Szabad Újság, 1992. október (2. évfolyam, 220-245. szám)
1992-10-02 / 221. szám
II 1992. OKTÓBER 2. liMIMPAlS Vak vezet világtalant Az igazgató megjegyezte továbbá, hogy minden gazdaságtól átveszi a termést a vincellérek, szőlészek, szövetkezeti elnökök nyugodtan alhatnak, pedig ahhoz, hogy helyet tudjanak teremteni az új mustnak, áron alul kellett megszabadulniuk jó néhány vagonnyi raktárkészletüktől. Talán ez az egyik magyarázata annak, hogy kizárólag a környékbeli „Döntsd a tőkét, ne siránkozz. Noé mindennek az oka? — Bolond az — legyint bosszúsan palócföldi vincellér ismerősöm —, aki szőlőtermesztéssel foglalkozik honi tájainkon... A szőlő nevelése, folytatja némi töprengés után a megkezdett gondolatsort rendkívül költséges mulatság. A tőkéket szinte egész éven át gondozni kell, a növényápoló készítmények ára pedig lassan már a csillagos égig szökik, a kézi művelés nem elegendő, különféle munkagépeket is csatasorba kell állítani, az üzemanyag viszont méregdrága. Ráadásul a szőlőtermesztés nagy lutri is: már koratavaszszal lefagyhatnak a rügyek, tavasszal s a nyár folyamán betegségek támadhatják meg a tőkéket később madarak, darazsak, vadak tizedelhetik meg a termést, aszály vagy éppenséggel csapadékos időjárás teheti tönkre a fürtök java részét de még közvetlenül a szüret előtt sem lehet a gazda, a termelő teljesen nyugodt hisz egy korai talajmenti fagy komoly károkat okozhat a tőkékben. Persze, ezzel még korántsem ér véget a szőlősgazda vagy a nagyüzem kálváriája: hiába ér el szép eredményeket ugyanis hiába pártol melléje egész éven át a szerencse, ha nem tudja tisztes áron, legalább némi haszonnal értékesíteni a termést. Hát nem érdemes szőlőből bort készíteni? Lőre, lőre, cudar lőre A nagykürtösi régióban az idén mintegy 300 hektárral csökkent a szőlőterület A legtöbb gazdaság minden bizonnyal szívesen túladna a teherré vált ráfizetéses ültetvényeken, csak hát épeszű ember, a számos visszahúzó tényező ismeretében nemigen fog nagyban szőlészkedésbe manapság. Hontban, Nógrádban a szőlőtermesztésnek régóta nagy a hagyománya. Az Ipoly mente szőlőtermő vidék. Igaz, egy ideig jószerével csupán idegrendszer-pusztító, „kerítésszaggató" direkt termő Nova fajtákat ültettek az emberek, a hatvanas évek elejétől azonban, amikor a szövetkezetek, állami gazdaságok is hozzáfogtak a telepítéshez, lényegesen megváltozott a helyzet A mezőgazdasági üzemek persze már bőtermő nemes borszőlőket igyekeztek meghonosítani a domboldalakon. Aztán az évek múlásával az elöregedő szőlőtőkék felújításán kívül újabb és újabb területeket ültettek be különböző lédús fajtákkal a gazdaságok. A ma is termő szőlővessző legtöbbje a hetvenes években került a talajba. Egy hektár telepítése mintegy 300 ezer koronába került A kiadások mintegy 70 százalékát dotáció, javadalmazás formájában, az állam megtérítette a mezőgazdasági üzemnek. Mindez ösztönzőleg hatott szőlészetek alapítására, illetve újabb fajták ültetésére. A napos oldalak szőlőtőkékkel teltek meg, a szőlészetek — elsősorban a nők, lányok, asszonyok számára — rendszeres munkát és aránylag biztos és jó kereseti lehetőséget jelentettek. Az ültetvényeknek környezeti szempontból is nagy volt a jelentőségük. Ráadásul a szőlőtermesztésre fogott területek más, egyéb-kultúmövények művelésére szinte alkalmatlanok voltak... Bor van elég A terület gazdasága ez idáig mintegy másfél ezer hektáron foglalkoztak szőlő termesztésével. A termés feldolgozására az egykori járásszékhelyen, Nagykürtösön borászati üzem épült Az üzem ma már, MOVINÓ néven, állami vállalat. — Szeptember tizenegyedikén kezdtük a szőlő felvásárlását — tudtam meg Milos Varga igazgatótól —, Óvárból, Balogról meg Kőkeszibő) érkeztek az első szállítmányok... A feldolgozóüzem vezetőjének fő a feje: mintegy 400 vagon tavalyi meg tavaly előtti többször fejtett óbor van még a nyakán. Pang az üzlet, tavaly óta semmit sem javult a helyzet Az emberek inkább a „gyengébb", ám olcsó borokat vásárolják, mint a jó minőségű, de „pénztárcaterhelő” italokat A raktáron lévő készletek zöme fehér fajtákból sajtolt fajbor. Nagykürtösön és környékén a Rajnai rizling, Zöld Veítelinl, no és a kékszőlők közül a Kékfrankos a leggyakoribb fajta. A csehországi borfeldolgozó üzemek, magyarázta az igazgató, 10 koronát kínáltak a kétszer fejtett borért, tavaly még 14 