Szabad Újság, 1992. szeptember (2. évfolyam, 194-219. szám)

1992-09-03 / 196. szám

Belföld 1992. szeptember 3. 2 Szabad ÚJSÁG A betörő biztos volt a dolgában? 'jBBgJXBhfr) A SZÖVETSÉGI GYŰLÉS kamarái­nak péntekre összehívott együttes ülésén a képviselők áttekintik az államjogi elrende­zés terén kialakult helyzetet. Egyebek kö­zött arról fognak tanácskozni, hogy milyen alkotmánytörvényeket és más jogszabályo­kat készítenek elő a föderáció és a köztár­saságok közötti hatáskörök új felosztásáról, illetve az állam különválásáról. A parlament ülését a két kamara elnöke a CSSZDP, az LSZU, a DBP, a KDM, valamint a repub­likánus párt és a Baloldali Blokk képviselő­inek a javaslatára hívta össze. A CSEHSZLOVÁK kormány tegnapi ülése után tartott sajtóértekezleten Jaros­­lav Kubeéka gazdasági miniszter úgy nyi­latkozott, hogy a kabinet semmit sem vál­toztatott a motorbenzin forgalmi adójá­nak a felemeléséről hozott döntésén, de hozzátette, hogy a következő két hónap alatt az üzemanyag fogyasztói ára nem vál­tozik. A tárcavezető egyúttal elmondta, hogy a kérdés rendezése során tiszteletben tartják a magánkézben levő üzemanyag­­töltő állomások tulajdonosainak a vélemé­nyét is, akiket — mint ismeretes — a lépés hátrányosabban érinti, mint az állami ben­zinforgalmazó vállalatokat. A CSEH KABINET tegnapi ülésén elutasította azt a javaslatot, hogy Pavel Rychetskyt, a Őalfa-kormány elnökhelyet­tesét kinevezzék a csehszlovák legfelsőbb bíróság új bírájává. A Klaus-kormány a to­vábbiakban áttekintette és jóváhagyta a föderáció megszűnésének módjáról szóló törvényjavaslatát A SZLOVÁK kormány kedden reggel kezdődött és az SZNT ülése miatt megsza­kított tanácskozása tegnapra virradó hajnal­ban ért véget. Bohuslav Géci szóvivő tájé­koztatása szerint a testület nem hagyta jóvá azt az alkotmánytörvényjavaslatot, amely módosítja és kiegészíti a csehszlovák állam­­szövetségről szótó 143/1968. számú alkot­mánytörvényt, mivel a tervezet „nem rende­zi megfelelő formában a köztársasági szer­vekre való hatáskörátruházást, illetve né­hány cikkelye megszilárdítja a szövetségi szervek jogköreit”. A POZSONYI statisztikai hivatal legf­­risebb felmérése szerint a Szlovák Köztár­saság lakossága bízik a jelenlegi államhatal­mi szervekben, intézményekben, termé­szetesen, az SZNT-ben és a Mefiar-kor­­mányban jobban, mint a Szövetségi Gyűlés­ben vagy a csehszlovák kormányton. (Folytatás az 1. oldalról) ség védőrácsát is. Az ajtón levő üveglapot keretestül kiszerelte a helyéről.. Betörtek; jelentenem kell a rendőrségiek az esetet. A karórájára pillantott: tizennyolc óra múlt öt perccel... Kisietett az épületből. Pár pillanat múltán Ferencz Jánossal érkezett vissza. Semmihez nem nyúltak, nehogy összekuszálják a nyomokat. Tíz perccel később megérkeztek a rendőrök is. Az­tán pedig jöttek a nyombiztosítók. Éjfél is elmúlt már, mire a jegyzőkönyvek el­készültek. Az elnököt, az alelnököt, a közgazdászt és a pénztárosnőt is értesí­tették a történtekről... —Amikor az állattenyésztővel bekém­leltünk a „vendégszobába” — vélekedik Sógor József —, nyolcas vagy kilences, gumitalpú férficipő nyomait láttuk az