Szabad Újság, 1992. október (2. évfolyam, 220-245. szám)

1992-10-19 / 235. szám

1992. október 19. Külföld Szabad ÚJSÁG 3 Panics Genfben tárgyal Feloldották a blokádot, de... Kis-Jugoszlávia kész elismerni Horvátországot és Macedóniát, ha ez kölcsönös lesz —jelentette ki Milan Panics Genfben a Jugoszlávia-kon­­ferencia két társelnökével folytatott megbeszélései után. Panics szerint lord Owen, az egyik társelnök tudatta vele: Horvátország elismerése a legfőbb előfeltétele annak, hogy feloldják a szigorú ENSZ-szankciókat Tegnap reggel eltávolították a Szara­jevóba vezető repülőtéri útról a három napja emelt torlaszt. Néhány perccel az útakadályok lebontása után elindultak a segélyszállítmányok az ostromlott bosz­niai fővárosba. A muzulmán erők az­után egyeztek bele a forgalom újraindí­tásába, hogy a kéksisakosok ígéretet tet­tek arra, hogy fokozottan ellenőrzik majd a térséget. Az út nappal szabad, Willy Brandt temetése Hozzávetőlegesen 14 ezer ember búcsúzott pénteken az egykori szö­vetségi kancellártól, a volt Nyugat- Berlin polgármesterétől és a Szociál­demokrata Párt tiszteletbeli elnöké­től, Willy Brandtól. A ravatal előtt egész nap vonultak a gyászoló lakos­ság ezrei. A Birodalmi Gyűlés épüle­tében rendezett gyászszertartáson 1600 német és külföldi vendég vett részt. Csehszlovák részről jelen volt Jan Strásky kormányfő, Michal Ko­váé, a Szövetségi Gyűlés elnöke, vala­mint Jirí Honik, a Csehszlovák Szoci­áldemokrata Párt elnöke is. Gyászbe­szédet mondott Richard von Wei­zsäcker szövetségi elnök, Helmut Kohl szövetségi kancellár és Felipe Gonzalez spanyol kormányfő is. A te­metésen jelentős személyiségek is részt vettek, köztük Mitterrand fran­cia elnök, Károly brit trónörökös, Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár, Wör­­ner NATO-főtitkár és Gorbacsov volt szovjet elnök is. szürkülettől reggelig ismét zárva lesz. Az ENSZ-erők szerint ismeretlen fegy­veresek tüzet nyitottak Szarajevó kör­nyékén a világszervezet két konvojára. A támadásnak nem voltak áldozatai, de a gépkocsik megszakították útjukat. Az ENSZ a támadás miatt felfüggesztette azokat a kísérleteket, hogy szárazföldi út­vonalon juttasson segélyt Szarajevóba. Boszniában a szerb csapatok folytat­ják a Száva völgyében egy héttel koráb­ban megkezdett offenzívájukat. Tüzér­séggel lőtték Gradacsac és Maglaj váro­sokat. Szarajevóban a villanyáram és a vízszolgáltatás még mindig nem működik. Tüntetés Bős miatt Nagymaroson szimbolikusan megkezdték a dunai gát lebontását Azon a helyen, ahol már elkezdődött a nagymarosi lépcső alapjainak ásása, legalább szimbolikusanhozzá­fogtak a lyukak betemetéséhez (Peter Brenkus, TK SR felvétele) Szimbolikusan már bontják a gátat Zavargások Kairóban Heves összecsapások voltak Kairó földrengés által leginkább sújtott sze­génynegyedeiben az utcákra vonult tün­tetők és a rendőrség között. Az összetű­zések később zavargássá fajultak. A tün­tetők megtámadták egy egyiptomi újság, az Al-Ahbar székhelyét. A rendőrség a levegőbe lőtt, s könnygázgránátokat ve­tett be, a tömeg viszont kőzáporral és gyújtogatással válaszolt. Öt ember meg­sérült, 58-at letartóztattak. Az ország il­letékes vezetői 50 ezer lakás három hé­ten belüli kiutalását ígérik a kárvallot­taknak a Kairó mellett épült lakótelepe­ken. Mubarak egyiptomi elnök bejelen­tette, hogy csak a lakóépületekben ke­letkezett károk pótlása 300 millió