Szabad Újság, 1992. augusztus (2. évfolyam, 168-193. szám)
1992-08-14 / 179. szám
/ dSAG Közéleti és gazdasági napilap Mai számunkban: 4 oldalas MEZŐGAZDASÁGI MELLÉKLET löLroiíarcs A PDP ellenzi a tartományi felosztást „Halványuló” visegrádi hármak PÉNTEK 1992. augusztus 14. II. évfolyam 179. szám Ára 2,30 korona A Cs^h Nemzeti Tanács Elnökségének alkotmány-előkészítő bizottsága tegnapi ülésén a törvényhozó hatalommal összefüggő általános kérdésekről, ezen belül a cseh parlament hatásköreiről és felépítéséről tárgyalt. Milan Uhdének, a CSNT el(Folytatás a 2. oldalon) hőnyid Bmsnycv inváziója IV. Főúr, ezt is írja a számlámhoz! A potyázó Gottwald Mára már csak egy romhalmaz Ostrava belvárosának közelében a Naphoz címzett vendéglő, amely a 20-as évek végén, a 30-as évek elején a kommunista osztályharc szimbolikus emlékműve volt. Az egypártrendszer idején az „objektumról” a CSKP akkori észak-morvaországi kerületi bizottságának regionális történelmi albizottsága gondoskodott, s rajta tartották a szemüket az ostravai városi pártbizottság titkárai is. Mindezt az indokolta, mivel Klement Gottwald akkoriban gyakorta megjelent a vendéglőben, sőt gyűléseket és konferenciákat is szervezett. Az utóbbi két évtized folyamán a kommunista „relikvia” a legalacsonyabb osztályú vendéglővé, azaz egyszerű kocsmává „vedlett át”. Az ostravai esti hírlap cikkírója szerint a városban még élnek olyan emberek, akik Klement Gottwaldról bizonyosan állíthatják, hogy a totalitarizmus későbbi „múmiája” mindig potyázott, ha inni kellett. A szemtanúk úgy tudják, hogy ott-tartózkodása során lakbért sem fizetett. Az alkotmányjogi bizottság nem támogatja A kisebbségi jogok iránt KJÜKJCD^ mmcBljgDRTTtli Bcsxélgeíés Duka Zólyomi Árpáddal A Magyar Polgári Párt sajtóértekezlete A képviselők csak statiszták A Szlovák Köztársaság új alkotmánya — amelynek kormányjavaslatával jelenleg a Szlovák Nemzeti Tanács bizottságai foglalkoznak — elsősorban a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalomnak felel meg, mivel nagy hangsúlyt kap benne a végrehajtó hatalom. Ezt a Magyar Polgári Párt tegnapi sajtóértekezletén A. Nagy László elnök jelentette ki, rámutatva arra, hogy az alaptörvény legsúlyosabb hiányossága ez a kiegyensúlyozatlanság, illetve a bevezetőjében eszközölt módosítás. Az MPP elnöke tiltakozott amiatt, hogy a hivatalos nyelvet államnyelvre változtassák. A két jelző „egyenjogúsításáról” úgy nyilatkozott, hogy azzal a demokratikus hatalom álszent képet ölt a külföld felé. Véleménye szerint a szlovák parlament képviselői csupán a szavazógép statisztái, mivel nem vették figyelembe a Kereszténydemokrata Mozgalom, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, az Együttélés Politikai Mozgalom és a Demokratikus Baloldal Pártja által benyújtott lényeges módosító javaslatokat. A szlovák sajtóiroda munkatársának azon kérdésére, vajon a Magyar Polgári Párt azonosul-e az MKDM és az Együttélés képviselőinek az alkotmányjavaslattal kapcsolatos észrevételeivel, A. Nagy László azt válaszolta, hogy lényegében igen, noha (Folytatás a 2. oldalon) Szerdán az éjszakai órákban ért véget a Szlovák Nemzeti Tanácsban az alkotmányjogi bizottság vitája a szlovák kormány alkotmánytörvény-javaslatáról. A bizottságban az alkotmánytervezetet Katarina Tóthová szlovák igazságügyminiszter terjesztette elő. Az ellenzéki magyar koalíciót pedig Dobos László és Duka Zólyomi Árpád képviselték az ülésen. — Milyen fogadtatásban részesültek az alkotmányjogi bizottságban a magyar koalíció módosító javaslatai? — kérdeztük Duka Zólyomi Árpádtól a bizottsági vitát követően. — Dobos Lászlóval közösen terjesztettük be módosító javaslatainkat egy bevezető kíséretében, melyben kifejtettem: egy. demokratikus alkotmánynak a polgár és az állam viszonyát kell rögzítenie, mivel a demokratikus társadalomban a polgár alapköve a társadalomnak, minden hatalom tőle ered. Ezért szükséges a polgár szuverenitása, s minden más szuverenitás ebből ered. Ebből adódik a nemzet, de a nemzeti kisebbség szuverenitása is. Általánosságban is értékeltem az alkotmányjavaslatot, mivel szerintünk egy demokratikus alkotmány nem ilyen, s ez a javaslat nem felel meg a nyugati demokráciákban hatályos alkotmányok elvéinek sem. Igaz ugyan, hogy az emberjogi alkotmánylevélből sok fejezetet átvett a javaslat, azonban „sikerült” annyira torzítani is ezeket, hogy az eredetileg megfogalmazottakkal ellentétbe kerültek Kifogásoltam azt is, hogy a készülő alkotmány nem védi a polgárt, például a tulajdonjogterületén, ahol az állami tulajdon nagyobb előnyt élvez, vagy az információterjesztés terén sincs meg a kellő védelem a polgárok felé... A nemzeti kisebbségekre is vonatkoznak e pontok, de kifogásolható, hogy az alkotmányjavaslat tiltja a kisebbségek olyan tevékenységét, amely megbonthatná az ország integritását, esetleg a többségi nemzetet diszkriminálná. Miközben az alkotmány a kisebbségnek mint csoportnak nem óhajt csoportjogokat adni, szembeállítja velük mint polgárokkal a többségi csoportot és az államot magát is... További nem demokratikus elem a tervezetben, hogy nem rögzíti kellőképpen az államhatalom és az önkormányzat viszonyát, főleg az utóbbi ßggetlenségét. Az önkormányazatok munkáján kívül ezen alkotmány szerint a végrehajtó hatalom, a kormány beleszólhatna a hármas hatalommegosztás másik két független ágának — a törvényhozásnak és a bíróságoknak — a munkájába is. Az alkotmány tehát (Folytatás a 2. oldalon) A SZABAD ÚJSÁG szerkesztősége azonnali belépéssel FELVESZ munkatársakat (szerkesztői munkakörbe), valamint gépírónőket. Jelentkezni lehet a szerkesztőségben telefonon (07/210-39-94; 07/210-39-98) vagy személyesen, naponta 8 és 19 óra között [A NEBELSPALTER (Svájc) rqjza] Vonal alatt Václav Klaus, a Polgári Demokrata Párt elnöke a Cseh Rádiónak adott nyilatkozatában kijelentette: nem lát okot arra, hogy a föderáció esetleges szétesése után új választásokat kellene kiírni. A Prosperáló Csehszlovákiáért Polgári Kezdeményezésről pedig azt mondta, hogy az tulajdonképpen senkit sem képvisel. Mint ismeretes, ez a mozgalom felelősségre vonja az ország mostani vezetőit, mert szerinte nem kaptak „megbízást ” választóiktól az ország szétverésére. Úgy látszik, Klaus fél egy esetleges új választásoktól, de sokkal inmenti választásokon győztes választók többsége nem volt tiszpártok kaptak „megbízást” az iában azzal, miféle programra ország irányítására. Nekem „adta áldását”, amikor kedvenc Valamj nem stim m el kább tartana egy, a föderáció sorsáról szóló népszavazás eredményétől. Tény és való, hogy a parlaazonban az a véleményem, hogy pártjának szavazólapjait a borínéhány világos elképzelésekkel tékba helyezte. Az egymással induló párt (PDP, MKDM— való versengés közben a pártok Együttélés) támogatóin kívül a és mozgalmak „elfelejtették” közölni világosan távlati terveiket, s csak most — midőn már nyeregben érzik magukat—hozakodnak elő „világmegváltó” terveikkel. Sok ember csak most döbben rá, most kezd eszmélni, mire is „szavazott” valójában. Most már azonban úgy látszik: késő bánat, ebgondolat. A kutya sem törődik vele, fia azt mondja valaki: „Hohó, ti nem ezt ígértétek, s én nem erre szavaztam!” Itt valami sántít... Az előbbinél is kényesebb dolog az államszövetség sorsáról tartandó (vagy nem tartandó!) népszavazás. Ezen a téren már „nem egyezik a két nagy vezér álláspontja”. Vladimír Meciar még nem döntött, mert neki így is, úgy is jó. Amennyiben Szlovákia lakossága az együttmaradás mellett döntene, úgy a „nép szent akaratára” hivatkozva bukás nélkül, szép lassan kivonulhatna a politikai életből, s nemzeti hős, a szlovák függetlenség kikiáltója maradna mindörökre. Ellenkező ered(Folytatás a 2. oldalon)
