Szabad Újság, 1992. augusztus (2. évfolyam, 168-193. szám)

1992-08-10 / 175. szám

1992. augusztus 10. Külföld Szabad ÚJSÁG 3 A nagaszaki évforduló Nagaszaki japán várost 47 évvel ezelőtt pusztította el a második amerikai atom­bomba. Az évforduló alkalmából rendezett emlékgyűlésen, amelyen 25 ezer ember vett rész, Mijazava Kiicsi kormányfő kijelentette, hogy Japán már soha sem lesz agresszor és csupán az ENSZ-erők keretében küld csapatokat küldföldre. Nagaszakiban az atombomba 70 ezer embert ölt meg. Röviddel azután Japán kapitulált, és később kötelezte magát, hogy soha többé nem veti be hadseregét külföldön. Két hónappal azelőtt azonban viharos vita folyt a parlamentben, s végül elfogadtak egy törvényt, amely lehetővé teszi japán katonák részvételét az ENSZ-bé­­kefenntartó erőiben. Dél-Afrikában megnyugodtak a kedélyek Már tárgyalnak — telefonon Németország a hétvégén 5 ezer boszniai menekültet fogadott be. Jelenleg összesen 10 ezer menekült él Németországban, akik a volt Jugoszláviából érkeztek A képünkön látható muzulmán gyermek egyike azoknak, akik Károlyvárosban az állomáson elszállításra várnak Németországba (Tclcfotó: CSTK/AP) Megfontolt Bush, harcias Thatcher Az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC)', amely a múlt heti tüntetéssoro­zatot rendezte, alig tartja lehetségesnek, hogy felújítják a tárgyalásokat a kor­mánnyal. A tárgyalások fő akadálya, hogy a kormány nem adott világos vá­laszt arra, hajlandó-e létrehozni demok­ratikusan megválasztott alkotmányozó nemzetgyűlést, és nem tesz lépéseket az erőszakhullám ellen. A múlt heti tüntetéseken és az általá­nos sztrájkban az ANC szerint 4 millió Megnyílnak a táborok kapui George Husii amerikai elnök a legmagasabb katonai és diplomáciai vezetőkkel folytatott megbeszélése után kijelentette, bogy a balkáni válság megoldására a legalkalmasabbnak a diplomáciai eljárást tekin­ti. Az elnök azonban nem zárt ki egyetlen más lehetőséget sem. A Kennchunkportban megrendezett tanácskozáson jelen volt Cheney védel­mi miniszter, Walson, az USA ENSZ- nagykövete és Eaglcburgcr külügyi ál­lamtitkár, valamint az elnök biztonsági tanácsadója. Bush elnök a tanácskozás után hangoztatta, hogy nem szabad el­hinni, miszerint létezik valamiféle gyors és könnyű katonai megoldás a jugoszláv probléma megoldására. Először módot kell találni rá, hogy megszüntessük a gyilkolást — mondta az elnök. A leg­utóbbi közvéleménykutatás szerint az amerikaiak 64 százaléka helyeselné, ha légierő, vagy hadsereg segítségével had­műveletet folytatnának a szerbek ellen. Franciaország és Nagy-Britannia n m támogatja azt az amerikai elképze­lést, hogy katonai erővel biztosítsák a segélyszállítmányokat Szarajevóba. Ez­zel szemben Margaret Tbalcber volt brit kormányfőn CNN-nek adott interjú­jában hangoztatta, hogy egy katonai akció Szerbia ellen megfékezhetné a további vérontást Bosfhiában. A segélyszállítmá­nyok erőteljes katonai védelme mellett szállt síkra Helmut Kohl német kancellár is. Ezzel szemben Eagleburger amerikai külügyi államtitkár kétségeit fejezte ki a katonai beavatkozás sikere iránt, mert az a libanoni, vagy a vietnami háborúnál is rosszabb helyzetet teremtene. A Nemzetközi Vörös Kereszt tegnap gyorsított ütemben megkezdte az előké­születeket a boszniai internáló táborok meglátogatására, miután a szerbek lehe­tővé tették az általuk igazgatott gyűjtő­táborok kapuinak megnyitását. A Vörös Kereszt képviselői jegyzéket készítenek azokról a táborokról, amelyeket meg akarnak látogatni, de pontosan nem tudják, hogy azok hol vannak. Először az omarszkai szerb tábort akarják meg­tekinteni, amelyről a brit tévé megrendí­tő felvételeket közölt. Karadzsics, a boszniai szerbek veze­tője