dollár ráfordítást igényel. A halálos áldozatok száma meghaladta az 500-at. Védjük meg a határfolyót és álljunk ki érte — mondta Lipták Béla, az ame­rikai székhelyű Magyar Környezetvédel­mi Alap vezetője tegnap a budapesti parlament előtti tüntetésen. A hozzáve­tőlegesen ezer főből álló tüntető tömeg az Onszágháztól a Magyar Tudományos Akadémiához vonult. A résztvevők azt remélik, még van esély arra, hogy meg­akadályozzák a Duna elterelését. Lipták Béla a nagygyűlés után Győr­be utazott. Onnan hétfő reggel indul el Dunacsun felé a tiltakozó útra mind­azokkal, akiknek hasonlóan fontos a Áttörés Kínában Befejeződött a Kínai Kommunista Párt XIV. kongresszusa, amelynek záró­napján megválasztották az új központi bizottságot. A bizottságnak az eddigi 175-tel szemben 189 tagja lett, s a vára­kozásoknak megfelelően a Teng Hsziao-pinget támogatókból került ki a többségük. Az egyhetes kongresszus a veterán Teng nevéhez fűződő re­formprogram teljes áttörését eredmé­nyezte. Maga Teng, aki ma a legbefo­lyásosabb politikus Kínában, nem volt jelen a záróaktuson, amelyre pedig kü­lön is meghívták. Amerikai kormánytisztviselők aggo­dalommal Figyelik, hogy Oroszország rakétavezérlési technikát s más komp­lett fegyverrendszereket ad el Kínának. Washingtonban attól tartanak, hogy Kí­na keményvalutáért továbbadja a hadi­­technikát a harmadik világ országainak. Duna ügye. Kedden Mosonmagyaróvár­ról mennek tovább Rajkáig, ahol szerda reggel lépik át a határt, hogy a tervezett folyóelterelés színhelyéig haladjanak. Lipták Béla Magyarországra érkezése­kor kijelentette, reméli, a tüntetésen részt vesz Göncz Árpád elnök és Antall József kormányfő is. Azt mondta, hogy október 24-én minden fővárosban Bős ellen fognak tüntetni. Feltételezi, hogy a szlovák határra tervezett tüntetésen 40 ezren vesznek részt. Nagymaroson a dunai gát szimboli­kus lebontásával tüntettek a bősi víz­erőmű üzembe helyezése ellen. A jelzett ezer résztvevő helyett azonban alig 100 tüntető jelent meg. A nagymarosi lépcső építésének megkezdése során mélyített Szabályos választások után munkagödör szimbolikus feltöltésével tüntettek a környék eredeti állapotba való visszaállításáért. A szónokok közt ott volt a szlovákiai Zöldek Pártja koor­dinációs bizottságának titkára, Lubica Trubíniová is. Figyelmeztetett rá, hogy a Meéiar-vezette szlovák kormány az ügybe be akarja vonni a nemzetiségi kérdéseket is. Elutasította a probléma politikai célokra történő felhasználását és hangoztatta, hogy a vízlépcső terveit szakértői elemzésnek kell alávetni. Gyurkó János (MDF) kijelentette, nem hiszi, hogy a szlovák kormány meg mer­né tenni ezt a lépést. A tiltakozó akció része volt az a hajóút is, amelyet a Búvár Kund nevű jégtörővel tettek meg a tün­tetők Budapesttől Pozsonyig. Feszültség Angolában Margaret Anstee, az ENSZ főtitká­rának külőnmegbízottja Luandában kijelentette, hogy az angolai választá­sok szabadok és szabályszerűek voltak. Nem találtak bizonyítékokat arról, hogy nagyszabású és kiterjedt csaláso­kat hajtottak volna végre. Felszólította az angolai pártokat, hogy tartsák tisz­teletben a választások eredményeit. Tegnapi hír szerint azonban az MPLA (a győztes Munkapárt) nem vesz részt az elnökválasztások második forduló­ján, amennyiben az ellenzéki Nemzeti Szövetség (UNITA) nem tartja be az 1991. évi békeszerződést. A választá­sok vesztese, az UNITA, amely