Szabad Újság, 1992. augusztus (2. évfolyam, 168-193. szám)
1992-08-08 / 174. szám
4 Szabad ÚJSÁG________ Szolgáltatás - Gazdaság 1992. augusztus 8. Parkoló Őrült spanyolok kiskocsija t Ibi Amióta a német Volkswagen adoptálta Spanyolország egyetlen autógyárát, a Seat az eladási toplistákon egyre inkább előretör. Az igaz, hogy még nincs a tiz legjobb között, de a Volkswagen által nevelt Seat radikális előretörésre számit a német autópiacon. Ezt főleg az Ibizával szeretnék elérni, amely már régebben is jó kocsinak számított, de a wolsburgiak által kieszközölt 430 változtatás által még jobb lesz. Ha egy autón ennyi módosítást végeznek el, akkor már természetes, hogy a nevén is változtatni kell. Persze az Ibiza nem kap teljesen új nevet, csupán egy jelzőt: New Style - azaz új stílus. A régi Ibizáktól eltérően teljesen átdolgozták a kocsi elejét, a hűtő belépöéleit, a fényszórók állását, az elülső lökhárítókat stb. Ezáltal az Ibiza már inkább az Opel Corsához kezd hasonlítani, mintsem elődjéhez. Az irányjelzó lámpák új formatervezése és elhelyezése nagyon sok új, gyakorlatlan vezetőnek könnyíti meg az életét, ugyanis az eredeti Ibizától eltérően kicsit megasabban vannak elhelyezve, s ezáltal kisebb a valószínűsége, hogy egy ügyetlen parkolási manővernél széttörik, megnyomódik. A belső kiképzésben is több változtatást eszközöltek. A csomagtartó fedele viszont nagyon hasonlít a Golféhoz, ennek ellenére még sok minden hiányzik ahhoz, hogy ezt a minőséget el tudják érni. Az Ibiza New Style vezetési tulajdonságai már-már elérik a Volkswagenét, de még sok kellemetlen apróság miatt nem az igazi. Többek között ilyen csekélységnek számít a kormány, amely nagyon furcsa szögben áll, s ezáltal kissé kényelmetlenné teszi a vezetést. Ezenkívül nagy hátrány a kocsi túl hangos motorja is. Ezt a néhány kisebb fogyatékosságot leszámítva, műszaki adatai nagyon jók. Aránylag kis térfogatú motorral (1193 cm3) nagy sebességet tud elérni (157 km/h). A fogyasztása sem nagy, 100 kilométerre átlagosan 6,6 litert fogyaszt, és ami a gyorsulását illeti (0-ról 100 km/h-ra 14,5 másodperc alatt), nem mondható éppenséggel ócskavasnak. Végezetül pedig az áráról. Ha most azt írom, hogy nem drága autó, akkor talán többen is felhördülnek az ára olvastán - de melyik autó olcsó manapság? Ára a japán kiskocsik kategóriájába tartozik, s ezért a vásárló VW-minőséget kap - 13 890 márka. A tömeggyilkos neve: Az autósok legtöbbje tudja, hogy milyen „kellemes meglepetés" az autó karosszériáján megjelenő rozsdafolt. Ezt persze főleg azok ismerik, akiknek régebbi évjáratú gépkocsijuk van. Ráadásul, mihelyt megjelenik, számíthatunk arra, hogy rövidesen „kivirágzik“ tőle az egész gépkocsi. Ha idejében észrevesszük, talán még megmenthetjük a karosszéria megtámadott részét, s ezáltal azt a néhány zsebünkben lapuló bankót is, amit új borítólemezre kellene költenünk. Leggyakrabban a korrózió a sárhányók mentén, az ajtóknál és a motor-, illetve a csomagtér tetejét borító lemezeken üti fel a fejét. Ezek azok a helyek, amelyeket a nedvesség az évek során a legkönnyebben éri és károsítja. S hogy miként menthetjük meg a még menthetőt? íme, itt a „használati utasítás": Elsőként a lakkozást kell eltávolítanunk, amelyben nagy segítségünkre lehet a motoros köszörű. Ez ugyanis aránylag gyorsan eltávolítja a festéket. Ezt követően kalapáccsal a leköszörült helyen - ahol a rozsdásodás van - kisebb