Szabad Újság, 1992. október (2. évfolyam, 220-245. szám)
1992-10-14 / 231. szám
2 Szabad ÍJJSÁG Belföld 1992. október 14. A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom emlékeztet ője (memoranduma) a Szlovák Köztársaságban élő magyar nemzeti kisebbség néhány aktuális problémájáról Több, mint két évvel az 1989-ben lezajlott választások után a nemzeti türelmetlenség újabb hulláma söpör végig térségünkön. Sajnálattal állapítjuk meg ezt a tényt csakúgy, mint kísérőjelenségeit, a másság iránti érzéketlenséget és a kisebbségek jogainak csorbítását célzó megnyilvánulásokat. A Szlovák Köztársaságban élő magyar nemzeti kisebbség is veszélyeztetve érzi magát. Nem kis csalódottsággal vesszük tudomásul, hogy az 1989-es változások után jogaink nemhogy bővültek volna, hanem ellenkezőleg, egyre sűrűbben kell szembenéznünk az őket csorbítani igyekvő mesterkedésekkel. Ezért fontosnak tartjuk, hogy ebben a helyzetben röviden felvázoljuk kisebbségünk néhány aktuális gondját, a részünkről helyesnek ítélt megoldási javaslatokkal egyetemben. Egyúttal kinyilvánítjuk, hogy ebbéli igyekezetünkben nem konfrontációs szándék vezérel, hanem a termékeny dialógust célzó problémafelvetés demokratikus joga; kül- és belföldi partnereinktől megértést, toleranciát, s problémáink megoldását elősegítő aktív hozzáállást kérünk. Meggyőződésünk, hogy a Szlovákiában élő magyar nemzeti kisebbség problémáinak megoldása hozzájárul térségünk annyira óhajtott demokratikus fejlődésének elősegítéséhez. Az idézett adatok a hivatalos statisztikákból valók Problémáink és a javasolt megoldások: 1) Az asszimiláció következtében csökken a szlovákiai magyarság relatív számaránya, 1961-ben 12,4%, 1970-ben 12,2%, 1980-ban 11,2%, 1991-ben 10,8% volt a magyarok aránya Szlovákiában. Megoldás: a pozitív megkülönböztetés bevezetése, a jogbiztonság szavatolása és az otthonérzet biztosítása. 2) Erős, gyakori kisebbségellenes hangulat, sajtótámadások, felelős szlovákiai politikusok kisebbségellenes kijelentései és a kisebbségi képviselők legitimitásának kétségbevonása. Megoldás: a Szlovák Köztársaság demokratizálódása, pozitív külföldi példák és hatások. 3) Az etnikai összetétel megváltoztatása a dél-szlovákiai városokban. Példák: (a magyar lakosság számaránya százalékban) JÁRÁS 1970 1980 1991 Pozsony-város 5,2 4,9 4,4 Dunaszerdahely 89,0 87,9 87,2 Lévai 35,7 33,1 31,6 Nagy kürtösi 35,1 31,7 30,8 Tőke tere besi 40,9 38,9 39,3 Megoldás: az új területi elrendezésnél figyelembe venni a kisebbségek érdekeit is; a decentralizáció és a regionalizmus fejlesztése. 4) A főiskolát és egyetemet végzett állampolgárok között a magyar kisebbséghez tartozók alacsony számaránya szlovákiai átlag: 37 fő/1000 lakosra a magyar kisebbség aránya: 16 fő/1000 lakosra Alapiskolák: 1955 1961 1968 1970 1980 1990 Iskolák száma 565 559 494 490 295 257 Osztályok száma 2014 2639 2902 2854 2114 2071 Tanulók száma 61325 76 754 72 948 68 902 50 398 48405 Gimnáziumok Iskolák száma 9+2* 11+7* 13+9* 13+9* 11+9* 10+81 Osztályok száma 58 71 142 152 140 138 Tanulók száma 1980 2109 4045 4253 4220 3782 x — szlovák iskolák, amelyekben magyar osztályok is vannak A vízlépcső ügyében: sakk-matt? Magyar nemzetiségű egyetemisták és főiskolások számaránya százalékban Otatásiév 1959/60 1968/69 1975/76 1990/91 % 5,2 4,0 4,2 4,9 Megoldás: oktatásügyi önkormányzat, magyar tanítási nyelvű egyetem létrehozatala. 5) A papok hiánya, főleg a római katolikus papság elöregedése. Megoldás: magyar püspökség létrehozatala, magyar anyanyelvű papok képzése 6) A magyar tanítási nyelvű iskolák irányító szervének hiánya, pedagógushiány; kb. 40 ezer magyar nemzetiségű gyerek látogat szlovák tanítási nyelvű iskolát. Megoldás: oktatásügyi önkormányzat, a megszüntetett kisiskolák újraindítása. 7) Kulturális intézményrendszerünk kezdetlegessége; számarányunkhoz képest alacsony állami támogatás. Az állami bürokrácia által hozott döntések nem mindig veszik figyelembe valós érdekeinket. Megoldás: kulturális önkormányzat, a döntési mechanizmusok decentralizálása. 