közölte, hogy a horvát és muzulmán táborokban 6 ezer szerb vesztette életét. Állítólag 40 ilyen tábor van, amelyekben rosszabak a viszonyok, mint a szerb tá­borokban. Karadzsics szerint külföldi katonai beavatkozás semmi eredményt nem hozna, mert a szerbek tovább har­colnának és csak a polgári lakosságot érnék újabb megpróbáltatások. A boszniai szerbek azt javasolták a muzulmán és a horvát félnek, hogy cse­réljék ki összes hadifoglyukat. A bosz­niai szerbek parlamentjének elnökségi tagja közölte, hogy már megkezdték azoknak a foglyoknak az elbocsájtását, akik 60 évesnél idősebbek, betegek vagy nem vádolják őket súlyos bűncselekmé­nyekkel. Karadzsics azt javasolta, hogy az összes boszniai gyűjtőtábort, amelyet szerbek igazgatnak, vegye át ellenőrzése alá a Nemzetközi Vörös Kereszt. Dubrovnik térségében a jugoszláv és a horvát csapatok megállapodtak, hogy 61-61 hadifoglyot cserélnek ki. Más frontszakaszokon is több száz fogoly cseréjéről állapodtak meg. Megfigyelők szerint ez annak az eredménye, hogy pénteken Budapesten Panics jugoszláv és Grcgurics volt horvát kormányfő megállapodtak a fogolycserében. A szerb és a horvát csapatok között tegnapra virradóra több boszniai város­ban harcok robbantak ki, de Szarajevó­ban viszonylagos nyugalom volt. A hor­­vátok állítólag elfoglalták Trebinje vá­rosát, a szerbek lőtték Boszanszki Bro­­dot. A muzulmánok Gorazsde környé­két támadták. Szarajevóban azután nyu­godott meg a helyzet, hogy szombaton háromnapos szünet után újból leszállt egy segélyszállítmányt hozó repülőgép. Egy pénteki támadás során aknák csapódtak be a szarajevói Tito marsall laktanyába, ahol bosnyák és ENSZ-csa­­palok tartózkodnak. Az aknatűz hét uk­rán ENSZ-katonát sebesített meg. A Biztonsági Tanács úgy döntött, hogy a jugoszláviai ENSZ-csapatok Rock-robbanás A kanadai Montreal­ban kettős nagy koncertet hirdetett a két világhírű heavy metal együttes, a Guns n’Roses és a Metta­­lica. Az előbbi együttes nemrég Csehszlovákiában is fellépett. Az emelvény közelé­ben John James Iletfield, a Mettalica énekese egy robbanás során megsérült és másodfokú égési sebe­ket szenvedett. A robba­nás oka még nem ismere­tes. A baleset miatt a Met­talica lerövidítette műso­rát és a másik együttesnek kellett volna fellépnie. Axcl Kosénak, a Guns niRoses énekesének azonban a hangszálaival volt baja, úgy hogy lemondta a fellé­pést. A kiárusított stadion­ban 53 ezer néző volt. A Canadian Press hír­­ügynökség idézte a ren­dőrparancsnok szavait, miszerint „a rajongók ör­­jöngenek, felborítják a gépkocsikat, tűz van”. A meghiúsult koncert miatt a feldühödött közönség felborított több rendőrau­tót és verekedni kezdett a biztonsági csapatok ren­dőreivel. Több gépkocsi lángba borult. Három ren­dőr és tíz rendbontó meg­sebesült. 12 személyt letar­tóztattak. Jó kis koncert le­hetett! (UNPROFOR) létszámát további 850 fővel erősíti. A boszniai harcok ellenére az ENSZ képviselőinek sikerült elérniük, hogy a segélyszállítmányok számára folyosót nyitnak a dalmát tengerparttól Szaraje­vó és Gorazsde felé. Ugyanilyen folyosót hoznak létre a szarajevói repülőtértől a város központjáig. A szerbek és a muzul­mánok kötelezték magukat, hogy együtt­működnek a vízellátás felújításában Sza­rajevó számára. Ugyancsak felújítják a te­lefonösszeköttetést és az áramszolgálta­tást a bosnyák fővárosban. Ismét harcok Kabulban Az egymással szembenálló muzul­mán csoportok Afganisztán fővárosá­ban, Kabulban ismét tüzérségi pár­bajt robbantottak ki. A szombaton kezdett harcoknak 24 halálos áldoza­ta volt. A tegnapi áldozatokról még nem érkezett jelentés. A siíta csopor­tok hadállásaira több tucat rakéta és tüzérségi gránát hullott. A síitákat Irán, a szunnitákat