Szabad Újság, 1992. szeptember (2. évfolyam, 194-219. szám)
1992-09-01 / 194. szám
4 Szabad ÚJSÁG Gazdaság 1992. szeptember 1. v Világgazdasági mozaik Európában a legerősebb A világ tizennegyedik iparvállalata, a fogyasztási cikkeket gyártó holland-brit Unilever-csoport adózatlan nyeresége - elsősorban európai tevékenységeinek köszönhetően - az első fél évben 10 százalékkal, 888 millió fontra nőtt. A csoport bevételei a vizsgált időszakban 11,2 milliárd fontról 11,6 milliárdra emelkedtek. Európában az Unilever üzleti nyeresége az első fél évben 354 millió font volt, szemben az egy évvel korábbi 336 millió fonttal. A kontinensen a meleg időjárás következtében a jégkrémgyártás különösen nagy nyereséget hozott a cégnek, alacsony volt viszont a kereslet az ipari termékek iránt. Üzleti nyeresége a világ más régióiban is gyarapodott, Észak-Amerikában 79-röl 91 millióra, a világ többi részén 194-ről 232 millió fontra. A konszern összforgalmának körülbelül a felét az élelmiszerek, negyedét mosó- és tisztítószerek teszik ki. Tizenkét százalék tisztálkodási és kozmetikai cikkek értékesítéséből, a fennmaradó rész pedig speciális vegyipari cikkek gyártásából és mezőgazdasági termékek feldolgozásából származik. Az olyan közismert márkájú termékek gyártása mellett, mint a Persil és az Omo mosószer, a Lux és Rexona szappan vagy a Brooke Bond és a Lipton teafajták, az Unilever mezőgazdasági cikkek termelésével is foglalkozik. A csoportnak 80 ezer hektárnyi olajpálma- és teaültetvénye van Kolumbiában, Ghánában, Malaysiában, Thaiföldön, Zaire-ben, Indiában és Kelet-Afrikában, de kávét, kakaót és kaucsukot is termel. A szédületes sebességgel növekvő óriáskonszern csak a nyolcvanas évek közepe óta közel 250 vállalatot vásárolt, ami több mint 10 milliárd márkának megfelelő összeget emésztett fel. A csoport ezzel a Nestlé és a Philip Morris előtt a világ legnagyobb fogyasztásicikk-gyártójává nőtte ki magát. IMF-hitel Észtországnak? A Nemzetközi Valuta Alap (IMF) messzemenően támogatja az észt gazdasági reformokat, és kész arra, hogy 40 millió dollár erejéig hitelt nyújtson a balti államnak - jelentette Michael Camdessus, az IMF vezérigazgatója Tallinnban folytatott megbeszéléseit kővetően. Erdélyi sörgyár privatizációja A román állam eladta a kolozsvári Ursus-sörgyárban lévő részesedésének 51 százalékát, főként kisbefektetőknek, a fennmaradó 49 százalékot a későbbiekben bel- és külföldi nagybefektetőknek kívánják eladni. A román privatizációs ügynökség tájékoztatása szerint a 9400 egyéni pályázó fejenként 2500 lejt - átszámítva 6,60 dollárt - fizetett a részvényekért. Az akció során összesen 128 ezer részvény kelt el, az állam bevétele 320 millió lej. A 114 éves sörgyár 470 alkalmazottal évente 45 millió liter sört állít elő. Az Ursus egyike annak a 30 román vállalatnak, amelyeket az Európai Közösség PHARE-segélyprogramjának támogatásával adnak magánkézbe. Egy hónapja hajtották végre az első privatizációt ennek keretében, amikor olasz tulajdonba került a Vranco-textilgyár 51 százaléka. Orosz vállalati adósságok Az orosz állami vállalatok egymás közötti adóssága elérte a 2000 milliárd rubelt - jelentette ki Szergej Vasziljev, az orosz kormány gazdasági reformokkal foglalkozó központjának igazgatója. Elmondása szerint a szigorú hitelpolitika a visszájára fordult: a vállalatok növelték egymás közötti tartozásaikat, abban a reményben, hogy az állam majd kifizeti adósságukat, s