Szabad Újság, 1992. október (2. évfolyam, 220-245. szám)
1992-10-15 / 232. szám
CSÜTÖRTÖK 1992. október 15. II. Óvíolvillll 232. szám ProkeS és FogaS a szlovák alkotmányról Demokratikusabb a németnél is? Az újságírók pozsonyi székházában tegnap sajtóértekezletet tartottak az új szlovák alkotmány „történetéről”. Politikusok és jogászok számoltak be az alaptörvény kidolgozása és jóváhagyása során felmerült nehézségekről Jozef Prokes, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának alelnöke szerint a szlovák alkotmány megfelel a nyugati demokráciákban elfogadott általános elveknek. Szavai szerint erre a legjobb példa a szövetségi alkotmányból átvett emberjogi alkotmánylevél. Lubomír Fogas, a parlament mandátumvizsgáló és mentelmi bizottságának az elnöke úgy vélekedett, hogy az alaptörvény megüti az európai színvonalat, és nem tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek az antidemokratikus fejlődésre utalnak. Prokeá ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy „a szlovák alaptörvénnyel összehasonlítva a német alkotmány a nemzeti kisebbségek kérdésében nagyon rosszul járna”. A kisebbségek kollektív jogaival kapcsolatban FogaS elmondta, hogy az alaptörvényben az egyén védelme érvényesül, azaz az egyéni, nem pedig a kollektív jogokra fekteti a hangsúlyt. A sajtótájékoztatón szóba került az is, hogy a Cseh Köztársaság ál(Folytatás a 2. oldalon) Református iskola Alistálon Vladimír Meciar „államfői megbízatásának” visszhangja A szövetségi miniszterelnök meglepődött Sedivy: a döntés összhangban van a szlovák alkotmánnyal, de... Lapunk tegnapi számában már közöltük, hogy az új szlovák alkotmány értelmében bizonyos államfői jogkörökkel ruházták fel a kormányt és a miniszterelnököt, Vladimír Meciart A döntéssel kapcsolatban Jan Strásky szövetségi miniszterelnök — aki ellátja a csehszlovák köztársasági elnök néhány tisztségét — meglepetését fejezte ki. A szlovák kabinet ugyanis egyebek között megbízta Vladimír Meőiart a különféle nemzetközi szerződések megvitatásával és ratifikálásával, nagykövetek fogadásával és megbízásával, kitüntetések átadásával, amnesztiarendelet kihirdetésével stb. A szövetségi miniszterelnök Vladimír Meőiar azon jogával összefüggésben, hogy amnesztiát rendelhet el, azt mondta, hogy ez ellentétben van az érvényes alkotmánnyal, amely ilyen jogkörrel kizárólag a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság elnökét ruházza fel. Ennek kapcsán Strásky a szlovák kormány keddi döntését a csehszlovákiai alkotmányos helyzet megváltoztatásának minősítette. Egyúttal megjegyezte, hogy Csehszlovákia olyan jogi állapotban van, amikor érvényes a szlovák alkotmány is, amely abban az esetben, ha több rendelkezését „nem fagyasztották volna be”, ellentmondana a föderális állapottal. Vladimír Meőiar „államfői megbízatása” kapcsán Lubomír Fogas, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa mandátumvizsgáló és mentelmi bizottságának az elnöke tegnap úgy vélekedett, hogy a szlovák köztársasági elnök néhány jogkörének a jelenlegi kormányfőre történt átruházása nem tárgyi probléma, mivel a szlovák alaptörvény 156. cikkelyének — amely rögzíti az alkotmány néhány részének az alkotmányos viszonyok megváltozásától függő érvényességét — a tükrében, amennyiben nincs megválasztott államfő, tisztségeinek betöltését a kormány és a miniszterelnök vállalja. Mint mondta, ez azt jelenti, hogy Vladimír Meőiar jelenleg nem tölt be semmilyen olyan államfői tisztséget, amely ellentétben volna az érvényes szövetségi törvényekkel. Michal Kováé, a Szövetségi Gyűlés elnöke (DSZM) szerint nem történt semmi más, csak az, amit már a szlovák alkotmány elfogadásakor (Folytatás a 2. oldalon) Módosított transzformációs törvény A vélelmezett tulajdonos sem marad ki A múlt héten a Szövetségi Gyűlés jóváhagyta a mezőgazdasági szövetkezetekre vonatkozó transzformációs törvény módosítását, melyet a szlovákiai képviselők egy csoportja terjesztett be. A módosítás lényege, hogy a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa saját hatáskörében jogosult egy olyan törvénymódosítás meghozatalára, amely lehetővé teszi mindazon jogosult személyek számára, hogy részt vegyenek a Szövetkezeti vagyon transzformációjában, akik mindeddig nem tudták, illetve 1992. december 31-éig nem tudják okmányokkal bizonyítani vagy igazolni tulajdonjogukat a transzformációba bekapcsolt mezőgazdasági földterületre. Ez tehát az jelenti, hogy mindazok az szövetkezet transzformálásában, akkor egyének, akik 1992. április 28-áig vélel- is jogosultak a földterületeik után járó mezett