Szabad Újság, 1992. szeptember (2. évfolyam, 194-219. szám)

1992-09-05 / 198. szám

1992. szeptember 5. Külföld Szabad ÚJSÁG 3 Hegyi Kambahbon már néhány órával a fegyverszüneti egyezmény életbe lépése után megszegték a megállapodást Képünkön az örmény határ közelében őrjáratozó azeri katonákat láthatjuk (Telefotó: TK SR/AP) Gyertyafény az ablakban Sionért s az igazságért (Folytatás az 1. oldalról) Az államelnök post morteum kitüntetéseket osztogat, sűrű tömjénfüst köze­pette „forradalmi emlékműveket” avatnak — az igazság azonban várat magára. A hatalom a demokrácia színeiben tetszeleg, az úgynevezett „román forradalom” kérkedik — igazságot tenni azonban rest. Az igen szellemesen „demokráciának” nevezett új bűnpártoló rezsim szabad elvonulást enged a gyilkosoknak, sót rendre visszafogadja azokat, akiket a múlt bűneinek felelőssége terhel. 1989 marosvásárhelyi gyilkosságai idején Gheorghe Gambra ezredes volt a Maros megyei Milícia parancsnoka. Bodoni Sándor, Hagyi Lajos, Adrian Hidos, Ilié Muntean, Pajkó Károly és Tamás Ernő gyilkosait azóta sem vonták felelős­ségre. Akkor is Gambra ezredes volt a Maros megyei Rendőrkapitányság pa­rancsnoka, amikor 1990 márciusában a rendőrség tisztjei meleg kézfogással üd­vözölték a marosvásárhelyi pogrom megrendezésére helyszínre szállított vidéki különítményeseket. Gheorghe Gambra ma már vezérőrnagy és az Országos Rendőrfőkapitányság parancsnoka. Hol az igazság? Ki ítéli el a görgény-völgyiek felbúj tóit? Ki ítéli el a maros-vásárhelyi RMDSZ-székház elleni pogromtámadás szervezőit, a Sütő András elleni merénylet elkövetőit, az 1990. március 20-i békés magyar tüntetés ellen indított, tömegverekedéssé fajult támadás kezdeményezőit? Kitől kérik számon a temesvári ifjakat, a bukaresti krematóriumban elham­vasztott forradalmárokat, a szegények temetőjének megcsúfoltjait? Radu Tinu szekusőmagy, a temesvári események egyik hírhedt „főszereplője” épp a forrada­lom évfordulóján került szabadlábra, cinkostársa, Bucur Vioral pedig, naint aki jól végezte dolgát, újbóli felvételét kéri a rendőrség kötelékeibe, miután szintén szabadon engedték. És kit érdekel a temesvári forradalmi református gyülekezet tagjainak, Újvá­­rossy Ernő és Torzó Árpád s a hozzájuk hasonló névteleneknek a sorsa, akiket ismeretlen módon szintén a hatalmi elnyomó-szervek tettek el láb alól? Vagy Kiss Lukács István kolozsvári magyar teológiai hallgató tisztázatlan halála körülmé­nyeinek felderítésével kicsoda foglalkozik? És ki ítéli el az ismételt bukaresti bányászhadjáratok szervezőit, ki meri kérdőre venni a brutális pusztítások és erőszakos cselekmények „hőseit” bátorító és megjutalmazó elnököt? Az igazságtétel elmaradása és a hatalom cinkos magatartása ma, az országos választások közeledtén is az erőszak potenciális veszélyével fenyegeti az országot, s a mérhetetlen bizalmatlanság és félelem légkörét gerjeszti a népben. És ennek kiegészítéseként a nacionál-kommunista, áldemokratikus hatalom és rezsim egész megmaradt felépítménye és szakembergárdája gerjeszti az anti­szemitizmushoz fogható idegengyűlöletei és magyarellenességet. A helyzet és a hatalom megköveteli, hogy mégiscsak legyenek „bűnösök” és szolgáltassanak „igazságot” ebben az országban is. Erre jó a magyar kisebbségre ráruházott