korona 60 fillért adtak a „MOVINO-bor" literéért holott jelenleg az üzemnek 1 liter asztali bor előállítása 12 korona 50 fillérébe kerül. S ez is csak az önköltségi ár. A külföldről behozott olcsó bor valósággal „megölte" a hazai piacot. Sokan úgy érzik, a kormány saját választói ellenségévé válik... A csehországi üzletkötés dugába dőlt, Szlovákiában terem szőlő elég, Nyugaton a cukorral édesített bor nem kell már. — Szinte fillérekért hoztunk be Spanyolhonból szőlőt — jegyezte meg Miloé Varga —, aztán meg csodálkozunk, hogy a mi drágán termelt szőlőnknek nincs keletje sehol? A szövetkezetek maholnap kivágják a tőkéket, felszámolják szőlészetüket pedig hát nem a fajtákban van a hiba, nem ritka ugyanis a 21 százalékos cukorfok, de szüreteltek már az Ipoly menti domboldalakon 27 cukorfokú szőlőt is. üzemektől, azaz egész pontosan a régió szövetkezeteitől és állami gazdaságaitól vásárolnak fel szőlőt. Pedig, mondta még az igazgató, más vidékekről is hoznák a gazdaságok szíves-örömest a termést Nyitráról és Nyitra környékéről például újabban naponta két-három szövetkezeteinek is jelentkezik telefonon vagy személyesen. Talán bagóért is eladnák készleteiket csakhogy legalább valamit kapjanak a beérett fürtökért legalább bizonyos hányada megtérüljön termelési költségeiknek. De sajnos, szóba sem jöhet senki A termés csak közepes minőségű, de ennek is örülni kell, hiszen hosszú heteken át, jószerével júniustól szinte napjainkig elkerülte a vidéket az eső, kevés a lé a szőlőszemekben. — Egyes gazdaságok meg maguk is fokozták a bajt — kesergett Miloé Varga —, nem permetezték ugyanis elégszer a tőkéket ezért érthető, hogy akad jócskán beteg fürt is a szállítmányok között A lisztharmat sújtotta termést nem vehetjük át s — mint egyes szövetkezetek már meg is győződhettek róla — könyörtelenül vissza is küldjük a „feladónak." Ezt persze a szüret kezdete előtt tartott tanácskozáson meg is mondtuk partnereinknek, de egyesek — úgy látszik — szeretnének becsapni bennünket. Az az igazság, hogy nem is tudok igazából haragudni az éberségünket próbára tevőkre, elvégre mindenki úgy próbál talpon maradni, ahogy tud... A cél szentesíti az eszközt? S ma már sajnos, lépten-nyomon tapasztalom, a tisztességes termelésekből egyre kevesebben képesek megélni. A MOVINO a „gazdag” rokon? A fajták legtöbbjének 17-18 százalékos a cukorfoka. Az üzem saját díjszabásrendszert dolgozott ki a szőlő átvételére. Egy kilogramm szőlőből most az igazgató szerint 7,2— 7,3 deciliter must préselhető ki. Persze ez a mennyiség területenként és fajtánként változik. Az idén, ha jók az értesüléseim, itt egyetlen gazdaság nem telepített új szőlőterületeket. A borfeldolgozónak több millió koronára rúgnak a kintlévőségei. Magyarán: jó néhány vállalat, cég tartozik komoly összegekkel az üzemnek. A MOVINO viszont a mai nehéz gazdasági helyzetben is gáláns partner maradt: ez idáig késedelem nélkül kifizette minden szövetkezetnek és állami gazdaságnak a tartozásait. S az igazgató ígéri, így lesz ez az idén is. — Kölcsönt hitelt vettünk fel — magyarázta —, de adott szavunkat álljuk, s fizetünk. Nos, nekem ez egyfajta virtuskodásnak tűnik. Hisz esélye sincs az üzemnek a pénz visszafizetésére. A MOVINO ráfizetéssel dolgozik, minden liter bor előállítása veszteséggel jár. Vagy fájjon a mások feje emiatt? De kié? Vagy teljesen mindegy, elvégre mások is így csinálják? S csinálhatják tovább is? Az üzem hamarosan privatizálásra kerül... Ebben rejlik az előző kérdésekre a magyarázat? A feldolgozó egyéni vásárlóknak, viszonteladóknak, italboltoknak, szállodák, élelmiszerüzletek bérlőinek, tulajdonosainak, üzemeknek, kereskedőknek egyaránt felkínálja készleteit. A kétszer fejtett hordós Rizling litere 20 korona, a Zöld Veltelíni 22 koronába kerül. A Szentlőrinci literének pedig 24 korona az ára. A „szépen felöltöztetett”, palackos, 1990-es évjáratú négy fajta fehér és kétféle vörösbor ára egységesen 33 korona. Olcsóbban nem adhatják, vélekedett Miloé Varga, mert csupán a palack nyolc koronába kerül, no és a portugál dugónak meg az osztrák címkének is megkérik az árat. Jó egy hónapja működik a palackozógép, a töltőautomata Jelenleg az üzem alkalmazottai az új termés feldolgozásával vannak elfoglalva de bármikor hozzákezdhetnek a palackok töltéséhez is. Elvégre bor van bőven... ZOLCZER LÁSZLÓ