a kormányhiteleket is bérek kifizetésére fordították ahelyett, hogy tartozásaikat fizették volna. Kínai vasútfejlesztés A kínai kormány előterjesztette 2000-ig szóló vasútfejlesztési tervét a gazdaság korszerűsítésével összhangban. Eszerint az évezred végére 32 százalékkal kívánják bővíteni az ország vasúthálózatát, a jelenlegi 53 ezer kilométerről 70 ezerre. Ez a bővítés évente 1,9 milliárd tonna áru fuvarozását teszi lehetővé, a jelenlegi hálózatkapacitás ugyanis 60 százalékkal kisebb a szükségesnél. Németországi banknyereségek Tavaly rekordnagyságú nyereségre, illetve bevételre tettek szert a német bankok, s ez a tendencia folytatódott az idei év első felében is - írja a Bundesbank, a német jegybank jelentése. A bankok nyeresége 34,8 milliárd márka volt tavaly az 1990. évi 29,3 milliárdot követően. A nettó kamatjövedelmek 13,8 százalékos növekedése a legnagyobb volt az 1983-óta eltelt időszakban. Finn kereskedelmi mérlegtöbblet Finnországban idén júliusban várhatóan 1 milliárd finn márka lesz a külkereskedelmi mérleg többlete, az egy évvel azelőtti 986 milliót követően. Az idén gyors ütemben bővült a finn export a nemzeti valuta tavaly végrehajtott 12,3 százalékos leértékelését követően. Leáll a görög olajexport Görögország átmenetileg felfüggeszti az olajexportot valamennyi volt jugoszláv köztársaságba, miután az európai sajtóban olyan jelentések láttak napvilágot, hogy Athén megsérti a Szerbia és Montenegró ellen elrendelt ENSZ-embargót. (VILÁGGAZDASÁG) >._______________________________________________________________________ Magyar bolthálózat Jobb, mint Ausztriában! Magyarországon egy év alatt 10 812-ről 16 055-re nőtt az üzletek száma. Forgalmuk 1989-ben 254 milliárd forint volt, 1991-ben pedig 37 százalékkal több, 350 milliárd forint. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy a kumulált inflációs ráta 65 százalékos, kiderül, növekedésről szó sincs, sőt az összforgalom csökkent 17 százalékkal. A Nielsen Intézet szerint megfigyelhető, hogy rengeteg új, 50 négyzetméternél kisebb üzlet (1989 és 1991 között 3250) alakul. A „kicsik átlagos forgalma mindössze évi 5,6 millió forint, ami arra utal, hogy a közeljövőben valószínűleg sokan tönkre fognak menni. Ez a véleménye Kári Jánosnak, a Kereskedők Országos Szövetsége (Kisosz) elnökének is. Jelenleg 125 ezer kereskedő és vendéglátó van az országban, ami a tavalyihoz képest 40 százalékos növekedés, miközben a fogyasztás 15-20 százalékkal visszaesett. Ráadásul terheik súlyosbodtak: nőtt például a társadalombiztosítási járulék, a helyiségek bérleti díja, a szolgáltatások ára - például az áramé -, és megjelentek többek között a helyi adók. Igen komoly gond a feketekereskedelem konkurenciája is: becslések szerint a feketekereskedők tavaly csaknem ugyanannyi árut adtak el, mint a tisztességesen dolgozók. A Nielsen Intézet jelentése szerint megfigyelhető az is, hogy egyre több 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű üzlet - 1989 és 1991 között 320 - nyílt. Többnyire a meglévőket bővítették. A nagyobb üzletek éves forgalma 200 millió forint körüli. Ezeket nem fenyegeti a tönkremenés veszélye. Dobos Ferenc, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője számokkal nem támasztotta alá, de azt állította, ez az egyik legjobban fejlődő terület. Éppen ezért a verseny éleződésére kell számítani, és elképzelhető az is, hogy néhányan „elvéreznek“, de helyzetük nem lesz sokkal