ellenség-kép, a „bűnös nemzet” szerepének a magyarságra való kiosztása. Miköz­ben a tömeggyilkos Ion Antonescu marsaik nemzeti hősként rehabilitálják. így történhet meg, hogy a marosvásárhelyi magyarellenes pogrom kárvallottal és vádlottal ma a magyarok. Ezért kerültek börtönbe Szabados Ferenc és Cseres­nyés Pál, nacionalista provokációnak áldozatul esett, békés marosvásárhelyi pol­gárok, valamint azok az oroszhegyi és zetelaki egyszerű parasztemberek, akik botorul elhitték, hogy tényleg változás történik Romániában. Ezért volt a Hargita-Kovászna Jelentés, és folyik ma is a soviniszta uszítás. Az elégedetlen tömegeket nacionalizmussal uraló posztkommunista, önmentő hata­lomnak szüksége van áldozatokra, hogy ne maga legyen az áldozat — s ezek a magyarok, cigányok, megcsúfoít forradalmárok: a magyarbarátnak titulált ellen­zék, a lázadó ifjúság, netán a kisebbségi egyházak. „J’accuse” — erre a summás következtetésre jutott egy bukaresti író a kon­cepciós perek, az elnöki bűnpártolás, a politikai rangra emelt társadalmi igazság­talanság láttán. A Dreyfus-per visszajáró kísérlete már rég leszorította a napi­rendről a társadalmi igazságtétel ügyét, és végveszéllyel fenyegeti a zsenge de­mokráciát, a jogállamiságot, a polgári szabadságot, az emberi és kisebbségi jogo­kat — s nem utolsósorban a választásokat. Temesvár egykori református lelkipásztoraként lelkiismereti köteles­ségemnek érzem, hogy felemeljem szavam az ellopott forradalomért, Temesvár és 1989 decemberének összes mártírjáért, a hatalommentő posztkommunizmus és nacionalizmus azóta elítélt áldozataiért — az igazságért, a társadalmi-politikai igazságtétel érdekében. (Követelések) Szolgáltassanak igazságot a forradalom áldozatainak. Vonják felelősségre az 1989 decemberi tömeggyilkosságok tetteseit. Vizsgálják ki és tegyenek igazságot a marosvásárhelyi és bukaresti erőszakos cselekmények ügyében. Bocsássák szabadon a magyarellenes koncepciós perek marosvásárhelyi, oroszhegyi és zetelaki elítéltjeit. Vizsgálják ki a Temesvári Református Egyházközség tagjainak és vezetőinek 1989-es üldöztetését, és vonják felelősségre a tetteseket. Derítsék ki a Temesvári Református Egyházközség két vezető személyisége, Újvárossy Ernő és Torzó Árpád halálának körülményeit, és szolgáltassanak igaz­ságot ügyükben. Követeléseim alátámasztására — a temesvári ellenállás szellemében — a mai napon, meghatározatlan időre, a temesvári református templomépületben éhség­­sztrájkot kezdek. Tiltakozásom támogatására kérem a temesvári református gyülekezetét, Te­mesvár népét, református egyházamat és testvéregyházainkat, a gyilkosságok áldozatainak családtagjait és az igazságtételre szövetkezett szervezeteket, a bél­és külföldi közvéleményt, a demokratikus, szabad országokat, a külföldi egyháza­kat és ökumenikus szervezeteket. „Sionért non hallgatok és Jeruzsálemért nem nyugszom, míg földerül, mint fé­nyesség az Ő igazsága, és szabadulása, mint a fáklya tündököl ” (És. 62,1) Temesvár, 1992. szeptember 2. Homály fedi az olasz repülőgép katasztrófáját Amerikai helikopterekre lőttek (Folytatás az 1. oldalról) lom kutyába sem veszi. Sem a politikai hatalom, sem a cseperedő gazdasági ha­talom, amely jórészt az egykori nómenk­latúra, szekuritáté és kollaboránsok visszarendeződő