Szabad Újság, 1992. szeptember (2. évfolyam, 194-219. szám)
1992-09-15 / 206. szám
4 Szabad ÚJSÁG 1992. szeptember 15. Világgazdasági mozaik Házasság a Toshibával A távközlési berendezések gyártásával foglalkozó svéd AB LM Ericsson vegyes vállalatot alapított Japánban a Toshiba elektronikai konszernnel. Az új vállalatban, az Ericsson Toshiba Telecommunications Systemsben az Ericssonnak 60 százalékos, a Toshibának 40 százalékos érdekeltsége lesz. Az Ericsson az utóbbi hónapokban jelentős megrendeléseket kapott a szigetországban, de eddig nem volt olyan komoly helyi partnere, amely segítséget nyújtott volna a berendezések üzembe helyezésében, illetve karbantartásában. Egyes elemzők szerint a Toshibával kötött házasság azért is előnyös a svéd cég számára, mivel enyhítheti az Ericsson nagyszabású fejlesztési programjainak pénzügyi terheit. Az Ericsson egy időben kísérel meg kifejleszteni digitális rádiótelefon-rendszereket az európai, az amerikai és a japán piacra, jóllehet a három térségben három különböző technikai közvéleményrendszernek kell eleget tennie. A fejlesztési költségek gyors emelkedése következtében az Ericsson adózatlan nyeresége tavaly 67 százalékkal zuhant, az idei év első három hónapjában pedig a profitcsökkenés veszteségbe fordult. A Toshibával létrehozott vegyes vállalat kezdetben a japán Digital Phone számára tervez és gyárt digitális rádiótelefon-rendszereket. Természetesen a rendszereket az Ericsson Toshiba fogja üzembe helyezni, karbantartani és javítani. A japán rádiótelefon-szolgáltató vállalatokból alakult Digital Phonecsoport a tervek szerint 1994-ben kezdi meg működését. Az Ericsson szerint 1994-ben a vállalatnak mintegy 32 milliárd jen bevétele lesz. Elkelt a Pravda Janisz Jannikosz görög üzletember megvásárolta a Pravda című orosz napilap tulajdonának 55 százalékát, és a lap elnöke lesz. A Szovjet Kommunista Párt egykori hivatalos lapja az utóbbi években folyamatosan a csőd szélén állt, és külföldi segítség nélkül minden bizonnyal rövidesen tönkrement volna. Gennagyij Zseleznyov, a lap főszerkesztője cikkében megnyugtatta az olvasókat, hogy a Lenin által 1912-ben alapított lap megtarthatja arculatát. Jannikosz valószínűleg hálából menti meg a Pravdát: az akkor még szovjet lap által kezdett sajtókampány is hozzájárult ahhoz, hogy a negyvenes években hatalmon levő görög junta által halálra ítélt ellenállót nem végezték ki. A kör (mégis) bezárul A gyengének minősíthető júniushoz képest júliusban 75 százalékkal csökkent a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság (Kis-Jugoszlávia) kivitele, míg a behozatal 62 százalékkal volt kevesebb, mint az előző hónapban - teszi közzé a belgrádi Vreme független hetilap. A kelet-európai államokból is fele annyi áru érkezett, mint júniusban, és minden jel arra utal, hogy a még létező csatornák is lassan eldugulnak, s egyre erősebb a nemzetközi blokád szorítása. Egyúttal élénkül a feketepiac. Minden létező helyen megjelentek a kartondoboz standok olcsó török pólókkal, angol eldobható borotvákkal, olasz papucsokkal és macedón cigarettával megrakva, s a hatalom mindezt nemcsak hogy elnézi, de részt is vesz benne, szinte legális devizatőzsde működik forgalmas utcákban, közismert helyeken, és előfordul, hogy egyenruhás rendőrök is vásárolnak itt devizát. Az, hogy a valutaüzérkedés és a csempészet egyáltalán nem jár kockázattal, abból is látszik, hogy a feketepiaci