Szabad Újság, 1992. október (2. évfolyam, 220-245. szám)

1992-10-26 / 241. szám

1992. október 26. Külföld Szabad ÚJSÁG 3 Tüntetés a washingtoni csehszlovák nagykövetség előtt Magyar offenzíva Bős ügyében Antall József magyar miniszterelnök levelet küldött Jozef Moraví ík csehszlovák külügyminiszternek, amelyben azt kérte, vesse latba befolyását a dunai vízlép­csőn folytatott munkák leállítása érdekében. bősi vízerőmű befejezése ellen. Ameri­kai környezetvédő és magyar nacionalis­ta szervezetek transzparenseket vittek a következő felirattal: „Ne adjanak helyet Meéiamak a Nemzetközi Valutaalap­ban”, ,A Duna nem Meéiaré”. A tünte­tésen részt vett a Föld Barátai környe­zetvédő szervezet 30 tagja, valamint az amerikai magyar honfitársi koalíció képviselői. A békés tüntetés résztvevői tiltakozó levelet adtak át a nagykövetség képviselőjének. Ugyancsak levelet in­téztek a Világbank igazgatójához, amelyben azt kérik, hogy ne nyújtson Szlovákiának hiteleket energetikai szük­ségletei kielégítésére vagy a gazdaság reformjára. Moravéík az MTI jelentése szerint azt válaszolta, hogy a szombaton végzett munkálatok a Duna elterelésének csak részmunkálatai. Csehszlovákia kész a további tárgyalásokra. Amennyiben be­bizonyosodna, hogy a vízerőmű Bősnél kedvezőlenül befolyásolja a környeze­tet, a gát lerombolható. Csehszlovákia azonban egyidejűleg nem akar olyan döntést hozni, amely a Cseh és a Szlovák Köztársaság érdekeivel ellentétes lenne. Jeszenszky Géza magyar külügymi­niszter az MTI-nek kijelentette, hogy a Duna elterelése ellenkezik a nemzetközi joggal. Az Európai Közösség szavai sze­rint kinyilvánította, hogy kész segítséget nyújtani a vita tárgyalásos megoldásá­hoz. „Pozsony azonban nem készült fel a minimális engedményekre sem” — hangsúlyozta Jeszenszky. A hágai Nem­zetközi Bíróságra benyújtott magyar vád az, hogy ami jelenleg Csúnyban tör­ténik, azt sok nemzetközi egyezmény tiltja. Magyarország a bősi vízlépcső ügyé­ben az EBEÉ-hez fordult. Mártonyi Já­nos, a magyar nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztériumi államtitkára brüsszeli sajtóértekezletén kijelentette, hogy Magyarország, mint a helsinki konferencia tagállama, megindította a válságeljárást. Mártonyi szerint ebben az értelemben jegyzéket nyújtanak át a budapesti csehszlovák nagykövetnek. Az EBEÉ válságkezelő eljárását mind­eddig csak minimális mértékben alkal­mazták. Washingtonban a csehszlovák nagy­­követség épülete előtt tüntetés volt a Botrány az ünnepen Budapesten péntek este az 1956. évi forradalom évfordulójának a parlament épülete előtt rendezett ünnepségein bőrfejűek és hozzájuk csatlakozott cso­port botrányos viselkedésével megaka­dályozta, hogy Göncz Árpád köztár­sasági elnök elmondja ünnepi beszédét. A tévéfelvételek tanúsága szerint a fia­talok egy csoportja náci sapkákban és nyilas szimbólumokkal jelent meg az ün­nepségen. Az államelnök lemondását követelő rigmusokat kiabáltak és a tö­meg egy része is csatlakozott hozzájuk. A rendőrség jelentése szerint nem tör­tént olyasmi, ami a beavatkozást szüksé­gessé tette volna. A magyar politikusok vagy elhatárolódtak az eseménytől, vagy elítélték az újnáci provokációt. A leg­főbb ügyész nem talált büntetendő cse­lekményt a Kossuth téren lezajlott ese­ményekben. Az 1956-os ünnepségen a sajtójelen­tések szerint egyenruhára