Szabad Újság, 1992. október (2. évfolyam, 220-245. szám)

1992-10-23 / 239. szám

* / m m Mai számunkban: MEZŐGAZDASÁGI MELLÉKLET Meőiar biztosítékai ellenére A japánok tartózkodók A szlovák—japán együttműkö­dés kérdéseivel foglalkozó parla­menti bizottság felállításáról szüle­tett megállapodás az egyik legjelen­tősebb eredménye japán politikusok első szlovákiai látogatása alkalmá­ból tartott megbeszéléseknek. Mindezt Vladimír Meciar szlovák miniszterelnök mondta azon a talál­kozón, amelyen a japán parlament Aszano Kacuhito liberális demokra­­(Folytatás a 2. oldalon) Nyilatkozatok a hősi erőmű „hasznosságáról* lyó dunacsúnyi tiltakozó megmoz­dulásokról. A sajtóiroda munkatársa szerint A karhatalmi szervek ez alkalom­mal sem engedték be a tüntetőket az építkezésre. Mint ismeretes, a Lipták Béla: „Jövünk többen is” ményeknek. Ezzel szemben viszont szintén nem is tett említést az im­már több napja — magyarországi környezetvédők részvételével — fo­tegnap a szerdai résztvevőknek csu­pán az egytizede érkezett Magyar­­országról, hogy kifejezzék tiltakozá­sukat a beruházás kivitelezése ellen. környezetvédők élére a magyar származású amerikai állampolgár, Lipták Béla állt. ő tegnap elmond­­(Folytatás a 2. oldalon) Az aláírásgyűjtő akció nem járt sikerrel * Lesz-e népszavazás Ersekújvárott? Az MPP a belpolitikáról Nincs robbanásveszély A Magyar Polgári Párt tegnapi sajtótájékoztatóján a párt vezetői két, a közvéleményt és a politikusokat leginkább foglalkoztató kérdéssel kap­csolatban foglaltak állást Gyurovszky S. László elnökségi tag kijelentette: a tervezett ratifiká­ciós népszavazás nem ad módot Szlovákia polgárainak arra, hogy ki­nyilvánítsák véleményüket a föderá­ció sorsának további alakulásáról. „A kérdés — amire az állampolgá­roknak igennel vagy nemmel kelle­ne válaszolniuk — nem egyértelmű, ezért a Demokratikus Szlovákiáért Csanda András, Érsekújvár pol­gármestere a demokrácia győzelmé­nek minősítette, hogy már három­negyed éve magyar nyelvű utcanév­táblák is vannak a városban. Érsek- Január elseje után Még marad a korona A Csehszlovák Állami Bank azzal szá­mol, hogy január elseje, azaz a föderáció szétesése után bizonyos ideig még forga­lomban maradhat Csehszlovákia jelenlegi fizetőeszköze. Ezt Josef Toáovsky, a jegy­bank kormányzója nyilatkozta tegnap a Csehszlovák Sajtóiroda munkatársának. Hozzátette, hogy az említettek miatt az állami bank egységes pénzügyi politikát dolgoz ki, s továbbra is egységes gazdasági közeggel számol. Szavai szerint a tagköz­társasági jegybankok legkorábban január elsején jöhetnek létre, s a létrehozandó közös pénzügyi szervnek kell döntenie az ország fiskális politikájáról. A központi pénzintézet kormányzója szerint ennek a szervnek a döntéseit a majdani cseh és szlovák jegybanknak teljes mértékben tiszteletben kellene tartania. újvárott tegnap azzal a céllal tartot­tak sajtótájékoztatót, hogy a magyar megjelölések elhelyezésének a szük­ségességéről tartandó népszavazás követelésével kapcsolatos „szlovák” aláírásgyűjtő akció eredményeit is­mertessék. Róbert Polák és Kliment Kluc-Vonatonként 1 millió A cseh kormány legutóbbi ülésén javaslatot hagyott jóvá annak a kor­mányközi megállapodásnak a kidol­gozásáról, amelyet Csehszlovákia, Oroszország és Ukrajna (ma alá a Németországban állomásozó (volt szovjet) nyugati hadseregcsoport vo­natszerelvényeinek