Szabad Újság, 1992. augusztus (2. évfolyam, 168-193. szám)

1992-08-14 / 179. szám

1992. augusztus 14. Külföld Szabad ÚJSÁG 3 Csapatösszevonások Grúziában Válasz az emberrablásra Grúzia nyugati részén, ahol kedden elrabolták Roman Gvencadze belügy­minisztert és további tizenegy sze­mélyt, tegnapra virradóra csapat­összevonásokat hajtottak végre. Az alakulatok feladata, hogy az államta­nács döntése alapján felvegyék a har­cot a kormányellenes fegyveres cso­portokkal. Az alakulatokat egységes parancsnokság alá helyezték, főpa­rancsnokuk Tegiz Kitovani védelmi miniszter. Az ország nyugati részére vezényelt katonák száma meghaladja a 3 ezret. A térségbe páncélozott járműveket is irá­nyítanak. Grúzia nyugati része Gamsza­­hurdia megdöntött elnök híveinek bás­tyája. A grúz belügyminisztérium szerint a csapatok készek a határozott lépések­re. Tegnap délelőtt járt le a határidő, ameddig az emberrablóknak ki kellett volna adniuk foglyaikat. Az abház belügyminiszter tegnapra virradóra tárgyalt az emberrablókkal, meg akarta győzni őket, hogy bocsás­sák szabadon túszaikat. Találkozott a túszokkal is, akik élete a miniszter vé­leménye szerint nincs veszélyben. Sze­rinte a kiadatást békés úton kellene megoldani. Az emberrablók azt köve­telik, hogy felléphessenek az abháziai Ez is, az is hungarológia? „Kárpátontúli” sajátosságok Kárpátalján, úgy mint nálunk, a tele­pülések lakossága népszavazással dön­tött amellett, hogy néhány helység régi nevét hivatalosan használhassa, illetve kapja vissza. Beregszász, Makkosjánosi, Csonkapapi, Bene és más települések lakossága döntött így, a demokrácia ősi szabályai szerint. A Kárpátontúli Területi Tanács, az ungvári hungarológiai központhoz for­dult, hogy szakmai szempontok alapján nyilatkozzon a helynevek ügyében. A központ, melyet a magyar kormányzat nem kis összeggel támogat, meglepő „ellenjavaslattal” élt. Legyen az említett települések neve: Berehove, Janosovo, Papoveo, Benya! Tiszacsomán egy honfoglaláskori te­metőt fedeztek fel. A hatóság nem volt rest és családi házak számára rögtön megkezdte volna a parcellázást, ha a környék lakossága ezt polgári engedet­lenségével nem gátolta volna meg. Técsőn meg arra panaszkodnak, hogy a Kossuth Rádió adását egy helyi zavaróállomás jobban zavatja, mint annak idején a Szabad Európát. Az il­letékesek azzal érvelnek, hogy gyen­gült a magyar rádió sugárzása. Az vi­szont fölöttébb érdekes, hogy ha Té­­csőre magyarországi személyiségek ér­keznek, akkor mindig kristálytisztán lehet fogni az adást. Úgy látszik, ahány ország, annyi de­mokrácia, ahány kormány, annyiféle a népszavazás „értelme”, ahány nép, annyiféle múlt, legyen szó ősi helynév­ről, vagy régészeti leletről. Balassa Zoltán New Star — a nők csapdája Olaszországban egy kis ügynökség mű­ködik New Star néven, amelyet számos ke­let-európai fiatal nő és leány vesz igénybe abban a reményben, hogy fényes jövő vár rí Legtöbbjük álma azonban a Cagliari közelében levő Valentino nevű éjszakai szórakozóhelyen foszlik szerte, ahol sztrip­tíztáncosnőként kell dolgozniuk. Az olasz rendőrség egy razzia során húsz leányt tar­tóztatott le, akik többségükben Magyaror­szágról, Bulgáriából és Csehszlovákiából érkeztek. A lányok a mulatóban 