politikai-gazdasági ha­talmát jelenti. A forradalmiságára oly igen büszke Temesvár utcáin zavartala­nul sétálnak olyanok, mint Radu Tinu egykori szekus őrnagy, a temesvári vé­rengzés hírhedt főszereplője, akit vérlá­­zító szemérmetlenséggel felmentett az igazságszolgáltatás, és aki most nagyban importált cukorral kereskedik, s máris többszörös milliomos. És ő csak egy a sok közül. A parlamenti és az elnökvá­lasztási kampányt fokozódó közönnyel fogadják az emberek. Félő, hogy el sem mennek a szeptember 27-én sorra kerü­lő szavazásra. Mert reményeiket semmi­be vették, igazságérzetüket megcsúfol­ták, őket és családjukat nyomorba taszí­tották. Szemesé a világ arrafelé. A tisz­tességnek, munkának nem nagy a becsü­lete. A szárazság szikkasztotta a ritkán ve­tett, rosszul megmunkált földeket — éhínség és nyomor fenyegeti az országot. Mit tehet ilyenkor az elcsüggedt lel­kek pásztora? Kiáll a nyáj elé, Istenben bízva önmagát kínálja fel áldozatul, megpróbálja fölrázni a hívőket és hitet­leneket, akiket alig két és fél évvel ezelőtt személyes példájával győzött meg arról, mit ér a törhetetlen gerinc. Akkor te­mesváriak százai állták körül. Szerdán éjszaka egyetlen gyertya pislákoló fénye küzdött az utca sötétjével. Kihalt volt minden. Reggel azonban az emberek is­mét ujjal mutogattak az épületre, amely­nek falai mögött ott virrasztón az eleven lelkiismeret, igazságot remélve a meg­csúfolt áldozatoknak. Nincsenek rendő-Megnyugodtak a kedélyek Megnyugodtak a kedélyek Abházié­ban és nem került sor komolyabb össze­tűzésekre. A Kodori folyó fölött felrob­bantottak ugyan egy hidat, de mind a grúz, mind az abház csapatok parancsno­kai eltökélték, hogy teljesítik az egy nap­pal korábban Moszkvában megkötött egyezményt Oroszország, Grúzia és Ab­­házia között. Jelcin szerint a harcok foly­tatása felérne öt karabahi konfliktussal is. rök. A bátor lelkészt egyelőre csak a saját gyülekezete állja körül, de bízik a példa erejében, és csodaváró hittel a világ felé fordítja várakozó tekintetét. (mn) Ion Iliescu román államfő csütörtö­kön felszólította Tőkés Lászlót, hogy „nyugodt körülmények között, a teljes felelősség tudatában” tárgyaljon vele éhségsztrájkra indokairól. Áz elnök — Bukarestben nyilvánosságra hozott — le­velében a püspök tiltakozását az éppen folyó választási kampány miatt olyan eljá­rásnak minősítette, amelyet a közelgő ro­mániai parlamenti és elnökválasztás be­folyásolására tett kísérletnek tekinthet­nek, s ezért felszólítja a Romániai Ma­gyar Demokrata Szövetség vezetőit, hogy a magyar kisebbség politikai képvi­selőiként tárgyalásos úton rendezzenek bárminemű nézeteltérést. Bukaresti egyházi körök közölték, hogy Tőkés László elutasította Ion Iliescu román elnök felhívását párbeszédre. „Nem szándékozom az igazságosságról tárgyalni az állam képviselővel, mert az igazság nem lehet alku tárgya” —jelen­tette ki Tőkés. Hét év Zsivkovnak Bulgária egykori legfőbb vezetőjét tegnap a legfelsőbb bíróság hét év sza­badságvesztésre ítélte, mert túllépte jogkörét és 1 millió dollárt sikkasztott az állami alapokból. A 81 éves Zsivkov 33 évig állt a bolgár kommunista párt és az állam élén. ő a kelet-európai államok első olyan kommunista vezetője, akit hi­vatalos bíróság ítélt el. FÁK-haderok Tádzsikisztánba A FÁK négy