árak nem magasabbak, hanem alacsonyabbak a boltiaknál. A szerb kormányfő pedig nyilvánosan megdicséri azokat, akik „feltalálták magukat“. A feketepiac megtúrésével a hatalom szert tesz még egy csoportosulás lojalitására: a nyugdíjasok és az állami hivatalnokok mellett a kényszercsempészeknek is fontos, hogy lehetőleg semmi se változzon. Másként vélekedik Vük Ognjanovics, a Központi Bank új kormányzója, aki a pénzkibocsátás drasztikus csökkentését helyezte kilátásba. Az utcán mégis olcsóbb a deviza, és további árfolyamcsökkenés várható. A kötélhúzás megkezdődött. Újabb autógyárak Portugáliában? Három nagy nyugat-európai autóipari konszern is érdeklődik újabb autógyárak létrehozatala iránt Portugáliában - jelentette be a portugál kereskedelmi miniszter. A szóban forgó cégek a francia Renault, a német Volkswagen és egy meg nem nevezett japán cég. A miniszter tájékoztatása szerint a Renault és a Volkswagen motorok gyártására akar üzemet felállítani, a japán cég összeszerelő üzemet tervez. Az eddigi legnagyobb külföldi beruházás is az autóiparban jött létre Portugáliában: a Ford és a Volkswagen tavaly kötött megállapodása értelmében 3,6 milliárd dolláros beruházással autógyárat építenek Lisszabontól délre, a gyár évente 180 autót gyárt majd exportra. Megszűnt a lengyel exportkorlátozás A lengyel ipari és kereskedelmi minisztérium úgy döntött, hogy meghatározatlan időre feloldja a kószénexporttal kapcsolatos korlátozásokat. Az exportkvóták már hosszabb ideje vita tárgyai voltak az ágazat és a minisztérium képviselői között. A bányászok szerint a szénexport korlátozása veszélyeztette a bányaüzemek önállóságát, és megnehezítette számukra a gazdasági válságból való kilábalást. Az amúgy is értékesítési nehézségekkel küzdő bányaipari vállalatok számára az exportkeretek további nehézségeket okoztak. A külföldi partnerek nem szívesen kötöttek velük rövid lejáratú szerződéseket, a külföldön eladható szénmennyiség központi szabályozása viszont lehetetlenné tette, hogy a lengyel vállalatok felelősséget vállaljanak a rendszeres szállításokért. Az ipari és kereskedelmi minisztérium a lengyel export eddigi korlátozását az energiapiac ellenőrzésének szükségességével indokolta. Hivatkozott az 1991-es februári helyzetre, amikor Lengyelországban szénhiány alakult ki. A korlátozások jelenlegi megszüntetése nem a sztrájkokra adott válasz - közölte a Rzeczpospolitában a minisztérium energiaügyi főosztályának vezetője. A zavartalan téli energiaellátás érdekében ugyanakkor bevezették a szénbányák és az egyes energetikai üzemek közötti kötelező szerződések rendszerét. A minisztériumi vezető szerint a szénexport terén a fő gond eddig nem az exportkeretrendszer volt, hanem a keleti piac összeomlása. A szovjet utódállamok az eddiginél jóval több lengyel kőszenet is átvennének, fizetőképességük azonban még nem állt helyre. Ukrajna vállalja a tartozásokat Ukrajna hajlandó megfizetni a volt Szovjetunió külföldi adósságainak rájutó részét, ami a teljes tartozás 16,3 százaléka - erősítette meg az Ukrajnai Központi Bank elnökhelyettese hozzátéve, hogy ez a tartozás 11,2 milliárd dollár körül van. Mint ismeretes,Oroszország megvádolta Ukrajnát és több más szovjet utódköztársaságot, hogy nem tesznek eleget fizetési kötelezettségeiknek, amelyek azzal vágtak vissza, hogy addig nem is vállalják a fizetést, amíg nem rendezik a volt szovjet külföldi tulajdonok kérdését. (A