Szabad Újság, 1992. szeptember (2. évfolyam, 194-219. szám)
1992-09-25 / 215. szám
1992. szeptember 25. Külföld Szabad ÓSÁG 3 Koéárník elégedett, Tóth terveket sző Folytatódik az IMF ülése A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank évzáró ülése tovább folytatódik. A washingtoni értekezleten részt vesz Ján Klak csehszlovák, Ivan Kocámík cseh és Július Tóth szlovák pénzügyminiszter, valamint Josef Tosovsk^, a Csehszlovák Állami Bank kormányzója is. Koéárník miniszter az ülés befejezése előtt visszautazott Washingtonból Prágába. Elutazása előtt elégedettségét fejezte ki az elért eredmények fölött, és nagyra értékelte Václav Klaus előkészítő munkáját. Elmondta, ígéretet kapott, hogy mind az IMF, mind a Világbank mindent megtesz azért, hogy Csehszlovákia tagsága e szervezetekben átmenjen a két utódállamra. Hangoztatta, hogy az átmenetet 1993. január 1-jéig meg lehet valósítani. Mind a Cseh, mind a Szlovák Köztársaság érdeke, hogy jó kapcsolatokat teremtsen mind az IMF- fel, mind a Világbankkal. Július Tóth beszámolt arról, hogy ismertette a pénzintézmények vezetőivel Szlovákia elképzeléseit. „Fő feladatom Német privatizálás Az új szövetségi tartományokban tegnapig az állami tulajdonban levő vállalatok 70 százalékát átadták magántulajdonba. Ezt tegnap a berlini Treuhandom privatizációs hivatal igazgatója jelentette be. Az új tulajdonosok kötelezettséget vállaltak, hogy 150 milliárd márkái ruháznak be vállalataikba és meghagynak 1,3 millió munkahelyet. A TYeuhand még 3810 vállalatot igazgat, amelyekben 670 ezer alkalmazott dolgozik. Ezeket a vállalatokat az év végéig privatizálják. Az eredetileg 13 ezer vállalat közül 1800-ban leállították a termelést, mert az veszteséges volt. A bonni kormány megbízta a berlini privatizációs hivatalt, hogy olyan termelési programokat dolgozzon ki, amelyek lehetővé teszik a nyugati piacokra történő termelést. A kulcsfontosságú ipari ágazatok a múltban 80 százalékban a keleti piacoktól függtek, de ezekre ma már nem számíthatnak. A kormány döntése szerint a keletnémet vállalatokat az elkövetkező két évben a megrendeléseknél előnyben kell részesíteni. „Igazi háború” lesz? Grúzia tegnap azzal fenyegette meg Abháziát, hogy „igazi háborút” indít, amennyiben péntekig nem vonják ki a területről az összes észak-kaukázusi fegyveres csoportot. Abházia Grúzia része, és a helyzetet itt jelentősen bonyolítja a hegyi területekről érkezett fegyveresek jelenléte. Ezek az abházoknak akartak segíteni abban, hogy elszakadhassanak Grúziától. Az összetűzéseknek már több száz áldozata volt. Szeptember 3-án fegyverszünetet írtak alá, de a hegyi nemzetek fegyveresei azzal vádolják Grúziát, hogy a megállapodásokat megszegi. A legsúlyosabb harcok Gagra város környékén folytak, de az egyezmény szerint a frontvonalakról kivonták a csapatokat. Szakértők a flottáról Az orosz és az ukrán szakértők ismét tárgyaltak a Fekete-tengeri Flotta sorsáról. Ukrajna azt szeretné, ha a flotta kettéosztása már ez év októberében megkezdődne. Ezzel szemben Oroszország 1995-ig fenn akaija tartani a jelenlegi állapotot, amikor a flotta a két állam elnökének közös parancsnoksága alatt áll. A szakértők sem a flotta hajóinak elosztásában, sem a haditengerészet finanszírozásának kérdéseiben nem tudtak megállapodni. Az augusztusi megállapodás szerint a flotta nem került a FÁK parancsnoksága alá, hanem a két ország közösen dönt róla. Az akkori egyezmény feltételezi, hogy az átmeneti időszak 3-5 évig tart. az volt, hogy megismerkedjek a két intézmény tisztségviselőivel és tájékoztassam őket arról, mit teszünk, ha Szlovákia önálló állammá válik” — mondta Tóth. Hangoztatta, hogy a szlovák költségvetés hiánya feltehetően idén fele lesz a tavalyinak. A Világbank képviselői