lyukat ütünk, ahová majd a tömítés (gitt) kerül. Ezután’kezdünk el a gittel dolgozni. A tömítésre a leginkább a poliészteres gitt felel meg, mivel ez tapad a pléhlemezhez a legjobban, s ezáltal hosszú ideig nem lesz vele gondunk. Ezt a masszát felkenjük a rozsdásodott helyre, s egyenletesen elegyengetjük. Persze gondoljunk arra is, hogy a jóból is megárt a sok, tehát nem kell feleslegesen halmozni az anyagot, mivel később aztán sok gondunk lehet a felesleg eltávolításával. Miután az utolsó adag gittet is felkentük, ismét köszörüljük le a felületet, hogy egyenletesen sima legyen. Az utolsó fázisa eme munkának a lakkozás. Legelsőként az alapszínt fújjuk fel a lemezre, s hagyjuk megszáradni. Ezután enyhe smirglipapírral „fussunk“ végig rajta, s csak utána lakkozzuk le. Ezáltal egy időre megszabadultunk a korróziótól, s nem kell félnünk, hogy azon a helyen ismét léket kapunk. Viszont nem szabad megfeledkezni arról, hogy ez a „mentési művelet" csak a borítólemezeken alkalmazható. Egyéb helyeken, például a hordozófelületeken, küszöbökön és a karosszériát tartó csöveken már jóval komolyabb beavatkozás szükséges, amit ajánlatos szákemberrel elvégeztetni. Ha magunk próbálkoznánk a javítással, lehet, hogy csak rontanánk a kocsi állapotán, s ezáltal biztonságunkat is kockáztatnánk. Szerkeszti: Hajdú Endre V__________________________________________________________< A Öeské Energetické Závody szerződése Svájc áramot vásárolna Csehországból A Öeské Energetické Závody (ÖEZ) energetikai vállalat megállapodást készül kötni a svájci Nordostshwelzerische Kraftwerke AG-val (NŐK), amelynek keretében a svájciak évente 9 hónapon keresztül 100 megawattnyi áramtermelő kapacitást kötnének le Csehországban. A készülő szerződés, amelynek megkötése nyár végén várható, az 1992 októberétől 2002. szeptemberéig tartó időszakra vonatkozna. A pontos ár egyelőre nem ismeretes, annyit azonban közöltek a partnerek, hogy az árszint és az energiadrágulást követő árkorrekció egyaránt kedvező elem lesz a csehszlovák partner számára - olvasható a Neue Züricher Zeitung című lapban. A tervezett megállapodás szerinti ár lényegesen meghaladja a CEZ jelenlegi önköltségi árát. Ennek oka részben az, hogy a vállalat erőműveinek építése a nyomott beruházási árak miatt a szocialista rendszerben lényegesen olcsóbb volt, mint Svájcban. Igaz ez a folyamatban lévő beruházásokra is. A jelenlegi építés alatt álló két temelíni - egyenként 912 megawatt teljesítményű - atomerőmüblokk, amely egyébként eleget fog tenni a nyugati biztonsági szabványoknak is, csak körülbelül 64 milliárd koronába (3,2 milliárd svájci frankba) kerül majd, miközben a svájci leibstadti atomerőmű (990 megawatt) beruházási költsége 4,8 milliárd svájci frank lesz. Az előzetes elképzelések szerint az árkorrekció időben nem lesz egyenletesen elosztva, a tervezett megállapodásban a tízéves időszak elején viszonylag magasabb árat kalkulálnának, mint a végén. Ezt a többet-devizabevételt a ÖEZ erőműparkjának ökológiai korszerűsítésére használná fel. A tervek szerint részben a temelíni reaktorok biztonsági szintjét igazítanák a nyugati követelményekhez, részben az északcsehországi barnaszénerőmüveket korszerűsítenék a pénzből. A környezeti károk csökkentésének prioritásai körül egyelőre heves vita zajlik a Cseh Köztársaságban. Észak-Csehországban évente 2,5 millió tonna szenet égetnek el hőerőművekben és további 5 millió