emlékeztető öltözékben gyanús fiatalok csoportja is részt vett, akik egy része ugyancsak aka­dályozta az államfőt beszéde elmondá­sában. A lila melegítőbe öltözött fiata­lok röplapokat osztogattak a tüntetés résztvevői között. A főváros 111. kerüle­tének egyik képviselője szerint 60 fiatal­emberről volt szó, akik később egy HÖR (Határőrség) feliratú gépkocsira szálltak fel és ezzel hagyták el a hely­színt. A határőrség megerősítette, hogy a polgári ruhás fiatalok határőrök. A pa­rancsnokság szerint feladatuk az volt, hogy polgári ruhában őrködjenek a köz­­biztonság betartása fölött. Kísérteties hangnem Területi követelés? „A Duna elterelése csak azért lehet­séges, mert a szlovákok 1947-ben ’Euró­pától’ három magyar falut kaptak — Oroszvárt, Járfalut és Csúnyt” — írja a budapesti Új Magyarország című, az MDF-hez közel álló napilap. „Ez a há­rom falu a C variáns megvalósítása után jogi szempontból vissza kellene hogy ke­rüljön Magyarországhoz.” „A most ala­kuló szlovák nemzetállam hangsúlyozza ugyan, hogy nem változtatta meg a hatá­rokat, de katonai szempontból az egyik ostobaságot a másik után követi el. Hi­szen Pozsony hídfője, amelyet az emlí­tett falvak képeznek, csak addig marad hídfő, amíg a Duna eddigi medrében fo­lyik. Elterelésével a Párizsban kieszkö­zölt hídfő gyakorlatilag megszűnik. Po­zsony akkor, katonai konfliktus esetén, megvédhetetlen marad.” Abház harcosok a Gumiszta folyó mentén. A térségben gyakran tűznek össze az abház és az észak-kaukázusi fegyveresek a grúz kormánycsapatokkaL A felvétel az abházok állásaiban készült két összecsapás között (Telefotó: ŐSTK/EPA) A bősi probléma nemzetközi sajtóvisszhangja Lőpor a Dunában — abszurd színjáték A nemzetközi sajtó borúlátó hangnemben ír a csehszlovák­­magyar bősi vitáról és nem fukar­kodik hisztérikus előrejelzések­ben sem. Csehszlovákia, Magyarország és az Európai Közösség brüsszeli tárgyalásai­nak kudarca igen rossz előjel — írja a lengyel Gazeta Wyborcza, s hozzáteszi, hogy a politikusok párbeszédének befe­jezése után rendszerint az ágyúk párbe­széde következik. Bős már hosszabb ideje egy lőporos hordóhoz hasonlít, és bármelyik fél túl ideges reakciójának szikrája robbanáshoz vezethet. Ilyesmi — mint a nemrég lezajlott Slovan— FTC mérkőzésen történt összetűzés — teljesen naiv és banális okokból is kirob­banhat. A német Berliner Zeitung azt írja, hogy Budapest és Pozsony között a bősi Duna-elrekesztési munkálatok megkez­dése után tovább éleződött a helyzet. A döntés a vízlépcső ügyében Pozsony ke­zében van, de a szlovák kormány az Az újnácik folytatják ügyet a szövetségi szervekre hárította. Mind Szlovákia, mind Magyarország számára a vízlépcső ügye presztízskér­déssé vált bel- és külpolitikai vonatko­zásban egyaránt. Pozsony és Budapest közt a kapcsolatok befagyasztása tápta­laj mindkét ország nacionalistái számá­ra. A Magyar Hírlap a bősi vitát „ab­szurd színészek abszurd színdarabjá­nak” nevezi. Azt írja, hogy Meíiarnak még nincs állama, de mára Duna elte­reléséről dönt. Magyarország Cseh­szlovákiával vitatkozik, de létezik ez az állam még egyáltalán? — írja a lap. Abszurd Magyarország magatartása is. Honnan tudhatnák a szlovákok, mit akarnak a magyarok? Néhány nappal ezelőtt még arról folyt a vita, mit akar a vízügyi lobby, mit akar Antall kor­mányfő, mit akarnak a Kis Csallóköz lakói, mit