Szabad Újság, 1992. augusztus (2. évfolyam, 168-193. szám)
1992-08-08 / 174. szám
/ / Közéleti és gazdasági napilap SZOMBAT II. évfolyam Ára 2,30 korona A kép „címe” ez is leheme: „Részleges" napfürdőzés a pozsonyi várban. Bár... Mindenesetre meg kell jegyezni, hogy a szakemberek adatai szerint Szlovákiában évente 2800 bőrrák-megbetegedés fordul elő, amelyet elsősorban a túl sok napozás idéz elő. A megbetegedések közül megközelítőleg 300 esetben életveszélyes a „rosszindulatú ” bőrrák, és szerencsére a többi esetben a betegség gyógyítható (Fotó: TK SR) „Ideiüto“ ártmelfe iannárU? A PDP és a KDP obstrukciója a Szövetségi Gyűlésben Nem ment, hát nem is erőltették Idő előtt fejeződött be tegnap Prágában a Szövetségi Gyűlés kamaráinak második együttes ülése. Ennek elsősorban az volt az oka, hogy a Polgári Demokrata Párt és a Kereszténydemokrata Párt képviselői nem jelentek meg a tanácskozáson. A parlamenti obstrukció még csütörtök estére nyúlik vissza, amikor a cseh koalíció képviselői 20 óra után elhagyták az üléstermet, mégpedig azzal az indoklással, hogy a Szövetségi Gyűlés nem tartotta meg a politikai megállapodást, ugyanis tegnapelőtt délután a következő dolog játszódott le a parlamentben: a képviselők még mielőtt szavaztak volna a Szövetségi Biztonsági Hírszerző Szolgálat tevékenységét ellenőrző nyolctagú különbizottság felállításáról, Terhességmegszakítás Az anya joga A csehszlovák állampolgárok többsége úgy vélekedik, hogy a nőnek magának kell eldöntenie, meg szeretné hagyni gyermekét vagy nem. A prágai Közvélemény-kutató Intézet által július elején végzett felmérés eredményei szerint a megkérdezettek 65 százaléka meg van győződve arról, hogy a nőnek joga van döntenie az esetleges művi terhességmegszakításról. Az interrupció betiltása mellett szállt síkra a csehországi lakosság 3, a morvaországiak 4 és a szlovákiai lakosság 5 százaléka Azzal a véleménnyel, hogy a terhességmegszakítást csak akkor engedélyezhetnék, ha ezt az anya vagy a gyermek egészségi állapota, illetve a család rossz szociális helyzete szükségessé tenné, az emberek 22 százaléka értett egyet. az ügyben tanácskozást tartottak a képviselői klubok, valamint a politikai grémium is, amely javasolta, hogy a bizottság elnökének a megválasztását halasz - szák a szeptember végén sorra kerülő harmadik együttes ülésre, bár később ezt különféleképpen magyarázták. Amikor Roman Zelenay, a Nemzetek Kamarájának elnöke (DSZM) bejelentette, hogy a képviselők válasszák meg a másik ellenőrző szerv, a Katonai Védelmi Hírszerzés tevékenységére felügyelő különbizottság tagjait és elnökét Pozsonyban tegnap sajtóértekezletett tartott Jozef Moravcík csehszlovák külügyminiszter. Szavai szerint az utóbbi napokban csehszlovák, orosz és ukrán küldöttség tárgyalt arról, hogy a Németországból kivonásra kerülő egykori szovjet csapatok harci eszközeit Csehszlovákián keresztül szállíthatnák. Moravéík a megbeszélésekről elmondta, hogy az ügyben eddig még nem született végleges döntés, de a tanácskozások folytatódnak. (Jan Zenki, a Csehszlovák Államvasutak központi igazgatójának megbízottja — aki a csehszlovák delegáció tagjaként részt vett az ukrán és az orosz féllel augusztus 4—5-én tartott találkozón — tegnap ezzel összefüggésben a Csehszlovák Sajtóiroda munkatársának nyilatkozva elmondta, hogy a volt szovjet hadsereg harci eszközeinek Csehszlovákián történő átszállítása ésszerű becslések szerint évi 2 milliárd korona bevételt jelenthet a vasútnak ) Visszatérve a csehszlovák diplomácia vezetőjének a sajtótájékoztatójára, azon is, a PDP és a KDP képviselői felálltak, és elhagyták a termet, mivel szerintük a politikai grémium ülésén a két kormányzó erő megállapodást kötött ez utóbbi bizottság elnöke megválasztásának az elhalasztásáról is. A PDP és a KDP képviselői tegnap csak azzal a feltétellel lettek volna hajlandók részt venni a parlament tanácskozásán, ha a két párt, valamint a Keresztény és Demokrata Unió—Csehszlovák Néppárt, illetve szlovák részről a (Folytatás a 2. oldalon) Moravéík a továbbiakban elmondta, hogy ő nem tekinti tragikusnak az Európai Közösség azon döntését, hogy az államjogi elrendezési problémák megoldásáig az EK befagyasztja a Csehszlovákiával kötött társulási szerződés ratifikálását. Mint mondta, ez logikus lépés, mivel a világ már csaknem teljesen meg van győződve arról, hogy két állam jön létre. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta: a csehszlovák külpolitika elsőrendű célja, hogy olyan lépéseket tegyen, amelyek nem zavaiják meg az Európai Közösségbe való integrálódás folyamatát. E tekintetben fontos, hogy mindkét köztársaság megmutassa: képes együttműködni, ugyanis a teljes különválás esetében fennáll annak a veszélye, hogy az EK másképp fog viszonyulni Csehországhoz, és másképp Szlovákiához. Vladimír Meélar szlovák kormányfő tervezett szeptemberi magyarországi látogatása kapcsán megjegyezte, hogy az pozitív szerepet játszhat a Pozsony és Budapest közötti viszonyban. A Magyar Néppárt felhívása Jozef Moravéík a csehszlovák külpolitikáról Kétmilliárdot jelentő tranzit A parlament elnökségének ülése Az államjogi elrendezésről A Szövetségi Gyűlés Elnöksége tegnapi tanácskozásán megvitatta Josef MecI baloldali és Zdenék Jíéínsky szociáldemokrata képviselő levelét, amelyben a parlament két tagja arra kéri Michal Kováéot, a Szövetségi Gyűlés elnökét, hogy a törvényhozó testület elnöksége „kapcsolja be” a parlamentet az államjogi elrendezési folyamatba. A testület foglalkozott Milan Uhdének, a Cseh Nemzeti Tanács elnökének július 15-én kelt levelével is, amelyben a cseh parlament elnöke a CSNT nevében a Szövetségi Gyűléshez fordul, hogy haladéktalanul tárgyaljon az államjogi elrendezésről. Az elnökségi határozat értelmében mindhárom levelet a parlamenti képviselők rendelkezésére bocsátják, s a szeptemberi együttes ülésen az államjogi elrendezésről tartandó vita anyagához csatolják. A továbbiakban a testület elutasította az úgynevezett államjogi bizottság létrehozását, amely a Szövetségi Gyűlésben koordinálná a föderáció megszűnéséről szóló alkotmánytörvény kormányjavaslatának a megvitatását. Jozef Stanknak, a Szövetségi Gyűlés alelnökének (DBP) azon javaslatát sem hagyta jóvá, hogy a kormány terjesszen a parlament elé elemzést Csehszlovákia szétesésének következményeiről. Az elnökség nem tudott dönteni a legfőbb ügyészség azon kérelméről, hogy közöljék azoknak a parlamenti képviselőknek a nevét, akik betekintettek a lusztráláson „fennakadt” honatyák aktáiba, illetve mentsék fel a hallgatás alól azokat a képviselőket, akik részt vettek az előző parlament által létrehozott úgynevezett november 17. bizottság munkájában. Rólunk ne nélkülünk! Jozef Moravcík külügyminiszter tegnap délelőtt Pozsonyban fogadta Bugár Bélát, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnökét és Duka Zólyomi Árpádot, az Együttélés Politikai Mozgalom ügyvezető alelnökét. A mintegy félórás találkozón a külügyi tárca vezetője ismertette a minisztérium legfontosabb feladatait, és vázolta, hogy a föderáció szétesését követően milyen módon történik meg a külügyi kapcsolatok átalakítása. A miniszter szerint a kisebbségi mozgalmak fontos szerepet tölthetnek be a külügyi kapcsolatok ápolása, illetve továbbfejlesztése terén. Bugár Béla és Duka Zólyomi Árpád felhívta a szövetségi diplomácia vezetőjének figyelmét arra, hogy a nemzeti kisebbségek mozgalmai csak akkor teljesíthetik ilyen jellegű küldetésüket, ha az őket érintő meghatározóan fontos kérdésekben nem nélkülük döntenek... Az MKDM sajtószolgálata Országunk, de az egész volt szovjet blokk lakossága ismételten történelmi, bátran mondhatjuk, hogy sorsfordító időket él meg. Valamennyien örömmel konstatáljuk, hogy összeomlott egy csaknem fél