tagállama — Oroszor­szág, Kazahsztán, Üzbegisztán és Kirgi­zia — úgy döntött, hogy csapataival megerősíti Tádzsikisztán déli határait. A közlemény szerint az Afganisztánnal határos vidéken gyakorlatilag polgárhá­ború dúl és nagy mennyiségű fegyvert csempésznek az országba Afganisztán­ból. Reális a veszély, hogy Tádzsikisztánt kiszakítják a FÁK kötelékéből és elveszti függetlenségét. Ezért rendkívüli intézke­dések megtételére van szükség — áll a négy FÁK-tagállam nyilatkozatában. Csütörtökön késő délután egy olasz repülőgép zuhant le Szarajevótól 34 kilométerre. A roncsok és a legénység kutatására amerikai helikoptereket is bevetettek. A helikopterekre a föld­ről tüzet nyitottak és visszatérésre kényszerítették őket Az olasz szállítógép Splitből Sza­rajevó felé tartott, amikor Jeszenik kisváros közelében lezuhant. A szeren­csétlenség okait még homály fedi. Álta­lában azt a véleményt hangoztatják, hogy a segélyszállítmányt hozó repülő­gépet lelőtték. A boszniai szerbek nyi­latkozata szerint harcosaiknak semmi közük sincs a légi katasztrófához és a felelősséget a szerencsétlenségért a muzulmán-horvát erőkre hárították. A lezuhant repülőgép roncsaiban a le­génység mind a négy tagja életét vesztet­te. A bosznia-hercegovinai hatóságok hivatalosan még nem közölték állás­pontjukat, de olyan híreket terjeszte­nek, hogy szerb légelhárító gépágyúkkal lőtték le az olasz repülőgépet. A harcterekről kevés hír érkezett. Szarajevóban nyugtalan volt az elmúlt éjszaka, Sztari Grad negyedre több tü­zérségi gránát hullott. Ázután reggelig három további negyedet lőtt a tüzérség. Szarajevóban továbbra is kevés az élel­miszer. Továbbra sincs villanyáram és nem működik a vízvezeték-hálózat. Tuz­­la térségében harcok voltak, négy ember életét vesztette, 13-an megsebesültek. Józef ZIELENIEC a cseh külkap­­csolatok minisztere tegnap reggel befe­jezte lengyelországi látogatását. Talál­kozott Hanna Suchocka kormányfővel és Krzysztof Skubiszewski külügymi­niszterrel, akikkel ismertette a Cseh­szlovákia helyén alakuló két új állam folyamatát és tárgyalt a cseh—lengyel kapcsolatok lehetőségeiről. Jelentős te­ret szenteltek a visegrádi hármak közöt­ti szabadkereskedelmi övezet létrehozá­sa meggyorsításának. H elmut KOHL német kancellár felhívást intézett a francia választókhoz és felszólította őket, hogy a szeptember huszadiki népszavazáson használják ki a lehetőséget és szavazzanak az Éurópai Unióra. Biztosította a franciákat, hogy nem kell tartaniuk az egyesített Német­országtól. A televízióban a német kan­cellár Francois Mitterrand francia el­nökkel együtt lépett fel. A franciaorszá­gi népszavazást a kancellár Európa sors­döntő pillanatának nevezte. O eORGE BUSH amerikai elnök még mindig nem hozta be lemaradását Bili Clinton elnökjelölttel szemben a népszerűségi listán. Míg Bush jelenlegi népszerűsége alapján a szavazatok 39 százalékát kapná, Clinton 54 százalékra számíthatna. Közben Clinton megsze­rezte a legnagyobb amerikai szakszerve­zeti központ, az AFL-CIO támogatását. Ez a szakszervezet már hagyományosan a demokrata elnökjelölt mellett áll ki. N émetországban továbbra is zavargások vannak, amelyek során a jobboldali szélsőségesek külföldiek szál­láshelyeit támadják. Tegnapra virradóra Eisenhüttenstadtban ötven