Szabad Újság, 1992. szeptember (2. évfolyam, 194-219. szám)
1992-09-10 / 202. szám
4 Szabad ÚJSÁG Gazdaság 1992. szeptember 10. Vámunió Csehország és Szlovákia között? Az idő nem nekünk dolgozik Csehszlovákia kettéválását önálló Csehországra és Szlovákiára immár kész tényként kell kezelnünk. Szem előtt kell tartani, hogy nemcsak egymás közt kell megegyezniük a januártól függetlenné váló köztársaságoknak, hanem a külvilággal is el kell fogadtatniuk új státusukat. A tervek szerint mind Csehország, mind Szlovákia Csehszlovákia utódállamának, örökösének tekinthető majd, tehát nem szakad meg egyik oldalon sem a jogfolytonosság. Bár ez jelentősen megkönnyíti a két- és többoldalú nemzetközi szerződések, megállapodások betartását és az új körülményekhez való alkalmazását, korántsem old meg mindent. Több kérdést nyitvahagy, ebből most egy problémát járunk körül, mégpedig a külkereskedelem eddig tisztázatlan helyzetét. Szögezzük le már az elején: kezdetben nincs szó teljes szétválásról, hiszen nem lehet máról holnapra biztosítani például a honvédelem vagy a külképviseletek feladatát. Az árucsere, pénzpiac és lakosságforgalom esetében vám- és fizetési unió felállításával számolnak, amely valóban csökkentené a válás okozta kezdeti nehézségeket. Vámunió esetében Csehország és Szlovákia egységesen lépne fel a külfölddel szemben, ám megvalósításának ára van: nemcsak közös kereskedelempolitikát feltételez, hanem azt is, hogy a két szuverén állam kompetenciájának egy részét feladja, s egy közös szervezetre ruházza jogait, amely koordinálja és megvalósítja a külfölddel szembeni álláspontot. Ez a módszer nem forradalmian új, voltaképpen az Európai Közösségek is hasonló elv alapján működnek; esetükben senki sem kérdőjelezi meg a tagországok szuverenitását, ám egyikük sem folytathat a többiektől független kereskedelempolitikát, amely a brüsszeli közös csúcsszervek feladata. Jirí Brabec, szövetségi külkereskedelmi miniszterhelyettes így foglalta össze a Csehország és Szlovákia közötti - esetleges - vámunió előnyeit: „Jelentősen megkönnyítené hazánk és az Európai Közösség közötti kapcsolatok tisztázását, ugyanis az EK-hoz való társulási szerződést az idén valószínűleg már nem ratifikálják, míg az ideiglenes szerződés 1992. december 31-ével lejár. Ugyanez vonatkozik az Európai Szabadkereskedelmi Társulással (EFTA) kötött szerződésünkre. A vámunió megléte zökkenőmentessé tenné a cseh és szlovák országrész közötti ipari, kereskedelmi kooperációt, a régi kötelékek nem szakadnának el. További előnye, hogy problémamentessé tenné a Lengyelországgal és Magyarországgal folyó, a szabadkereskedelmi övezet kialakítását célzó tárgyalásokat. Ez nemcsak hazánk számára fontos, hanem az egész térség, tehát a visegrádi hármak számára is, hiszen így sokkal vonzóbbá válunk a nyugati befektetők, elsősorban a nagypénzű óriásvállalatok számára - a 65 milliós közös piac már számottevő előnyökkel bírna. Végül ne feledkezzünk meg az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezményről (GATT), melynek tagjai vagyunk. A vámunió megléte volna a biztosíték, hogy a januártól kétfelé váló ország mindkét része betartaná az eddig kötött egyezményeket.“ Tegyük hozzá, még e feltétel sem biztosítaná Csehország és Szlovákia azonnali GATT-tagságát. Csehszlovákia megszűnése után a két újonnan létrejövő országnak be kell nyújtani felvételi kérelmét a GATT-ba, amely csak akkor hagyja jóvá a jelentkezést, ha meggyőződik a kérelmező kedvező kereskedelempolitikájáról. Vámunió esetén egyértelmű volna a biztosíték, hogy az eddigi irányzatunkat folytatjuk, s ez lerövidítené a GATT-on kívül kötött időt. Hogy ez miért fontos? Azért, mert erre az időszakra nem kapjuk meg a legnagyobb kereskedelmi kedvezményeket, ami komoly érvágást jelent a hazai exportőröknek. A magas vámfalak következtében kiszorulnak az eddig