Szaud-Arábia tá­mogatja. Az egymástól csak csekély mérték­ben különböző muzulmán vallási cso­portok harcán kívül az afgán főváros­ban tovább folytatja küzdelmét Ilek­­maljár pártja, amely szemben áll a jelenlegi kormánnyal. Ez a csoport a városközpontot és a repülőteret lőtte. Többszáz ember elmenekült lakóhe­lyéről. Maszúd sejk védelmi miniszter kísérlete a megegyezésre kudarcot val­lott. Rablmni afgán államfő az esemé­nyek miatt elhalasztotta szombatra tervezett teheráni útját. Azeriek örmény földön Az örmény védelmi minisztérium kö­zölte, hogy Azerbajdzsán nagyszabású hadműveletet indított Örményország el­len és területének 46 négyzetkilométe­rét foglalta el. A támadás során sokan meghaltak és megsebesültek. Az azeri tüzérség a közös határ egész hosszában lövi az örmény területeket. Azeri jelentés szerint Azerbajdzsán visszafoglalta Nutudara községet, ame­lyet korábban az örmények szálltak meg. Harcok folytak Mardakert környé­kén is, amely az azeri hadsereg ellenőr­zése alatt áll. Az azeri fél harckocsikat és a légierőt is beveti. Elcsibej azeri el­nök rendeletét adott ki, amely szerint az országban területvédelmi parancsnok­ságokat kell létrehozni minden járási székhelyen. ember vett részt. Nelson Mandela, az ANC elnöke a tárgyalások megszakítása óta pénteken először folytatott megbe­szélést de Klerk államfővel. A telefonon folytatott megbeszélés során Mandela azt kérte az elnöktől, hogy a biztonsági erők ne zavarják meg a Ciskei városában rendezett nagygyűlést. A két politikus kö­zött ez volt az első kapcsolatfelvétel a jú­niusban megszakadt tárgyalások óta. Leszállt az Atlantis Az amerikai Atlantis űrrepülőgép 8 napos űrrepülés után Floridában le­szállt. A rossz időjárás miatt a leszál­lás 1,5 órát késett. A héttagú személy­zet közt volt egy nő, egy olasz és egy svájci űrhajós is. Az űrrepülőgép útját sikeresnek minősítik, bár nem sike­rült pályára helyezni az olasz gyárt­mányú TSS műholdat, és kipróbálni, lehet-e energiát nyerni a mágneses térből. A kísérletet az hiúsította meg, hogy a műholdat 20 kilométer hosszú kábelen kellett volna kibocsátani, de a csörlőről csak 259 métert sikerült legombolyítani. A tervezeti 5 ezer voltos feszültség helyet csak 40 voltot sikerüli elérni. A legénység azonban sikerrel pályára állított egy másik mű­holdat, az Eurecát, amely már meg­kezdte működését. Az Atlantis legkö­zelebb egy év múlva indul az űrbe, amikor az orosz Mir űrállomáshoz ^kapcsolódik. Csodahajó balesete A Queen Elizabeth 2, a világ legpaza­­rabb luxushajója szombaton az amerikai Massachusetts állam partjainál zátonyra futott. A hajó a bostoni dokkokba foly­tatja útját, ahol a javításokat hajtják vég­re a sérült csodahajón. A legutóbbi hí­rek szerint a parti sziklák hat helyen okoztak sérüléseket a hajótesten. A Bermudákra tartó hajón 1800 utas tar­tózkodott, akiket a baleset után élszállí­tottak a Queen Eliza belliről. Szomáliában a szárazság és a zilált gazda­sági állapotok éhínséget okoztak Az ENSZ-felmérések szerint a következő hóna­pokban 1,5 millió ember hal éhen az ország­ban Felvételünk Baidoha városában készült, baloldalt az ételre váró alultáplált gyermek látható (Tclcfotó: TK SR/EPA) A. MIR űrállomáson az orosz-fran­cia legénység visszatérésre készül a Földre. Tegnapra tervezték az utolsó kísérleteket és riportfilmet készítenek a 14 napig tarló közös űrutazásról. A ter­vek szerint a Szojuz TM 14 űrhajó két orosz és egy francia űrhajóssal ma, hét­főn tér vissza a Földre. Szolovjov és Avgyejev orosz űrhajósok a Mir űrállo­máson maradnak, s valószínűleg a jövő év elejéig maradnak ott. Az ENSZ 24 évig tartó huzavona után elkészítette a vegyi fegyverekről szóló leszerelési szerződés szövegéé A 180 