Világgazdaság és a Reuter nyomán) Gazdaság A „déli út“ terve alapján Épül az ingolstadti kőolajvezeték Meg kell maradni az előző cseh kormány idei februári döntése mellett, és a bajorországi Ingolstadtból kell olajvezetéket építeni a csehországi Kralupyban és Litvinovban működő olajfinomítókig - közölte Vladimír Dlouhy cseh ipari miniszter. Szlovákia jobb helyzetben van, mert az osztrák elágazáson át rákapcsolódhat a nyugat-európai olajvezeték-rendszerre, míg Csehország jelenleg, az Adria-vezeték lezárása óta, csak a Barátságvezetékből kap szállítmányt, és nem is eleget. Csehszlovákiába tavaly 11,2 millió tonna olaj érkezett, míg például 1989- ben több mint 17 millió tonna. Tavaly a litvínovi Chemopetrol mintegy 4 millió tonna, a kralupyi Kaucuk nem egészen 2,3 millió tonna olajat dolgozott fel, pedig szakértők szerint az olajfinomítók közös kapacitása több mint 10 millió tonna olaj évente. Ha az olajszállítás mennyisége tovább csökken, a cseh finomítók veszélybe kerülnek. Ezért meg akarják szüntetni ,a csaknem kizárólagos függést a Barátságvezetéktől. A „déli úton“, vagyis az Ingolstadt-Kralupy-Litvínov (IKL) olajvezetéken kívül egy másik javaslat is született tavaly ősszel, az úgynevezett „északi út" terve. Félévi halogatás után most mindkét terv újra szóba került. A déli úton érkező arab és észak-afrikai olaj az olaszországi Trieszten keresztül lép be a Transzalpi vezetékbe, és jut el Ingolstadtig, ahonnan a tervezett elágazáson át kerülne Kralupyba és Litvínovba. Az Ingolstadtból kiinduló új vezeték hossza 340 kilométer lenne. A javasolt északi útvonal Csehszlovákiába menő ága ennél jóval rövidebb, mivel részben a jelenlegi gázvezeték vonalán haladna, csak mintegy 180 kilométer olajvezetéket kellene építeni. Ezen az úton a cseh olajfinomítókhoz a németországi Leunából jutna el az olaj először Litvínovba, majd onnan Kralupyba, Leunába pedig Schwedten át érkezik két irányból, a rostocki vagy a gdanski kikötőből. Bár főleg északi-tengeri olajról van szó, az egész tervet hajlandó lenne finanszírozni egy arab befektető csoport Ali Khalifa at Sabah volt kuvaiti olajipari és pénzügyminiszter vezetésével. A Rudé právo szerint legalább 140 millió dollárról lenne szó. Dlouhy miniszter azonban kifogásolja a tervet, mert a kuvaiti partner nem hajlandó megadni a szükséges garanciákat, és sok konkrét technikai kérdésre nem tud válaszolni. Az is az északi út ellen szól, hogy az olajvezetéket át kellene hozni a Krusné Hory hegységen. A kérdés szakértője, Pfemek Hlavnicka, a cseh ipari minisztérium főosztályvezetője szerint azért sem lehet az északi utat választani, mert a leunai olajfinomítót nemrég eladták az Elf társaságnak, amelyhez ezáltal a tengerparttól Leunáig húzódó olajvezeték is tartozik, és szerződés hiányában semmi nem garantálja, hogy a cseh finomítók valóban megkapják innen a szükséges olajmennyiséget. A számításba vett lengyel vezeték kapacitása is túl kicsi. Az IKL ügyében viszont már aláírták a szerződést, már csak bizonyos környezetvédelmi kérdésekben kell dönteni. Az IKL építése már folyik is, például áprilisban elkezdték az új töltőállomás építését Uhy u Kralupyban, ahol már hozzá lehet fogni a tartály felszereléséhez. Az építkezésnek ezt a részét egyelőre a kralupyi Kauőuk olajfinomító finanszírozza, de a továbbiakhoz szükséges mintegy 600 millió korona nem áll rendelkezésre. A költségeknek ezt a részét a Csehországban megalapított