asz­tallapon. Meleg volt, amikor körbejártam az épületet, észrevettem, hogy a vécéablak nyitva van. A betörő mégsem ott, hanem pár méterrel arrébb, azon az ablakon ha­tolt be a helyiségbe, amelynek a szárnyai ugyan csukva voltak, ám belülről bezárni nem lehetett A „vendégszoba” ajtaján a laikus is azonnal felfedezhette az erőszakos be­hatolás nyomait. Később előkerült egy mintegy 80 centiméter hosszú, általában gumitömlők cseréjénél jó szolgálatot te­vő feszítővas is. A szóban forgó folyosóra nyíló ajtót a helyiségből feszítette ki a tettes. Majd­nem hasonló módon tette „használható­vá” a folyosó másik oldalán a pénztárhe­lyiség védőrácsát is. Ezután az ajtót „dolgozta meg”. A rabló a mintegy 60x60 centiméter nagyságú ajtóablak­­szemet is kiemelte. — Érdekes — jegyzi meg a „felfede­ző” —, hogy hiányzott az üveg az ablak­ból, de az ajtó is tárva volt Péntek estétől szombat reggelig Zolczer István vigyázta a telepet. — Az út menti irodaházat nem kell őriznem — magyarázta, amikor felke­restük —, csak a gazdasági épületeket já­rom körbe bizonyos időközönként Ami­kor elindulok, két kutyámat elengedem a pórázról fia éjjeliőr csupán vasárnap este, munkába indulás előtt, tudta meg a ve­­jétől, hogy betörtek a szövetkezet szék­házába. A betörő a pénztárhelyiségben, úgy látszik, biztosra ment: kizárólag egyet­len íróasztalfiókot feszített fel. Ponto­san azt, ahol a páncélszekrények kulcsai lapultak. A rablót egyes-egyedül a kul­csok érdekelték, máshoz nem nyúlt. A kisebbik páncélszekrényben volt a fegyver és a „hagymapénz”. A szövetke­zet részesművelésben termeszt hagy­mát. Annak, aki a termést maga akarja értékesíteni, mielőtt hozzálátott volna a betakarításhoz, a költségek térítéseként egységárat, 1000 koronát kellett a kasszába befizetnie. Ezt az érintett köz­ségekben csütörtökön és pénteken többször is kihirdették... A széfek kulcsait nem hordta magá­val haza a pénztárosnő. Félt, hogy eset­leg elveszti (ellopják) a táskáját. — Talán négy ilyen bombabiztosnak hitt őstrezor van a járásban — árulja el Balogh Gáborné pénztárosnő. —Majd­nem harminc éve dolgozom a gazdaság­ban, ez idáig soha egyetlen fillért sem vitt el tőlem senld... A „hagymapénzt” nem vittük bankba, hiszen szükségünk van a készpénzre, ma ugyanis szinte kizárólag „hoci-nesze” alapon tudunk üzemanya­got, műtrágyát, alkatrészeket vásárolni Fizetésnapon kívül még soha ennyi pénz nem volt a páncélszekrényben... Nem rekonstruálni akartuk az esetet, hiszen nem ismerjük a részleteket, csu­pán azt közöljük, amit a faluban és a környéken úgyis szinte mindenki tud. Tegnap kora délután felhívtuk a nagykürtösi rendőrség nyomozótisztjét. Frantiáek Meníina megerősítette a tényt, de részleteket, érthető okokból, nem volt hajlandó elárulni. — Ha lezárul a nyomozás, szívesen el­mesélem aprólékosan az esetet Ebben maradtunk... ZOLCZER LÁSZLÓ A győri színház Komáromban A komáromi Jókai Színházban vendégszerepei a győri Nemzeti Szín­ház Maugham—Nádas—Szenes: Imádok férjhez menni című zenés víg­játékával (bérleti és bérleten kívüli elő­adásokkal) 1992. szeptember 11-én, 12-én, 13-án, 17-én, 18-án és 19-én. Ma este tűzijáték és