100—130 ezer lírát (kb. 2500—3250 koronát) keres­tek naponta, de keresetük 70 százalékát a New Star ügynökségnek kellett leadniuk és a maradék alig volt elég kosztra és kvártély­ra. Egy kivételével egyikük sem rendelkezett munkavállalási engedéllyel 12-t közülük azonnal kiutasítottak Olaszországból, a többi nyolc ügyét a rendőrség a nagykövet­ségekkel intézi Rács mögött végezte a New Star ügynökség főnöke is, akinek csillaga végképp kihunyt. televízióban és ezzel az abház fél egyet­értett. Az abház gárda megszállta a terület stratégiai útvonalait. Elteijedt ugyanis a híre, hogy az elrabolt belügyminisztert a csecsenföldi Groznijba szállítják, ahol Gamszahurdia is megbújt. A grúz külügyminisztérium arról tá­jékoztatta az orosz vezetést, hogy Gam­szahurdia Groznijban terrorista köz­pontot hozott létre, amelynek tevékeny­sége Grúzia ellen irányul. Innen indult ki Gamszahurdia személyes utasítására az a csoport, amely az Ioszeliani elleni merényletet hajtotta végre, s amelynek öt ember esett áldozatul, s innen irányí­tották a belügyminiszter elrablását is. A grúz külügyminisztérium reméli, hogy Oroszország lépéseket tesz a Gamsza­­hurdia-vezette terrorista központ tevé­kenységének megakadályozására. A francia légierő C-130 Hercules szállítórepülőgépe a szarajevói repülőtéren. Az előtérben azENSZ-csapatok egyik páncélozott járműve látható (Telefotó: TK SR/AP) Michal Kovác találkozott Fratijo Tudjmannal Embertelen viszonyok a táborokban Tegnap délelőtt tették közzé Genfben a Nemzetközi Vörös Kereszt jelentését, amely szerint a boszniai internáló táborokban ártatlan polgári személyeket tartanak fogva és embertelenül bánnak velük. A Vörös Kereszt bizottsága azt követeli, hogy határozottan vessenek véget az ilyen gyakorlatnak. A Nemzetközi Vörös Kereszt kül­döttsége Bosznia-Hercegovina terüle­tén 10 intemálótábort látogatott meg. A lágerek ellenőrzését tovább folytatják. Tegnap a megfigyelők Tmopoljiba utaz­tak, hogy az ottani tábort is megvizsgál­ják. A táborok meglátogatása azután vált lehetővé, hogy Karadzsics, a bosz­niai szerbek vezetője lehetővé tette a szerbek által ellenőrzött lágerek megte­kintését. Csehszlovákia Szövetségi Gyűlésé­nek elnöke, Michal Kovác magánláto­gatást tett Horvátországban és találko­zott Frai\jo Tudjman horvát elnökkel. A találkozón jelen volt Roman Zele­­nay, a Szövetségi Gyűlés Nemzetek Ka­marájának elnöke és Csehszlovákia horvátországi nagykövete is. Megtár­gyalták a politikai helyzetet az ország­ban és áttekintették a gazdasági együtt­működés lehetőségeit. Michal Kováé csehszlovákiai látogatásra hívta meg Franjo Tudjmant, aki azt elfogadta. Csehszlovákia is részt vesz a londoni Jugoszlávia-konferencián, amelyet Nagy-Britannia hívott össze augusztus végére. Csehszlovákia az EBEE-t képvi­seli majd, amelynek elnöki tisztjét jelen­leg betölti. A boszniai szerbek átkeresztelték köztársaságukat, amelyet ezentúl Szerb Köztársaságnak hívnak. Ehhez a köztársasághoz számítják mindazokat a területeket, amelyeken a szerb lakosság van többségben. Azt tervezik, hogy a Horvátországban létrejött Szerb Kraji­­nával monetáris és vámuniót, valamin! közös piacot hoznak létre. Védelmi együttműködésre is törekednek. A mu­zulmán és horvát