Szabad Újság, 1992. augusztus (2. évfolyam, 168-193. szám)
1992-08-11 / 176. szám
4 Szabad ÚJSÁG Gazdaság 1992. augusztus 11. r Kelet-Európa korszerűsít Feszített ütemben korszerűsítik a kelet-európai repülőgépparkot, cserélik le a szovjet gyártmányú gépeket. A régió légitársaságainak többsége Boeíng-gépekkel kívánja bővíteni gépparkját, vásárlás vagy lízingelés formájában. A csehszlovák légitársaság, a CSA, amely ma már 40 százalékban az Air France tulajdona, 1994-ben vonja ki a forgalomból utolsó, viszonylag legkorszerűbb TU-gépét. A lengyel LOT szerencsésnek mondhatja magát, mivel sikerült időben megszabadulnia az IL-gépektől. Az Estonian Airnek, amely 41 JK-t és TU-t örökölt az Aeroflottól, eddig ez nem sikerült. Ebből a szovjet gépparkból az észtek csak 28 gépet használnak, a többi a hangárokban várja vevőjét. Az Estonian Air, amely a privatizáció során 40 százalék tulajdonhányadot kiván eladni, holland Fokker-gépeket szeretne vásárolni vagy legalább lízingelni. A románok viszonylag jó helyzetben vannak, mivel Ceausescu annak idején külön VIP gépeket vásárolt saját céljaira. Most a Romaviá charterjáratokra használja ezeket a gépeket. Villiu Cracium kereskedelmi igazgató csak azt követően akar a nyugati partnerekkel vegyes vállalat létrehozásáról tárgyalni, ha a Romavia mint állami vállalat már megerősítette pozícióját. A bolgár Balkan viszont szeretné minél előbb tető alá hozni a privatizációt, ezért rövidesen komoly tárgyalásokat kezd egy nyugati partnerrel. A kelet-európai légiforgalmi társaságok többsége Boeing gépekkel kívánja korszerűsíteni légi flottáját. Ez eddig elsősorban a LOT-nak sikerült. Boeing gépek vásárlását vagy lízingelését tervezi a Balkan. Japán cégek a Volga mentén Japán magánvállalatokból álló csoport segít majd a Volga menti olajkutak teljesítményének javításában. Az AP-DJ értesülései szerint a japánok azt tervezik, hogy víz és vegyi anyagok föld alá fecskendezésével mintegy évi ötmilió tonna olajjal növelhetik meg a kiürülő, illetve a kis kutak teljesítményét. A 14 év alatt 60 millió dollár befektetést igénylő beruházásban az orosz fél mellett a Mitsui olajkutató vállalat, a Teikoku, a Tozo és a Santac vesz majd részt. Az orosz és japán illetékesek abban is megegyeztek, hogy hamarosan vegyes vállalatot hoznak létre a tervek megvalósítására. Oroszország az olajtermékek exportjával fizet majd a japán befektetésekért. A Kujbisev térségében működő mintegy száz olajkút jelenleg napi 300 ezer barrel nyersolajat termel. Zöld út a Nestlé-Perrier üzletnek A jelek szerint minden akadály elhárult az elöl, hogy a svájci élelmiszer-ipari óriás, a Nestlé megvásárolja a világ legnagyobb ásványvízgyártó vállalatát, a francia Perrier-t. Az Európai Közösség brüsszeli bizottsága ugyanis megállapodott a svájci csoporttal, hogy áldását adja az üzletre, amennyiben a Nestlé hajlandó megválni franciaországi ásványvizgyártó kapacitásainak 20 százalékától. A végleges döntést a Nestlé képviselői szerint a brüsszeli bizottság szerdán fogja bejelenteni. A brüsszeli bizottság az általa szabott feltétellel azt akarja megakadályozni, hogy a Nestlé és szövetségese, a BSN élelmiszer-ipari csoport duopólhelyzetbe kerüljön a francia piacon. A