alkotmányünnep (Folytatás az 1. oldalról) józanabb hangokat — így Frantiáek Mik­­loákóát — letorkolták azzal, hogy csak azért ellenkezik, mert a választásokon elveszítették a hatalmat Holott Mikloáko arra figyelmez­tetett: „nem minden, ami szlovák vagy szlo­váknak lüáltatik ki, jó is egyben, ezért szlo­váknak csak annak szabadna lennie, ami egy­ben jó is”. Hiába hívta fel a figyelmet, hogy egy ország alkotmányát nem szabad csupán olyan szempontoknak alávetni, amelyek vala­hol, egy isten háta mögötti kis faluban talán nagy lelkesedést váltanak ki, az alkotmánynak a világ előtt is meg kell állania, de észrevéte­leit rosszindulatú akadékoskodásnak vették. Elmondható, hogy a vitában a magyar koa­líció mellett a Ján Éamogureky vezette Keresz­ténydemokrata Mozgalom kapta a legtöbb el­marasztalást Hogy a történelem ítélőszéke e­­lőttí megmérettetésen a jövőben majd ki talál­­tatik könnyűnek, az más kérdés. Tárgyilagos szemmel nézve: nem lett volna szabad szlovák­ellenesnek minősíteni azokat a törekvéseket amelyek Szlovákia, a leendő önálló Szlovák Köztársaság érdekeit igyekeztek törvényes ke­retek közé szorítani. A kormánypárti erők fe­lesleges óvatosságnak tartották például kerülni a jelenleg még hatályos két alkotmány — a szö­vetségi és a most elfogadott — egyes kitételei közti ütközőpontokat Bár többször is figyelme­­zetett rá a KDM, ho^ a szlovákiai vámterület­ről és jegybankról szóló rendelkezéseket máris különbözőképpen értékelik Csehszlovákia te­rületén, ezért e cikkelyek hatályba lépését füg­gesszék fel, illetve javasolták, hogy a most elfo­gadott alkotmány csak 1993. január 1 -jén lépjen hatályba, Meéiar továbbra is a Polgári Demok­rata Párttal folyó megbeszélésekre és a vele kö­tött megegyezések kétoldalú megtartására ala­pozva elutasítana e javaslatokat Amennyire megbízik Meéiar a PDP-ben és a vele folytatott tárgyalások sikerében, annyira nem bízik saját környezetében, a szlovák parla­mentből felhangzó javaslatok és ellenvélemé­nyek jószándékában. Kizárólag ennek köszön­hető, hogy a nemzeti kisebbségeket érintő jog­szabályok közül egyetlen egyben hagyott jóvá módosító javaslatot a parlament, ezt is Gabriela Kaliská, a Szlovák Nemzeti Párt képviselője terjesztene be, s általa még szigorúbb formában rögzíti az alkotmány, bogy a kisebbségi jogok sehol nem juthatnak érvényre a többségi szlovák nemzet jogaival szemben. Nem hagyta jóvá a parlament /selmák József (DBP) képviselő módosító javaslatát sem, mely egy olyan kiska­put hagyon volna a nemzeti kisebbségeknek, hogy jogaikat egy később meghozásra kerülő al­­kotmánytörvény rendezi majd, pedig Zselenák József még azt a „jó szolgálatot” is felvállalta, hogy magyarként marasztalta el az MKDM— Együttélés koalíció klubjait, hogy túl sokat akarnak, hogy módosító javaslataik átgondolat­lanok, megalapozatlanok és indokoloüanok. Az még hagjján, hogy az alkotmányvita so­rán képviselők szájából hangzottak el magyar­­ellenes vádaskodások Az már viszont egyálta­lán nem megnyugtató, hog.' a magyarellenes hangulatkeltésbe belevetették magukat a kor­mány tagjai is. Roman Hofbauer távközlési mi­niszter például elismételte