Szabad Újság, 1992. október (2. évfolyam, 220-245. szám)
1992-10-14 / 231. szám
Mai számunkban: NYOLCOLDALAS MÜSORMELLÉKLET [jövő heti tévé- és rápiőmusorJ Vagyonjegyes privatizáció Mától 4. forduló Közéleti és gazdasági napilap SZERDA 1992. október 14. 231. szám \ra 2.üli korona Ma kezdődik meg a vagyonjegyes privatizáció első hullámának negyedik fordulója, amelynek során 1317 részvénytársaság 99,6 millió részvényét kínálják. A befektetési privatizációs alapok és a vagyonjegykönyv-tulajdonosok rendelkezésére összesen 1,12 milliárd befektetési pont áll. Az úgynevezett megrendelési időszak október 27-én ér véget, azaz (Folytatás a 2. oldalon) Csehszlovák—magyar tárgyalások A vízlépcső ügyében: sakk-matt? Készül a jövő évi költségvetés 18 százalékos béremelés a bányászoknak Pozsonyban tegnap kétoldalú tárgyalásokra került sor a csehszlovák és magyar konnány megbízottai között a Bős—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer ügyében. A megbeszélések egyik célja az volt, hogy megszabják a csehszlovák és magyar szakemberekből, illetve az Európai Közösség szakértőiből álló háromoldalú bizottság mandátumát, illetve ezzel összefilggésben egy közös levél megfogalmazása az Európai Közösséghez. Ebben a két fél felkémé a szervezetet, hogy vegyen részt a kérdés rendezésében. Budapest a maga számára kötelező érvényűnek tekintené a bizottság véleményét, de feltételként a Duna elterelésére irányuló munkálatok leállítását szabta meg. A csehszlovák delegáció vezetője Zdenko Pírek szövetségi külügyminiszter-helyettes, a magyar küldöttségé pedig Martonyi János külügyminisztériumi államtitkár volt. A tanácskozáson többek között részt vett Dominik Kocinger, a vízerőmű építéséért és üzemeltetéséért felelős szövetségi kormánybiztos, Augustin Jámbor, a mezőgazdasági minisztérium osztályvezetője, Július Binder, a Vízügyi Beruházó Vállalat igazgatója, illetve Király Miklós magyar külügyi államtitkár-helyettes és Tatár György külügyminiszteri biztos. A tárgyalások szünetében megkérdeztük Dominik Kocingert, jutottak-e valami eredményre a délelőtti megbeszélések során: — Egyelőre nem volt szó semmi újról. Mindkét fél a maga álláspontját próbálta védeni a szerződés felmondásáról, illetve tiszteletben tartásáról, de kerestük a megoldást. Megegyezés azonban még nem született. Technikai és jogi kérdésekről folyt a vita — talajminőségről, elterelésről stb. Egy javaslatot terjesztettünk a magyar fél elé, mely a közös levél szövegét tartalmazza. (Folytatás a 2. oldalon) A tárgyalóasztalok közötti távolság szinte szemlélteti, hogy mennyire közeledett a két fél álláspontja (TK SR-felvétel) sák. Eudovít Cérnák—aki a pénzügyminisztert helyettesítette — megjegyezte, hogy a központi költségvetésből támogatást igénylők mintegy 100 milliárd koronával kémek többet, mint amennyit az államháztartás elbír. A bányátok követeléseiről szólva a gazdasági miniszter bejelentette: 18 százalékkal emelik a szén kiaknázásában közvetlenül részt vevő bányászok jövedelmét, de az intézkedés nem érinti a műszaki személyzetet. A béremelés az idei évben 79 millió koronát emészt fel az államkasszából. Roman Kováé beszélt a Németországban állomásozó volt szovjet hadsereg egységeinek Csehszlovákián át történő kivonásáról. Naponta négy szerelvény halad majd át az országon. A transzportért a német állam szerelvényenként 45 ezer márkát fizet Csehszlovákiának. Különle(Folytatás a 2. oldalon) A kormány 16. ülése után tartott sajtótájékoztatón Roman Kováé miniszterelnök-helyettes, Ludovít Cérnák gazdasági miniszter és Bohuslav Géci, a kormány sajtóosztályának vezetője ismertette az újságírókkal az ülésen történteket. A kormány tudomásul vette az 1993. évi költségvetés tervezetét—ezen a területen úgy szeretné irányítani a további munkát, hogy a jövő év költségvetését legkésőbb november 31-éig megvitathasA lipótvári fegyintézet mozitenmében tegnap a vádirat felolvasásával folytatódott az 1990 márciusában történt lázadás 73 résztvevőjének a pere. Az ügyész egyebek között indítványozta, hogy a tárgyaláson a tanúk között hallgassák ki azokat a kormánytisztviselőket, akik 1990 elején szemtanúk nélkül beszélgettek az elitéltekkel. Szokatlan eset is történt tegnap, az egyik szabadlábon levő vádlott mindennemű okmány nélkül érkezett a tárgyalásra, s rövidebb huzavona után egy elítéltnek kellett bizonyítania személyazonosságát. Felvételünkön: a népes „közönség" a vád előterjesztése közben (Fotó: TK SR) Az MKDM és az EPM szervezésében Előadás-sorozat a kárpótlásról A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom gazdasági bizottsága és az Együttélés Politikai Mozgalom Központi Irodája előadás-sorozatot rendez a vagyoni és a politikai üldözés kárpótlásának szabályairól, amelyekről a most megjelent magyar törvények rendelkeznek, és a külföldi állampolgárokra is érvényesek. Az ismertető előadásokkal segíteni akarunk az itteni magyar lakosságnak és az érintett szlovák polgártársaknak is. Az előadásokat Menczel Gusztáv címzetes államtitkár, a magyar Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal társadalmi kollégiumának elnöke tartja. A magyar konzulátust Taba Lajos konzul, az MKDM-et Bartakovics István, az EPM-et pedig Bauer Edit képviseli. Az előadások helye: Királyhelmec: október 16-án 17 órai kezdettel a városi művelődési házban; Serke (Rimaszombati járás): október 17-én 10 órai kezdettel a helyi művelődési házban; Párkány: október 17-én 17 órai kezdettel a keményítőgyár tanácstermében; Komárom: október 18-án 15 órai kezdettel a magyar gimnázium nagytermében; Dunaszerdahely: október 19-én 18 órai kezdettel a városi művelődési házban; Pozsony: október 20-án 16 órai kezdettel a Csemadok-székház nagytermében, előadó Menczel Gusztáv; Szene: október 20-án 16 órai kezdettel a magyar alapiskolában, előadó Sepsey Tamás címzetes államtitkár. Az előadások helyszínén megvásárolhatók a kárpótlási igény benyújtásához szükséges nyomtatványok 60 koronáért. Az előadás-sorozat rendezésével kapcsolatos bővebb tájékoztatást Bartakovics István parlamenti képviselő nyújt a 0819/622 97-es telefonszámon. A mi Hirosimánk avagy A Duna-háború Hl Előfordul, hogy egy-egy írást akár évtizedeken át alakítgatok, csiszolgatok, építgetek, míg elnyeri végső formáját. A Duna-téma, a bősi vízlépcső megírása azonban már-már megoldhatatlan feladatnak tetszik, hiszen nincs rá idő, hogy a legtalálóbbnak tartott hasonlatokat, szerkezetet, nyelvi alakzatot megkeressem: maholnap elterelik a folyót, üzembe helyezik a vízlépcsőt, s ezzel drámai fordulatot vehet valamennyiünk élete. így hát mégis megkísérlem a témát összefoglalni, mert azt tapasztalom, általános jelenség a Csallóközben is: sokan még most sem értik, mi ez az egész, miért is kezdték el építeni, ha eleve kárt hoz, ha meg már csaknem befejezték, miért ne próbálnák ki? Ha az emberiség már ott tartana, hogy csakis legjobb szakembereit hallgatná meg, amikor döntést kell hoznia a földkerekség bármely pontján felmerülő bonyolult kérdésben, akkor a bősi vízlépcső bontását mór rég megkezdték volna. Tavaly, nyár végén itt járt ugyanis nálunk a világhírű Cousteau-alapítvány egyik kutatócsoportja, hogy a Duna szlovákiai állapotát tanulmányozza. Jacques Cousteau, a híres tenger- és vízrendszerkutató francia kapitány, aki nyolcvanegy évesen is napi tizenhat órát dolgozik, talán a legelismertebb környezetvédelmi szakember a világon. A kapitány két dologról híres: rendkívüli munkabírásáról — hetente egyszer ma is az Egyesült Államokba repül Párizsból, hogy az ottani egyetemeken előadjon —, valamint megvesztegethetetlenségéről. Ha megállapít valamit, s azt bizonyítani tudja, nem hajlandó véleményét visszavonni csak azért, mert az igazság egynémely államfőnek kellemetlen lehet. Cousteau és csapata évtizedek óta vizsgálja az óceánok mélyét, keresi a vízrendszerek közötti összefüggéseket bolygónkon, tanulmányozta a legnagyobb folyamok — az Amazonas, a Nílus, a Mississippi és Missouri — jellegzetességeit. Tavaly a Duna következett a sorban, hiszen ez a folyó Európa legnagyobb és legfontosabb vízi útja, összekötő kapocs a keleti és nyugati országok között. A kutatók a forrástól a deltáig tanulmányozták a Dunát: a látottakat filmre vették és mintegy négy órában mutatják be a folyót Már tavaly 120 tévétársaság jelentette be igényét a film megvásárlására. Cousteau-ék kiváló kalauzt kaptak a Csallóközben: Európa egyik leghíresebb búvárfotósát a komáromi Csukás Lászlót, aki valószínűleg a legjobb Duna-ismerő az országban. A Cousteaualapítvány tagjai nálunk is a legendás szívóssággal dolgoztak. (Egyik francia búvár sem nős, hogy minden idejét a kutatásnak szentelhesse.) Csukás László olyan víz alatti helyekre vezette a franciákat, hogy azok azóta többször is visszatértek ide, ugyanis az a véleményük, hogy az épülő bősi gát, a félig mér elpusztított Duna mente ellenére még mindig a csallóközi szakaszon e leggazdagabb és legszebb a folyó mélye. Dunatőkésen szobaszekrény nagyságú szivacstelepeket, másutt, egy víz alatti barlangban, dunai pontyokat fil(Folytatás a 2. oldalon) j Munkát kapnak az elbocsátottak Galántán