Nestlé korábban megígérte a BSN-nek, hogy a Perrier megszerzése után átengedi szövetségesének az ásványvízgyártó egyik legnagyobb részlegét, a Volvic-gyárat. A Volvic eladásával a Nestlé a francia piac 37 százalékát, a BSN közel 31 százalékát tartaná kézben. A Volvicot nem számítva a Nestlé franciaországi ásványvízgyártó kapacitásainak 20 százaléka a Perrier teljes termelésének körülbelül 7 százalékával egyenlő - közölte a svájci csoport képviselője. Nem fizet a FÁK Kilenc dél-koreai cég komoly bajban van, mivel a FÁK összesen 10 millió dollár kifizetésével adós a vállalatoknak. E cégek ugyanis a dél-koreai Export-Import Banktól vettek fel kivitelük támogatására hiteleket, s ezt most valamiből vissza kéne fizetniük. Első helyen a Hyundai Gépgyár áll, 5 millió dollár összegre várva, a Samsung 2,2 millió dollárra,a Lucky Goldstar pedig 1,3 millió dollárra vár, lehet, hogy hiába. A szállítások ugyanis rég befejeződtek, de az orosz külkereskedelmi bank valutahiányra hivatkozva tavasszal befagyasztotta a Dél- Koreának esedékes keményvalutás importtartozásai kifizetését. Növekvő külföldi beruházások Az év első hat hónapjában kétszeresére nőtt a külföldi beruházások értéke Kínában a tavalyi év hasonló időszakához képest, és elérte a 3,36 milliárd dollárt. A látványos eredmény értékéből valamennyit levon, hogy alacsony a külföldi beruházás mértéke a csúcstechnológiai ágazatokban és a nyersanyag-kitermeléssel kapcsolatos fejlesztésekben. A kormány újabb tervezetet dolgozott ki az import és a külföldi beruházások további ösztönzésére. A külföldi töke számára vonzó, hogy a kínai gazdaság szemlátomást immunis a világ számos országát sújtó gazdasági recesszióra. Az ázsiai országban az év első felében a bruttó nemzeti termék (GNP) 10,6 százalékos ütemben növekedett. A napokban tért haza nyugat-európai körútjáról egy kínai kereskedelmi küldöttség. Mintegy 2 milliárd dollár értékben vásároltak, de ez lehetett volna akár 4 milliárd dollár is, ha Peking nem neheztel Franciaországra. Párizs ugyanis a kínai kormány ismételt figyelmeztetése ellenére sem tett le arról a szándékáról, hogy 10 milliárd dollár értékben Mirage típusú harci gépeket adjon el Tajvannak, Kína „ősi" ellenségének. E súrlódástól eltekintve azonban a „bevásárló körutat" teljes siker koronázta. Kína tavaly 9,3 milliárd ECU-s (1 ECU = 1,37 dollár) kereskedelmi többletre tett szert az Európai Közösség országaival szemben. (A Világgazdaság, AP-DJ, Reuter nyomán) Világgazdasági mozaik Beindult az Integra szekere w Újra a munkapad mögött • Ki dolgozik az országban, ha nem veszik a munkaruhát? • A szorgosabbak visszatértek régi munkahelyükre • Leomlott a vezetőség piramisa A vonatablakból nem egy alkalommal megcsodáltam az Integra állami vállalat érsekújvári üzemének udvarán uralkodó rendet. A Mozgássérültek Szövetsége besztercebányai vállalatának a nyugat-szlovákiai üzeme nemcsak a város, hanem a környék falvainak csökkentett munkaképességű, valamint mozgássérüt lakosságát látta el munkával Érsekújvár-központi, Érsekéjvár-vidéki, tardoskeddi, valamint párkányi üzemrészlegeiben. A mozgásképtelen alkalmazottaknak házhoz szállította a szükséges alapanyagot, hogy ők se maradjanak iTlunka