akar a Duna. Ma azonban a magyar kormányfő mindenkinek, aki szóra érdemes, leveleket ír, pedig a Du­na elrekesztésének munkálatai már au-Kereszteket döntögettek Überlingenben egy volt nád koncent­­rádós tábor helyén a rendőrség jelentése szerint meggyalázták az emlékműveket, 50 keresztet és emlékoszlopot döntöttek le. A temető bejárata fölé horogkereszte­ket festettek. Fajgyűlölő jelszavakat má­zoltak arra a táblára, amely ismertette a koncentrációs táborokba zárt emberek szenvedéseit. Már korábban, pénteken a volt ravensbrücki koncentrádós tábor helyén megpróbálták felgyújtani az em­lékművet. Szeptember 23-ra virradó éj­szaka a sachsenhauseni volt koncentrád­ós tábor helyén az egyik emlékül megha­gyott baraképületet gyújtották fel. Tegnapra virradóra több mint száz rendőr megakadályozta Greifswaldban a jobboldali szélsőségesek egy vandál csoportját abban, hogy megtámadják a külföldi diákok kollégiumát. Ez az épü­let már a korábbi napokban is több tá­madás célpontja volt. 34 személyt letar­tóztattak. Szombaton sikerült megaka­dályozni a német és külföldi diákok faj­gyűlölet elleni menetének megtámadá­sát. Már a tüntetés előtt 25 helyi újnácit letartóztattak. Röviddel azután álarcos fiatalok mégis megtámadtak egy ifjúsági klubot. A rendőrökre gyújtópalackok­kal támadtak. Greifswaldban a balti ten­gerparton szerda óta minden éjszaka folytatják az újnáci provokációkat. gusztus eleje óta folynak. Maholnap a magyar—szlovák vita az EBEÉ, a Biz­tonsági Tanács, a hágai Nemzetközi Bíróság, a Duna Bizottság, a visegrádi hármak vagy négyek, az európai tizen­­kettek, az Éurópa Tanács, az Európa Parlament, a Fehér Ház, a Downing Street elé kerül... Hát nem nagyszerű ez? — kérdi gúnyosan a kommentár szerzője. Az abszurditás csúcspontja azonban, hogy mindmáig nem dolgoz­tak ki egy ésszerű megvalósítható gaz­dasági tervet, amely az egész vízlépcső­ügyet elemzésnek vetné alá és amely ki­indulópontul szolgálhatna a gazdasági ésszerűség alapján — írja a Magyar Hír­lap. Bős ügyében az ész azt diktálja, hogy mindkét fél közösen összehangolja a gazdasági és a környezetvédelmi köve­telményeket. Az ésszerűséget azonban túlkiabálja a nacionalizmus és a környe­zetvédelmi fundamentalizmus — írja a német Die Welt. Cikkének ezt a címet adja: Kardcsör­­tetés a Duna mindkét partján. A lap hozzáteszi, hogy a Duna elterelésének ténye már több mint egy éve ismert és ugyanennyi ideje igyekszik Csehszlo­vákia arra, hogy megalakuljon az Eu­rópai Közösség részvételével a szakér­tői bizottság. Ez a javaslat azért hiúsult meg, mert Magyarország a munkálatok feltétel nélküli leállítását követeli és az ügyet nemzeti presztízskérdésnek tekin­ti. A konfliktust tehát beprogramozták és mindenki tudta, hogy ezekben a na­pokban nemzetközivé buijánzik. Mit tett az EK? Eleinte semmit, most pedig vádaskodik. Iszkandarov katonai segítséget kér Utcai harcok Dusanbeban Iszkandarov, Tádzsikisztán ügyvivő elnöke, akit a kuljabi iszlámellenes csa­patok lemondattak tisztségéről, szom­baton a televízióban felkérte a Függet­len Államok Közösségének tagállamait, védelmezzék meg törvényes kormányát. Dusanbeban egész éjszaka lövöldö­zés volt és a helyzet áttekinthetetlen. A televízió épületét az orosz 201. gépesí­tett lövészhadosztály tartja ellenőrzése alatt. Iszkandarov az orosz katonáktól kért védelmet. A