a „legnemzetibb” szlovák újságok kedvenc „slágerét”, hogy pl. ő tud égj olyan esetről, amikor Dél-Szlováldában élő szlovák szülők gyermeke naponta húsz ki­lométert kénytelen utazni, hogy szlovák iskolá­ba járhasson, s bizony ez tarthatatlan. „És mind­ez Szlovákiában történhet meg!” — hangoztatta felháborodottan. Számomra viszont sokkal fel­­háborítóbb volt, amit ezt követően hozott fel a magyarok jogai elleni érvként „Nézzük csak meg a bankbetéteket például — mondta —, a dunaszerdahelyi bankban vannak a legnagyobb egyéni betétek Szlovákiában" Mindez azt bizo­nyítja szerinte, hogy a magyarok élnek a legjob­ban Szlovákiában... Nem világos számomra, hogy egy távközlési miniszternek mi köze lehet a dunaszerdahelyiek bankbetéteihez. Tudtom­mal a bankbetétek és a rájuk vonatkozó infor­mációk még mindig titkosak, azokkal visszaél­nie még egy miniszternek sem szabad Főleg egy olyan kormány tagjának tilo6 ilyen kijelentése­ket tenni — s még inkább a törvényesség leg­főbb templomának talaján —, amelynek mi­niszterelnöke a nemzeti kisebbségek jogaiért sót emelő képviselőket vádolja meg azzal, bogy nemzetiségi viszálykodást szítanak, s hogy veszélybe akarják sodorni követeléseikkel az országot A demokráciához, a törvénytisztelet­hez, a politikai éleslátáshoz, az állampolgári jogegyenlőséghez szervesen hozzátartozik nap­jaink Szlovákiájában, hogy azt is tudatosítsa egy kormányzásra vállalkozó politikus: milyen az ország népének gazdasági helyzete. És azt is il­lenék tudnia, hogy az nem a kisebbségek jogál­lása miatt olyan, amilyen. Ha tehát valaki az alkotmányvita során uszított nemzetiségi fe­szültséget próbált szítani, az Roman Hofbauer és a hozzá hasonló felszólalók voltak, nem azok, akik a nemzeti kisebbségek azon jogát akarták élvényrejuttatni, hogy autonóm egyén­ként maguk dönthessenek az őket érintő isko­laügyi, kulturális kérdésekben. Ezeket a váda­kat csak tetézte Vladimír Meéiar kormányfő magyarellenes kirohanása, melyben kikérte ma­gának, hogy Szlovákia a kisebbségi koUektívjo­­gok meghonosítása terén kísérletbe fogjon, ki­kérte magának, hogy a szlovák parlamentben neki Szent István szavait idézzék, s hogy ott el­hangozhassák az alkotmány másodrendű ál­lampolgárrá teszi a kisebbségit Rózsa Ernő és képviselőink becsületére vált hogy ezeket a kormányfői vádakat nem hagyták magukon szá­radni, s hogy teljes egyértelműséggel autoritativ és arrogáns kirohanásnak nevezte Meéiar sza­vait Rózsa Ernő, s kimondta azt is: „Itt ön szít nemzetiségi viszálykodást miniszterelnök úr”. A kedden kora este tervezettektől eltérően az alkotmány egészéről történő nyilvános sza­vazásra is sor került a kedd éjszakai órákban. A szavazást közvetlenül megelőzően szót kért Ró­zsa Ernő képviselő és az MKDM—Együttélés parlamenti frakciói nevében bejelentette: mivel az SZNT elvetette a két klub kisebbségekre vo­natkozó összes módosító javaslatát, ignorálva azt, hogy Szlovákia nem egységes nemzetállam, hisz területén majdnem húsz százalékot kitévő más nemzetiségű ember él, tiltakozásul elhagy­ják a termet, és nem vesznek részt a szavazáson. Hogy képviselőinknek ez a lépése mekkora nemzetközi