közösségekhez fűző­dő viszonyt politikai tárgyalásokkal akarják megoldani. Milan Panics jugoszláv kormányfő Szarajevóba, Bosznia fővárosába érke­zett, hogy tárgyalásokat folytasson a boszniai szerbek és horvátok vezetőivel. Az AFP hírügynökség szerint valószínű­leg nem kerül sor találkozóra Alija Izct­­begovics bosnyák elnökkel, mert az a brüsszeli konferenciára utazott. Panics korábban kijelentette, hogy elismeri Oroszország a BT összehívását kéri Rakétatámadások Kabulban Több mint 100 személy vesztette éle­tét és többszáz volt a sebesültek száma a Kabult ért tegnapi rakétatámadás so­rán. A védelmi minisztérium jelentése szerint a Hekmatjár vezette csapatok repeszrakétákat használtak, amelyekkel elárasztották a házakat és az utcákat. Kabulban katasztrofális lett a helyzet. Akadozik a vízellátás, nem működik a közlekedés és a telefonösszeköttetés. Az ENSZ munkatársai kolerajárvány kitörésétől tartanak. A kórházak a sok sebesült miatt túlzsúfoltak. A legutóbbi jelentések szerint a kor­mánycsapatok Hekmatjár harcosait ki­űzték a városból. Az ENSZ és a világ­közvélemény felszólítása ellenére a Hezbe Iszlami szervezet bejelentette, hogy folytatja a harcot, amíg nem űzi ki az üzbég milíciákat a városból. Oroszország a Biztonsági Tanács sürgős összehívását kérte, hogy tárgyal­ják meg az Afganisztánban kialakult helyzetet. A tüzérségi támadások során a kabuli orosz nagykövetség egy munka­társa életét vesztette és ketten megsebe­sültek. Oroszország azt kéri, hogy a Biz­tonsági Tanács hozzon olyan intézkedé­seket, amelyek legalább ideiglenesen vé­get vetnek a harcoknak és lehetővé te­szik a külföldi képviseletek munkatársa­inak távozását a fővárosból. A Biztonsági Tanács tegnapra virra­dóra felszólítást intézett az afgán kor­mányhoz és a szembenálló felkelő cso­portokhoz, hogy állítsák le a harcokat és tegyék lehetővé az orosz nagykövetségi kiürítését. Az orosz kormány a nagykö­vetség száz munkatársát akarja kimene­kíteni Kabulból. Bosznia-Hercegovina függetlenségét és jelenlegi határait. Panics gépkocsioszlo­pát orvlövészek támadták meg. Egy amerikai újságíró életét vesztette. A bosnyák fővárosba várják Douglas Hogg brit külügyi államminisztert is. Továbbra is eltérő magatartást tanú­sítanak a nemzetközi közösség fegyve­res beavatkozásával kapcsolatban. Pa­­pakonsztantinu görög külügyminiszter kizártnak tekinti, hogy Görögország részt vegyen egy katonai beavatkozás­ban Bosznia-Hercegovinában. Görög­ország mindent megtesz azért, hogy ilyen beavatkozásra ne kerüljön sor, mert az csak tovább bonyolítja a helyze­tet. Francois Mitterrand francia elnök is kizárta a katonai beavatkozás lehetőségét a volt Jugoszlávia területén. A francia el­nök ezzel a nyilatkozatával szembekerült a jobb- és baloldali politikusokkal, akik erélyes, féleg a légierő segítségével végre­hajtott katonai beavatkozást sürgetnek a boszniai szerbek ellen. Mitterrand szerint azoban a háborút hárobúval tetézni nem jelent megoldást. Menekülnek a törökök Kb. 50 ezer török nemzetiségű bolgár állampolgár hagyta el ideiglenesen vagy tartósan idén Bulgáriát és a szomszédos Törökországban vagy a Közel-Kelet tá­volabbi államaiban keres letelepedési lehetőséget. A török kivándorlás első hulláma 