Szabad Újság, 1992. október (2. évfolyam, 220-245. szám)
1992-10-26 / 241. szám
Holnapi számunkban: SPOftTVllflG Négyoldalas sport m elleklet OLVASÓINK FIGYELMÉBE! äs»; Az elterelés zárószakasza Telik a felvízcsatorna Szombaton röviddel 10 óra előtt Gútor és Dunacsúny közelében beindult a Duna elterelésének a zárószakasza. A külön erre a célra felállított pontonhídon teherautókkal kezdték meg a kő, a sóder es a megközelítőleg 2,5 tonna súlyú betonkockák szállítását a folyóba. A Duna elrekesztése egész nap és éjszaka folytatódott, s 20 óra elteltével, azaz tegnap reggel 8 órakor a víz áramolni kezdett a bősi erőműhöz vezető felvízcsatomába. Az elrekesztési munkák során a pontonhíd fölött vasárnap délig mintegy 3 méterrel emelkedett meg a folyó szintje. Az elterelés 20 órája alatt a Váhostav tehergépkocsijai megközelítőleg 5 ezer betonkockát „szórtak” a Dunába. Az elrekesztés első fázisában 8400 ilyen kockára van szükség. Mihelyt végeznek a Dunába hordásukkal, a pontonhidat feljebb helyezik a Dunán, s a folyóba hordják a következő „adagot”. Egyébként az eltereléshez összesen 14 500 ilyen betonkockát használnak fel, amelyeket egyébként Magyarországon gyár(Folytatás a 2. oldalon) u-■* _____Lyi'sM A teherautók éjszaka is hordták a követ Lipták Béla bejutott az építkezésre (TK SR-felvétel) Vélemények, nyilatkozatok A Duna elrekesztése ellen tüntetők csoportjának a vezetője, Lipták Béla magyar származású amerikai professzor szombaton a Csehszlovák Sajtóiroda munkatársának nyilatkozva ismét hangoztatta, hogy a nemzetközi közösségnek be kellene fagyasztania a Csehszlovákiának szánt hiteleket, mégpedig a bősi erőmű építésének a befejezése miatt. Szavai szerint az amerikai kongresszusnak a jövő év elején kellene tárgyalnia a hitelnyújtási tilalomról, s ez azt jelentené, hogy akkorra ez már csak az önálló Szlovákiára vonatkozna. A Lipták-nyilatkozat kapcsán a szlovák sajtóiroda „jól értesült” washingtoni hírforrásokra hivatkozva kö(Folytalás a 2. oldalon) Kétszáz környezetvédő a gátnál Szombaton egy 200 fős csoport élén Lipták Béla ismét átlépte a rajkai határt, hogy tiltakozzon a Duna elterelése ellen. A tüntetők a dunacsúnyi gáthoz vonultak, mely az építkezés határát jelöli. Tíz környezetvédő — köztük Lipták Béla is—bejutott az építkezésre, és megtekintette az elterelést célzó munkálatokat Visszatérésük után Lipták Béla kitartásra szólította fel a Dunát szerető és érte aggódó embereket. A tüntetők nagy része a szigetközi Ásványráróra ment, ahol vasárnap újabb megmozdulásra került sor. Az Ákcióbizottság a Duna Védelmében a helyi lakosok közreműködésével itt nagygyűlést szervezett, amelyen osztrák, svájci, szlovák, magyar és angol környezetvédők vettek részt. A résztvevők elítélték a szlovák vízműépítők törekvéseit, amelyek a Duna erőszakos elterelésére irányulnak. Lubica Trubíniová, a csehszlovák Zöldek Pártjának a tagja a demokrácia megsértésével vádolta a szlovák vezetést, amiért az már több éve figyelmen kívül hagyja a helyi lakosság és a nemzetközi környezetvédelmi szervezetek véleményét. Ján Babej, Somolja alpolgármestere elmondta, hogy szlovák ember létére a Duna tájait egyenlő értékűnek tartja a Magas-Tátra vidékével, és nem szeretné, ha a Szigetköz szintén az „építők” áldozatául esne. (kmotrik) Lipták Béla a jól ismert transzparenssel (Fotó: TK SR) Telefoninterjú Duray Miklóssal, az Együttélés elnökével Beszélni kell a ránk leselkedő veszélyekről Duray Miklósnak a Szövetségi Gyűlés képviselőjének, az Együttélés Politikai Mozgalom elnökének a véleménye szerint a szlovák politikai életben számos olyan momentum van, amely konfliktushelyzetek veszélyét rejti magában és amely közvetlenül érinti a polgárok biztonságát. „Beszélnünk kell azokról a problémákról, amelyek a feszültség fokozódását idézik elő” — nyilatkozta a Csehszlovák Sajtóiroda munkatársának adott szombati telefoninterjújában Duray Miklós. Ezzel valójában arra reagált, ahogyan a szlovák lapok beszámoltak a múlt heti genfi sajtóértekezletén elhangzottakra. A jelenleg Svédországban tartózkodó parlamenti