csak a szavazatok 34,1 százalékát kapta, össze­tűzéseket kezdeményezett, amelyeknek több halálos áldozatuk volt. Huamh vá­rosában komolyra fordult a helyzet és a hatóságok képtelenek a rendteremtésre. Több rendőrt megsebesítettek és blo­kád alá vették a kormányépületeket és a főútvonalakat. Az ENSZ képviselői a városban ta­lálkoztak az UNITA vezetőivel és meg­kísérelték a helyzet rendezését. Az an­golaiak tartanak attól, hogy Savimbi, a jelenlegi elnök ellenjelöltje beváltja korábbi fenyegetéseit és felújítja a 16 évig tartó polgárháborút, amelynek 350 ezer áldozata volt. Helyszíni tudósítás Csecsen-földről Ne utazzon oda „Ne utazzon oda” — figyelmeztette a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítóját az Észak-Oszétiai Köztársaság legfel­sőbb tanácsának alelnöke Jurij Bira­­gov. A képviselők még erőteljesebben akarták visszatartani a tudósítót, mert úgymond az oroszlán barlang­jába indul. Ingus- és Csecsen-föld ugyanis az ellenőrizhetetlen anarchia színhelye. Azt állították, hogy Vlagyi­­kavkazból semmiféle járat nem vezet a helyszínre és a határon mindenki­nek azonnal felvágják a torkát. Az au­tóbusz azonban idejében indult és két és fél óra múltán néhány ellenőr­zőponton történt megállással Cse­csen-föld fővárosában, Groznijban állt meg anélkül, hogy bármi rendkí­vüli történt volna. Csend volt mindaddig, amíg az SZKP egykori bizottságának épülete, jelenleg Dudajev elnök székhelye előtt, nem állt meg egy gépkocsisor, amely kocsijait fá­tyolok díszítették. Egy csoport fiatal­ember ugrott ki a gépkocsikból és né­hány sorozatot lőtt a levegőbe. „A, újra esküvő van” — mondta Adlan Badajev képviselő. „Azelőtt Lenin emlékművé­hez virágokat raktak, ma lövöldöznek. Ha többet isznak, a parlament felső emeletein szétlövik az ablakokat.” Lát­hatóan jót szórakozott a dolgon. Csecsen-földön mindenkinek van fegyvere, a feleség után a fegyver az első. Ezt ápolgatják minduntalan, meséli Hú­széin Ahmadov történész. Miközben mesélt, ő is Makarov jelzésű pisztolyával játszadozott. Azelőtt is sok volt a fegyver az emberek közt, de ez év januárjától mindenki fegyverhez jutott. Amikor Jel­cin elnök Csecsen-földön meghirdette a rendkívüli állapotot, Dudajev azzal vála­szolt, hogy megnyitotta az orosz hadsereg fegyverraktárait. ,A bűncselekmények száma jócskán megnőtt, erre Dudajev rendeletet adott ki, hogy a fegyvereket regisztráltatni kell. Nem estünk azonban a fejünkre, hogy ezt valóban megtegyük” — meséli a történész. A csecsének azon hat kaukázusi nemzet közé tartoztak, akik tagjait Sztá­lin 1944-ben Kazahsztánba, Közép- Azsiába telepítette ki. Csak útközben 150 ezren vesztették életüket, a nemzet lélekszáma 60 százalékkal csökkent. Ma az egész volt Szovjetunió területén alig 1 millió él közülük. „Szabadságszerető nép vagyunk, nem bírjuk az elnyomást. Sokszáz szovjet katonát öltünk meg, sok NKVD- és KGB-tisztet, pártfunkcioná­riust. A hegyekben a partizánháború hetven évig tartott” — meséli Udugan Movladi, a tájékoztatási miniszter. Tavaly novemberben Csecsen-föld meghirdette függetlenségét és felmond­ta a szófogadást Moszkvának, megszakí­totta kapcsolatait a környező autonóm területekkel, ahol oroszpárti rendszerek vannak uralmon, és kiűzte az orosz had­sereget. „A volt Szovjetunió területén ez az egyetlen köztársaság, ahol nincs orosz katona. Mi vagyunk az egyetlenek, akik teljesen felszámolták