Szabad Újság, 1992. augusztus (2. évfolyam, 168-193. szám)

1992-08-14 / 179. szám

2 Szabad ÚJSÁG Belföld 1992. augusztus 14. ÍUJjJ^ÁA(EHfr] PRÁCÁBAN tegnap délután megkez­dődött az Európai Biztonsági és Együtt­működési Értekezlet megbízotti bizottsá­gának kétnaposra tervezett 15. ülése, ame­lyen a résztvevők egyebek között arról tár­gyalnak, hogy a helsinki folyamat tagor­szágai miképp kapcsolódhatnának be a volt Jugoszlávia területén végrehajtandó esetleges békehadműveletbe. LuBOá OLEJÁR, a Prosperáló Csehszlovákiáért Polgári Kezdeményezés képviselője tegnap Prágában tájékoztatta Jan Strásky szövetségi miniszterelnököt annak a vasárnapi pozsonyi tanácskozás­nak az eredményeiről, amelyet a szervezet a föderáció különválásának következmé­nyeiről, illetve a csehszlovák állampolgá­rok közös érdekeiről szervezett. JlRÍ SKAUCKY, cseh privatizálási miniszter tegnap úgy nyilatkozott, hogy a cseh és a szlovák tárca között nincsenek lényeges különbségek a privatizálással kapcsolatban. Skalicky szerint a második hullám esetleges „különválásáról” a szö­vetségi szerveknek kell dönteniük. A CSEH parlament valószínűleg szeptemberben hagyja jóvá a másodlagos nyersanyagok felvásárlását rögzítő tör­vény módosítását. A novella értelmében nyilván kell tartani azokat a személyeket, akik színes fémeket adnak el. A PRÁGAI Közvélemény-kutató In­tézet által július elején végzett felmérés eredményei szerint az összes alkalmazott mintegy kétharmada (Csehországban 65 százaléka, Szlovákiában 75 százaléka) tag­ja valamelyik szakszervezetnek, a megkér­dezetteknek csupán mintegy 30 százaléka szerint jelent hasznot a tagság. M ilan KNaZkO, a szlovák nem­zetközi kapcsolatok minisztere, a DSZM alelnöke szerint a Szlovák Televízió Taná­csát fel kellene oszlatni. A prágai sajtóiro­dának nyilatkozva úgy vélekedett, hogy a média vezetősége eddig „spanyolfalként” használta & tanácsot politikai és kereske­delmi tevékenységének álcázására. POZSONYBAN tegnap jóváhagyták a szlovák kormány gazdasági tanácsának új összetételét. A testület elnöke a pénz­ügyminiszter, alelnöke pedig a gazdasági miniszter lett Szavazati joggal rendelkező tagja a privatizálási, a munkaügyi, a mező­­gazdasági és a közlekedési miniszter, vala­mint a környezetvédelmi bizottság és a monopólimellenes hivatal elnöke, továbbá a Csehszlovák Állami Bank kormányzója, az Általános Hitelbank és a Befektetési Bank elnöke, a Szlovák Állami Takarék­­szövetkezet vezérigazgatója és a vállalko­zási kormánybiztos. ]V^ÉG EBBEN a hónapban elfogad­hatják a Szlovák Köztársaság új alkotmá­nyát, annak ellenére, hogy számos meg­jegyzés várható a politikai klubok és az SZNT-bizottságok részéről — hangzott el a Szlovák Nemzeti Párt tegnapi sajtóért­­kezletén. Az SZNP kezdeményezni fogja, hogy a parlament augusztus 25-én kezdő­dő ülésén rögtön tárgyaljanak erről a leg­fontosabb napirendi pontról, nem pedig a végén, ahogyan azt eredetileg tervezték. A párt elnöke, Jozef Prokeü szerint egy olyan fontos törvény jóváhagyásának, mint az al­kotmány— hasonlóan a függetlenségi nyi­latkozathoz — külön SZNT-tanácskozást kellene szentelni. A SZLOVÁKIAI munkanélküliség el­ső félévi alakulásával foglalkozott tegnap Pozsonyban a járási munkaügyi hivatalok igazgatóinak csehszlovák tanácsa. Az ülé­sen jelen volt Oíga Keltoáíová szlovák munkaügyi és szociális miniszter is. A SZOCIÁLIS BÉKE megőrzését nevezte az eddigi tanácskozások legfonto­sabb eredményének a Cseh Köztársaság Gazdasági és Szociális Érdekegyeztető Tanácsának tegnapi 33. ülése után adott nyilatkozatában a frissen megválasztott el­nök, Ivan Koéámík. TOVÁBB pusztít az az erdőtűz, amely vasárnap keletkezett a Szlovák Paradi­csom egyik