nélkül. Sajnos, az Integra is arra a sorsa jutott, mint a központilag irányított vállalatok egy része. Az évek folyamán egyre inkább nőtt a fizetésképtelen hitelezők száma, a raktárban szaporodott az értékét veszített, semmire sem használható anyagkészlet. Ezek után törvényszerűen sor került az elbocsátásokra, végül bezárult az üzem, valamint az egyes részlegek kapuja Senki sem hitte, hogy újraindulunk... ... még a bank sem, amelytől kölcsönt vettem fel, nem hogy még a dolgozóink. Az utolsó gyűlésen az Integra valamennyi alkalmazottját megnyugtattuk afelől, hogy ha mégis újraindu1 lünk, elsősorban az ő újrafelvételüket biztosítjuk - tudom meg Domaniza Imre mérnöktől, az üzem egykori igazgatójától és jelenlegi tulajdonosától, aki így folyfatja - sajnos éppen asszonyaink okozták a legnagyobb csalódást. Azok, akik a legjobban siratták elvesztett munkahelyüket, máig sem jelentkeztek. Szeptemberben vettem át az üzemrészleget. Annak ellenére, hogy csupán az érsekújvári központú részleget szerettem volna a magaménak tudni, kénytelen voltam vállalni a nem éppen hatékonynak minősíthető vidéki műhelyeket is. A tardoskeddi részleg megnyitására viszont mind a mai napig nincs elég pénz. Az elképzelések szerint már januárban dolgozni szerettünk volna, de ekkor még csak hárman-négyen lézengtünk az épületben. Az igazi munka csak márciusban kezdődött meg- emlékezik vissza a tulajdonos, aki őszintén bevallja: - a kezdetek végét „nyögjük“ jelenleg. Száz százalékban kezeskedek a cégért, s nem szeretném elveszíteni a házamat. A felvett kölcsönt négy éven belül le kell fizetni, ami nem lesz könnyű feladat. A kezdetekkor ugyanis egy csomó pénzt „kidobtunk" az összraktárkészletek megvásárlására, ami ma használhatatlan - de meg kellett vennünk, mert ez is benne volt a szerződésben- mondja bosszúsan az újdonsült tulajdonos, akitől azt is megtudom, hogy az átvételi szerződés sok minden mást is tartalmazott. E helyen kötelezte magát Domaniza Imre, hogy továbbra is legalább hatvan százalékban mozgáskorlátozottakat, csökkentett munkaképességűeket alkalmaz majd. A szerződés aláírója nem csak hogy eleget tett az elvárásnak, de a meglévő hetven alkalmazott közül néhány kivételével valamennyien csak részben munkaképesek. A tizennégy éves gyakorlatra visszatekintő mérnöknek viszont nem sikerült ennél több embert felvennie. Annak ellenére, hogy e járásban is nagy a munkanélküliség, nem akadt elég jelentkező. Beszélgetőpartnerem mosolyogva emlékezik egy fiatalemberre, aki alig két évvel ezelőtt szerzett mérnöki diplomát, s elmondása szerint „bármilyen munkát hajlandó elvégezni, csak dolgozhasson végre már". Szó nélkül helyet foglalt a varrógép mögött, s teljesítménynormája az eltelt idő alatt jelentősen emelkedett. Az immár magánkézben működő üzembe csak az egykori Integra legszorgalmasabb dolgozói tértek vissza. Rájuk akkor is, most is lehet számítani. Belépésükkor csupán két tömör, de határozott kérdésük volt: „Mikor kezdünk, és mennyiért?". Fizetésképtelen tartozók-Továbbra is gyártunk nagy cégeknek, akik ezután sem tudnak majd fizetni. Legnagyobb tartozásai az Állami Vasutaknak, valamint külföldi partnereiknek vannak, közéjük tartozik a győri Paletta is. Annyi a tartozás, hogy minden fizetésnek valót úgy kell egyelőre tőlük összekoldulnunk - árulja el a tulajdonos. Az Integra jelenlegi legfőbb termelési programját a Tesla cégnek gyártott fémcsőgyújtók képezik, de ezenkívül munkaruhákat is varrnak. A jelenlegi tulajdonos hamar rájött, hogy az üzem fenntartásához egyéb tevékenységet is folytatniuk kell.