Washingtonban jelezték, hogy amennyiben Szlovákia igényt tart a pénzintézmény segítségére, meg kell oldania nagy iparvállalatainak helyzetét. A strukturális változásokat Szlovákia hasonló módon akaija megvalósítani, mint az a Nyugaton szokásos. A Duna-Rajna-Majna-csatoma utolsó szakaszának egy részlete. Az utolsó csatornaszakasz 171 km hosszú és 4,7 milliárd márkába került (Telefotó: TK SR/AP) Megkezdődött a Duna menti államok konferenciája Ma nyitják meg a Duna-Rajna-Majna-csatomát A Duna menti államok és térségek államfői, illetve képviselői Szerbia kivételével Nürnbergben rendezték meg a Duna menti Országok Munkaközösségének harmadik konferenciáját A rendezvényen részt vesz Václav Klaus cseh, valamint Vladimír Meiiar, szlovák kormányfő is. A konferenciát abból az alkalomból rendezik meg, hogy ma, pénteken nyitják meg a Duna-Majna-csatornán a forgalmat. A küldöttségeket Max Streibl bajor kormányfő üdvözölte a nürnbergi császári palotában. Elmondta, hogy vízi útvonalak összekapcsolása hozzájárul Európa összekötéséhez, és az új csatorna megynyitása további lépés a keleteurópai államok bekapcsolódása felé az európai közös gazdasági térségbe és az Európai Közösségbe. Václav Klaus cseh kormányfő tegnap a konferenciára az új tizenkét személyes Challenger típusú állami repülőgépen utazott. Ez az első olyan gép, amellyel az állami látogatásokon használt szovjet gépeket cserélik le. Pozsonyból Vladimír Mcéiar utazott Nümbergbe. Tárgyalásokat folytat a bajor kormányfővel. A mai ünnepségen 1500 meghívott vendég vesz részt. Az Európán átvezető víziút teljes hossza 3500 km és 15 európai országot, valamint az Atlanti-óceánt és Fekete-tengert köti össze. A Duna-menti Országok Munkaközösségét 1990-ben Ausztriában hozta létre Bajorország, négy osztrák Dunamenti tartomány, Szerbia, Moldva és hét magyar megye. Tavaly vették fel a munkaközösségbe Szlovákiát, Csehországot, Horvátországot és Romániát. Szlovákia teljes önrendelkezésének elnyerése, 1993. január elseje után javasolni fogja Németországnak, hogy kössenek új államközi szerződést. Ezt tegnap Vladimír Meiiar szlovák kormányfő jelentette ki, miután tárgyalt Max Streibl bajor miniszterelnökkel. Meiiar szavai szerint a szerződéssel megoldhatnak minden , történelmileg mindeddig megoldatlan problémát. Megerősítette, hogy a kárpáti németek kártalanításáról van szó. Szlovákiának Németországgal nincsenek ezen kívül egyéb megoldatlan problémái — tette hozzá a szlovák miniszterelnök. Vancet és Owent ma Banja Lukába várják A horvátok és a bosnyákok fegyvereket követelnek A Jugoszlávia-konferencia társelnökei — Cyrus Vance és lord Owen — ma a szerbek által ellenőrzött Banja Lukába látogatnak, hogy személyesen győződjenek meg a bonyolult helyzetről, amely „az etnikai tisztogatások új hulláma nyomán állt be”. A két politikus szóvivőjük szerint találkozik Radovan Karadzsics szerb vezetővel, valamint a muzulmánok és a horvátok képviselőivel. Tárgyalnak a humanitárius szervezetekkel és a helyi hatóságokkal is. Horvátország és Bosznia-Hercegovina elnöke tegnapra virradóra az ENSZ székhelyén bejelentették, hogy közös bizottságot hoznak létre a Szerbia elleni harc összehangolására. Horvátország és Bosznia egyúttal azt is kérte, hogy a Biztonsági Tanács függessze fel a fegyverszállítási embargót, amely az egész Jugoszlávia területére érvényes. Izetbegovics bosnyák elnök azt mondta, hogy a nemzetközi közösség vagy megvédi országát, vagy engedje meg számára a Amerikai professzor véleménye A nacionalizmusról Londonban a kelet-európai nemzetek identitásáról és történelmi távlatairól rendezett tudományos értekezleten felszólalt az Albany Egyetem profeszora Joseph Zacek, aki kijelentette: a cseheknek államukat saját 19. századi nemzeti