tonnát használnak fel épületek fűtésére, illetve a vegyipari üzemekben gőz fejlesztésére. A CEZ környezetvédelmi programja szerint a temelíni atomreaktorok beindítása a Ceské Budéjovicétől északra fekvő 30 kilométeres sávot tehermentesítené. A regionális szakszervezetek számításai szerint azonban - a Szudéta-vidékről származik a teljes cseh széntermelés negyede - hasznosabb lenne a terület számára, ha a már meglévő hőerőművek korszerűsítése révén csökkentenék a környezeti károkat, és nem atomerőművek építésére fordítanák az „Észak-Csehországban megtermelt pénzt“. A CEZ vezetői szerint ilyen számításokra adatok hányában valójában nincsen lehetőség, a választások előtt nyilvánosságra hozott szakszervezeti tanulmány pedig egyébként is csak politikai hangulatkeltés céljából született. (VG) A Pentlandé az Adidas Szintén cipész „Életem legnagyobb üzlete, soha nem fogom eladni“- fogadkozott két évvel ezelőtt Bemard Tapie francia üzletember, amikor az üzleti világ nem kis meglepetésére felvásárolta az Adidas céget. A német sportruházati és sportszergyár a minap mégis gazdát cserélt: francia kézből angolba vándorolt. „Meg akartam szabadulni az egésztől, hogy végre elmehessek vitorlázni“ - indokolta újabb váratlan döntését Tapie az újságírók előtt. A sztármenedzser hírében álló Tapie azonban nemcsak az Adidastól kényszerül megválni az idén, eladósodott cége a Bemard Tapie Finance SA valószínűleg további, kisebb vállalkozásait is eladja. Pedig a csődbe ment cégek feltámasztásával hírnevet szerzett Tapie az utóbbi években már a francia politikai életben is egyre jelentősebb szerepet játszott. Hón áhított politikai karrierjének eddigi legmagasabb posztjáról, a városfejlesztési minisztérium éléről azonban néhány hetes tündöklés után május végén távozni kényszerült, miután nem egészen tiszta pénzügyi manőverek ügyében kezdtek vizsgálatot egyik korábbi üzleténél. Az Adidas-szal, amelyet Tapie 1990-ben vásárolt meg az alapító Adler Dassler négy lányától és két unokájától, ugyanazt a varázslatot remélte megismételni, amelyet korábban oly sok francia vállalatnál sikerrel alkalmazott. Csakhogy a német cég minden korábbinál nagyobb falatnak bizonyult, s Tapie - pályafutása során először - bankhitel felvételére kényszerült. A cég gazdálkodásának átszervezéséhez aztán újabb hitelekre lett volna szüksége, de az Adidas forgalma ehhez már nem adott elég fedezést. A vállalkozás igencsak megsínylette az alapító fiának, az Adidast felvirágoztató Horst Dasslernak 1987- ben bekövetkezett halálát, azóta ugyanis a nyereség egyre apad, s ezen Tapie sem tudott változtatni. A profit 1990-ben még 135 millió dollár volt, tavaly már csak 66,4 millió, pedig az eladások értéke 1991-ben is meghaladta a 2 milliárd dollárt. Az Adidas alkalmazottainak többsége - a várható létszámcsökkentés ellenére - örömmel fogadta a mostani tulajdonos váltását, különösen, hogy az új gazda jól ismert név a szakmában. Stephen Rubin, az Adidast most megvásárló Pentland elnökének már az apja is a cipőiparban dolgozott. A család többségi tulajdonában lévő Pentland pedig azzal aratta legnagyobb üzleti sikerét, hogy néhány év alatt világcéggé formálta az amerikai Reebok vállalatot. Rubin 1981-ben mindöszsze 77,5 ezer dollárt fizetett az akkoriban még alig ismert Reebok amerikai ága részvényeinek 60 százalékáért, s miután a Nike mögött a második helyre futtatta fel az amerikai piacon, tavaly 