Szabad Újság, 1992. szeptember (2. évfolyam, 194-219. szám)
1992-09-05 / 198. szám
Vladimír Meőiar a sajtó szerepéről / / Közéleti és gazdasági napilap SZOMBAT E2BBSS »• évfolyam Ára 2,30 korona Az újságírók is „váltanak”? „Minden kor megkövetel olyan embereket, akik készek a felmerülő problémák megoldására, s ezért Szlovákia minőségi szempontból új helyzete is más zsurnalisztikát követel meg” — mondta a szlovák sajtóiroda munkatársának jelenleg tájékoztatáspolitikái kérdésekről nyilatkozva Vladimír Meciar. „Az újságírók és a kormány tagjai két eltérő területen működnek, ez azonban néhány pontban fedi egymást. És ahol ez megtörténik, a kabinet korrektséget és objektivitást vár el a sajtó képviselőitől” — vélte Meőiar. „Az újságíró híreket közvetít, s velük együtt véleményt is mond. Erre joga van — folytatta a miniszterelnök. — De az információnak meg kell felelnie a valóságnak, tiszteletben kell tartania az etika alapelveit. E tekintetben azonban felmerül az össztársadalmi érdek is; az, hogy az adott pillanatban valami miképp segíthet valakinek. Ha nem a valóságnak megfelelő hírek terjengnek, amelyek durván torzítják a Szlovákia-képet — például azzal, hogy azt közlik: nálunk fasizmus, kommunizmus, társadalmi felfordulás vagy antiszemitizmus van —, akkor ez nem etikus. Ezért viszont nem öncenzúrára, hanem etikus önszabályozásra van szükség.” A püspök éhségsztrájkja Temesvári jelentés Pislákoló gyertyafény az ablakban Amint arról már lapunkban beszámoltunk, Tőkés László szerdán éhségsztrájkot kezdett, amellyel azt szeretné elérni, hogy igazságosan járjanak el a posztkommunizmus és a nacionalizmus áldózataival szemben. Romániában ma is szinte olyan sötétek az éjszakai utcák, mint két és fél évvel ezelőtt. A temesvári Józsefváros református gyülekezetének temploma olyan utcában áll, amely köré hatalmas öreg hársak nappal is sűrű félhomályt vonnak. Szerdától, déli 12 órától gyertya fénye pislákol a bejárati kaputól jobbra, a járdával egy magasságban álló ablakban. Attól a perctől, hogy Tőkés László Királyhágó melléki református püspök sajtóértekezletén bejelentette: meghatározatlan időre, a temesvári református templomépületben éhségsztrájkba kezd. A sajtóértekezlet kezdetén semmi sem engedte sejteni, hogy világra szóló hír fog innen szerteröppenni, amelynek következményei ma még beláthatatlanok. Kevesen is jöttek el, csupán a helyi sajtó és egy-két vidéki lap képviselői. Csak a Bukaresti Televízió magyar adásának a kamerája pásztázla kíváncsian a résztvevők arcát. Romániában a sajtó valóban szabad. Annyira, hogy a hata(Folytatás a 3. oldalon) Tiszteletkörök a nagyvilágnak TŐKÉS LÁSZLÓ: Sionért s az igazságért A közép—kelet-európai volt szovjet csatlósállamok számára az 1989. esztendő többnyire vértelen változásokat hozott. Ezen országokban önsúlya alatt viszonylag békésen összeroskadt a kommunista diktatúra. Szomszédaiktól eltérően Romániában vér folyt, a legbrutálisabb erőszak dühöngött. 1989 decemberében mindmáig azonosíthatatlan tettesek a tömegbe lőttek, válogatott módszerekkel emberek százait kínozták meg, tüntették el, végezték ki. Az azonosított áldozatok száma közel másfél ezer. Miközben a volt „baráti országokban” heves politikai küzdelem és alkotmányjogi harcok központi tárgyát képezi a múltra tekintő — elvont — igazságtétel, hazánkban a „forradalmároknak” csúfolt áldozatok gyilkosairól, elemi bűncselekmények tetteseiről sem történt meg elszámolás. Két és fél év telt el, és még a közismert gyilkosokat sem vonták felelősségre tetteikért. Temesvár, Bukarest, Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyszeben, Brassó mártírjainak vére az égre kiált. Szülők, testvérek, gyermekek, özvegyek és árvák sötétlő gyásza és tehetetlen haragja vádolja a testvérgyilkosokat. A Mártírvárosok Ligája és az Igazságért Országos Antikommunista Szövetség (ANADA) a hatalom cinizmusával, az áldozatok megrabolt családtagjai pedig a 42/1990. számú kárpótlási törvény üres csúfságával találják szemben magukat. (Folytatás a 3. oldalon) Megvolt a szlovákok nagy napja Hogy a Szlovák Köztársaság alkotmánya ünnepélyes aláírásának csütörtök esti ceremóniája nem sikeredett olyan zavartalanul ünnepire, amilyenné megszavazói tenni szerették volna, egyáltalán nem baj. figyeltük La Szlovák Köztársaság alkotmánya ünnepélyes aláírásának felemelő aktusát. Teljes mértékben tudatában vagyunk annak, hogy ez jelentős mérföldkő a szlovák nemzet történetében. Bízunk abban, hogy az új alaptörvény elősegíti a szlovákiai politikai élet fokozatos demokratizálódását. Egyúttal