identitásuk alapján sikerült létrehozniuk, a szlovákoknak azonban ez nem sikerült. A profeszor szerint természetes lenne, ha a kis létszámú államok integrálódnának, de Szlovákia most a „pubertás” korát éli és mint minden nemzet saját államának létrehozása után vágyódik. „Csehszlovákia kéttéválasztása tévedés, de semmit sem tehetünk ellene" - mondta Zacek. A jövőt az amerikai profeszor abban látja, hogy a kis európai államok nagyobb szövetségekbe lépnek, vagy egyesülnek, például elképzelhető Csehország egyesítése Ausztriával, vagy beépülése az európai integrációba. A szimpóziumon európai és amerikai egyetemek szakértői a cseh történelem példáján a nemzeti identitás létrejöttének kérdéseit elemezték. Antiszemitizmus Európában Az antiszemitizmust ismét politikai fegyverként alkalmazzák, de Kelet-Európában gyakrabban, mint a Nyugaton. Ezt tegnap Berlinben az antiszemitizmusról megrendezett kongresszuson jelentette ki Wollgang Benz. Ismét zsidó összeesküvésről beszélnek — mondta. A súlyos gazdasági válság, nemcsak Kelet-Európában tarol, és a szellem- i gyökérvesztés feléleszti az ősi keresztény és muzulmán előítéleteket a zsidókkal szemben — állapította meg a zsidó intézet munkatársa. Míg Lengyelországban, Magyarországon vagy Romániában a zsidóellenesség a politikai pártok szintjére is eljutott, addig Európa más részeiben és az USA-ban a politika és az igazságszolgáltatás szintje alatt maradt. Érthető azonban, hogy a zsidók tartanak a múlt visszatérésétől. Ez főleg a náci múltú Németországra vonatkozik. Az izraeli főkonzul szerint Rostockban „olyan tűzet gyújtottak meg, amelynek következményei ma még nem láthatók be”. A német szövetségi parlament elnöknője a 300 történész és szociológus előtt kijelentette, hogy az erőszakhullám tarthatatlan. A Német Szövetségi Köztársaság, szavai szerint, történelmének legnehezebb próbája előtt áll. fegyvervásárlást, hogy így megvédhesse magát. Szarajevóban szerdán további két ENSZ-katona sebesült meg, amikor az ENSZ- csapatok főparancsnokságának közelében aknagránát robbant, amelyet a muzulmán állásokból lőttek ki. A bosnyák fővárosban az éjszaka is volt lövöldözés, de hevesebb harcokról nem érkezett jelentés. Fokozódott a harci tevékenység Bosznia középső részén, Tuzla vidékén, ahol Karadzsics csapatai szorosabbra vonták az ostromgyűrűt. Állítólag Luna típusú rakétákat is bevetettek. Szerb jelentések szerint Hercegovinában továbbra is nyugalom van, de a horvát hírforrások tüzérségi támadásokról számolnak be. A bosnyák egészségügyi szervek közölték, hogy az utóbbi 28 órában a bosznia-hercegovinai harctereken 25 ember vesztette életét, és 270-en megsebesültek. A horvát rádió szerint Bosznia-Hercegovinában 6000 ember betegedett meg tífuszban. Újabb zavargások Németországnak mind keleti, mind nyugati részében tegnap a jobboldali szélsőségesek ismét támadásokat intéztek a külföldiek ellen. Branderburgban és Meklenburg-Pomerániában a menekültek szálláshelyeit támadták meg és kiverték az ablakokat. Passuban egy olyan szálláshelyet támadtak meg kövekkel, ahol 80 kelet-európai tartózkodott. A támadók fajgyűlölő jelszavakat ordítoztak, de amint a helyi lakosság kivonult az utcára, szétrebbentek. Németországban a gazdasági recesszió nyomán az utóbbi hetekben sok helyütt került sor a fajgyűlölő és idegenellenes megmodulásokra. A kormány szerint ez összefüggésbe hozható azzal, hogy minden eddiginél nagyobb számú külföldi kér menedégjogot az országban. AjVTALL József magyar kormányfő és Hanna Suchocka lengyel miniszterelnök budapesti tárgyalásaik során megállapodtak abban, hogy mind Magyarország, mind Lengyelország legfőbb távlati célja a csatlakozás az Európai Közösséghez. A visegrádi egyezmény keretében történő együttműködés szerepe