rosszabb a mostaninál. A pillanatnyilag egyetlen országos bolthálózattal rendelkező élelmiszerkiskereskedő cég, a Julius Meinl stratégiája is az, hogy minél több nagy alapterületű boltot működtessen, mivel a kisboltok hosszú távon nem nyereségesek - mondta Kiss Kornél, a cég gazdasági vezérigazgató-hélyettese. A vállalkozás idei árbevétele valószínűleg eléri a 20 milliárd forintot, ami 2 milliárddal meghaladja a tavalyit. A Julius Meinl célja saját nagykereskedelmi hátterének megteremtése mellett, hogy részesedjen az élelmiszeriparból is, amelyre a hálózat ellátását alapozzák. Ebből a vásárlók is profitálnak majd - ígéri a vezérigazgató-helyettes -, hiszen ők is alacsonyabb áron juthatnak az alapvető élelmiszerekhez. Sokan tartanak attól, hogy a Julius Meinl monopolhelyzetben van, holott a vállalkozás egyelőre legfeljebb 3 százalékban részesül az országos élelmiszer-kiskereskedelemből. A terjeszkedés azonban nem állt meg; a Julius Meinl további üzleteket, üzlethálózatokat kíván megvásárolni. A cég vezetői elégedettek az eddigi eredményekkel, főleg az országosan visszaesett fogyasztás tükrében, amely náluk is forgalomcsökkenést okozott. T. T.-V. É. Kereskedelemprivatizáció Szabad verseny vetélytársak nélkül Hathatós központi segítség nélkül a magyar mezőgazdaság nem fog kikerülni a válságból a mostani szerkezetváltás után sem. Ez természetesen kihat az élelmiszeripar és a kereskedelem teljes területére. Ezt a problémát tovább fokozza az, hogy az élelmiszer-kereskedelembe egyre nagyobb érdekeltséget szerző nyugati hálózatok áramolnak. így nő a Magyarországra importált agrár- és élelmiszer-ipari termékek aránya, mind mennyiségében, mind értékében. Ez versenyhelyzetet teremt a magyar áruk számára, nem szabad megfeledkeznünk azonban arról, hogy tőkehiány miatt a hazai élelmiszer-gazdaság egyik eleme sincs versenypozícióban - mondta Szabó Lukács országgyűlési képviselő, az általa szervezett élelmiszer-kereskedelmi tanácskozáson. Tavaly mintegy 40-50 milliárd forint értékben került Magyarországra külföldi élelmiszer-ipari termék. Ezek nagy része a külföldi érdekeltségben működő kereskedelmi hálózatokon keresztül jutott el a fogyasztókhoz csodálatos kiszerelésben, megfelelő beltartalmi értékben és a magyar termékeknél lényegesen magasabb áron. Ez - ha egészséges szinten Európa egyik legkorszerűbb motorgyárát avatta fel nemrégiben Szentgotthárdon Szabó Iván magyar ipari és kereskedelmi miniszter és Hans Hüskes, a General Motors Europe alelnöke. A General Motors új magyarországi gyára 320 millió márkába, vagyis négyszer annyiba került, mint az Opel Astrákat előállító üzem. A gyártósor évi 200 ezer darab 1400 és 1600 köbcentis Corea-, Astra- és Vectra-benzinmotor előállítására képes. Az idén valamivel több mint 14 ezer motor készül, az év vége felé lép be a második műszak, a jövő év első felében pedig a harmadik. A gyártósor kapacitása a piaci igényeknek megfelelően duplájára növelhető. Az automatizált gépsorokon három műszakban kevesebb ember fog dolgozni, marad - serkentő hatással lehet a magyar termelőkre is, azonban a nagy- és kiskereskedelem privatizációját figyelemmel kísérve félő, hogy a későbbi években nehezen visszaszerezhető piacokat fog kisajátítani magának. A kereskedelem privatizációjában ugyanis igen kevés magyar szakmai befektető tud részt venni, ezért új - a magyar gazdálkodók érdekeit megtestesítő - privatizációs konstrukciók kidolgozása lenne