- A földszinten található málnaszörpöket a magyarországi tartozás fejében kaptuk. A hazainál valamivel drágább, minőségileg viszont jobb és keresettebb termékekkel nagyon jól jártunk! Az üzletben árusított 110 ko-Lörincz János illusztrációs felvétele róna helyett mi 68,50-ért forgalmazzuk majd az árut, nem törekedünk tehát mindenképpen nyereségre - állítja Domaniza mérnök. Ki dolgozik ebben az országban? A tulajdonossal folytatott beszélgetésünk során az áru értékesítésére terelődik a szó.- Elejével komoly gondot okozott, hogyan jussunk termékeinkkel ismét a köztudatba. Nem egyszer gondolkodtam el azon, miért nem kelendő ma a munkaruha. Talán nem dolgoznak annyian? Ugyanez a helyzet az égőinkkel is. Az új termékekre új munkahelyeken van szükség, s a kezdetekkor bizony alig volt irántuk érdeklődés - mondja komoran a tulajdonos, majd valamivel bizakodóbban megjegyzi, azóta valamelyest javult a helyzetük. - Nem vagyunk ugyan nagyraktár, de árunkat szívesen átveszik, hiszen még mindig a legolcsóbbak vagyunk. Nem egy magánkereskedővel vettük fel ez ideig a kapcsolatot - mondja. Amint megtudom, munka - ennek ellenére - mégsincs elég. A tardoskeddi üzemrészleg egykori dolgozóiból néhány ma az érsekújváriban dolgozik. Az otthonukba kényszerülő mozgássérültek foglalkoztatásának gondolatát az agilis mérnök már régóta a fejében forgatja. El is árulja elképzeléseit: - Talán a miniatűr szobrocskák festésével, - amit nemsokára szeretnénk beindítani - meg tudjuk oldani ezt a nyomasztó problémát is. Kétszázötvenre emelni alkalmazottaink számát viszont rövid időn belül elképzelhetetlen vállalkozásnak tűnik Látogatóban a műhelyekben Luzsicza Miklós a termelési részleg vezetője kíséretében betekintést nyerek a műhelyekbe is. Még idejövetelünk előtt megtudom, a dolgozók nagy elégedetlenséggel fogadták az üzemben történt változásokat. Még az év elején történt egyszer, hogy az elektronikai részlegén olyan huzalokat kaptak, amelyek miatt, - bármennyire is igyekeztek a dolgozók - nem tudták napi teljesítményüket húsz koronánál többre emelni. Régen is dolgoztak már ezzel az alapanyaggal, de akkor azt leleményesen egy jobb teljesítményt eredményező munkával kapcsolták egybe. Mit hozott a véletlen - ezúttal csupán a „nem kifizetődő" huzalok érkeztek az üzembe. A sértettek panaszra emelkedtek, s meghallgatásra találtak „Na de mikor lesz ebből pénz?!“- kérdezték türelmetlenül, amikor azt az ígéretet kapták, hogy a húsz korona teljesítménybért a duplájára emelik. „Mától" - hangzott a tulajdonos válasza. Senki sem hitte el. Az érdekeltek csupán bérezéskor döbbentek rá, hogy valóban összeomlott a felsőbb irányítás ormótlan bürokrata-piramisa. Azelőtt ugyanis hasonló kéréssel elsőként a Mozgássérültek Szövetségéhez, valamint a besztercebányai központhoz kellett az igazgatónak fordulnia... s a hosszadalmas intézkedéssorozatban nem egyszer veszett el maga a kérés. Lépjünk be viszont a műhelybe, ahol a villanyégők készítésének egész folyamata zajlik. Csábi Éva a csomagolást végzi.