megszerzett piacokról, ezért az átmeneti időt minimalizálni kell. Sajnos, az idő nem nekünk dolgozik. Minél előbb rá kell szánnia magát a Klaus- és Meciar-kormányzatnak, hogy érdemben foglalkozzanak a vámunió kérdésével. December végén több fontos multilaterális kereskedelmi szerződés is érvényét veszti, s ha későn reagálunk, a két független ország gyakorlatilag elejétől kezdheti az Európai Közösségekkel, az EFTA-val és a GATT-tal való tárgyalásokat. Ez pedig meglehetősen időigényes. Ne feledjük: kivitelünknek immár több mint a fele az EK-tagállamokba irányul, vagyis Csehország és Szlovákia nyugatra irányuló szinte teljes exportoffenzívája megfeneklik, ha nem történik időben megegyezés a vámunió kérdéséről a két kormány között. (A Hosp. noviny nyomán - barnabás -) Közös cseh és szlovák valuta Hosszan tartó ideiglenes megoldás Legfeljebb csak ideiglenesnek lehet nevezni azt az egyezményt, amely a közös valuta megtartásáról szól Csehország és Szlovákia jövőre tervezett szétválása után, ám a politikusok és a közgazdászok szerint ez az állapot még sokáig elhúzódhat. A csehszlovák válásról tanácskozó politikusok gondosan elkerülték, hogy pontos határidőt szabjanak a két ország önálló valutájának megteremtésére. Szakértők szerint ennek elérése attól függ, hogy az utódállamok gazdaságpolitikája milyen mértékben fog különbözni egymástól. A tervek szerint a két önálló valuta árfolyamát egy az egyhez arányban rögzítik majd, így spekulációra nem lesz lehetőség. Az árfolyam később annak megfelelően módosulhat, amilyen mértékben eltér a két köztársaság gazdaságának fejlődése, illetve gazdasági irányvonala. A két önállósulni kívánó ország gazdaságának szerkezete és ebből következően gazdasági stratégiája meglehetősen különbözik egymástól. A strukturálisan elmaradottabb Szlovákiában sokkal nehezebb a piacgazdaságra való átállás, mivel az számos szociális problémát vet fel. A rohamosan növekvő munkanélküliség megfékezése végett Meciar kormánya nem adhatja fel a fokozott állami beavatkozás politikáját. A közös valuta megtartása ugyanakkor közös jegybankot és közös monetárius politikát is feltételez, ez azonban meggátolja azt, hogy a két gazdaság túlságosan eltávolodjon egymástól. Klaus cseh miniszterelnök a Lidové noviny lapnak adott nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy a jövőben létrehozandó rendszer rendkívül hasonló az osztrák és a német valuta árfolyamának egymáshoz rögzítéséhez. „El tudok képzelni olyan stabilan rögzített, a korai Bretton Woods-i egyezményre emlékeztető rendszert, amelyben sok év alatt csak egyszer történt árfolyam-módosítás.“ (VG) .____________________________________________________ SZÚM-39Í akcióvá spolecnost TRÍ DA KPT. JAROSE 400 417 12 PROBOSTOV Telefon: 0417/25311, 25372 Fax: 0417/41651 1. A járművek generáljavítása: — UAZ gépjárművek összes típusának — UAZ BOBR hulladékszedő autók összes típusának — AVIA — LIAZ S-706-AKV, RTH, RTch, MP 20 és más változatainak Minden típusnál javítási csererendszer alkalmazható. Locsolókocsis alvázú AKV autóknál 30%-os kedvezmény. 2. Motorok és alkatrészek általános javítása: — UAZ S-706 összes típusára — UAZ MS 634 - 640 — AVIA 30 - 31 Minden típusnál csererendszeres árusítást is végzünk. 3. A LIAZ és TATRA teherautók tulajdonosai részére tetőponyvákat is felszerelünk — a közlekedési szabályzat 41. számú rendeleté alapján: ömlesztett anyagok szállítására. 4. Felvásárolunk hulladékfémáron elhasznált AVIA motorokat. 5. A nyerges vontatók BSS Brandys n./Labemben gyártott pótkocsijaira felszerelünk: BOSCH-VABCO automatikus fékrendszereket. UAZ típusú nyerges vontatókra újdonságként „ROZPOZNÁVAC” fékszabályozót szerelünk fel, amely helyettesíti az ABS fékrendszert azon szerelvényeknél, ahol a pótkocsi ABS fékrendszerrel van ellátva. 6. LIAZ, S-706, AVIA gépkocsikhoz alkatrészeket forgalmazunk.