8) A Szlovák Köztársaság Alkotmánya a kisebbségeket államalkotó tényezők helyett potenciális megbízhatatlan elemeknek tartja. Az általunk kívánt jogokat csak részben tartalmazza. Megoldás: alkotmánymódosítás — ehhez az MKDM tervezetet készített. 9) 1945-48 között a szlovákiai magyar és német kisebbséget a kollektív bűnösség elve alapján megfosztották elemi állampolgári jogaiktól és számos diszkriminatív rendelkezést foganatosítottak ellenük. Mindezeket a törvénytelenségeket máig nem orvosolták; a csehszlovák rehabilitációs törvények határa 1948. február 25. Megoldás: a rehabilitációk kiterjesztése 1945. március 15-éig; a kollektív bűnösség elvének eltörlése — lásd dr. Janics Kálmán és dr. Princzkel József által készített javaslatot. 10) Diszkriminatív törvények alkalmazása (nyelvtörvény), a törvénynek a végrehajtásban történő önkényes alkalmazása, a jogbiztonság hiánya, a szlovák nemzettudat magyarellenes torzulásai. Megoldás: a jogállam intézményeinek kiépítése, a kisebbségeket védő törvények alkalmazása. 11) Szertartások megtartásának (esketések, temetések) elutasítása a kisebbség nyelvén, a kisebbséghez tartozó személyek vezeték- és keresztnevei anyakönyvezésének elutasítása, a magyar történelmi vezetéknevek fonetikus átírása a Szlovák Tudományos Akadémia irányelvei alapján. Megoldás: a kisebbséghez tartozó egyének identitásának védelme, kulturális önkormányzat. 12) A község- és utcanevek kétnyelvű megnevezésének szabályozatlansága a kisebbségek által lakott területeken. Megoldás: részleges kétnyelvűség bevezetése a kisebbség által is lakott területeken. 13) A kétnyelvűség alkalmazásának szabályozatlansága az egészségügyben a kisebbség által lakott területeken. Megoldás: részleges kétnyelvűség bevezetése a kisebbség által lakott területeken. 14) A kisebbségek jogállása törvényi szabályozásának hiánya. Megoldás: átfogó kisebbségi törvény elfogadása. Pozsony, 1991 október A Duna-háború III r* #--------\ w m 1 a-Íj? JVLAUS KINKEL német külügyminiszter javaslatára, a Friedrich Ebert Alapítvány meghívására tegnap délután négynapos németországi munkalátogatásra indult Vladimír Meéiar szlovák miniszterelnök. A látogatás során Július Tóth pénzügyminiszter társaságában elsősorban politikusokkal, gazdasági szakemberekkel és vállalkozókkal folytat megbeszéléseket. JoZEF MORAVÓÍK szövetségi külügyminiszter tegnap az államjogi tárgyalásokról, a majdani két utódállam nemzetközi elismeréséről, Csehszlovákia és az Észak-atlanti Szövetség közötti viszonyról, valamint a visegrádi hármak együttműködéséről folytatott megbeszélést Ralph Johnsonnal, az amerikai külügyminiszter Európa és Kanada ügyével foglalkozó megbízottjával. Moravéík a találkozón hangsúlyozta, hogy a föderáció felosztása konstruktív szellemben folyik. Johnson ígéretet tett arra, hogy az Egyesült Államok egyenrangúnak tekinti majd a létrejövő két utódállamot, valamint sürgette a Washington, illetve a Prága és Pozsony közötti kapcsolatok kontinuitásának a megőrzését. Filip SeDIVYNEK, a Szövetségi Gyűlés első alelnökének (PDP) tegnapi tájékoztatása szerint a vagyonelosztási törvény javaslata és további jogszabályok tervezete előterjesztésének a késlekedése miatt a kamarák 5. együttes ülése nem az eredetileg tervezett időpontban, október 29-én, hanem csak november 3-án kezdődik. A 6. együttes ülésre november 24 — 27-én, a hetedikre (valószínűleg az utolsóra) pedig december 15 — 18-án kerül sor. Jjftí BRABEC első külkereskedelmi miniszterhelyettes tegnapi nyilatkozatában úgy vélekedett, hogy Csehszlovákia szétesése után bizonyos külföldi adósok — akik kísérletet tehetnek arra, hogy visszaéljenek a helyzettel, amikor „megszűnik” a hitelező—jobb pozícióba kívánnak kerülni. Brabec szerint erre több esetben is sor kerülhet, s ezért szeretné a Cseh Köztársaság