nem alternatívája az európai szervezetekben való tagságnak. M adridban az energiaügyi nemzetközi konferencián a lengyel küldött hangoztatta, hogy Közép- és Kelet- Európa légkörének szennyezettsége jelentős mértékben a nyugat-európai államok bűne. A legszennyezetteb Felső- Szilézia, Lengyelország határvidéke, Németország és Magyarország határmenti térségei. A szél a szennyezett levegőt Nyugat-Európából a Közép-Európai államok fölé sodorja és ez az itteni szennyeződés teljes egyharmadát teszi ki. Az energiaipar korszerűsítése Kelet- Európában 200 milliárd dollárba fog kerülni és ennek egy részét a Nyugatnak kellene finanszíroznia. SzÍRIA kész a teljes békére Izraellel — jelentette ki New Yorkban Faruk Sara szíriai külügyminiszter. „Hajlandók vagyunk a teljes békére, cserébe azért, hogy kiürítik a megszállt területeket” — jelentette ki Sara az amerikai külügyminiszterrel folytatott tárgyalásai előtt. O roszország azt tervezi, hogy Novaja Zemljában az eddigi atomkísérleti telepen atomhulladék-tárolót épít ki. A tervet már a szakértők jóváhagyták, hátravan még a környezetvédelmi állami bizottság jóváhagyása. Az OSZTRÁK parlament alsóháza jóváhagyta az idei szárazság által sújtott parasztok kártérítésére vonatkozó javaslatot. A döntés szerint az állam nem pótolja a teljes károkat, hanem csak azokat, amelyek meghaladják a teljes hozam 30 százalékát. Az idei aszály Ausztriában 8 milliárd schiling kárt okozott. Ez az összeg azonban nem foglalja magában a szőlőkben, a gyümölcsösökben és az erdőgazdálkodásban okozott károkat. M itterrand francia elnök és Jelcin orosz elnök tegnap telefonbeszélgetést folytattak és tisztázták az orosz adósságok egyes kérdéseit. Mitterrand megerősítette, hogy Franciaország támogatni fogja az orosz kérelmet az adósságok törlesztésének átütemezésére. Az OROSZ rubel árfolyama ismét csökkent a dollárral szemben és tegnap 248:1-hez arányban volt átváltható. A szentpétervári tőzsdén ez az arány 302:1-hez volt. A rubel árfolyamcsökkenésének egyik fő oka, hogy közzétették az állami költségvetés óriásira duzzadt hiányának adatait. Az utóbbi két hónapban ugyanis a költségvetési hiány elérte a 800 milliárd rubelt. ElSENACHBAN, az egykori Wartburg gyárban szerelik Európa jelenleg legkorszerűbb személygépkocsiját, az Opel Astrát és az Opel Corsát. A General Motors itteni szerelőüzeme a jövő évben már 150 ezer ilyen kocsit gyárt. Az üzem megnyitásán Helmut Kohl német kancellár is részt vett. Gorbacsov előtt jobban éltünk, mint ma — ezt vallja egy oroszországi felmérés megkérdezettjeinek 80 százaléka. Az oroszoknak közel a fele kedvezően viszonyul Sztálinhoz, és 67 százalékuk számára a szocializmus még mindig vonzó. A felmérés adatait a Moszkovszkaja Pravda közölte. A lap úgy véli, hogy még nem jöttek létre olyan viszonyok, amelyekben az emberek maguk lennének képesek megoldani problémáikat, s ez az elmúlt korszak iránti nosztalgiához vezet. M arkus WOLF keletnémet hírszerzőfőnök ellen tegnap hazaárulás és korrupció miatt vádat emeltek. Wolf belekeveredett abba a botrányba, amely 1974-ben Willy Brandt akkori kancellár bukásához vezetett, mert egyik tanácsadójáról kitűnt, hogy kémkedett. IzRAELBŐL két Oroszországból emigrált kisfiú (egy 6 és egy 8 éves) megszökött szüleitől, hogy visszavándoroljon Oroszországba. A kis szökevények tutajt ácsoltak maguknak, és a tengerre indultak. A hullámverésben tutajuk szétesett, de a fiúkat egy motorcsónakos kimentette. Egy izreali lap ezzel kapcsolatban rámutat, hogy a volt Szovjetunióból betelepült zsidók gazdasági és szociális szempontból igen bonyolult, és kihat a gyermekek lelkűidére is. A lakásproblémák miatt tavaly Izraelből 6000 ember távozott, közülük 4450 a volt szovjet köztársaságokból telepedett át.