az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) és a kormány feladata - vélte Bauer Kálmán, a Debreceni Barnevál RT. vezérigazgatója. A tíz Füszért vállalat közül már hat átalakult valamilyen gazdasági társasággá, a Duna Füszért RT-t pedig egy belga cég privatizálta, a maradék három jövőjéről napjainkban születik döntés - mondta Tóth Attila, az ÁVÜ képviselője. Ez év július 10-én az ÁVÜ elfogadta az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium azon javaslatát, amely a vidéki kereskedelmi hálózat átalakítását érinti. Az ÁVÜ szakembere szerint a privatizáció előtt reorganizációt kellene végrehajtani ezen vállalatoknál, köztük a Füszérteknél is. Ezáltal javítani lehetne a piaci viszonyokat, mégpedig úgy, hogy a vagyon átcsomint az autószerelő részlegnél egy műszakban. Jelenleg a két gyárban 500 alkalmazott van. A gyár elsősorban a magyar Astra gépkocsikat szolgálja ki, a többi motort Németországban építik be, ahonnan az alkatrészek legnagyobb része is érkezik. A General Motors a továbbiakban más országokba is szállít majd. A GM Hungary egész világra kiterjedő beszállítói ajánlatkérésére 12 országból 573 cég jelentkezett, amelyek közül 84-et válsztottak ki. A követelményeknek egyelőre egyetlen magyar háttéripari cég sem felel meg. A magyar hozzáadott érték a Szentgotthárdon előállított motorokban 15 százalék. Az Opelnek nincs ellenérdekeltsége ennek az aránynak növelésében, mert az Európai Közösségen beportosításával - anyagi támogatás nélkül - a nagy- és kiskereskedelem együtt jelenne meg az új formátumú gazdasági társaságoknál. A közeljövőben várható döntések - 12-20 milliárd forint összvagyonú - 15-20 magyar állami kereskedelmi céget fognak érinteni. Tóth Attila véleménye szerint a magyar vidéki kereskedelem pillanatnyilag csak úgy lehet életképes - és ezt az elmúlt év bizonyította -, hogy raktáráruházi hálózatokon keresztül értékesíti árukészletének nagy részét. Ezáltal ugyan a nyereség egy részéről lemond, de vásárlóközönségét megtarthatja. Jakab István - a Gazdakörök Országos Szövetségének alelnöke - kiemelte, hogy a reklámra nagyobb hangsúlyt kellene fektetni, és ebben a médiáknak jelentős segítséget kell nyújtani: a magyar termelők számára kedvezményeket kellene adniuk, ugyanis a reklámköltségeket csak a tőkeerős nyugati cégek képesek megfizetni. Továbbá széles körben tudatosítani kellene - és itt a médiáknak megint központi szerepe van -, hogy a magyar termékek védelme részben a magyar fogyasztók kezében van, mivel magyar áru vásárlásán keresztül saját gazdaságát erősíti. H. Gy. lül akár 100 százalékos magyar részesedés esetén is vámmentesen forgalmazhatja ezeket a termékeket. Bár a General Motors pénzügyi nehézségekkel küzd, európai egysége prosperál. Az év első hat hónapjában az Opel, illetve a Vauxhall 13 nyugateurópai országban növelte eladásait, 10 országban pedig piaci részesedését 11,6 százalékról 11,9 százalék emelte. Magyarországon eddig 3500 Astrát adtak el, illetve rendeltek meg. Dr. Szabó Iván megnyitó beszédében kiemelte: az üzem beruházási és környezetvédelmi szempontból modellértékű. A miniszter egyben reményét is kifejezte, hogy az évek során a magyar beszállító ipar egyre nagyobb arányt képviselhet majd a termelésben, bár beszállításuk már így is meghaladja azt a mennyiséget, amennyit az egykori KGST-ben szállítottak be hasonló jellegű termékekből. JUHÁSZ GYÖRGY Termel az Opel-motorgyár Nincs magyar beszállító