elszigetelt helyén, a Medvék­­völgyében. A tűz fokozatosan terjedt, s rövid idő alatt a lángok már kilenc hektáros terü­letet borítottak be. Nehezíti az oltást a hoz­záférhetetlen, tagolt terep és a szárazság. •Irlzés nélküli híranyag: (SÍK, ík SK , ^Halványuló” visegrádi hármak (Folytatás az 1. oldalról) nőkének tájékoztatása szerint a bizott­ság szerdai ülésén a felek nem jutottak közös nevezőre a csehországi államjogi elrendezés ügyében. Mint mondta, két „ellentábor” alakult ki. Az ellenzéki pár­tok ragaszkodnak ahhoz, hogy a csehor­szági területi-közigazgatási felosztás so­rán tiszteletben kell tartani a morva-szilé­ziai tartományt. A kormánykoalíció tagjai ezt elutasítják, mivel az ellenzéki elképze­lés nem támogatja a decentralizálást. A Polgári Demokrata Párt tegnapi saj­tóértekezletén ezt Václav Klaus pártel­nök, cseh kormányfő is megerősítette. Klaus a továbbiakban közölte, hogy a PDP írásos dokumentumot készít elő, s a párt parlamenti képviselői klubja ehhez igazodik majd a Demokratikus Szlovákiá­ért Mozgalom frakciójával folytatandó tárgyalásokon. A PDP ezzel azt szeretné elérni, hogy a Szövetségi Gyűlésben ne játszódjon le ismét olyan eset, amilyen múlt héten történt a parlamentben. A cseh kormányfő a sajtóértekezleten Antall József magyar miniszterelnökkel szerdán Prágában folytatott nem hivatalos megbeszéléseitől is szólt. Mint mondta, a magyar kormányfő is úgy vélekedik, hogy a visegrádi hármak nem jelenthetnek töb­bet, mint politikai klubot, olyan tömörü­lést, amelynek keretében bizonyos idő­közönként találkoznak a három érintett állam — Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország — legfelsőbb vezetői, s tárgyalásokat folytatnak azokról a dolgokról, amelyek mindhárom ország számára fontosak. „De a csehszlovák államjogi elrendezés a visegrádi hár­mak keretében nem képezheti politikai megbeszélések tárgyát, s elmondhatom, hogy ma már a visegrádi hármak elnevezés lassan anakronizmussá válik” — tette hoz­zá Václav Klaus. ( Kipécéztük ) A Práca augusztus 13-i számában Klára Grosmannová „Státny? Úradny?” (Állami? Hivatalos?) c. glosszája az állami és a hivatalos nyelv közti különbséget taglalja, ily módon: „Nézzük meg a szlovák értelme­ző szótárban, miről is van szó, mi­lyen különbségről. A hivatalos nyelv az, amelyen a hivatalos ügyeket in­tézik, tehát a hivatalokban érvényes nyelvről van szó, amely a hivatalos ügyintézésben kötelező. Az állam­nyelv valami többet jelent; az állam officiális, hivatalos nyelvét.” Egy egészen apró szerkesztői megjegyzés: az „officiális” szó a Ba­kos Ferenc-féle Idegen szavak és ki­fejezések szótára szerint annyit je­lent, mint „hivatalos”. Tényleg töb­bet jelent, ha megduplázzuk, mert kettő mindig több, mint egy. Tehát az államnyelv ezek szerint „hivatalos hivatalos nyelv”, olyasféle fából vas­karika, mint a „népi demokrácia”. Teljesen világos, nem? -vk­e t * 1 Leonyid Brezsnvev inváziója IV. Ma folytatjuk annak a jegyzőkönyvnek az ismertetését, amely öt ország — a Bolgár Népköztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársa­ság, a Német Demokratikus Köztársaság és a Szovjetunió — kommunista és munkáspártjai vezetőinek 1968. augusztus 18-án tartott tanácskozásáról ké­szült. Mint ismeretes, ezen az ülésen készítették elő Csehszlovákia katonai megszállását. Lapunk tegnapi számában addig jutottunk, hogy a .csúcs' részt­vevői megállapodtak a CSKP KB és a Nemzetgyűlés ülésének az összehívásá­ról, amely egyöntetű támogatásáról biztosította a katonai beavatkozást. Az olvashatatlan rész után ez következett: Augusztus 21—22-én nyilvánosságra fogják hozni a kulturális személyiségek nagy csoportjának a néphez intézendő felhí­vását Az elnökségi ülés utáni éjszaka elfoglalják a Rudé právo nyomdáját és szer­kesztőségét valamint elkészítik a lap különkiadását. A legbizalmasabbak közül kivá­lasztásra kerülő ember segítségével kikapcsolják a rádiót és a televíziót, illetve a telefon- és távíróhálózatot Reggel a rádióban felolvasnak egy hivatalos beszédet az eseményekről. Erre a célra Svoboda köztársasági elnököt kívánják megnyerni, de csak akkor fordulnak hozzá, ha a katonai egységek urai lesznek a helyzetnek. Készülőben vannak a CSKP KB apparátusa leghűebb munkatársainak, illetve a járási és kerületi pártbizottságok titkárainak a névsorai, akiken keresztül a párt vezetősége a kritikus napokban fogja irányítani a helyzetet Kiválasztanak 20-30 rádiós és televíziós kom­mentátort, valamint újságírót, akik ezekben a napokban a tömegtájékoztató eszközö­ket irányítják majd. Mihelyt az elnökség tudomást szerez a csapatok megérkezéséről, valószínűleg Őerník elvtárshoz (az akkori miniszterelnök — a szerk. megj.) fordulnak, és kihasználva .hiányosságait" javasolják neki, hogy velük együtt irányítsa a kor­mányt. Amennyiben Cerník elvtárs visszautasítaná az ajánlatot, bejelentik az ideigle­nes forradalmi kormány megalakítását, élén Pavlovsky elvtárssal (az akkori belkeres­kedelmi miniszter, korábban moszkvai nagykövet — a szerk. megj ). A kormányba a következő személyeket javasolják: (a névsor hiányzik — a szerk. megj ). Dzúrnak javasolják, hogy maradjon a helyén (a védelmi minisztérium élén — a szerk. megj.), illetve azt is, hogy egyúttal ne adjon ki parancsokat csapatainak a testvéri országok hadseregeivel való szembeállásra. Amennyiben Dzúr habozni fog, a miniszteri posztot valamelyik helyettesének ajánlják fel. Á kormány betöltésének kérdését operatív módon, az akciók során oldják meg. áalgovií elvtárs (az állambiz­tonságért felelős akkori belügyminiszter-helyettes) révén adják ki a parancsot a nyu­­^gati határ lezárására. (FOLYTATJUK) Valami nem stimmel A képviselők csak statiszták (Folytatás az 1. oldalról) az MPP másképp lépne fel, s nagyobb hangsúlyt helyezne az állam gazdasági befolyásának a visszaszorítására. A továbbiakban az elnök közölte, hogy a Magyar Polgári Párt tiltakozását fejezi ki amiatt, hogy a magát kulturális és#nemzeti intézménynek nevező Matica slovenská politizálni szeretne. Ezzel össze­függésben emlékeztetett a Vladimír Meéi­­ar és Jozef Markuá között a nyelvtörvény kapcsán kialakult politikai konfliktusra, amely azóta már a múlté. „A szlovák kormányfő és a Matica elnöke most már szövetséges” — tette hozzá. Az MPP bírálta a szlovák kormány tájékoztatási politikáját is, amely a párt szerint a monopólium megszerzésére irá­nyul és „elősegíti” Szlovákia elszigetelő­dését. „Amit nem szabad meglátnia a világnak, azt átszűrik” — mondta A Nagy László. (Folytatás az 1. oldalról) meny pedig csak tovább erősítené politikai pozícióját. A cseh miniszterelnök, Václav Klaus már sokkal inkább kutyaszorítóba kerül­ne. Tudja, hogy a szlovákok döntő többsé­ge (a józanabbak) — akik már belátták, hogy mit jelentene számukra az önállóság — biztosan nem szavazná meg a föderá­ció azonnali és teljes felbontását. A csehek viszont — akiket Európához csatlakozá­sukban a fejletlenebb Szlovákia hátráltat — minden bizonnyal Klaus politikája mellett köteleznék el magukat, s a szövet­ségi állam mielőbbi felosztását követelnék. Egy ilyen helyzetben paradox módon ép­pen Csehország látszana „szakadámak”, A kisebbségi Jogok iránt RJIIRJCD^ miBCBlJsrigirri^ Beszélgetés Puka Zólyomi Árpáddal (Folytatás az 1. oldalról) a kormány központi hatalmi szerepét mondaná így kL Koalíciónk módosító javaslatainak beterjesztését követően egyértelművé vált, hogy a többi parlamenti párt lényegében elfogadhatónak tartja a kormány kisebb­ségi jogokkal kapcsolatos javaslatait, így egy-két kivételtől eltekintve ketten szavaz­tunk csak a módosító javaslatok mellett. Két-három pontban a KDM képviselői is támogattak bennünket, akik egyébként az alkotmánytervezet egésze ellen terjesztet­tek be kifogásokat, s valószínű, hogy a plénumban sem fogják támogatni annak elfogadását. • Mivel érveltek a kisebbségi jogok el­len? — A fő érvük az volt, hogy ez az alkotmányjavaslat teljes egészében az em­beri jogok alkotmánylevelére épül Ha tehát e fejezeten kívül egy másik külön is foglalkozna a kisebbségi jogokkal, a nem­zeti kisebbségek és emikai csoportok kire­­kesztenék magukat az alkotmánylevél ad­ta jogokból Hiába próbáltuk megmagya­rázni, hogy ez így nem igaz, és éppen a FRANTISEK MIKLOÉKO kisebbségi helyzetből fakadóan kellene e csoportjogokat. külön is specifikálni.. Tudomásunkra hozták: a kisebbségi jo­gok szempontjából jelenleg az a maxi­mum, amit az alkotmánytervezet tartal­maz Módosító javaslataink filózófiáját is elmondtam, de nem értettek meg belőle semmit Maga az előadó, Tóthová mi­niszter asszony, aki elismert jogász, is cso­dálkozva tette fel nekem a kérdést: miért akarjuk mi egy külön fejezetbe kiemelni az általános emberi jogok és szabad­ságjogok köréből a kisebbségi jogokat? Ezt a törekvésünket azután a bizottság tagjai egyszerűen leszavazták. Ugyancsak jól működött a „szavazógép”, amikor az alkotmánytervezet negyedik fejezetébe pró­báltuk cikkelyenként beillesztetni e javasla­tainkat Általános dorgálást kaptunk hogy ezzel megbontanánk a tervezet koncepció­ját Olyan benyomásom alakult ki, mintha a képviselőkben az a félelem élne, ha túl sok helyen szerepelne az alkotmányban a „nemzeti kisebbség” fogalom, veszélyessé válna a szlovák nemzetre nézve • Milyen sorsra jutottak más pártok módosító javaslatai? — Néhány apróságot, főleg nyelvi és megfogalmazásbeli hibát kijavítottak Hosszú vita kerekedett arról, a szlovák nyelv mint hivatalos, vagy mint állam­nyelv szerepeljen-e az alkotmányban. Vé­gül az utóbbit, az államnyelv megfogal­mazást támogatja a bizottság azon érv alapján, hogy az angol nyelv nem tud különbséget tenni a kettő között, a külföl­di szakértők meg többnyire úgyis az angol nyelvű változatot vizsgálják Hiába nyil­vánvaló, hogy nálunk a két kifejezés közt lényeges tartalmi különbség van jogi kö­vetkezményekkel.. Az úthenger mindent lehengerel A vita vége felé a DSZM kép­viselői egy módosítójavaslat-csomagot tettek az asztalra, a bizottság pedig mint csomagról szavazott róla, természetesen jóváhagyva azt • Javasol-e változtatást az alkotmány­­jogi bizottság a tervezet bevezetőjé­ben, a preambulumban? — Igen, egy teljesen új bevezetőt fogal­mazott meg a DSZM, felemlegetve benne az évszázadokon át tartó dicső fejlődési a nagy küzdelmei melynek árán elérték az önállóságai de említve vannak benne holott a különválás eszméjét Szlovákiában kezdték először nyíltan hangoztatni. Mindkét félnek jó oka van rá, hogy lázasan igyekezzen befejezni a „válást”, s az ország lakosságát mihamarabb kész tények elé állítsa. Eddig azt hittem, hogy más kárán tanul az okos. Most talán nem látják az urak, hogy a kommunizmust is a befejezett tények poli­tikája és a „dönts róluk nélkülük”-eh> alkal­mazása buktatta meg. Végre az új vezetők­nek is tudatára kellene ébredniük, hogy a tömegeket nem lehet „büntetlenül” kizárni saját sorsuk alakításából. Ez a fajta hozzá­állás csak rövid távú sikereket szülhet, ám hosszú távon megbosszulhatja magát. PINTÉR ATTILA a kisebbségek is. Valahogy úgy, hogy mi, a szlovák nemzet tagjai és a Szlovákiában élő kisebbségek úgy döntöttünk, létrehoz­zuk ezt az alkotmányt... A szlovák álla­mot azonban e változat szerint is a szlo vák nemzet hozza létre. • Ön szerint ezt az alkotmányt jóvá­­hagyja-e az SZNT augusztus 25-én kezdődő plenáris ülése? S ha jóvá­hagyja, a még érvényes szövetségi al­kotmány szemszögéből milyen al­kotmányos és jogi helyzet alakul ki az országban? — Továbbra is úgy érzem, Meéiar kis­sé lassítani akarja a folyamatokai s el­hangzottak már olyan kijelentések is, hogy szeptember harmincadikéiig kell megszülemie az alkotmánynak. A szerdai bizottsági ülésen olyasmi is elhangzotl a jóváhagyást követően esetleg nem lépne mindjárt hatályba az alkotmány... Az au­gusztus 25-ei plenáris ülés programja eléggé zsúfolt, így megtörténhei hogy az alkotmányról nem születik döntés. De előfordulhat ennek az ellenkezője is, ha lesz elég „lelkes” képviselő a mostani ma­­ticás hangulatot követően. Nekünk az. lenne jó, ha minél később szülémé meg az önálló Szlovákia alkotmánya, ezért is tá­mogattuk — más bizottságokban is — azt a javaslatot: az alkotmánytervezetet bo­csássa nyilvános vitára a parlament. • Köszönöm a tájékoztatást — gyurkovits-Ili m Áiiaíva 1 jjA SZIOVdK aiKQImHn yl iflGiwiiv SZdDIHK ( Devizapiaci árfolyamok ) „A Szlovák Köztársaság alkotmányá­nak tervezetét a miniszterelnök számá­ra 'szabták’, s bonyolítja, nehezíti a par­lament és a kormány tevékenységét is. Az alaptörvény tökéletlen, s ezért a KDM képviselői klubjának komoly fenntartásai vannak” — mondta a Ke­reszténydemokrata Mozgalom tegnap Pozsonyban tartott sajtóértekezletén Frantisek Miklosko, a parlamenti frak­ció elnöke. Mikloäko szavai szerint a mozgalom visszautasítja a parlamentre és egyes képviselőire gyakorolt nyomást, amely abban a „tézisben” nyilvánul meg, hogy aki ellenzi az alkotmányt, az szembe­száll a szlovák államisággal is. „Ezt nem lehet egybekapcsolni az éppen működő rendszerrel” — tette hozzá. A továbbiakban Ján Öamogursky, a KDM elnöke értékelt néhány, a Polgári Demokrata Párt és a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom vezetőinek szá­jából elhangzott nyilatkozatot. Idézte Vladimír Meéiar DSZM-elnököt is, aki azt mondta, hogy „politikai szempont­ból elveszett, aki nem tud megállapo­dásra jutni”. Őamogursky szerint a fö­deráció különválási tervének dugába dőlése olyan helyzetet idézhet elő, amelyben gazdasági téren Szlovákia nem válogathatja meg partnereit, s ami a politikai életet illeti, a köztársaság egyáltalán nem lesz szabad. Érvényben: 1992. augusztus 14-én Deviza-(Pénz-)nem Devizaárfolyamok Valutaárfolyamok Vételi Eladási Közép- Vételi Eladási Közép­­árfolyam 1 egységre, koronában Angol font 52,17 53,23 52,70 50,87 54,01 52,44 Ausztrál dollár 19,50 19,90 19,70 18,53 20,23 19,38 Belga frank (100) 89,81 91,63 90,72 87,64 92,92 90,28 Dán korona 4,80 4,90 4,85 4,67 4,97 4,82 Finn márka 6,74 6,88 6,81 6,52 7,00 6,76 Francia frank 5,45 5,57 5,51 5,32 5,64 5,48 Görög drachma (100) 14,97 15,27 15,12 13,91 15,45 14,68 Holland forint 16,41 16,75 16,58 16,02 16,98 16,50 ír font 49,07 50,07 49,57 47,41 50,77 49,09 Japán jen (100) 21,28 21,70 21,49 20,69 22,01 21,35 Kanadai dollár 22,74 23,20 22,97 22,02 23,58 22,80 Luxemburgi frank (100) 89,81 91,63 90,72 86,78 92,90 89,84 Német márka 18,50 18,88 18,69 18,23 19,15 18,69 Norvég korona 4,69 4,79 4,74 4,56 4,86 4,71 Olasz líra (1000) 24,38 24,88 24,63 23,79 25,23 24,51 Osztrák schilling 2,63 2,69 2,66 2,60 2,72 2,66 Portugál escudo (100) 21,60 22,04 21,82 20,70 22,32 21,51 Spanyol peseta (100) 28,90 29,48 29,19 28,14 29,84 28,99 Svájci frank 20,48 20,90 20,69 20,16 21,22 20,69 Svéd korona 5,09 5,19 5,14 4,95 5,27 5,11 USA-dollár 27,09 27,63 27,36 26,66 28,06 27,36

Next

/
Thumbnails
Contents