magára vállalni a föderáció összes kinnlevőségét, s az adóságok törlesztéséből befolyó összegeket csak ezt követően osztanák el az utódállamok között. PaVEL NOVAK, a Szövetségi Gyűlés szociáldemokrata képviselője szerint a vagyonelosztást illetően továbbra is fennáll a cseh—szlovák konfliktusok veszélye, mivel — mint mondta — a történelmi fejlődésnek köszönhetően a vagyon aránytalanul oszlik el. „Amenynyiben a két köztársaság között nem születik megállapodás, a vagyonelosztás szabályairól és alapelveiről, veszélyesen fokozódhat a feszültség az utódállamok között, s alkotmányellenes lépések megtételére is sor kerülhet. Természetesen, ez rontaná hitelünket külföldön” — tette hozzá. RlCHARD FALBR, a Szakszervezeti Szövetségek Csehszlovák Konföderációjának elnöke tegnapi prágai sajtóértekezletén aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a készülő cseh alkotmányból kihagyhatnak néhány olyan rendelkezést, amely összhangban áll az Európai Szociális Chartával. Véleménye szerint minden jel arra mutat, hogy az új cseh alaptörvényben nem kodifikálnak olyan jogokat, amelyek rögzítését a szakszervezetek elengedhetetlennek tekintenek. JaN KALVODA cseh miniszterelnök-helyettes (PDSZ) a cseh kormánykoalíció által az új alkotmány kidolgozásáról tartott tegnapi prágai tanácskozás után egyebek között elmondta: a koalíció tagjai megállapodtak abban, hogy kezdeményezni fogják az emberjogi alkotmánylevél lényeges módosítását. Szavai szerint az erről született megegyezés a legfontosabb eredménye a tanácskozásnak, ami az alapvető jogoknak az alkotmánnyal történő rögzítését illeti. A NAGYSZOMBATI Egyetem hallgatói nem fizethetnek rá az oktatási minisztérium és az intézmény között kialakult botrányos helyzetre. Legalább is ezt nyilatkozta LubomírHara, a tárca munkatársa, mégpedig azzal kapcsolatban, hogy tegnap előtt a minisztérium által kijelölt helyen csupán hárman iratkoztak be az egyetemre. Ezzel szemben a diákok többsége az oktatási intézmény által kijelölt helyet választotta. (Folytatás az 1. oldalról) Tulajdonképpen ugyanarról a javaslatról van szó, amelyet áprilisban Marián Calfa tett a magyaroknak. Ennek megtárgyalásáig még nem jutottunk. Zdenko Pírek, a küldöttség vezetője ezt nyilatkozta: „A magyar delegáció kissé másképp viszonyul a problémához, mint mi. Ezért bizonytalan a tárgyalások kimenetele. Nem látok nagy esélyt a megállapodásra.” A változatlan magyar álláspontot (Folytatás az 1. oldalról) ges biztonsági intézkedéseket vezetnek be: például egy szerelvényen nem utazhat 24 katonánál több, továbbá egy szerelvényen nem szállítható egyszerre fegyverzet és muníció. A kormány tudomásul vette, hogy a Mától 4. (Folytatás az 1. oldalról) az előző fordulóktól eltérően csupán 14 napos lesz. Darina Pristachová, a Posta- és Távközlési Igazgatóság dolgozója a szlovák sajtóiroda munkatársának elmondta, hogy a Szlovák Köztársaságban mától 1610 postahivatal áll készen a vagyonjegyek átvételére. Martonyi János küldöttségvezető újságíróknak nyilatkozva megerősítette. Elmondta, hogy a tárgyalások sikere a két feltétel teljesítésén múlik, mégpedig azon, hogy a létrehozandó bizottság által végzendő vizsgálat eredményeit mindkét fél kötelezőnek fogja tekinteni, illetve azon, hogy a bizottság munkája idején senki sem tesz egyoldalú lépéseket, például olyanokat, amelyek közé a Duna tervezett elterelése is tartozik. (kmotrik) Szlovák Köztársaság alkotmánya értelmében a hatáskörébe tartozik majd több, a szlovák köztársasági elnököt megillető jogkör gyakorlása, kivéve a hadsereg főparancsnoki tisztét, amelyet a kormányfő Iát el a köztársasági elnök megválasztásáig. (pintér) forduló A Vagyonjegyes Privatizációs Központ lapja, melynek 9. száma már kapható a postahivatalokban és a regisztrálóhelyeken, segít a részvénytársaságok kiválasztásában, s tartalmazza a kínálatot, a harmadik forduló eredményeit és az eladott részvények számát. A