525 millió dollárért tudta eladni érdekeltségét. A Pentland már tavaly kivetette hálóját az Adidasra, de akkor még csak 20 százalékos részesedést vásárolt Tapie-tól. Az angol cég részben a megszerzett tulajdoni hányad által biztosított elővásárlási jogának, részben a Reebok eladásából eredő készpénznek köszönhette, hogy Tapie előnyben részesítette 600 millió márkás ajánlatukat a német céget irányító háromtagú igazgatótanácséval szemben, mely ugyan magasabb összeget - közel egymilliárd márkát - helyezett kilátásba, de nem készpénzben. A Pentland - mely egyébként magáénak mondhatja a Speedo és a Pony márkákat is - most abban bízik, hogy rövid időn belül visszaállítja az Adidas egykori dicsőségét. Rubin szerint a racionalizálás költségei legalább 30 millió dollárt emésztenek majd fel. Ettől azonban azt reméli, hogy a sportcipők világpiacából 14,4 százalékkal részesedő Adidas ismét nyomába ered a 23,8 százalékos részesedéssel vezető amerikai Nike-nak és a tavaly 19,8 százalékot elért Reeboknak. (hvg) Lengyel szén Támogatás nélkül a felszínen A lengyel szénbányászat a múlt évet 3,6 ezer milliárd zloty veszteséggel zárta. Ez év elején a lengyel kormány még úgy nyilatkozott a Világbanknak, hogy 1992 végéig támogatja a szénbányákat. A súlyos költségvetési helyzet miatt azonban a kormány már április 1 -jétől megvonta az ágazattól a támogatást. A Rzeczpospolita beszámolója szerint az Állami Szénhivatal idén 8,8 ezer milliárd zloty mínusszal számolt. A 48 veszteséges bányán kívül csupán 16 szénbánya nyereséges. A helyzet okát a Szénhivatal a szénárak emelésének korlátozott lehetőségeiben, a költségeknek az árakat messze meghaladó növekedési ütemében és a költségvetési támogatás áprilisi megvonásában látja. A Nemzetgyűlés bányászati és energetikai bizottsága katowicei kihelyezett ülése a szénbányászatnak nyújtandó „gyorssegély" ügyével foglalkozott. A bánya- és energetikai ipar közötti megállapodás értelmében a Lengyel Energiahálózat 1,5 ezer milliárd zlotyt utal át a szénbányáknak - előbbre hozva az energetikának szóló idei szénszállítások kifizetését. Ezzel a szénbányászat átvészelheti a legnehezebb, nyári időszakot, de így is valószínű, hogy az óriási túltermelés miatt a szénbányák kénytelenek lesznek részben fizetés nélküli szabadságra küldeni dolgozóikat, és a széntermelés drasztikus csökkentése sem kerülhető el. A lengyel szénbányászat hosszú távú reformja értelmében a lengyel szénnek nemcsak az importált szénnel, hanem az egyéb energiahordozókkal (kőolaj és földgáz) szemben is versenyképessé kell válnia. A szén 2010-ig alapvető energiaforrás lesz. Végre kell hajtani a szénbányák műszaki, technológiai és szervezeti korszerűsítését. Holdingszerü irányítást vezetnek be, a létrehozandó 5-6 holdingon belül az első szakaszban minden bánya önálló állami alapítású társaság lenne, a későbbiekben részvényeket bocsátanának ki; a holdingmegoldással meg lehet osztani a nagyobb kiadásokat, a közös kutatásokat, javítani a szén minőségét. Már ma ismeretes, hogy a szénbányák közül 18 soha nem lesz nyereséges. A többi bánya nem hajlandó a gyengéket támogatni, így a kormány újabb nehéz döntések előtt áll. E döntések nemcsak szociális, de pénzügyi szempontból is nehezek: egyetlen bánya felszámolása 1 ,-1,5 ezer milliárd zlotyba kerül. A nyereséges szénbányák szerkezetátalakítására Lengyelország 500 millió dollár kölcsönt kapott a Világbanktól. (-g) r