oldalas dokumentum azonnal ér­vénybe lép, amint legalább 65 ország alá­írja. A szerződés szövegének végleges el­fogadása már csak ügyrendi kérdés. Litvánia és Észtország el­utasította az orosz csapatok kivonásá­nak Moszkva által javasolt tervét. A lit­ván parlament elnöke szerint a csapato­kat a Baltikumból minden feltétel nél­kül kell kivonni. Az észt külügyminiszter azt követeli, hogy a csapatok az év végé­ig távozzanak az országból. Az orosz, az észt és a litván külügyminiszterek e kér­désben folytatott legutóbbi tárgyalásai sikertelenek voltak. BuTROSZ GÁLI ENSZ-főtitkár azt javasolta, hogy 30 ENSZ-megfígye­­lőt küldjenek a Dél-afrikai Köztár­saságba, hogy ott kapcsolatba lépjenek az összes politikai párttal és segítsenek véget vetni az erőszakhullámnak. A lé­pés része annak a reformtervnek, amely Dél-Afrikában a fajgyűlölet mentes de­mokrácia megteremtésére irányul. Irakban megkezdte munkáját az új felügyelőcsoport, amely az atom-, ve­gyi- és biológiai fegyverek gyártási prog­ramjait keresi az országban. Ez már az ENSZ 42. ilyen csoportja a kuvaiti há­ború óta. Az első jelentések szerint a csoportnak nincsenek problémái és Irak lehetővé teszi belépésüket a minisztéri­umok épületébe. Ukrajnában a csernobili atom­erőművet borító beton védőréteg meg­repedezett és átbocsátja a radioaktív su­gárzást. Ezt Scserbin ukrán atombizton­sági szakértő nyilatkozta. Az erőmű mind a négy reaktorát üzemen kívül he­lyezték, de kettői közülük állítólag ismét megindítanak. Brazíliában botrány tört ki az elnök, Fernando Collor de Mello körül, akinek közeli barátai két év alatt 93 millió dollárt sikkasztottak. Az O Globo című lap azt állítja, hogy tulajdonában van azoknak a csekkeknek a jegyzéke, amelyek alapján óriási összegeket vett fel az elnök helyettese, felesége, rokonai és barátai. A vizsgálat tovább folyik. Oroszországban a második negyedévben 400 ezer lakást privatizál­tak. Ez kétszer annyi, mint amennyit ez év első három hónapjában sikerült elad­ni. Az állam térítés mentesen 300 ezer lakást adott át a bérlők tulajdonába. További 700 ezer lakást több mint 1 milliárd rubelért adnak el. IVIaDAGASZKÁR délkeleti részén sáskajárás pusztít. A szigetországban nagy a szárazság. A sáskajárás megszűn­tetése 5 millió dollárba kerülne. Olaszországban egy autópá­lyán történt tömegszerencsétlenség so­rán 15 személy vesztette életét és sokan megsebesültek. Egy német autóbusz több más járműnek ütközött, amelyek kigyulladtak. Az ÉSZAK-ÍRORSZÁGI Belfast­ban egy kisfiú lakhelye közelében egy fekete dobozt talált, amelyet hazavitt és odaadott édesanyjának. Á mama felfi­gyelt rá, hogy a csomagban valami ketyeg, a dobozt kivitte és hívta a rendőrséget. Ä rendőrségi tűzszerészek megállapították, hogy a csomagban pokolgép volt. A rob­banószerkezetet hatástalanították. Törökországban a coriai tex­­lilgyárban robbanás történt, amikor a dolgozók az üzemi étteremben ebédel­lek. 32 ember meghalt, 54-en megsebe­sültek. Valószínű, hogy egy gázpalack robbant fel. A robbanás több munkást a víztartályba dobolt, ahol megfulladtak. JaPÁNBAN két ember meghalt, 41 megsebesült annak a tájfunnak a követ­keztében, amely végig söpört az ország több részén. Jelentős anyagi károk ke­letkeztek, a 100 km/óra sebességű szél­vihar többhelyütt megszakította a vasúti közlekedést, tönkre tette az erdők egy részét és 850 lakóházat rombolt le. IVIoSZKVÁBAN a belügyi szervek közölték, hogy Oroszországban az utóbbi négy hónap alatt 30 százalékkal nőtt a bűnözés. Ä leggyorsabban a szervezett bűnözés növekedik. A Nyezaviszimaja Gazeta szerint a törvények hatástalanok, mert az alvilág sikeresen kihasználja a tör­vényhozásban létező fogyatékosságokat.

Next

/
Thumbnails
Contents