visszhangotvált majd ki, az elkövet­kező napok döntik el. A remény, hogy a nem­zetközi közvélemény Szlovákia esetében is ké­pes lesz olyan hatásra, mint az önállósuló Hor­vátország és Szlovénia esetében volt — ahol törvényes garanciákat segített elérni a kisebbsé­gi önigazgatáshoz —, még él. Élhet annál in­kább, mert a politikai egyezséggel az alkotmány támogatására kötelezett Demokratikus Balol­dal Pártja három kisebbségi — két magyar és egy rutén-ukrán — képviselője is tartózkodott a szavazástól, amelynek során a Keresz­ténydemokrata Mozgalom — más okokból ugyan, mint a kisebbségiek — testületileg az al­­kotmánytervezet elfogadása ellen foglalt állást A szavazáson résztvevő 134 képviselő közül 114 támogatta az önálló szlovák alkotmányter­vezet elfogadását s az igennel szavazók vastaps­sal, felállva ünnepelték „győzelmüket”, melyet a parlament üléstermének karzatáról végigné­zett Jozef Markul, a Matica slovenská elnöke is Ő is ünnepelhetett, elvégre módosító javas­latként mégiscsak ott van a szlovák alkotmány bevezetőjében, hogy ezt az alaptörvényt „(mi,) a szlovák nemzet” fogadja el ezeréves emanci­pációs küzdelme betetőzéseként Ma este nyolckor a pozsonyi várban ezt az alkotmányt írják alá ünnepélyesen s ennek a tiszteletére gyúlnak ki a tűzijáték fényei a jó öreg Duna felett.. N. GY. R. Jelzés nélküli híranyag: CSTK, TK SR Politikusok autóbalesetei Tegnapra virradó éjszaka háromórás műtéten esett át a prágai, Na Homolce kórházban Alexander Dubéek, a Szövetségi Gyűlés képviselője, a Szlovákiai Szociáldemokrata Párt elnöke, akit kedden reggel a parlament elnökségi ülésére tartva ért súlyos gépkocsibaleset a D1-es autópályán. A kezelőorvo­sok hajnali tájékoztatása szerint a politikus egészségi állapota — az enyhe javulás ellenére —továbbra is súlyos. Alexander Dubőeket tegnap meglátogatta Václav Havel volt köztársasági elnök. Ezt Milan Roceri, a kórház osztályvezető’ főorvosa közölte, aki egyúttal elmondta, hogy a beteg eszméleténél volt, s szót váltott Václav Havellal is, mégpedig a Szövet­ségi Gyűlés következő együttes üléséről. Az egykori államfő mielőbbi javulást kívánt Alexander Dubőeknek. Ami a baleset körülményeit illeti, elmondható, hogy közvetlenül a szerencsétlen­ség után Dubőek eszméleténél volt, s halkan azt ismételgette: tudja, hogy nem szabad mozognia. A humpoleci kórház orvosa — aki az éppen arra haladó mentőautóban érkezett a baleset színhelyére — elmondta, hogy a sötétkék BMW vezetője, Ján Rez­nik pedig térdepelve, fejét fogva sírt A sofőr azt mondta, hogy mintegy 80 kilométeres sebességgel haladt, de a sűrű esőben elvesztette uralmát járműve felett, a gépkocsi megcsúszott, s az úttestet szegélyező korlátot áttörve szinte lerepült az útról. Közlése szerint Alexander Dubéek a hátsó ülésen dokumentumokat tanulmányozott. Az orvos szerint valószínűleg egyikük biztonsági öve sem volt bekapcsolva, s a gépkocsivezető jóval gyorsabban hajthatott, mint amennyit mondott. Egyes hírforrások szerint a BMW 200 kilométeres sebességgel is haladhatott. Alexander Dubéek már a harmadik csehszlovák politikus, akit 1989 novembere óta súlyos közlekedési baleset