szélsőséges megtámadta a külföldiek szálláshelyét. A rendőrségi beavatkozás során vereke­dés tört ki, amely két óra hosszat tartott. A támadók kockaköveket dobállak a rendőrökre, akik kénytelenek voltak víz­ágyúkat is bevetni. WöRNER, a NATO főtitkára is­mét jelölteti magát erre a tisztségre. Fő­titkári időszaka 1993 közepén jár le, és a posztra pályázik Jörgen Holst norvég külügyminiszter is. A főtitkári poszt sor­sáról a NATO tagállamainak még ez év végéig döteniük kell. E sZAK-KOREÁBAN zavargások törtek ki a kötelező pénzbeváltás miatt. A kormány rendelete szerint kivonták a forgalomból a 100, 50, 10 és 5 won névértékű bankjegyeket, amelyeket be kell váltani, de egy család csak 500 wont válthat be. A lakosság némileg megnyu­godott, amikor bejelentették, hogy még kétszer rendeznek pénzbeváltást idén és akkor további 300—300 wont lehet be­váltani. Megfigyelők szerint az ország­ban túl gyorsan nő a forgalomban levő pénz mennyisége. Kim ír Szén 80-ik szü­letésnapja alkalmából ugyanis február­ban átlagosan 50,7 százalékkal emelték a dolgozók béreit. KíNÁBAN lemondott a 67 éves Vang Ping-csen pénzügyminiszter. Meg­figyelők úgy vélik, hogy lemondásának oka az állandóan növekvő költségvetési hiány. A hiányt növeli, hogy a kormány mindenáron üzemben akarja tartani a nem hatékony állami vállalatokat is. XJkRAJNÁBAN véget ért a vasuta­sok és a repülésirányítók sztrájkja. Csü­törtök este újból megindult a forgalom a vasutakon és a repülőtereken. A sztrájk­­bizottság azért döntött így, mert Krav­­csuk elnök megígérte, hogy a sztrájko­­lók ellen nem léptetnek életbe intézke­déseket és visszavonja a legfelsőbb bíró­sághoz intézett feljelentést. A bányá­szok és a repülésirányítók a munkahét lerövidítését és a bérek emelését köve­telték. Azt is követelik, hogy azokat a hivatalnokokat, akik a jelenlegi szociális feszültséget okozták, vonják büntetőjogi felelősségre. Az USA-BAN tavaly 2,1 millióval nőtt a szegények száma. A szegénységi szint alatt 35,7 millió ember él Ámeriká­­ban. A szegénységi szint azt jelenti, hogy egy négytagú családnak évi bevétele ke­vesebb mint 13 924 dollár. LlBANONBAN tegnap, immár har­madszor sztrájkba léptek a keresz­tények. így akarnak tiltakozni a válasz­tások befejezése ellen. A választások harmadik menetét ugyanis vasárnap rendezik meg. Az első fordulóban Észak- és Kelet-Libanon lakói, a máso­dik fordulóban Bejrút és a hegyvidékek lakói adták le szavazatukat. Az első két forduló eredményei alapján a Szíria­­párti jelöltek győztek. 0819/611-97 est cu\rctv\ t DOKI I. 945 01 KOMARNO KIS ÉR U. 4, (Malá Jarková) Ha bármikor, bármilyen járművel Komáromon át utazik, és megéhezik, megszomjazik, nem kell sokáig töprengenie, keresnie. Ott a DOKI I. RESTI az AUTÓBUSZ- és VASÚTÁLLOMÁS mellett. Finomabbnál finomabb ételek, italok, ínyencfalatok, hűtött sörök, borok, rövid- és üdítő italok várják még a legigényesebb vendéget is. Ha megkóstolja, sokáig fog rá emlékezni, ezután csakis itt tartja meg a családi ünnepeket és baráti összejöveteleket. Ide akár ötven vendéget is meghívhat, akikkel együtt vasárnaponként is hangulatos élő zene mellett kellemes estét tölthet. KEDVES VENDEG! JEGYEZZE MEG! HA IDE BETÉR, NEM BÁNJA MEG. Nyitva: naponta 10.00-22.00 óráig. SZUM-398

Next

/
Thumbnails
Contents