a szovjet ha­talmi struktúrát, új demokratikus alkot­mányt fogadtunk el és bevezettük az el­nöki és parlamenti demokrácia elemei­ből álló hatalmat.” Ahmadov szerint a csecsen demokra­tikus forradalom vonzó példa a többi kaukázusi nemzet számára. A Kaukázu­si Hegyi Nemzetek Konföderációja azo­kat a népi mozgalmakat képviseli, ame­lyek Csecsen-földben látják példaképü­ket. Az oroszellenes hangulat növekszik Kabardinban, Dagesztánban és másutt is. A csecsen politika célja, hogy létre­jöjjön Eszak-Kaukázus államainak szö­vetsége, amely ellensúlyozná a környe­ző erős államokat a térségben. E tö­rekvésben nem játszik szerepet, hogy pravoszláv vagy muzulmán országré­szekről van-e szó. „A Kaukázusban a szomszédok szolidaritása mindig na­gyobb szerepet játszott, mint a vallási hovatartozás. Ha az erős szomszédok, Törökország, Irán és főleg Oroszor­szág nem avatkozik be, mi egymás közt megegyezünk.” A helyi politikusok véleménye sze­rint a rendkívüli állapot meghirdetése után a lakosság a korábbinál jobban összefogott. Jelcin akkor megváltoztatta taktikáját és pénzügyileg, gazdaságilag és légiblokád segítségével igyekezett el­érni célját. Az emberek 5 hónapon át nem kaptak bért, mert Oroszországból nem jött pénz. Sok a hiánycikk. „Ennek ellenére jobban élünk mint az oroszok vagy a grúzok, mert ismerjük a dörgést” — mondja Ahmadov titkára, Vaha Tu­­gannu. Sok a Fiatal „businessman”, a ke­ménykötésű Fiatal, aki nyugati márkájú gépkocsija hátsó ülésén géppisztolyt hord, üzleteket köt éppúgy a közel-keleti ügyfelekkel, mint Oroszország központi részeinek vállalkozóival. Kapható itt ame­rikai cigaretta, számítógép és Raszputyin vodka. Csecsen-föld nem akarja elhagyni a rubelövezetet, nem akar vámházakat építeni, sőt, be szeretne lépni a FAK-ba. Erről Moszkva hallani sem akar. Moszkva bonyolult cselezése Cse» csen-föld körül nem csupán a hegyi né­pek mafFiájától való félelemben nyilvá­nul meg. A csecsen parlament elnöke meséli, hogy „külkereskedelmük” fő te­rülete a benzin. Moszkva az itt fejtett kőolajért semmit sem Fizet, és így nem lehet csodálkozni azon, hogy a szomszé­dos sztavropoli megyében itt-ott valaki belelő a távvezetékbe és megcsapolja. Ezt aztán eladják jó pénzért. A parlament elnöke elmondja, hogy Dudajev sem a régi már, túllép hatáskö­rén, hibákat követ el a káderpolitikában és a parlamentben egyre nagyobb elle­nállásra talál. Sötét éjszaka van már, amikor az ut­cáról lövések hallatszanak. „Semmi, semmi, ne ijedjen meg, csak a fiúknak géppisztolyra van szükségük meg kézig­ránátokra, a katonák pedig védik a rak­tárakat. Mindkét fél azt teszi, amit el­várnak tőle. Semmit sem lehet a sze­mükre vetni” — jegyzi meg egy helyi újságíró-kolléga. O laszországban kiterjedt fegyverkereskedelmi hálózatot leplez­tek le. Friuli térségében a volt Varsói Szerződés országaiból kereskedtek más államokkal és szállítottak nekik fegyve­reket. A fruili cégek közvetítőkként mű­ködtek közre. N émetországban a legújabb közvélemény-kutatások szerint tovább nőtt Helmut Kohl és a szövetségi kor­mány népszerűsége. Ha most lennének a választásőok, akkor a CDU/CSU koa­líció a szavazatok 38 százalékát, a szoci­áldemokraták 37 százalékát és a liberáli­sok a szavazatok 8 százalékát kapnák. K ölnben egy cseh emigráns az­zal fenyegetőzött, hogy levegőbe röpíti az általa bérelt házat. A fenyegetőzés miatt 14 órára leállt a forgalom