ért. 1991. május 26-án Jozief Baksay egykori külkereskedelmi miniszter járt szerencsétlenül a D1-es autópályán, mégpedig az akkori Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalom miniszteri klubjának pozsonyi üléséről visszatérőben. Bakáay saját maga vezette Saab típusú gépkocsiját A miniszter balesete kapcsán felmerült, hogy merényletről is szó lehetett, ugyanis a NYEE kassai koordinációs központja névtelen levelet kapott, amelynek írója közölte, hogy merényletet készítenek elő a kassai főpol­gármester, valamint két parlamenti képviselő és Bakáay ellen. A vizsgálat azonban kizár­ta, hogy a külkereskedelmi miniszter szerencsétlenségében másnak is köze lett volna. 1991. június 28-án Igor Nemec cseh ellenőrzési miniszterrel történt autóbaleset Prágában. A miniszter saját maga vezette szolgálati kocsiját, s ezért a szerencsétlen­ség után Marián Óalfa akkori szövetségi miniszterelnök azt javasolta, hogy a kor­mánytagok .használjanak* sofőrt Úgy tűnik, Dubéeken ez sem segített... Bősről, a kisebbségekről tárgyalt (Folytatás az 1. oldalról) Géza megbeszélést folytatott Milan Káaíkó­­val a Magyar Köztársaság és Szlovákia közötti további együttműködés lehetőségeiről. A saj­tóiroda által kiadott információ szerint a ma­gyar külügyminiszter érdeklődött a Csehszlo­vákiában kialakult politikai helyzetről, vala­mint a szlovákiai emancipációs folyamatról. A felek tárgyaltak a Bős—Nagymarosi Víz­lépcsőrendszerről is. Ezzel összefüggésben hangsúlyozták, hogy kölcsönösen elfogadható megoldást kell keresniük. Újságíróknak nyilatkozva Jeszenszky Géza a beruházást közlekedési és műszaki problémá­nak minősítette, amely az utóbbi időben politi­kai kérdéssé vált Visszautasította, hogy a szlo­vák—magyar kapcsolatokat összefüggésbe hoz­zák a két országban élő nemzeti kisebbségek helyzetével A magyar külügyminiszter látogatása során előadást tartott a pozsonyi konzulárís hivatalok és a politikai pártok képviselői előtt a ma­gyar—szlovák viszony történelmi hátteréről, il­letve a kétoldalú kapcsolatok perspektíváiról. Jeszenszky Géza nem kommentálta a Meéi­ar kormányfő szájából a Szlovák Nemzeti Ta­nács előtt kedden a magyar képviselők címére elhangzott szavakat. Mint mondta, a miniszter­iénél beszédétől kevés információja van, lé­nyegében csupán a napi sajtóból értesült az al­kotmányvitában elhangzottakról Hangsúlyoz­ta, hogy ez pedig nem elegendő arra, hogy fele­lősségteljesen állást foglaljon. A magyar diplo­mácia vezetője leszögezte, hogy kisebbségek kérdéseiről elsősoiban az egyik vagy a másik oiszág lakosságának kell véleményt mondania, nem pedig a budapesti kormányzatnak. Jeszenszky miniszter a szlovák kormányfő­vel folytatott megbeszélése után nyilatkozva hangsúlyozta, hogy Magyarország megérti más államok emancipációs törekvéseit Kiemelte, hogy Budapest új lehetőségeket lát az önállósu­ló Szlovákiával kifejtendő együttműködésre. Ami Bőst illeti, Jeszenszky Géza megállapítot­ta, hogy ezt a kérdést csak mellékesen érintet­ték, mivel — hasonlóan, mint a két országban élő kisebbségek esetében — további tárgyalá­sokra van szükség. A dunai beruházás kapcsán Meéiar lehetségesnek