Chemopetrol IKL vállalta magára, amely ehhez a Csehszlovák Kereskedelmi Banktól kap hiteleket már a harmadik negyedévben (bajor területen a Münchenben erre a célra alapított Chemopetrol Pipeline GmbH végzi az építkezést). A Chemopetrol IKL külföldi tőkére is számit, de ennek aránya nem lehet több 50 százaléknál, Olyan cégek érdeklődnek (amelyek természetesen a privatizálandó olajfinomítók egy részére is igényt tartanak majd), mint a kanadai Conoco, az olasz Agip Petroll, a francia Total, a brit Shell, sőt néhány arab multinacionális olajtársaság is. A beruházáshoz az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, az Európai Beruházási Bank, bajor és német bankok hiteleire is számítani lehet. (VG) Hogyan lehet működőképes a Szlovák Agrártudományi Akadémia? Együtt vagy külön A DSZM és a PDP közös tanácskozásukon úgy döntöttek, hogy javasolják a Nemzetgyűlésnek a Csehszlovák Tudományos Akadémia és a Csehszlovák Mezőgazdasági Akadémia tevékenységének megszüntetését. A Csehszlovák Mezőgazdasági Akadémia 1924-től megszakításokkal működik. Ez idő alatt állandó hatással volt a mezőgazdasági termelésre. Az 1990-ben végbement alapító választásokon a kutatóintézetek, a mezőgazdasági, valamint az erdőgazdasági és vízgazdálkodási minisztérium, továbbá a mezőgazdasági, állatorvosi és erdészeti főiskola, valamint a vegyészmérnöki karok munkatársai vettek részt. Az akadémia tagjaivá váltak a Csehszlovák Tudományos Akadémia és a Szlovák Tudományos Akadémia dolgozói is. 1991-ben az intézmény neve a Csehszlovák Szövetségi Köztársaság Agrártudományi Akadémiájává változott. Titkárságuk - egészen mostanáig - Prágában a Cseh Mezőgazdasági Minisztérium épületében volt, és a CSSZSZK Gazdasági Minisztériumának irányítása alá tartozott, évi 4,8 millió korona költségvetéssel. A Csehszlovák Szövetségi Köztársaság Agrártudományi Akadémiája 200 tagot számlál. Ellentétben a Csehszlovák Tudományos Akadémiával és a Szlovák Tudományos Akadémiával, nem irányítja a kutatóintézetek munkáját. Az intézmény tagjai önkéntes szaktevékenységükkel határozzák meg a mezőgazdaság, az állategészségügy, az erdőgazdaság és az élelmezésügy fejlesztésének irányvonalát, miközben a tudományos tanácsadó szerepét is betöltik. Tekintettel a köztársaságok jogköreinek megosztására és ezáltal a nemzeti minisztériumok hatáskörének kibővítésére, Brünnben 1990. december 29-én minisztériumi határozat alapján létrehozták a Szlovák és a Cseh Agrártudományi Akadémiát. Az utóválasztásokat követően jelenleg a Szlovák Agrártudományi Akadémiának 80 tagja van. Tevékenysége tagjai önkéntes munkájára épül, akik szakosztályokban, szakbizottságokban, szekciókban dolgoznak. Rövid tevékenységük alatt ismeretanyagokat dolgoztak ki a mezőgazdasági termelés és a környezetvédelem kölcsönös hatásáról, valamint a tudományos kutatás szervezéséről és irányításáról. Véleményezte az agrárprogramot, a tudományos-kutatási alap egy részének privatizálását, és állást foglalt néhány, a mezőgazdaságot érintő törvénnyel kapcsolatban. A Szlovák Agrártudományi Akadémia bizonyos értelemben kapcsolódott a Szlovák Mezőgazdasági Akadémia tevékenységére - amely 1969-től 1974-ig létezett -,ez azonban végrehajtó szervezet volt, tehát közvetlenül irányította a kutatómunkát, mindamellett választott tagsági állománya volt. A Szlovák Agrártudományi Akadémia több ágazat tudományos és kutató dolgozóit egyesíti, s már nevében - agrártudományi - is magában hordozza a mezőgazdaság és erdőgazdaság összetartozását. A tudomány alkalmazása során a mezőgazdaságban számunkra olyan országok szolgálhatnak példaként, amelyek gazdasági színvonala és ökológiai feltételei megfelelnek a Szlovákiai viszonyoknak. Európai viszonylatban Svédország és Ausztria déli területei jöhetnek számításba, ahol hasonlóak az erdő- és mezőgazdasági feltételek. Az agrártudományok fejlesztése és a mezőgazdaság teljesítőképessége terén számunkra Hollandia szolgálhat példaként. Reméljük, hogy a jövőben is együttműködünk a Cseh Köztársasággal. Bízunk abban, hogy semmi sem gátolja közös munkánkat, és a nemzeti akadémiák vezetői közös összejöveteleken cserélhetik majd ki tapasztalataikat, mert ezt követeli meg a tudomány ésszerű alkalmazása a mezőgazdasági, erdőgazdasági, állategészségügyi és az élelmezésügyi szakágazatokban. (H- y) Vállalkozók figyelmébe! Tanácsadó központok Szlovákiában is Prágában nemrégiben a Szövetségi Szociális és Munkaügyi Minisztériumban az Európai Közösség PHARE-alapja által támogatott kisvállalkozói program és nyolc csehszlovák regionális tanácsadó és információs központ közt megállapodást írtak alá, mely szerint az egyes központok az alaptól bizonyos támogatást kapnak műszaki eszközök vásárlására, dolgozóik továbbképzésére és bizonyos rezsiköltségekre. A központok Csehszlovákiában a csehszlovákiai kisvál-A Cseh Köztársaság Nemzeti Vagyonalapjának képviselője, Milan Krcmár szerint a részvénytársaságoknak határozott vezetésre van szükségük. Ahogy nemrégiben a privatizációs központban tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: fontos, hogy maguk a befektetők döntsenek a vállalatok gazdasági jövője felöl. Jelenleg azonban - mint elmondta lalkozások fejlesztésére és támogatására irányuló program keretében kezdtek tevékenykedni. Ezt a programot a PHARE-alap 20 millió ECU-val (1 ECU = 38,15 korona) támogatja. A központok a kiépített információs és tanácsadó rendszer részei, melyek székhelyei a munkaügyi hivatalokban és más helyi szervezőtekben vannak. Feladatuk a magánvállalkozók segítése vállalatalapítás és vezetés során. Tanácsot adnak például vállalkozói tervek készítéséhez; bankokkal való- a helyzetet bonyolítja, hogy a Szövetségi Gyűlésben még nem hagyták jóvá az értékpapírokról szóló törvényt, s így nem alakulhat ki egy részvénypiac. Véleménye szerint, a törvény a legjobb esetben is csak 1993 elején kerülhetne jóváhagyásra. M. Krcmár megjegyezte továbbá, hogy a vagyonjegyes privatizáció első két fordulójában teljes egészében 120 tárgyalásokhoz; tájékoztatnak a kül- és belföldi partnerekkel való együttműködés lehetőségeiről; hitelpolitikai, adóügyi és munkajogi kérdésekben, és előadásokat is szerveznek a vállalkozók és alkalmazottaik részére, A központok önálló kft-ként dolgoznak, és szolgáltatásaikat térítés ellenében végzik. Eddig Zlínben, Pardubicén, Kutná Horán, Písekben, Sumperkban, Martinban, Poprádon alakult 25 ilyen központ, ebből 17 Csehországban és 8 Szlovákiában. (sz) szóló törvény társaság részvényei keltek el. - Kár volna még egy fél évig a tulajdonosok ellenőrzése nélkül hagyni azokat - mondta, és hozzátette, hogy a helyzetet ideiglenesen a szövetségi kormány a vagyonjegyes privatizációról szóló kormányrendelet megváltoztatásával oldhatná meg úgy, hogy lehetővé tenné a részvénytársaságok közgyűléseinek összehívását. (O) Hiányzik az értékpapírokról