tadzsik biztonsági erők, amelyek hűek Iszkandarovhoz, egész éjszaka tá­madták a parlament épületét, amelyet Kuljab Népi Frontja foglalt el. Ezt a tö­­mürülést Kendzsajev vezeti, aki magá­hoz ragadta Dusanbeban a hatalmat. Tádzsikisztán több városából jelentések érkeztek arról, hogy a szembenálló felek csapatösszevonásokat hajtanak végre. Az orosz védelmi minisztérium több­ször biztosított afelől, hogy a hadsereg semleges marad. Ennek ellenére több katona már részt vett a harcokban. A belügyminisztérium és a nemzetbizton­ság épülete elleni támadást éppen orosz katonák segítségével verték vissza. Az orosz külügyminisztérium nyilatkozatot tett közzé, amely szerint a tadzsikisztáni polgárháború kiterjesztése egész Kö­­zép-Ázsiát fenyegeti. Nyugtalanságát fe­jezte ki az orosz nemzetiségű tadzsik ál­lampolgárok sorsa miatt. Attali jóslata Oroszországról: 20 feudális királyság Ismeretlen tettesek a dél-németországi Überlingenben a náci koncentrációs tá­bor helyén meggyalázták az áldozatok emlékművéL Kalapácsokkal 50 emlékosz­lopot és keresztet döntöttek le. Az utóbbi hónapban ez már a harmadik eset, hogy a náci népirtás áldozatainak emlékműveit meggyalázták (Telefotó: ÚSTK/EPA) Jacques Általi, az Euró­pa Bank elnöke azt jósolja, hogy az Orosz Föderáció 20 vagy több feudális ki­rálysággá bomlik, ahol a múlt századra jellemző ön­kényuralmi politikát foly­tatnak majd. A Szovjetunió széthullása utáni helyzet szomorú jelenségeiről At­tali egy nemzetközi szemi­náriumon számolt be, amely a piacgazdaság beve­zetésének problémáival foglalkozott a volt Szovjet­unió országaiban. Attali az egyik legfontosabb prob­lémának azt jelölte meg, hogy nincs pénz a Nyugat- és Kelet-Európából ki­vont katonák elhelyezésé­re sem. A gazdasági pénz­ügyi és közigazgatási vál­ság oda vezet, hogy a ter­mészeti kincsek fölött a helyi szervek veszik át az ellenőrzést, hogy így biz­tosítsák területük szük­ségleteit. Oroszországban fennáll az a veszély, hogy a stabilitási törekvések meghiúsulnak. A vállala­tok nem fizetik az adókat, zilált a valutarendszer és minden FÁK-tagállam óriási költségvetési hi­ánnyal küszködik. Nagy méreteket ölt az ún. maf­fiagazdaság. A cégek le­pénzelik a moszkvai hiva­talokat, hogy kiviteli enge­délyt szerezzenek, áruju­kat eladják és külföldön helyezik el az így szerzett jövedelmet. A FÁK össze­omlását elősegítheti az is, hogy felfüggesztették a külső segítségnyújtást. Václav HAVEL volt csehszlovák köztársasági elnök e héten Párizsba utazik, ahol felveszik az Erkölcsi és Politikai Tu­dományok Akadémiájának soraiba. Az ünnepélyes aktuson jelen lesz Roland Du­mas francia külügyminiszter is. Franciaor­szági látogatása során Havelt fogadja Mit­terrand francia elnök is. A BRIT királynő befejezte ötnapos németországi látogatását és Berlinből Londonba repült. II. Erzsébet Fülöp her­ceg kíséretében meglátogatta a kelet-né­metországi tartományokat is. Potsdam ban többezer helyi lakos ünnepelte. Látogatá­sának csúcspontja a drezdai Szent Kereszt templomban rendezett istentisztelet volt, amelyet a brit—német kapcsolatok fájdal­mas fejezetei áthidalásának szenteltek. Bukarestben a Demokratikus Nemzeti Megmentési Front, a nemrég le­zajlott parlamenti választások győztese el­utasítja a kormányalakítást, amennyiben az ellenzék továbbra sem működik együtt a párttal. A front