minősítette, hogy a szlo­vák fél tiszteletben fogja tartani azt a véleményt, mely szerint „a nagy marosi erőmű felszámolá­sával való szlovák egyetértés fejében a magyar fél áldását adja a bősi beruházás kivitelezésének a befejezésére”. A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom NYILATKOZATA (Folytatás az 1. oldalról) a végrehajtó és a törvényhozó hatalom közötti viszonyban, a végrehajtó hatalom tevékenységének elégtelen ellenőrzésében, gazdasági kérdésekben, az igazság­szolgáltatás terén stb.; 2. Nem rendezték megfelelően a föderális törvények érvényben maradásával összefüggő kérdéseket, s ezért jogi káosz alakulhat ki; 3. Az alkotmány nem rendezi a kisebbségek jogos igényeit, amelyek öszhangban vannak a demokratikus európai fejleményekkel és az érvényben levő nemzetközi dokumentumokkal. Ezzel ellentétben bevezette a jogi szempontból nem definiált „államnyelv”-fogalmat, a nemzeti kisebbségeket nem ismerte el államalkotónak, s a többségi kisebbség általi veszélyeztetése légterének a megteremtésével lehető­séget ad jogaink csorbítására. A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom képviselői nem értettek egyet az alkotmány elfogadásának módjával, elsősorban azzal, hogy az alkotmányt roham­munkával hagyták jóvá, de a kormányzó pártok arra sem törekedtek, hogy a lehető legszélesebb konszenzus elérése céljából demokratikus párbeszédet foly­tassanak. Számunkra nem volt elfogadható a szavazás módja és az sem, hogy a tanácskozás antidemokratikus, intoleráns légkörben zajlott. Ezért képviselőink — a tiltakozás jeleként — a zárószavazás előtt elhagyták az üléstermet. A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom politikai vezetősége elhatárolja magát az új szlovák alkotmány érvénybe léptetésének jogi, politikai és gazdasági következményeitől. r--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------^ Devizapiaci árfolyamok Érvényben: Devizaárfolyamok Valutaárfolyamok 1992.szeptember 3-án Vételi Eladási Közép-Vételi Eladási Közép-Deviza-(Pénz-)nem árfolyam 1 egységre, koronában Angol font 52,82 53,88 53,35 51,52 54,66 53,09 Ausztrál dollár 18,95 19,33 19,14 17,97 19,67 18,82 Belga frank (100) 91,90 93,76 92,83 89,75 95,03 92,39 Dán korona 4,89 4,99 4,94 4,76 5,06 4,91 Finn márka 6,87 7,01 6,94 6,65 7,13 6,89 Francia frank 5,56 6,68 5,62 5,43 5,75 5,59 Görög drachma (100) 15,20 15,6 15,35 14,14 15,68 14,91 Holland forint 16,81 17,15 16,98 16,42 17,38 16,90 ír font 49,92 50,92 50,42 48,26 51,62 49,94 Japán jen (100) 21,44 21,88 21,66 20,86 22,18 21,52 Kanadai dollár 22,04 22,48 22,26 21,31 22,87 22,09 Luxemburgi frank (100) 91,90 93,76 92,83 88,89 95,01 91,95 Német márka 18,96 19,34 19,15 18,69 19,61 19,15 Norvég korona 4,78 4,88 4,83 4,65 4,95 4,80 Olasz líra (1000) 24,77 25,27 25,02 24,18 25,62 24,90 Osztrák schilling 2,69 2,75 2,72 2,66 2,78 2,72 Portugál escudo (100) 21,60 22,04 21,82 20,70 22,32 21,51 Spanyol peseta (100) 29,16 29,74 29,45 28,40 30,10 29,25 Svájci frank 21,33 21,77 21,55 21,02 22,08 21,55 Svéd korona 5,18 5,28 5,23 5,04 5,36 5,20 USA-dollár 26,34 26,88 26,61 25,52 27,31 26,61

Next

/
Thumbnails
Contents