1989-ben volt, amikor az erő­szakos nemzetiségi elnyomás és „bolgá­­rosítás” elől menekültek a törökök kül­földre. Most a súlyos gazdasági helyzet kényszeríti erre a nagyszámú török ki­sebbség tagjait. A terület, ahol élnek, lassan elnéptelenedik. A nacionalista pártok már azt követelik, hogy ezeken a területeken rendezzenek új választáso­kat, mert a képviselők választók nélkül maradtak. A rudopoli terület, ahol a tö­rökök élnek, gazdaságilag jelentősen el­maradott. Zsclju Zselev bolgár elnök egy rendkívüli beruházási programot je­lentett be, amely a rodopi terület fej­lesztésére irányul, ami megszüntethetné az elnéptelenedést. Felhívása azonban valószínűleg szónoki marad, mert a terv megvalósításához nincs pénz. 3 milliárdot a betegek fizetnek rá Német egészségügyi reform A bonni kormány törvény­­javaslatot dolgozott ki az egészségügy reformjára. A reform jövőre 11 milliárd márka megtakarítást ered­ményez. A megtakarítások jelentős része — 3 milliárd márka — abból ered, hogy a biztosított betegeknek is hozzájárulást kell fizetniük az egészségügyi szolgáltatá­sokért. 8 milliárd márkát a gyógyszeripar, a gyógyszertá­rak, az orvosok és a kórházak tevékenységén spórolnak meg. A jövő évtől a betegek a gyógyszerek 10 százalékát lesznek kénytelenek megfizet­ni, ami legkevesebb 3 és leg­feljebb 10 márkát tehet ki. Amennyiben az orvosok egy meghatározott szintnél több vagy drágább orvosságot ír­nak elő, maguknak kell kifi­zetniük a különbséget a beteg­­biztosítónak. A betegeknek minden kórházban töltött na­pért — az ország nyugati ré­szében —11 márkát kell fizet­niük, keleten nyolc márkát. Az igényesebb fogászati mű­veleteknek 40—50 százalékát kell a betegeknek maguknak fizetniük. A szövetségi orvosi kamara elnöke a törvényja­vaslatról azt mondta, hogy az az egészségügy államosításá­hoz vezet és az orvosok való­színűleg sztrájkkal válaszol­nak rá. Rosszabbodik a helyzet a nagy-britanniai kórházak­ban is. A műtéti beavatko­zásra várakozók száma ez év második negyedében 11 300 fővel emelkedett és számuk meghaladja a 930 ez­ret. A brit egészségügyi mi­nisztérium szerint 82 500 be­teg már egy—két éve vár a műtétre és 1200 ember ennél is régebben. A kormány tavaly 39 millió fontot utalt ki a vá­rakozási idő csökkentésére és idén is ennyire számítanak. Ezeket az összegeket azonban a műtétek finanszírozására használják fel. A leghosszabb ideig a mozgásszervi műtétek­re kell várni. PÁRIZSBAN eltűnt az orosz nagy­­követség egyik diplomatája. A nagykö­vetség munkatársát azzal gyanúsították, hogy együttműködik valamely nyugati állam titkosszolgálatával. Viktor Os­­csenko családjával együtt jelenleg Nagy- Britanniában tartózkodik. Az orosz hír­szerzés szerint Oscsenko kettős kém volt. Most történt meg először a Szov­jetunió széthullása óta, hogy orosz ügy­nök Nyugatra szökött. A NEMZETKÖZI VALUTAALAP sikertelen budapesti tárgyalások után befagyasztotta a 2 milliárd dolláros hitel további részleteinek folyósítását Ma­gyarországnak. Az indoklás szerint a magyar költségvetés hiánya túl nagy és a meghatározott 70 milliárd forintot több mint 50 milliárd forinttal haladja meg. Bőd Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója szerint a tárgyalások a jövő héten folytatódnak. M oldova tegnap óta a Nemzet­közi Valutaalap 168-ik tagállama. Az or­szág egyidejűleg az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, a BERD tagja is lett. Ez már a volt Szovjetunió nyolcadik tagköztársasága, amely tagja lett a nem­zetközi pénzügyi szervezetnek. A. PALESZTIN Felszabadítási Front (FLP) frakciója cáfolta azt a tegnapi hírt, miszerint a szervezet vezérét, Abu Ab­­baszt Irakban letartóztatták volna. A hírt cáfolta a PFSZ is. Megfigyelők szerint homály fedi, miért röppentették világgá a letartóztatásról szóló hírt. Egyesek sze­rint ezzel akarták előcsalogatni Abu Ab­­baszt rejtekhelyéről. SzADDAM HÚSZÉIN iraki elnök erélyes beszédben ítélte el a spekulánso­kat, a korrupt hivatalnokokat és a feke­tézőket. Lehet, hogy az eljárás a speku­lánsok ellen elrettenti a szállítókat, akik az ENSZ-szankciók ellenére árul juttat­nak el Irakba, de szükség van a fekete­­kereskedelm felszámolására. A tetten ért feketézőket szabotőröknek minősí­tik. A napokban 24 bagdadi kereskedőt végeztek ki. KeNNEDY egykori amerikai elnök meggyilkolásának több, eddig titkos do­kumentumát teszik közzé. Az erről szó­ló törvényt a képviselőház is elfogadta. A törvény szerint az elnökgyilkosságra vonatkozó majdnem minden dokumen­tumot hozzáférhetővé tesznek. Oroszországban a parla­ment képviselőcsoportja felkérte az al­kotmánybíróságot, hogy vizsgálja át Bo­risz Jelcin elnök rendeletéit, amelyeket tavaly augusztus 19-e, az államcsínykí­sérlet után hozott. Iszakov képviselő szerint kétségek merültek fel aziránt, hogy a rendeletek alkotmányosak vol­tak-e. Szerinte az orosz elnök az esemé­nyeket államcsínynek minősítette és megnevezte a bűnösöket. Ezzel a bíró­sági eljárást helyettesítette és így túllép­te hatáskörét. LíBIA ellen továbbra is érvényben maradnak az ENSZ szankciói, amelye­ket ez év április 15-én léptetlek életbe. Az ENSZ közgyűlése a szankciók ügyét minden 120-ik napon újból megtárgyal­ja. Most azt állapította meg, hogy nem indokolt a szankciók megváltoztatása, mert Líbia továbbra is elutasítja az ame­rikai repülőgép elleni merénylettel vá­dolt állampolgárainak kiadatását. DéL-KOREÁBAN a tengerbe zu­hant egy helikopter, amelynek fedélzetén 10 utas és kéttagú személyzet tartózko­dott. A helikopter egy légiforgalmi társa­ság tulajdona volt és turistákat szállított. A parti mentőszolgálat megkezdte a lezu­hant helikopter felkutatását. DéL-AFRIKÁBAN a rendőrség le­tartóztatott négy férfit, akiket azzal gya­núsítanak, hogy rátámadtak azokra az újságírókra, akik a múlt heti általános sztrájkról tudósítottak. Az újságírókat Sebokeny néger külvárosban támadták meg és egyiküket meglőtték. Nelson Mandela, az ANC elnöke elhatárolta magát a merénylettől. M oSZKVAI jelentés szerint Orosz­országban hajtják végre a világon a leg­több halálos ítéletet. Oroszországban a kivégzések száma kétszeresen meghalad­ja az iráni kivégzések számát és húszoro­­san az Egyesült Államokéit. Tavaly nem hivatalos jelentés szerint 119 embert vé­geztek ki. 1985-ben az egész akkori Szov­jetunió területén 770 esetben hajtottak végre halálos ítéleteket. Az orosz tör­vények szerint 33 bűncselekmény eseté­ben mérhető ki halálos ítélet.

Next

/
Thumbnails
Contents