az A-3 autópályán. A dráma összesen 17 óra hosszat tartott, amikor egy vízágyúkkal felszerelt harckocsit vetettek be a pro­pán-bután palackok barikádja mögött rejtőző Tornái. Bittner ellen. Az akciónak sikere volt, a férfit elfogták és kötelező pszichiátriai gyógykezelésre küldték. Az eset azon az útvonalon történt, ahol csü­törtökön Vladimír Meéiar gépkocsioszlo­pa haladt Düsseldorfból Bonnba. IVluSSOLINI unokája is részt vett azon a 20 ezres tüntetésen, amelyet olasz újfasiszták rendeztek a néhai dik­tátor tiszteletére és a kormány politi­kája ellen. E rich HONECKERNEK tovább­ra is a moabiti fegyházban kell marad­nia. A berlini kerületi bíróság döntött így és ezzel elutasította Honecker védő­inek kérését, miszerint védencük roha­mosan rosszabbodó egészségi állapota miatt szabadlábon védekezhessen. F innországban már nem he­lyeslik olyan lelkesen az Európához csatlakozás gondolatát, mint korábban. Egy közvélemény-kutatás szerint most az EK-hoz csatlakozást csak a megkér­dezettek 46 százaléka helyesli, míg a májusban végzett hasonló felmérés még 60 százalékos helyeslő eredményt ho­zott. Finnországban egyébként tegnap parlamenti választásokat rendeztek. A feltételezések szerint a Zöldek Pártjá­nak jelentős előretörése várható. O roszországban Jelcin el­nök rendelete alapján még idén megkez­dődik a kőolajipar privatizálása. Az első lépcsőben részvénytársaságokká alakít­ják a vállalatokat, többségi állami része­sedéssel. A lépéstől azt várják, hogy a külföldi tőke beáramlása segít talpra ál­lítani az összeomlóban levő iparágat. Irak és az ENSZ négy napig tartó tárgyalások után megállapodtak a hu­manitárius akciók felújításáról. Olyan tervet fogadtak el, amely szerint 200 millió dollár értékben nyújtanak segít­séget a nemzetközi szervezetek az észak-iraki kurdoknak. Hasonló segély­ben részesítik a dél-iraki síitákat is. A fganisztánban a tadzsik ha­táron fegyveres összetűzés volt. Egy orosz katona életét vesztette, öten meg­sebesültek. A lövöldözésre akkor került sor, amikor a határőrök megpróbáltak feltartóztatni egy fegyvert és kábítószert csempésző csoportot. A MAGYAR földművesek tartanak attól, hogy az Európai Közösség intéz­kedéseket hoz a magyar sertéshús beho­zatala ellen. Délkelet-Magyarországon ugyanis három mezőgazdasági üzemben dögvész sújtotta a sertésállományt. D éL-LIBANONBAN agyonlőtték Muhamad Huvidit, a PFSZ Al-Fatah nevű szervezetének egyik katonai pa­rancsnokát. Az Al-Fatah az Abu Nidalt támogató csoportokkal áll harcban. A szembenálló csoportok harcának az utóbbi héten több tiszt esett áldozatul. A DARMSTADT melletti atomerő­műben, Németországban az ellenőrző rendszerből nitrogén szivárgott ki. Aje­­lentés szerint radioaktív anyag nem ju­tott a légkörbe. A rendszert egy 39 éves dolgozó ellenőrizte és körútja során olyan helyiségbe érkezett, ahol túl nagy volt a nitrogén koncentrációja. Az elle­nőrt a helyszínen holtan találták. Ugyancsak üzemzavar volt egy litvániai atomerőműben, ahol a hűtőrendszer hi­básodon meg. Egy reaktort le kellett állítani. Sugárzó anyag kiszivárgásáról innen sem érkezett jelentés. K olumbiában a Richter-skála szerinti 6,6 fokú földrengés volt Murin­­do város környékén. A város 3 ezer la­kosa fedél nélkül maradt. Az 5 ezer la­kosú város lakóházainak 90 százaléka dőlt romba. 1977 óta ez volt a legerő­sebb földrengés az országban.

Next

/
Thumbnails
Contents