évszázada ránk terpeszkedő világbirodalom, újból valósággá vált az egységes Németország, a balti nemzetek is visszanyerték függetlenségüket. Tényként vesszük tudomásul, hogy az egykor mesterségesen összetákolt Jugoszláviát tragikus belháború bomlasztotta fel. Nem vitás, hogy az eddig szilárdnak vélt Kelet—Közép-Európa eresztékeiben recseg-ropog. Saját szűkebb régiónk fejleményei pedig arra engednek következtetni, hogy a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság is a felbomlás küszöbén áll. Mi őszintén reméljük, hogy a már kialakult, valamint a most formálódó új államalakulatok talán inkább megfelelnek majd polgáraik érdekeinek, mivel nézetünk szerint az egykor hatalmi parancsszóval létrehozott „idénybirodalmak” helyén létrejönnek a térség népeinek, nemzeteinek szabad akaratán alapuló formációk. Nem tagadjuk, hogy a Magyar günk teljes politikai, nemzetiségi és gazdasági destabilizációját is eredményezhetik. Főleg a nemzeti színezetű indulatok egészségtelen előtérbe kerülését tartjuk aggasztónak. Bennünket azonban természetszerűleg a szülőföldünkön zajló események nyugtalanítanak Számunkra ez bír elsődleges jelentőséggel, ez jelenünk és jövőnk meghatározója, mivel csakis a nyugodt, békés egymás mellett élés biztosíthatja nemzeti kisebb^ ségünk számára a harmonikus fejlődés és a reményteljesebb jövő feltételeit. Éppen ezért mi fölöttébb vehogy a korrekt dialógus semmilyen más módon nem pótolható. Napjaink több politikai megnyilvánulásából is világosan kitűnik, hogy a felvidéki magyar nemzetrész jövőbeli sorsának alakulása a legsürgősebben megoldandó problémák sorába tartozik, mivel ez térségünk politikai stabilitásáLegyen szlovák—magyar kiegyezés! Néppárt aggódó figyelemmel kíséri a mind az országunkban, mind pedig a tágabb kelet—közép-európai térségben zajló, rendkívülien erős nemzeti-nemzetiségi töltetű folyamatokat. Pártunk nagyon is tudatában van annak, hogy a beindult átalakulások az ésszerű kompromisszumos megoldások mellett — illetve azok helyett — könnyen térséleginkább. A cseh—szlovák viszonyról megvan ugyan a véleményünk, ezt azonban e két nemzet belső ügyének tartjuk, ebbe nincs szándékunk beleavatkozni, sőt azt még csak kommentálni sem akarjuk. Figyelmünk és érdeklődésünk annál fokozottabb mértékben irányul a helyenként nem éppen kívánatos módon fölizzóban lévő szlovák—magyar viszonyra. szélyesnek ítéljük meg mind a szlovákság, mind a csehszlovákiai magyar nemzettöredék jövője szempontjából, hogy politikusaink többnyire csak a hírközlő szerveken keresztül érintkeznek egymással, ahelyett, hogy nyflt, korrekt és őszinte tárgyalásokon próbálnák meg tisztázni a felmerülő problémák megoldásának módozatait. Elvégre nyilvánvaló, nak egyik alapvető tényezője. A Magyar Néppárt is azon a nézeten van, hogy amíg a szlovák— magyar viszony és az együttélés módja nem oldódik meg mindkét fél maradéktalan megelégedésére, addig a vélt vagy valós kölcsönös sérelmek a mindennapok állandó destabilizációs tényezőjévé válhatnak. Ettől pedig valamennyi gondolkodó főnek — szlováknak és magyarnak egyaránt — őrizkednie kell. Távol áll tőlünk az önsebeinkben való vájkálás, mindazonáltal szükségét látjuk tényszerűen leszögezni, hogy bennünket, az egy és oszthatatlan magyar nemzet Csehszlovákiába szakadt, északi töredékét — több mint hetven esztendeje tartó nemzeti kisebbségi sorsunk alatt — már többször vádoltak, elítéltek és büntettek. Bűntelenül is bűnösökké nyilvánítottak bennünket már pusztán nemzeti hovatartozásunk miatt. Velünk azonban soha senki nem tárgyalt a sorsunkat meghatározó kérdésekről, mi mindig csak szenvedő objektumai voltunk a körülöttünk zajló eseményeknek. Döntöttek rólunk, de a megkérdezésünk nélkül. az első világháború után, ugyanígy 1938- ban, majd a második világháború (Folytatás a 2. oldalon) ^■RICHARD FALBR: „A szakszervezeti konföderáció pártsemleges”