azonban tanúi vagyunk a szlovákiai társadalom nemzeti polarizálódásának. Hovatovább egyre szembetűnőbben oszszák fel lakosságát szlovákokra és nem szlovákokra, miközben a többségi nemzet részéről fokozódik a nemzeti kisebbségekre ható nemzeti nyomás. A Szlovák Köztársaság szuverenitásáról szóló nyilatkozatban és a jóváhagyott alkotmányban egyaránt helytelenül fedi át egymást a nemzeti önrendelkezési folyamat és az államalkotó fo-Szlovák Nemzeti Tanács elnökének az ünnepélyes aktus alkalmából elmondott beszédében néhány kitétel nem Az Együttélés Politikai Mozgalom NYILATKOZATA a szlovák alkotmány aláírásáról lyamat. Miközben az előbbi hangsúlyozottan nemzeti— kulturális—történelmi, a másik pedig elsősorban polgári folyamat. A nemzeti nyomásra háttérbe szorul a polgári elv, amely főként a demokráciát, a nemzeti kisebbségeket és az eltérő nemzetiségű állampolgárok egyenjogú együttélését veszélyezteti. Ivan Gaáparoviénak, a felelt meg a tényeknek. Együttműködésre szólította fel a nemzeti és etnikai kisebbségeket, miközben felhívta a figyelmüket arra, hogy hagyják abba az ellentétek és a szenvedélyek szítását. Megütköztünk azon, hogy ezt éppen akkor mondta, amikor azt az alkotmányi írták alá, amely korlátozza a nemzeti kisebbségek jogait és másodrendű állampolgárok kategóriájába sorolja őket. Megütköztünk ezen a kritikátlanságon és érzéketlenségen, s emiatt egyre fokozódnak aggodalmaink jövőnket illetően. Szlovákia csak akkor válhat a nemzeti kisebbségek hazájává, ha jogaikat Európa demokratikus országainak színvonalán biztosítják. Saját önigazgatás nélkül a nemzeti kisebbségek sohasem lesznek Szlovákia egyenjogú állampolgárai Arra törekszünk, hogy a Szlovákiában élő nemzeti kisebbségek szülőföldjükön otthon érezzék magukat és itt legyen a hazájuk. Ennek érdekében széles körű társadalmi, politikai és nemzetközi aktivitást fogunk kifejteni. Legalább ország-világ láthatta, a nagy nemzeti egység ellenére is vannak különbségek — még a szlovák nemzet önmegítélésében is. A pozsonyi várban ugyanis „ láthatóan ’’nem vettek részt a ceremóniában azon politikai erők képviselői, amelyek elutasították a parlamentben az alkotmány támogatását A magyar koalíció mellett a Kereszténydemokrata Mozgalom sem állított zászlóvivőt Ennek ellenére szép volt az ünnep, a szlovákságnak bizonyára felemelő is. Ez elvitathatatlan joga, végtére is saját érzésvilága és törekvései szerint ez a nemzet már évszázadok óta igyekszik megteremteni önálló államiságát Ha tehát szeptember harmadikán este nyolckor egy ország államalkotóvá (Folytatás a 2. oldalon) Moravéík Brüsszelbe készül Tárgyal Delors-ral és Wömerrel Jozef Moravéík csehszlovák külügyminiszter szeptember 8—9-én munkalátogatást tesz Belgiumban. Brüsszelben a csehszlovák társulási megállapodás sorsáról tárgyal Jacques Delors-ral, az Európai Közösség bizottságának az elnökével. Ez a kérdés kulcsfontosságú szerepet játszik Csehszlovákia, illetve a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság integrációs folyamatában. A prágai diplomácia vezetője megbeszéléseket folytat az ideiglenes kereskedelmi megállapodás érvényességének az esetleges meghosszabbításáról is. (Folytatás a 2. oldalon) Az Együttélés állásfoglalása a Szlovák Köztársaság alkotmányával kapcsolatban A Szlovák Köztársaság a széteső Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság erőteljesen formálódó utódállama. Ezt tanúsítja a Szlovák Köztársaság 1992. július 17-i szuverenitási deklarációja, valamint a Szlovák Köztársaság szeptember elsején elfogadott alkotmánya. Ezek az államjogi lépések egyrészt kifejezik a második világháború után keletkezett államrendszer dezintegrációját, másrészt úgy értelmezhetjük, mint a hatalom decentralizálását, a szlovák nemzet önrendelkezésének kifejezését és az új hatalmi központok kialakítására irányuló törekvést. A nemzet önrendelkezési folyamata nem lehet kizáró, hanem csakis demokratikus, és az azonos identitásé egyének, a polgárok akaratából kell kiindulnia. Ennek a jognak általánosságban érvényesnek kell lennie az állam összes polgára számára. A Szlovák Köztársaság Alkotmányának kidolgozása során megsértették a demokrácia és a polgári társadalom alapelveit: Az előkészítést elhamarkodták, kizárólag egy párt (DSZM) és a szélsőséges nemzeti erők (SZNP, Matica slovenská) vettek részt benne, a Szlo(Folytalás a 2. oldalon) ...éa a hatodik napon megteremte az Úr az embert. Bizony mondom néktek, némely politikum láttán sajnálom, hogy akkor még nem volt divatban a szabadszombat. (A MAI NAP rqjza)