vagy valós földtulajdonosként egyéb vagyonrészre, ha a fenti határidőbejelentkeztek a mezőgazdasági szövet- ig okiratokkal képtelenek voltak bizokezeteknél, hogy részt kívánnak venni a nyítani tulajdonjogukat. A vélelmezett szövetkezeti vagyon nevesítésében és a tulajdonosok vagyonrésze tehát meghatározásra kerül a transzformáció során, és mindaddig egy ún. tartalékalapba kerül, amíg a vélelmezett tulajdonos valós tulajdonossá válik, tehát az illetékes hatóságoktól megkapja a tulajdonjogát igazoló okmányokat. Andrássy Ferenc (EPM) képviselő urat, akinek a benyújtott módosító javaslathoz fűzött további módosításai alapján végül is ez a törvény a Szövetségi Gyűlésben megszületett, arról kérdeztem, miért fontos, hogy ez a törvény ilyen formában módosult. — Az a három hónapos határidő, amelyet a 42/1992. sz. törvény a tulajdonjog igazolására megszabott, kevés(Folytatás a 2. oldalon) Hajrájukhoz érkeztek a Duna elterelésének előkészítő munkálatai, de nem csupán Bősnél, hanem például a pozsonyi kikötőben is lázas tevékenység folyik. Itt villanyszerelők és lakatosok csoportja az utolsó simításokat végzi azon a két uszályon, amelyet Gátőr térségében ideiglenes híddá alakítanak át, hogy több száz tehergépkocsi október 20-áig rajta keresztül hordja a követ a Dunába, „elrekesztve" ezzel a folyót, és így lényegében befejeződik a C variáns kivitelezése Képünkön: villanyszerelők villanyoszlopokat állítanak az úszó alkalmatosságokra (TK SR-felvétel) Bős—Nagymaros Folytatódik a párbeszéd... Mint ismeretes, kedden Pozsonyban csehszlovák—magyar tárgyalásokat tartottak a Bős—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer sorsáról. A tanácskozásról nyilatkozva Zdenko Pírek szövetségi külügyminiszterhelyettes, a csehszlovák küldöttség vezetője nem minősítette sikertelennek a találkozót, annak ellenére sem, hogy nem sikerült rendezni a háromoldalú, csehszlovák és ma(Folytatás a 2. oldalon) A szlovák kormányfő a CORRIERE DELLA SERA-ban: ACorriere della Sera című olasz napilap október 10- én beszélgetést közölt VLADIMÍR MECIAR szlovák kormányfővel. A jelentős visszhangot kiváltó interjút teljes terjedelmében közöljük. Egy mini edzőtermet rendeztetett be magának a miniszterelnöki dolgozószobája mögött, ahol esténként mázsás súlyzót emelget, hogy levezesse feszültségét és kipihenje fáradtságát. Márpedig feszültségből — a rendkívül kemény belső politikai harcoktól a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom választási győzelméig és a „Azért válunk, hogy európaiak legyünk” „nehéz, de korrekt partnerrel”, Václav Klaus cseh miniszterelnökkel folytatott kimerítő alkudozásokig — bőven kijutott Vladimír Meőiar szlovák miniszterelnöknek ezen a hosszú nyáron, amely a csehszlovák föderáció végét jelentette. „Mindig szerettem a sportot — vallja be. — Fiatalkoromban néhány évig bokszoltam is. Nagyváltósúlyban egész jó ökölvívó voltam. Most ezt az epizódot arra használják fel, hogy lejárassanak és külföldön úgy állítsanak be, mint exkommunistát, mint nyers és durva exbokszolót, aki átnyergelt a politikára. Ellenfeleim démonizálni akarnak engem, megpróbálnak minden módon befeketíteni, azt mondják, hogy semmibe veszem a demokráciát és a kommunizmus restaurálására törekszem. Csupa rágalom. ” Ötvenéves, négy gyereke van, régebben fémkohász volt, később jogi doktorátust szerzett. A prágai tavasz idején a kommunista ifjúsági szervezet, a Komszomol (valójában a CSISZ — a ford, meg.) vezetője volt. Kidobták a pártból, a politikai porondra 1989-ben, a bársonyos forradalom napjaiban tért vissza. Pozsonyban az első sorokban küzdött a kommunizmus fellegvára ellen és elnyerte a miniszterelnöki tisztet. Vezető posztjáról Prága áldásával eltávolították. Innen ered a Havel iránti harag és a bosszúszomj, amely a nemzeti aspirációkat és a csehhegemónia-ellenességet megtestesítő nemzeti populista párt, a DSZM születésével válik érezhetővé. A személyét érő állandó támadások, többek között az olyan vádak, hogy a csehszlovák titkosrendőrségnek és a KGB-nek dolgozott, csak növelik népszerűségét. Meőiar, a heves és lobbanékony néptribün, aki ügyesen képes befolyásolni a hallgatóság hangulatát, katalizálni tudja a „cseh póráztól” szabadulni vágyó frusztrált szlovákság tiltakozását és elsöprő győzelmet arat a vá-. lasztásokon. A válás eldőlt: a csehszlovák föderáció hivatalosan 1993. január 1-jén megszűnik létezni. Halotti bizonyítványát a két nemzeti parlament, a cseh és a szlovák állítja ki. Egy szerződéscsomag — pénz- és vámunió, kö(Folytatás a 3. oldalon) J Egy kis történelem: A Duna-háború (II.)
