Szabad Újság, 1992. szeptember (2. évfolyam, 194-219. szám)

1992-09-11 / 203. szám

1992. SZEPTEMBKK 11. ______________________FÖüHlíkS Ma még csak emlékeztető — ki tudja, holnap talán már nosztalgia? Néhány régebbi felvétel mezőgaz­dasági nagyüzemeinkből. GAZRA SZERVIZ Hasznos divat a kecsketartás A kecske, ez a 40-60 kg-os kérő­dző nem akármilyen tejjel látja el gaz­dáját: a tehéntejnél zsírban, fehérjé­ben, szárazanyagban, tejcukorban valamivel gazdagabbal, Ai, Bi és C- vitaminban sokkal gazdagabbal, bio­lógiai érték tekintetében fölötte álló­val. A kecsketej fehérjeösszetétele ugyanis előnyösebb szerkezetű. Az anyatejhez áll legközelebb, azért is fogyasztják csecsemők, tehéntejre al­lergiás gyerekek és beteg gyomrú fel­nőttek. Valamikor a tüdőbetegekkel itatták a kecskete­jet, mert nemigen fordult elő köztük gümőkóros. A tehén árának töredékébe kerülő, szerény elhelyezést, takarmányozást igénylő kecske te­jelés tekintetében felveszi a versenyt a tehénnel. Tartása azért is kívánatos, mert a kecske ta­karmányozására alkalmas mellékter­mékekből: leves kukoricaszárból, takarmányszalmá­­ból, répafejből tö­méntelen mennyi­ség megy veszen­dőbe, és sok he­lyen kaszálatlanok maradnak a széna­készítésre alkal­mas gyepek is. Sok község határét gaz, bozót, akác­­fajövés csúfítja. Az ilyen területek tö­kéletes letarolója, művelésre előkészí­tője is lehetne a kecske. Miközben nagy tömegű, egyébként nemigen hasznosuló zöldet, szántóföldi mel­lékterméket fogyaszt, túró, gomolya, sajt készítésére is kiválóan alkalmas tejjé alakítja ét, évente 1—3, exportra keresett, drágán eladható gidát nevel fel. A francia, a svájci és más nyugat­európai kecsketartók a legdrágább élelmiszerek közé sorolt kecskesajtot készítik a tejből, a kecske bőre pedig a világhíres sevro. A világban sokfelé nagyra tartják a gida húsát: bioélelmi­­szerkérrt magas az ára mindenütt, ahol előnyben részesítik a természetes kö­rülmények között tartott, vegyszermen­tes technológiával termelt, adalékanya­gok nélküli takarmányokkal előállított élelmiszert Kecskét annak a kertes házban la­kó családnak érdemes tartania, amelynek szüksége van a tejre. An­nak való a kecske, aki legeltetni tudja (lehetőleg vegyes fűösszetételű csali­­tos helyeken) vagy lehetősége van nagy tömegű zöldtakarmány, aratás, őszi betakarítás után tarlómaradvá­­nyok gyűjtésére, hazaszállítására. Ol­csóbb, biztosabb a kecsketartás, ha takarmánytermesztésre alkalmas terü­lete van a gazdájának, ahol némi lu­cernát, kukoricát termeszthet (mert a leveles szár is hasznosítható), amely közé a kecskének is kitűnő tököt, ta­karmányrépát vethet. Tanyákon min­denképpen helye van a kecskének, amely békésen él a többi jószág kö­zött, hiszen kedveli a „társaságot”. Csupán a fiatal erdőket, gyü­mölcsfákat kell megvédeni tőle. A kecskének huzatmentes, világos, tisz­tán tartható, és ha vékony falú, télre téliesíthető, almozott, abraketetővel és szénaráccsal fölszerelt ól való (a születendő gidákra is gondolva), egy anyakecskére két négyzetmétert szá­mítva, a bakra hármat, a felet a cso­portban nevelkedő, eladásra szánt gi­dákra, többet a tenyésztésre nevelen­dő egyedekre. Ha nem ereszthetők udvarba a kecskék, akkor az óljuk elé léckifutót kell keríteni, kétszer akkorát, mint az ól. A leghidegebb téli napok kivételével takarmányosrácsuk, mos­lék- és abraketetőjük is a »kifutón he­lyezhető el. Jó, ha tudjuk... melyik szőlő honnan származik, s ma hol termesztik. Előző számunkban kezdtük el, s most folytatjuk a fehér­borszőlőfajták ismertetését. KÖVIDINKA (Ruzica) Valószínűleg magyar eredetű. Bőtermő, fürtje kicsi, bogyói köze­pesek, vastag héjúak. Későn érik, nem rothad. Cukor- és savtartalma kevés. Borának cukormentes extrakttartalma, illat- és zamatanyag-tartalma kicsi. KUNLEÁNY A Vrtis amurensis és az Afuz Ali hib­ridje. Előállította Tamássy István és Koleda István. Közepes termőképességű. Fürtje közepes, bogyói nagyok. Középéré­sű, nem rothad. Cukor- és savtartalma közepes. Borának cukormentes ext­rakttartalma, illat- és zamatanyag-tar­talma közepes. LEÁNYKA (m-dchentraube, Flomá­­niában/Feteasca alba) Valószínűleg erdélyi származású. Közepes termőképességű, fürtje kicsi, bogyói közepesek, bogyóhéja vékony. Korén érik, rothadékony. Mustja sok cukrot, kevés savat tartal­maz. Borának extrakttartalma, illat-és zamatanyag-tartalma közepes. MÉZES (Mézes fehér, Honigler) Talán magyar származású. Bőtermő, fürtjei és bogyói közepe­sek. Bogyóhéja vékony. Korán érik, rothadékony. Cukortartalma közepes, savtartalma csekély. Borának cukor­mentes extrakttartalma, illat- és zamat­anyag-tartalma kicsi. Egy köbméter hány kg? Qabonamag 680-840 Kukorica, csöves 450-550 Kukorica, morzsolt 780-870 Gabonaszalma 45-55 Szalma, préselt 250 Pillangós széna 75-80 Réti széna 65-95 Répa 580-630 Répalevél 360-400 Répaszelet, nedves 600-700 Répaszalet, száraz 250-300 Szilázs 650-800 Zöldtakarmány 350-400 Dara 600 Korpa 270-320 Melasz 1400-1500 Marhasó, sajtolt 1800 Trágya 840

Next

/
Thumbnails
Contents