képviselő — mint ismeretes — október 18-án a svájci városban nyilatkozott a sajtó képviselői előtt, s ennek során az említett tényezőket elemezte. Az elhangzottakról beszámoló hírügynökségek elsősorban azt emelték ki, hogy Duray nem zárja ki az etnikai konfliktusok és egy esetleges polgárháború lehetőségét sem. A szövegkörnyezetből kiragadott szavakra Szlovákiában élesen reagáltak, többek között Milan Knazko külügyminiszter, aki ismét támadást intézett az EPM elnöke ellen. A sajtóiroda munkatársának adott interjújában Duray úgy vélekedett, hogy a szlovák kormány tagjainak és magának a miniszterelnöknek a nyilatkozatai, továbbá a rendőrkommandó polgári lakossággal szembeni bevetése, a területvédelmi egységek (Domobra(Folytatás a 2. oldalon) Miben dönthet? --------Vivát, demokrácia! Robbantgatunk, robbantgatunk? Nagy megrökönyödéssel hallgattam tegnap a rádió reggeli hírműsorát, miután megtudtam, hogy szombaton az esti órákban egy névtelen telefonáló arról „tájékoztatta" a szlovák sajtóirodát, hogy ha október 31-éig az építők (építők?) nem állítják le a Duna elterelésére irányuló munkálatokat, akkor az egész bősi vízművet a levegőbe röpíti. Miután a rendőrség átvizsgálta az építkezés területét, kiderült, hogy vaklárma volt az egész Kérdés, hogy kinek áll érdekében efféle rémhírek terjesztése? Talán a vízmű építését ellenző környezetvédőknek, akik tavaly Körtvélyesnél birka módjára (Folytatás a 2. oldalon) Mint ismeretes, Herman János magyar külügyminisztériumi szóvivő pénteki közlése szerint Magyarország képviselője hivatalos keresetet nyútott be a hágai Nemzetközi Bírósághoz a Duna elterelése ellen. Az alábbiakban ismertetjük a nemzetközi bíráskodással kapcsolatos alapvető tudnivalókat. A nemzetközi bíráskodás az államok közötti viták bírói úton való elintézése. A nemzetközi bírói szervek a nemzetközi vitákban csak az érdekelt államoknak a nemzetközi bíróság igénybevételére vonatkozó megegyezése esetében járhatnak el. A nemzetközi bíráskodás lényege tehát az, hogy A nemzetközi bíráskodás elvei a vitákban érdekelt felek a vitás ügyet közös elhatározással egy olyan szerv elé terjesztik, amely a vitát a felekre nézve kötelező módon dönti el. A nemzetközi bíróság két válfaja: a választott bíróság és az állandó jellegű bíróság. A kétfajta bíróság között az a legfőbb különbség, hogy a választott bíróság felállításának, összetételének és eljárásának módjára nézve a feleknek külön meg kell egyezniük; az állandó jellegű bíróságok állandóan működnek, összetételükbe az érdekelt államoknak nincs beleszólási joguk, és a bíróságra nézve általánosan érvényes eljárási szabályok is kötik őket. A Nemzetközi Bíróság (International Court of Justice — Hága) az ENSZ 6 fő szervének egyike, a világszervezet legfőbb bírói szerve. Alapszabályzata a Nemzetek Szövetségének fennállás idején működő Állandó Nemzetközi Bíróság szabályzatán alapul. A Nemzetközi Bíróság joghatósága kiterjed minden kérdésre, melyet a felek elé visznek, továbbá minden olyan ügyre, amelyet az ENSZ Alapokmánya vagy a hatályos nemzetközi egyezmények oda utalnak. Azt, hogy a Nemzetközi Bíróságnak van-e valamely ügyben az eljárásra joghatósága, maga a Nemzetközi Bíróság dönti el. A Nemzetközi Bíróság előtt csupán államok lépnek fel, magánszemélyek ügyében a bíróság nem járhat el. Az ENSZ Közgyűlése vagy a Biztonsági Tanács felkérheti a Nemzetközi Bíróságot, hogy bármilyen jogi kérdésben tanácsadó véleményt adjon. A Közgyűlés által felhatalmazott egyéb ENSZ-szervek és szakosított szervezetek — saját hatáskörükben — szintén kérhetnek tanácsadói véleményt a Nemzetközi Bíróságtól. A Nemzetközi Bíróság 15 tagját a Közgyűlés és a Biztonsági Tanács egymástól független szavazással választja meg 9 évre; a bírák újraválaszthatók. A Nemzetközi Bíróság bírái megbízatásuk ideje alatt más foglalkozást nem folytathatnak. A Nemzetközi Bíróság az ügyeket a bírák egyszerű többségi szavazatával dönti el, 9 bíró jelenléte szükséges a határozatképességhez. Szavazategyenlőség esetén a Nemzetközi Bíróság elnökének szavazata a döntő.