Csehszlovákián keresztül történő átengedéséről. Václav Klaus közlése szerint egy ka­tonai szerelvény áthaladási díja meg­közelítené az 1 millió koronát. A pénzt aztán a szerelvények által meg­tett kilométerek szerint osztanák fel Csehország és Szlovákia között. ka, a referendum ügyében alakult petíciós bizottság tagja elmondta, hogy 347 érvényes petíciós lapot összesen 4285-en írták alá. Az infor­mációk szerint az érvényes aláírások száma a város szavazásra jogosult polgárainak csak a 14,1 százalékát (Folytatás a 2. oldalon) Baleset Bohunicében A Szlovák Rádió tegnapi jelentése szerint szerdán baleset történt a nem üzemelő bohunicei A—1-es atom­erőmű áramelosztó részlegén. A sze­rencsétlenség következtében súlyo­san megsérült egy villanyszerelő, akit azonnal kórházba szállítottak. To­vábbi részletek nem ismeretesek, a baleset okát a Szlovák Villamosipari Művek helyi üzemének igazgatója ál­tal kinevezett speciális bizottság vizs­gálja. A kiszivárogtatott információk szerint a tragikus esemény nem befo­lyásolja az atomerőművi berendezé­sek működését. A cseh elnökválasztás módja Egyedül Václav Klaus? A Polgári Demokrata Párt tegnapi prágai sajtóértekezletén Václav Klaus cseh miniszterelnök, pártel­nök a majdani cseh államfő meg­választása kapcsán ellenérveinek adott hangot a közvetlen elnökvá­lasztás megtartását illetően. Az ál­lamfő közvetlen megválasztása azt jelenti, hogy nem a parlament, ha­nem a nép döntene az új cseh köz­­társasági elnök személy éről „A kormánykoalíción belül soha­sem foglalkoztunk részletesen a közvetlen elnökválasztással. Olyan világban élünk, amelyben a közve­tett államfőválasztások vannak többségben” — jegyezte meg Vác­lav Klaus, s kiemelte, hogy a majda­ni cseh államfőt a Cseh Nemzeti Ta­nácsnak kellene megválasztania. A miniszterelnök-pártelnök a további­akban elmondta: nem tudja elkép­zelni, hogy Csehországban milyen (Folytatás a 2. oldalon) A SZABAD ÚJSÁG szerkesztősége azonnali belépéssel FELVESZ gépírónőt Jelentkezni lehet a szerkesztő­ségben telefonon (07/210-39-94; 07/210-39-98) vagy személyesen, naponta 8 és 18 óra között. Csehszlovákiai adalékok az 1956-os magyar forradalomhoz Tízezer évek előtt ha megölte az ember az embert éhe vezette megint vissza a tetthelyre ámde manapság már csak az ösztöne hozza ei újra állván a gyilkos a tett színhelyén és mosolyog (Babos László: Hruscsov Budapesten, 1956) Az 1956-os magyar forradalom — rövidsége ellenére — alapjai­kban rázta meg a szocializmusba vetett hitet. Szabó Béla sztálinista szlovákiai magyar író szerint az SZKP XX. kongresszusának óriási visszhangja volt Csehszlovákiában; a tanácskozáson hangzott el Hruscsovnak az a titkos beszéde, amely a kelet-európai or­szágokban társadalmi-politikai pezsgést idézett elő. E területen Lengyelország és Magyarország járt az élen. A cseh és szlovák írók egyike-másika a magyarországihoz hasonló hangot ütött meg, de azt az akkori párt- és állami vezetés még könnyedén leszerelte. Antonín Zápotocky akkori államfő a Csehszlo­vák írószövetség kongresszusán (1956 áprilisában) azzal torkollta le az egyik fiatal költőt, hogy a párt irányítja az írószövetséget és nem fordítva. (Szabó Béla: Napló 1956, Pozsony, 1961,170. o.) A sztálinisták értetlenül néztek az új helyzetre: „Ezt tapasztaltam a XX. szovjet pártkongresszus utáni pártgyűléseken és összejövetele­ken — akit valaha sérelem ért, az a sérelmet remek érzékkel tudta kiszínezni és feleleveníteni. Csak ámultam a kifogyhatatlan panaszok áradatán.” (Uo. 165. o.) Csehszlovákia aránylag stabil gazdasági helyzete azt eredményez­te, hogy a lengyelországi és magyarországi események nem vezettek nálunk is hasonló megmozdulásokhoz. 