vagyonjegyes privatizáció negyedik fordulója november 17-én zárul, ekkor hozzák nyilvánosságra a megrendelések eredményeit. (Folytatás az 1. oldalról) mezhettek a kutatók, akik a két hét elteltével így foglalták össze tapasztalataikat: — A Duna haldokló folyó, de még megmenthető. A mentést azonban nyomban el kell kezdeni. A vízlépcső működtetése eleve kizárja, hogy a folyó meggyógyuljon, sőt az lesz a halála, hiszen a gát előtt lerakódnak majd a nehézfém-hordalékok, melyek aztán beszivárognak a talajba, és örökre ott maradnak, mérgezve a vizet és a környezetet. A vízlépcső megépítése gazdaságilag sem indokolt, ráadásul káros hatással lenne a még érintetlen csallóközi Dunaágak vízrendszerére. Sok vízfolyás teljesen kiszáradna, többnek a szintje pedig megemelkedne. Sík területen ilyen gátat építeni abszurd dolog — erre sehol a világon nem volt még példa. A véleményt videokazetta őrzi; a Magyar Televízió már rég bemutatta, a Szlovák Televízió elutasította levetítését. Az olvasó valószínűleg felteszi a kérdést: ha ez így van, ha ez ennyire egyértelmű és világos, miért nem szól közbe a Cousteau-alapítvány az illetékeseknél? A magyarázat — sajnos — szintén egyértelmű és világos: azért, mert ezek a világhírű szakemberek nem politizálnak. A Dunáról szóló jelentésüket átadják — talán már át is adták — az érintett kormányoknak, s azok józanságára bízzák, megszívlelik-e vagy sem. Maguk a kormányok persze felkérhetnék a franciákat véleménynyilvánításra, csak hát kinek érdeke nálunk lejáratnia magát? így hát folyik a huzavona, tovább pusztul a természet és nő a feszültség a két szomszédos ország között egy olyan úgy miatt, melyről nem sokkal a gyöngéd forradalom után még a politikusoknak is az volt a véleménye, hogy természetesen őrültség lenne befejezni a monstrumot, hiszen az ,A szocializmus nagy építkezései” sorozat egyik szomorú emlékműve Csehszlovákiában. (Folytatjuk) BATTA GYÖRGY •Jelzés nélküli híranyag: CSTK, TK SR Nevükhöz méltón A Máltai Szeretetszolgálat komáromi csoportja egy mikrobusznyi ruhaneműt adott át október 11-én Bősön a délszláv menekülttábor lakóinak. A segélyakciót a csoport vezetője, dr. Sebők Zoltán szervezte. A szállítás a komáromi cserkészek segítségével történt, a mikrobuszt a VICCI cég, illetve dr. Pásztor László ajánlotta fel. A ruhagyűjtés Komáromban, Ógyallán, Gútán és Pozsonyban, illetve a csallóközi felvakban történt. A figyelmesség nagy örömet szerzett a sorsüldözött emberek körében, akiket egy szál nyári ruhában űztek el otthonukból, szülőföldjükről. -kyr-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------' Devizapiaci árfolyamok Érvényben: Devizaárfolyamok Valutaárfolyamok 1992. október 14-én Deviza-(Pénz-)nem Vételi Eladási Közép- Vételi Eladási árfolyam 1 egységre, koronában Közép-Angol font 46,729 47,199 46,964 45,13 48,27 46,70 Ausztrál dollár 19,695 19,893 19,794 18,59 20,29 19,44 Belga frank (100) 89,447 90,345 89,896 86,02 92,10 89,46 Dán korona 4,778 4,826 4,802 4,62 4,92 4,77 Finn márka 5,816 5,874 5,845 5,56 6,04 5,80 Francia frank 5,429 5,483 5,456 5,27 5,59 5,43 Görög drachma (100) 14,185 14,327 14,256 13,04 14,58 13,81 Holland forint 16,371 16,535 16,453 15,89 16,85 16,37 ír font 48,347 46,833 48,590 45,86 49,22 47,54 Japán jen (100) 22,448 22,674 22,561 21,66 22,98 22,32 Kanadai dollár 22,037 22,259 22,148 21,09 22,65 21,87 Luxemburgi frank (100) 89,447 90,345 89,896 85,96 92,08 | 89,02 Német márka 18,422 18,608 18,515 18,06 18,98 18,52 Norvég korona 4,533 4,579 4,556 4,39 4,69 4,54 Olasz líra (1000) 20,914 21,124 21,019 19,77 21,21 20,49 Osztrák schilling 2,623 2,649 2,636 2,58 2,70 2,64 Portugál escudo (100) 20,669 20,877 20,773 19,60 21,22 20,41 Spanyol peseta (100) 25,787 26,047 25,917 24,86 26,56 25,71 Svájci frank 20,619 20,827 20,723 20,21 21,27 20,74 Svéd korona 4,907 4,957 4,932 4,74 5,06 4,90 USA-dollár 27,335 27,609 27,472 26,78 28,18 27,48 Béremelés a bányászoknak