- Naponta tizenhatezer égőt csomagolok be. A hét elején alig győzöm a munkát. Persze, a nagy hőség péntekre már kifárasztja az embereket, de ilyenkor kölcsönösen segítjük egymást. Kugli Olga novembertől dolgozik az üzemnél. Vele az égőkbe beszerelt spirálok készítésével foglalatoskodó dolgozók között találkozom.- Itt darabszámra megy a munka. Mindez számolást, állandó odafigyelést igényel - simít végig a kötényén Olga, majd a munkapadhoz ülve folytatja a megzavart számolást. A „mestertől" - ahogy munkatársai Luzsicza Miklóst szólítják - megtudom, hogy az üzem alkalmazottai reggel fél kilenctől délután fél háromig dolgoznak. Teljesítményük változó. A fizetések nem csökkentek, ennek ellenére a szabászat-varrászat terén azok az asszonyok, akik azelőtt megkeresték a 2500-3500 koronát, most nem tudják elérni az egykori teljesítményt. Ezzel szemben az elektronikai részleg dolgozói több mint ötszáz koronával keresnek többet. - A múlt héten vettük fel Lakatos Martin tizenhat éves fiatalembert, aki azelőtt kisegítöiskolába járt. Naponta foglalkoztam vele. Napi négy órát dolgozik csak, de tíz nap alatt meg fogja keresni az 1600 koronát. Más itt az emberek munkához való viszonya - állítja Luzsicza Miklós, akitől azt is megtudom, hogy az Integra alkalmazottai között ritkaságszámba megy a torzsalkodás.- Őszintébbek, nyíltabbak az emberek. Tekintettel vannak egymás egészségi állapotára is, s minduntalan támogatni, segíteni próbálják a másikat. Olyan légkört teremtenek ezzel, amelyben jó együtt dolgozni - mondja beszélgetőpartnerem, aki nyugodt és tapintatos hozzáállásával válik a betegek segítőjévé és tanácsadójává. Igazgató kerestetik- Jelenleg nekem kell elvégeznem minden szükséges feladatot, az ügyintézéstől kezdve egészen a legapróbb részletekig. Keresek egy megfelelő embert, aki mindezt el tudná végezni helyettem. Sajnos, sokan éppen a felelősségvállalástól riadnak vissza. Az irigyek megjegyzései is csupán ennyiből állnak: „Jó neked, már magánvállalkozó vagy!“, de hát belevágni egy kölcsönön álló vállalkozásba még nem jelent sikert, sem eredményeket! Tudom, olyan kollektívával dolgozom, amelynek egy része a régi gárda megbízható embereiből áll. Ez erőt ad. Ha nem állna módomban az ígért napon kezükbe adni fizetésüket, számithanék türelmükre és megértésükre. Higgye el, ez a társadalom nem maga gyártja a problémáit. Valahol mindig az emberekkel volt és lesz a baj. Szerencsére erre nem a saját üzemünkből kell példát felhoznom. Mosolyok! Hol láttam utoljára ennyi elégedetten mosolygó arcot, magam sem tudom. Az Integra munkahelyi légköre mindenképpen eltér az általam eddig meglátogatott üzemekétől. A munkapad mögött ülőknek sebesen jár a kezük, arcuk viszont nem tükrözi a munka gyorsaságát és sietségüket, csupán az igyekezetét. Tudom, ők talán nem így fogalmaznának, én mégis ezt érzem mozdulataikban: egészségük a munkájukba vetett meggyőződésben van. Miután újra helyet foglaltak a munkapad mögött( éppolyan fényes kis huzal gyúlt a szivükben, mint amilyen a kezük alatt kész termékké hengereden. SZÁZ ILDIKÓ