1956 őszén a prágai politbüró tagjai megdöbbentek a magyar forradalom hírén — írja Josef Frolík akkori államvédelmi tiszt. — Az állambiztonságot megbízták, napon­ta készítsen hangulatjelentéseket. (Josef Frolík: Spion vypovidá —A kém vallomása, Orbis, Prága, 1990, 66. o.) Magyar ősz Szlovákiában Vasil Bilak — akkoriban az eperjesi kerületi párttitkár — naponta összehívta a párt- és állami tisztségviselőket, hogy megtárgyalják a magyarországi eseményeket. Autóbuszvezetőket és jegykezelőket is berendeltek, hogy információkat szerezzenek az utasok hangulatáról. (Forrás: Paméti VasilaBilaka — VB. emlékiratai, Prága, 1991,51-5Z o.) Zdenék Mfynáf később így jellemezte az akkori párton belüli helyzetet: „Az emlékiratokból és elemzésekből általában kimarad vagy hangsúlyozottan nem szerepel bennük egy igen fontos mozza­nat, amely 1956 végén a párton belül lehetővé tette, hogy fékezzék a kritikát: mi, kommunisták, akkor valóban féltünk!” (Zdenék Mfynáf: Prága 1968, Párizs—New Jersey, 1988, 37. o.) A szlovákiai magyarság hangulatát Szabó Béla örökítette meg, természetesen a saját szemszögéből. Kassán 1956. november 22-én, csütörtökön irodalmi est volt. „Biztos vagyok most már abban, hogy a hallgatók kilencven százaléka megérezte, hogy mi vonakodunk a magyarországi eseményekről beszélni, és semmiképp sem akarjuk, hogy a vita kirobbanjon. A kassaiak nemes vendéglátókhoz méltóan tiszteletben tartották szándékukat, és mintha a világon minden rend­ben volna, türelmesen végighallgatták verseinket, novelláinkat, anél­kül, hogy az igazi mondanivalóra tett egyet­len utalással zavarba hoztak volna bennün­ket.” Szabó Béla idézett műve, 200. o.) Meg kell említenünk azt is, hogy a po­zsonyi diákok szalagavatójukon nem zöld, hanem fekete szalagot tűztek föl, és a mot­tóul választott verset terjesztették, ami mi­att a titkosrendőrség nyomozást folytatott. „A szlovák és a szlovákiai magyar újságíróknak tegnap (november 2-án — a szerk. meg.) aktívájuk volt az újságíró-szövetségben, ahol egyöntetű nyilatkozat hangzott el, amelyben Csehszlovákia dolgozóit egységes összefogásra és éberségre hívják fel. (...) A nyilatkozat hatása már érezhető Magyarországon. A Magyar Rádió ma délben meghívta a Rudé právo szerkesztőjét, győződjék meg személyesen, hogy nem ellenforradalomról, hanem a magyar nép megmozdulásá­ról van szó.” (Szabó Béla L m., 187. o.) Szabó Béla minden jel szerint a Magyar Honvéd című lapra gondolhatott, amelynek ilyen tárgyú cikkét a rádióban felolvasták: (Folytatás a 3. oldalon) HUNGAROLÓGIA: Szolgálni a magyarság megismerését A szlovák hírügynökség tegnap ismét nagy teret szentelt a Bős-melletti nyilatkozatoknak, véle-Mozgalom úgy értelmezheti a vála­szokat, ahogyan az saját céljainak megfelel” — mondta. A polgári pártnak a népszavazással kapcsola­tos álláspontjáról a párt elnöksége hétfőn tárgyal, a végső szót pedig majd az országos választmány mondja ki. A sajtótájékoztató másik fontos témája a bősi vízmű körül ki­­(Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents