. A magyar nyelvűek egyhar­­mada a magyar országhatáron kívül idegen nyelvűekkel való érintkezésben él Ezért tart­ja Kiss Jenő szükségesnek a nyelvészek de különösen a dialektológusok rendszeres ta­lálkozását Jakab István, a Comenius Egyetem tan­székvezető tanára, hazai nyelvész szaktekin­télyünk szerint a nyelvészeti problémák már az egyes fogalmak meghatározásával kez­dődnek A nyelvváltozatokat nem tudjuk pontosan elkülöníteni Különösen veszélye­sek nyelvünk tisztaságára az utóbbi időben egyre gyakrabban hallott,, anarchikus ” meg nyilatkozatások Egyes „nyelvújítók” szerint fölösleges normákat szabni A kisebbségi nyelv velejárója az idegen hatás — hágni kell hát, hadd beszéljen mindenki úgy, ahogy akar, hogy aztán az égik kisebbség ne értse meg a másikat? — tette fel a kérdést az előadó. A kisebbségi területeken aktív szakmai és államigazgatási nyelvhasználat nincs Köz­nyelv csupán az iskolákban alakult ki, ahol a tanterv a köznyelv elsajágftását tűzi, ki célul Sajnos, iskoláink még az érettségig sem érik el a tantetvben kijelölt célt Vulgáris és nyelvjárási elemek keverednek a diákok beszédébe A nag többség körülbelül a regi­onális köznyelv-változatot ismeri. Egyéni szakmai szavakat, tükörszavakat használ­nak, holott a fogalmakra nem új kifejezést kell kitalálni, hanem megkell találni a létező magar megfelelőjét Hangay Zoltán a Budapesti Tanárképző Főiskoláról érkezett, s az elmúlt időszakban a budapesti kisiskolások nyelvhasználatát vizsgálta Kutatási eredményei bizonyítják, hog a mintát adó felnőtt környezet beszéde lefelé, a szleng felé nivellálódik; nem csoda hát, ha a diákok írásbeliségében is megjele­nik az igénytelen nyelvhasználat A köznyel­vi norma lebecsülése, nem elsajátítása, eltor­laszolja az útját a klasszikus irodalom élve­zetének, mert elavultnak, korszerűtlennek ér­zik azt, ami szebb, értékesebb. Csuka Gyula mérnök, a Csehszlovákiai Magyarok Anyanyelvi Társaságának termi­nológiai szakcsoportvezetője ezúttal a helyte­len iskolai terminusok gyűjteményé adta közre és sajnálattal állapította meg hog iskolaügi terminológiánk „vadhajtásai­nak” lenyesegetése mindezidáig nemigen volt eredményes. Ennek okát nagyrészt ab­ban látja, hog a Magarországon megjelent szakszótárakhoz az itteni tanítótársadalom nem jut hozzá A felmérések azt bizonyítják, hog a szlovákiai magarság három-ötezer terminust használt helyteleníti. Szabómihály Gizella, a CSEMATalebtö­­ke a múlt évben végzett kétnyelvűség—él­őnyelvi kutatásról számolt be Lanstyák Ist­vánnal k&dőfves felmérést végeztek két szlo­vákiai magar, két szlovák és két magaror­­szágj magar gimnáziumban. A leghevesebb normától való eltérést a felsőfokú végzettség gél rendelkező szülő gyerekeinél tapasz­talták Kiderült, hog a lakhely nagysága és a helyes nyelvhasználat között nincs összefug gés A -suk, -sük, -szűk, -szűk, -nák ragok, a -e kérdőszó és az ties igék helyes használatát vizsgálva a legjobb eredményt a szlovákiai magar gimnazisták érték el A legtöbb nor­mától való eltérés ugariakkor a magyar anyanyelvű szlovák gimnáziumi tanulók között jelentkezett Gyivicsán Anna, az ELTE szláv tanszé­kének munkatársa egyszersmind a Magyar­­országi Szlovákok Szövetségét is képviselte a konferencián. A kisebbség nyelvének tár­sadalmi keretlehetőségei és az elértéktele­nedés veszélyei című előadásnak legelején leszögezte: a másság az oka, hog Közép- Európában még napjainkban is születnek nyelvtörvények. Kelet-Közép-Európában mindig is központi szerepe volt a kultúrának és a nyelvnek, s a nyelv a politikai harc részévé vált Minden nyelv fejlődésének zá­loga a teljes szerep a kultúrában, családban, politikában stb. A magarországj szlovákok nyelvének társadalmi szerepe teljesen háttér­be szomlt A magarországj szlovákságot irritálják azok a támadások, melyek szerint rossz a nemzetiségi bevallás, gengülőben az identitástudat Ismerni kell a társadalmi­történelmi előzményt, s el kell fogadni a tényt, hog a nyelvváltást nem lehet kívülről befolyásolni. Ég zárt szlovák település kül­ső kényszerítő erő nélkül, belülről kezdte el a nyelvváltást — a nyelvváltás tehát hama­rabb történik meg a családban, mint a nag­­közösségben A magarországj szlovák nyelv tele van arehaizmusokkal nagyon sokban különbözik a standardtól A szlovák köz­nyelvet negyven éve oktatják az iskolákban, ám ezt a nyelvet az iskola falain kívül nem használják. Jakab Róbertné országgyűlési képviselő, a Magyarországi Szlovákok Szövetségének elnöke a nyelvjárás, a köznyelv és a többségi nyelv viszonyát boncolgatva mondta: a nemlétező iskolarendszer, a telekommuni­káció majdnem teljes hiánya nem teszi lehe­tővé a közrtyelv kifejlődését A magarorszá­­gi szlovák gerek nem fogadja el az otthon nyelvét, mivel az iskolában a standardot tanulja Sok esetben maga a tanár is úg érzi, hog a köznyelvnél élőbb a nyelvjárás. Funkció híján a köznyelv megszűnik A mai szlovákok szókincse azonos azzal, amit a 19. században a telepesek magukkal vittek. Zsilák Mária magyarországi szlovák elő­adó szitáén az ELTE szláv tanszékéről érke­zett. A magarországj szlovákok írásos emlé­keiről szólva elmondta, hog azok szerzői iskolázatlan írástudók, regionális köznyel­ven írnak, amely át meg át van szőve nyelv­járási elemekkel A belső nyelvváltásra pél­daként említette Tótkomlóst, ahol 1880-iga szlovák hivatalos nyelv volt A szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanár­képző Főiskola munkatársának, Vörös Ottó tanárnak az előadása számunkra azért volt érdekes, mivel kutatását Gömör és Abaúj területén, a Pelsőctől Kassáig elterülő ma­gar falvakban végezte. A Csehszlovákiai Magatok Anyanyelvi Társaságának szerve­zésében, 15-20 főiskolás és egetemista rész­vételével két éven keresztül végeztek nyelvjá­rási güjtőmunkát Rozsnyó környékért, majd fokozatosan kelet felé haladtak Vörös Ottó a gyűjtések révén érdekes megállapítást, mondhatni felfedezést tett: A Nyelvat­laszban ö-ző nyelvszigetként feltüntetett Csúcsomban ma már nincs ö-zés, viszont Csúcsomtól kelet felé haladva kiterjedt ö-ző terület létezik még ma is. A jelenség rend­szeresen előfordul például Szilice és Szádelő falvakban (kendör, hentös, embörök, tőitek stb.), s az ö-zés keleti határát mégnem érte el a gyűjtőcsoport. Lanstyák István, a Comenius Egyetem ta­nára a magar-sdovák kétnyelvű diákok ma­gar szókincsének sajátosságairól szólva eg képmegpevező teszttel végzett vizsgálat ered­ményeivel igazolta, hog a tárgakat, cselek­véseket anyanyelvükön tudjuk a legponto­sabban megnevezni Ezt a megállapítást Drá­­beková Zuzana (Comenius Egyetem) a ma­­gar-szlovák kétnyelvű diákok szlovák szókin­csének vizsgálatával támasztotta alá A tudósok feladata a tudományos tények feltárása, akár sértenek, akár nem. A tömeg a tények ismeretében kevésbé manipulálha­tó. Éne hívta fel a figyelmet zárszavában Kiss Jenő, aki többek között azt is hangsú­lyozta, hog az új ismeretek mindig is irritál­ták a sematikus gondolkodásúakat Itt az ideje, hog végre beszélni kezdjünk az elmúlt évtizedekben agonhallgatott történeti, nyelvtörténeti tényekről amelyek némelyike sokkoló hatással lehet a társadalomra A tények azonban igazságok — a tudomány feladata felkutatni és terjeszteni őket R. Ferenczi Éva Dan Perjovschi román művész saját hazájába varázsolta magát vissza Ütő Gusztáv a lelkében feszülő g/ászt vitte színre Fotó: Tóth Lehel

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents