Szabad Újság, 1992. augusztus (2. évfolyam, 168-193. szám)
1992-08-13 / 178. szám
1992. augusztus 13. Külföld Szabad ÚJSÁG 3 A katona úgy segít magán, ahogy tud Orosz tisztek azeri zsoldban Azerbajdzsán az orosz hadsereg tisztjei közt toboroz zsoldosokat a Hegyi Karabahban folyó harcok irányítására. A rosszul fizetett orosz tisztek a hadműveletekben való részvételért 50 ezer rubelt kaphatnak. Erről a problémáról a tegnapi Nyezaviszimaja Gazeta közöl cikket. A lap figyelmeztet rá, hogy az ^ s Elrabolták a grúz belügyminisztert Komán Gvencadze grúz belügyminisztert és számysegédjét, David Szalaridzét Zugdidi városában Gamszahurdia megdöntött elnök hívei elrabolták. A belügyminiszter és számysegédje a fegyveres csoportokkal tárgyalt a nemzeti megbékélés programjának megvalósításáról. Tárgyaltak az egy hónappal ezelőtt elrabolt grúz miniszterelnök-helyettes kiadatásáról is. A helyiségbe, ahol a tárgyalások folytak, egy csoport fegyveres tört be, a grúz képviselőket és további tíz embert elfogtak és Abhá- Z.ia egyik járásába hurcollak. Eduard Sevardnadzc, a grúz. államtanács elnöke felhívással fordult a nemzethez és kijelentette, mindent megtesz, hogy az elrabolt képviselőket kiszabadítsák, s nem riad vissza az erő alkalmazásától sem. A fegyveresek tettét Grúzia és népe elleni bűncselek- Vménynek minősítette.____________^ Azerbajdzsánban állomásozó orosz alakulatokat gyakran érik támadások. Az azeriek így akarnak fegyvereket zsákmányolni. A tiszteknek sok a gondjuk családtagjaik kimenekítésével. A költözködés drága és nehézkes. Az orosz hadsereg katonái gyakran elhagyják alakulatukat és három hónapra, egy évre vagy még hosszabb időre elszegődnek az azeri fegyveres erőkhöz. Amennyiben hosszabb ideig vesznek részt a harcokban, letelepedést ígérnek nekik a FÁK bármely köztársaságában vagy Azerbajdzsánban. Az orosz lap tudósít néhány olyan orosz tisztről is, akik azeri szolgálatban életüket vesztették. Az azerbajdzsánt Artszvasen községben örmény önkéntesek gyülekeznek, hogy felvegyék a harcot az örmények lakta falu védelmében. A községet végül az azeriek elfoglalták és a harcokban 21 személy vesztette életét (Telefotó: CSTK/AP) A Rzeczpospolita interjúja Entz Gézával Magyargyűlöletet szító propaganda Az utóbbi időben Szlovákiában több nyilatkozat látott napvilágot, amelyek megalapozatlanul sértik a magyarokat Ez felesleges feszültségeket és félreértékeseket okoz — jelentette ki Entz Géza magyar államtitkár, a külföldön élő magyarok ügyeivel foglalkozó hivatal vezetője a Rzeczpospolita című lengyel lapnak adott interjújában. Nyugtalanságot kelt, hogy a szlovák propaganda a magyarokkal szemben gyűlöletet szít. A magyarokat azzal gyanúsítják, hogy csak a határok revíziójára gondolnak, és ez Magyarországot arra kényszerítette, hogy létrehozza a „forró drótot” Budapest és Pozsony között és sürgesse a két ország kormányfőinek találkozóját. „Reméljük, hogy a két miniszterelnök tárgyilagosan és nyugodtan ítéli meg ezeket a kérdéseket. A magyar fél többet szeretne megtudni Pozsony legközelebbi és távlati terveiről. Szlovákiában ugyanis partnert látunk a kétoldalú kapcsolatokban, de a sokoldalú kapcsolatok terén is” — mondta Entz Géza. Hangsúlyozta, hogy a magyar külpolitika célja olyan viszony kiépítése a szomszédokkal, amely megfelel a jelenlegi Európa követelményeinek és lehetőségeinek. Biztosított afelől, hogy Budapest segíteni akar a honfitársaknak, de nem törekszik a határok megváltoztatására. A magyar kisebbség problémái az első világháború után kezdődtek és a Panics a török kormányfővel tárgyalt A szarajevói gyermekek reménye Tegnapi számunkban már közöltük, hogy megállapodásra került sor 300 nő és gyermek kimenekítéséről az ostromlott Szarajevóból és Bosznia- Hercegovina más városaiból az ENSZ-erők felügyelete alatt Tegnapi hír szerint az egyezményt a felelős bosnyák és szerb vezetők, valamint az ENSZ képviselői aláírták. Az első csoport Ausztriába utazik. Szarajevóban tegnap folytatódtak a harcok, tizenöt ember vesztette életét, illetve sebesült meg. Ennek ellenére öt autóbusz már készen áll arra, hogy a gyermekeket édesanyjukkal együtt a szerb harcvonalakon átszállítsa és Ausztriába, illetve Szlovéniába vigye őket. Hasonló gyermekmenekítési akciót terveznek a jövő hétre is, amikor szerb gyermekeket menekítenek Belgrádba. Helmut Kohl német kancellár tegnap ismételten hangoztatta, hogy Németország egyetlen katonát sem küld a volt Jugoszlávia területére. Ezzel szemben növeli a háborúval sújtott vidékek lakóinak segélyezését. Ilyen értelemben nyilatkozott Klaus Kinkel német külügyminiszter is. Ezzel szemben Bosznia- Hercegovina védelmi minisztere azt követelte a nyugati hatalmaktól, hogy erőteljesen avatkozzanak be és hadműveleteiket ne korlátozzák csak a segélyszállító konvojok védelmére. A boszniai szerbek azt ígérték, hogy együttműködnek az ENSZ-csapatokkal, és így segítik elhárítani a külföldi beavatkozást. A Banja Lukában tartott értekezleten felszólították a Biztonsági Tanácsot, hogy aka-Hulladékcsempészet A francia vámosok három német teherautót tartóztattak fel, amelyeken Németországból Franciaországba akartak csempészni tiltott hulladékot az egészségügyi intézményekből. A rakománytól titokban Eszaknyugat-Franciaországban igyekeztek megszabadulni. A kamionokat Berlinből indították és a szállítóleveleken használt műanyag volt feltüntetve. A teherautókban azonban nagy mennyiségű használt injekciós fecskendő és lejárt vérkonzerv volt. Tavaly óta ez már a második leleplezett kísérlet, amikor kórházi hulladékot akartak Németországból Franciaországba csempészni. dályozza meg a katonai beavatkozást, amely újabb vérontáshoz vezetne. Az Európai Közösség bizottsága tegnap Brüsszelben elfogadta azt a javaslatot, hogy szigorítsák a Szerbia és Montenegró elleni szankciók ellenőrzését. Az a gyanú merült fel ugyanis, hogy a volt Jugoszlávia más önálló köztársaságaiba irányított szállítmányokat eltérítik és Szerbiába, illetve Montenegróba juttatják el őket. A volt Jugoszláviában uralkodó helyzetről tárgyalt Prágában Zdenko Pírek csehszlovák külügyminiszter-helyettes Douglas Hogg brit külügyi államminiszterrel. A külügyminisztérium tájékoztatása szerint a két diplomata az EBEE lehetőségeiről tárgyalt a bosznia-hercegovinai helyzettel kapcsolatban. Hogg a csehszlovák televíziónak kijelentette, hogy abban az esetben, ha a Bosznia-Hercegovinába irányuló segélyszállítmányoknak katonai kíséretre lenne szükségük és esetleges támadások elleni védelemre, akkor ez kizárólag védelmi jellegű lépésnek számítana. Hangoztatta, hogy nagyszabású hadműveletet nem terveznek. Azt javasolta, hogy a londoni konferencián, amely a jugoszláviai problémával foglalkozik, vegyenek részt az iszlám országok is, mivel a boszniai konfliktus a muzulmán lakosságot is érinti. Nagy-Britannia ez év elejétől 64 jugoszláviai menekültet utasított ki. Brit vélemény szerint a kiutasítások a nemzetközi joggal összhangban voltak. A The Independent című lap azonban úgy véli, hogy az ilyen törvény gyakorlatilag lehetetlenné teszi a menekültek befogadását. A lap szembeállítja a brit magatartást a német gyakorlattal. Németország tömegméretekben fogad be jugoszláviai menekülteket. A brit magatartást bírálta az Amnesty International is. Milan Panics, Kis-Jugoszlávia kormányfője néhány órás látogatást tett Törökországban. Találkozott Demirel kormányfővel, aki azt javasolta, hogy a jugoszláv hadsereg használja ki befolyását és válassza el egymástól a Bosznia- Hercegovinában harcoló feleket. Panics szerint egy polgárháborúban aligha lehetséges a harcoló felek elválasztása, mert nem létezik állandó frontvonal. A legfőbb probléma szerinte a minden ellenőrzésen kívül álló félkatonai alakulatok létezése és tevékenysége. Panics ankarai tárgyalásairól derűlátóan nyilatkozott. A török fél tagadta, hogy fegyvereket küldött volna a muzulmán zöldsapkásoknak Szarajevóba. Ugyanígy Panics is tagadta a boszniai szerb fegyveresek támogatását. kommunista rendszer tartóssá tette őket. Ma a kisebbségek problémája újjáéled. Erősödnek a félelmek és a gyanúsítgatások, miszerint a magyar kisebbség azokat a területeket, ahol él, el akarja szakítani és csatlakozni akar Magyarországhoz. Ezért kerül sor olyan kísérletekre, hogy semlegesítsék a magyarokat, mondotta a magyar államtitkár. Megemlítette, hogy Csehszlovákiában 1948-ig a magyar kisebbséget megfosztották állampolgári jogaitól és három évig olyan megkülönböztető törvényeket érvényesítettek a magyarok ellen, mint a fasiszták a zsidók ellen. A magyarokat büntetlenül megverhették, sőt, agyon is verhették. Télen többtízezer magyart marhavagonokban deportáltak. Százezret közülük erőszakkal kitelepítettek. Azok közül, akik Csehszlovákiában maradtak, szlovákokat próbáltak faragni, sőt, megváltoztatták nevüket is. „Ma természetesen nem alkalmaznak ilyen módszereket, bár léteznek más módszerek, amelyek hasonlóan borzalmasak és rafináltak. Ezeket le kell leplezni és ésszerű kompromisszumokat kell javasolni, amelyek mindkét fél számára elfogadhatóak” — mondta Entz Géza. Véleménye szerint Csehszlovákia kettéválásáról még nem döntöttek végérvényesen, de ha erre kerül a sor, a magyar kisebbséget nem is ez a tény veszélyezteti, hanem a leendő állam belső rendszere. „Elképzelhető egy demokratikus Szlovákia is, amely figyelembe veszi más nemzetek jogait” — mondta a magyar államtitkár. Éhínség Szomáliában Ausztrália 2,5 millió dollár értékben küld segélyt Szomáliába, hogy mérsékelje a szárazság következményeit. 1,4 millió dollárért élelmiszert szállítanak, a többit a humanitárius szervezetek támogatására fordítják. Szakértők szerint Szomáliában a világ legsúlyosabb humanitárius válsága dúl. Gyors és elégséges segítség nélkül 4,5 millió Szomáliáit fenyeget éhhalál. A 7 millió lakos közül műiden hatodik ember az ország elhagyására kényszerült. Az éhínség mellett polgárháború is sanyargatja az országot. Számos politikus és humanitárius szervezet azt követeli az ENSZ-től, hogy sürgősen küldjön ki nemzetközi alakulatokat Szomáliába és legalább a háborút számolja fel. Ágyjelenetek: a választási kampány témái Félrelépés és az elnöki szék Marry Tillotson, a CNN tévétársaság riportere sajtóértekezleten azt a kérdést szegezte George Bushnak Kennebunkportban, hogyan vélekedik azokról a vádakról, amelyeket a The New York Post közölt, miszerint annak idején hűtlen volt feleségéhez. A botrányt keltő kérdésért a riportert a CNN tulajdonosa megdicsérte ugyan, de az amerikai elnök a kérdést helytelennek és lapban közölt cikket hazugnak minősítette. A riportemő azzal indokolta kérdését, hogy Bush választási kampánya a családi értékek propagálásán alapul. Néhány órával később újabb botrány tört ki és ez is bizonyítja, hogy az idei elnökválasztási kampány az USA- ban igen éles lesz. A The Washington Post szerint George Bushnak állítólag viszonya volt Jennifer Fitzgeralddal, ami már tíz éve szóbeszéd tárgya Washingtonban. A The New York Post szerint Fitzgerald és Bush 1984-ben együtt töltötték az éjszakát Genfben, ahol Bush az USA alelnökeként volt jelen. Bush felesége akkor nem volt Svájcban, az USA-ban maradt. Az elszállásolás körül valóban problémák voltak annak idején, amit'az USA akkori svájci nagykövete Louis Fields oldott meg, de ő már az ügyet nem cáfolhatja és nem is erősítheti meg, mert azóta meghalt. A The Washington Post már évekkel ezelőtt megpróbálta tisztázni ezt az ügyet, de egyértelmű bizonyítékokat nem sikerült szereznie. Nyomozott az ügyben a The New York Times is, de nem akadt megbízható nyomra. Jennifer Fitzgerald jelenleg nem tartózkodik az USA-ban és nem válaszolhat a vádaskodásokra. Fitzgerald Bush-sal együtt dolgozott, amikor a mai elnök még pekingi nagykövet volt. Később vele együtt ment át a CIA-hoz, ahol Bush az igazgató posztját töltötte be. Követte őt a Fehér Házba is, amikor alelnök lett. Ma a külügyminisztérium diplomáciai protokollfőnökének helyettesi tisztjét tölti be. Erre a posztra az elnök 1989- ben nevezte ki. Jellemző az elnökválasztási kampányra, hogy Bili Clintont, Bush ellenjelöltjét is házasságon kívüli szerelmi viszonnyal vádolják Jennifer Flowerkkel. A Demokrata Párt jelöltje ezt természetesen tagadja. Bush problémájáról is szólt és — nyilván saját érdekében is — azt hangoztatta, hogy az ügyet nem kellene a választási kampány részévé tenni. Valóban ez lenne az amerikai elnökválasztási kampány legsúlyosabb problémája? hír EsZAK-AMERIKAI szabadkereskedelmi övezetet hoz létre az USA, Kanada és Mexikó. Az előzetes megbeszélések az övezet létrehozásáról Washingtonban zajlottak le. A mexikói kormánynak érdeke, hogy az egyezményt mielőbb megkössék, lehetőleg az amerikai elnökválasztások előtt, hogy azután 1993-ban a szerződéseket ratifikálhassák. A tervet mind Bush, mind a demokrata elnökjelölt, Clinton is támogatja. Franciaország arra készül, hogy Németországból kivonja csapatait. A francia csapatok a második világháború befejezése óta tartózkodnak német földön. Mitterrand elnök 1993 végéig ígérte a csapatok kivonását. Még idén 10 ezer katonát és 2400 polgári alkalmazottat akarnak visszatelepíteni Franciaországba. A francia kormány 120 millió frankot utalt ki az elbocsátott polgári alkalmazottak kártalanítására. IrAKBAN a biztonsági erők letartóztatták Abbasz palesztin vezetőt, aki Abu Abbas néven közismert. Abbasz a múlt héten Bagdadból a jordániai Ammanba készült és akkor fogták el testőreivel együtt. A PLF, amelynek Abbasz a vezetője, felszólította a PFSZ-t és minden palesztin szervezetet, hogy gyakoroljanak nyomást az iraki kormányra Abbasz szabadon bocsátása érdekében. Abbaszt annak idején az olasz bíróság távollétében életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte az Achille Lauro nevű hajó ellen elkövetett merénylet miatt. IVIoSZKVÁBAN zavargások voltak a Lumumbáról elnevezett egyetem épületének környékén. Az egyik rendőr önvédelemből pisztolyával agyonlőtt egy zimbabvei diákot. Ezután 350 afrikai diák tütakozó menetet rendezett, az utcákon törtek-zúztak és számos autót felborítottak. A rendőrségnek csak hajnali háromkor sikerült helyreállítania a rendet. M ubarak egyiptomi elnök Líbiába látogatott. Ez Mubarak első látogatása Tripolisban a Líbia ellen meghirdetett szankciók érvénybe lépése óta. Az egyiptomi és a líbiai vezető a Lockcrbie- i terrortámadás kapcsán a szankciók mérséklésének lehetőségeiről tárgyalt. Oi 'ROSZORSZAGBAN idén előreláthatólag 14 millió tonnával kevesebb gabonát takarítanak be, mint az 1986— Í990 években átlagosan. Az idei termés azonban meghaladja a tavalyit és előreláthatóan 94 millió tonnát tesz ki. A mezőgazdasági minisztérium közölte, hogy idén 20—23 millió tonna gabonát importálnak Oroszországba a tavalyi 18 millió tonnával szemben. A gabonahiány egyik oka, hogy a földművesek keveslik a 10 ezer rubeles tonnánkénti árat és 50 százalékkal magasabb felvásárlási árakat követelnek, ezért sok gabonát visszatartottak, amelynek nagy része a tárolásnál tönkrement. KaBULBAN tegnapra virradóra is heves harcok dúltak az afgán felkelők és a kormánycsapatok közt. Kabul keleti részében a katonai egyetem környékén dúlnak a leghevesebb harcok, egy rakéta az NSZK nagykövetségének közelében robbant. Tüzet nyitottak a repülőtéren felszálló katonai gépek ellen is, de eredménytelenül. Rakétatalálat érte a csehszlovák nagykövetség épületét, de sérülés nem történt. Olaszországban megerősítik a szicíliai rendfenntartó csapatokat. A kormány további ezer csendőrt küldött a szigetre, hogy a maffia ellen vesse be őket. Már korábban 7 ezer katonát vezényeltek Szicíliába. A közvélemény szerint a fegyveres erők létszámának növelése Szicíliában csak illúziókat kelt arról, hogy megtörhetnék a maffia hatalmát. INDIÁBAN tegnap hat embert agyontapostak és hatvanat megsebesítettek az Ajodha városában megrendezett vallási ünnepségeken. A Hanumana isten templomában a szertartáson 50 ezer ember vett részt és amikor egy asszony elvesztette egyensúlyát és leesett a templom lépcsőjéről, pánik tört ki. Miután a tömeg megnyugodott, a szertartást folytatták. KlINÁBAN Peking közelében japán turisták egy csoportja helikoptert bérelt, hogy megtekintse a Kínai Nagy Falat. A Mig—8-as típusú helikopter fedélzetén 18 japán, 6 kínai és négytagú személyzet tartózkodott. A helikopter lezuhant, 15 személy életét vesztette, kilenc embert sérülésekkel kórházba szállítottak. Az utóbbi 14 nap során ez már a második légiszerencsétlenség Kínában. Július végén egy Jak-42 típusú repülőgép felszállás közben zuhant le, kigyulladt és roncsaiban 106 ember lelte halálát. 1 T