eltökélte, hogy a kor­mányzás felelősségét a Demokratikus Konvencióra hagyja. Ezt Adrian Nastase külügyminiszter jelentette ki az ellenzéki vezetőkkel folytatott tanácskozása után. Lengyelországban 30 hóna­pig terjedő szabadságvesztésre ítéltek el 17 személyt, akik 1991-ben Mlawa városá­ban kegyetlenül rátámadtak a romák há­zaira. Az incidens során 9 házat romba döntöttek és két személyt megsebesítet­tek. Az elítélteket a per után azonnal sza­badon engedték, mert büntetésükbe be­számították a vizsgálati fogságban eltöltött hónapokat. A pénzbüntetések, amelyeket meg kell fizetniük 1000—2800 koronának megfelelő összegre rúgnak csak. A rombo­lás idején 9,3 millió korona kárt okoztak. A PÁPA 1994 januárjában szándéko­zik Izraelbe utazni. Ezt a Corriere della Sera című lapnak jelentette ki Simon Pe­res izraeli külügyminiszter, miután II. Já­nos Pál pápával tárgyalt. A pápa-látoga­tást VI. Pál pápa történelmi jelentőségű jeruzsálemi útjának 30. évfordulójára ter­vezik. ICoHL német kancellár azt javasolta, hogy 1995-től emeljék fel az adókat, hogy kiegyenlíthessék a volt NDK adósságait. A javaslat az ellenzéki, de a kormánykörök­ben is nagy ellenállással találkozott. N émetország azzal számol, hogy ebben a hónapban lesz a legnagyobb a menedékjogot kérelmezők száma. A Welt am Son tag szerint egy hónap alatt 56 ezer kérelmet intéznek a hatóságokhoz, ami a legtöbb amit eddig egy hónap alatt benyújtottak. A legújabb törvény szerint Németországban csak politikai üldözöttek kaphatnak menedékjogot, ami azt jelenti, hogy rengeteg bevándorlót rövidesen visszaküldenek hazájukba. LITVÁNIÁBAN tegnap parlamenti választásokat és az alkotmányról szóló népszavazást tartottak. A választásokon több mint 2,5 millió bejegyzett választó vehet részt. Áz eredményeket mára vátják. A parlamenti választásokat Landsbergis parlamenti elnök kezdeményezte, mert az utóbbi időben a képviselői testületben a baloldal túlsúlyba került. RomÁNIÁBAN a nagyarányú benzin­­áremelés ellenére sincs elég üzemanyag. Ezért helyenként zavargások ütötték fel fejüket. Nagyvárad közelében a gépkocsi­­vezetők eltorlaszolták a Craiova felé veze­tő főútvonalat. A gépkocsivezetők arra pa­naszkodnak, hogy a közel 100 százalékos áremelés ellenére a környéken majdnem egy hétig egyetlen töltőállomáson sem volt kapható üzemanyag. AlbÁNIA nem tudja mit tegyen azzal a 650 tonna növényvédőszerrel, amit Né­metország a lejárt garanciaidő után szállí­tott állítólag a mezőgazdaság megsegítésé­re. A növényvédőszerek higanyt is tartal­maznak és komoly környezeti problémá­kat okozhatnak. A vegyszerek a mezőgaz­daságban felhasználhatatlanok. Az egész­ségügyi minisztérium egyik vezető munka­társa szerint a német cég humanitárius segély címén olcsón meg akart szabadulni a mérgező hulladékától. EsZAK-KAUKÁZUSBAN a Rich­ter-skála szerinti 7-8 fokú földrengés volt, amely érezhető volt Grúziában, Eszak- Oszétiában és Oroszországban is. Az el­őzetes hírek szerint egy gyermek életét vesztette. A földrengés több lavinát indí­tott el a hegyekben, amelyek közül az egyik Kazbegi város lakónegyedét árasz­totta el. L ibériában a felkelők az ensz négy munkatársát túszul ejtették. Azzal vádolják őket, hogy az afrikai békefenn­tartó erőknek információkat adtak át a felkelőkről. Az ENSZ az esetről még nem nyilatkozott.

Next

/
Thumbnails
Contents