Szabad Újság, 1992. augusztus (2. évfolyam, 168-193. szám)

1992-08-08 / 174. szám

/ / Közéleti és gazdasági napilap SZOMBAT II. évfolyam Ára 2,30 korona A kép „címe” ez is leheme: „Részleges" napfürdőzés a pozsonyi várban. Bár... Mindene­setre meg kell jegyezni, hogy a szakemberek adatai szerint Szlovákiában évente 2800 bőrrák-megbetegedés fordul elő, amelyet elsősorban a túl sok napozás idéz elő. A meg­betegedések közül megközelítőleg 300 esetben életveszélyes a „rosszindulatú ” bőrrák, és szerencsére a többi esetben a betegség gyógyítható (Fotó: TK SR) „Ideiüto“ ártmelfe iannárU? A PDP és a KDP obstrukciója a Szövetségi Gyűlésben Nem ment, hát nem is erőltették Idő előtt fejeződött be tegnap Prágá­ban a Szövetségi Gyűlés kamaráinak második együttes ülése. Ennek első­sorban az volt az oka, hogy a Polgári Demokrata Párt és a Keresztényde­mokrata Párt képviselői nem jelen­tek meg a tanácskozáson. A parlamenti obstrukció még csütör­tök estére nyúlik vissza, amikor a cseh koalíció képviselői 20 óra után elhagy­ták az üléstermet, mégpedig azzal az indoklással, hogy a Szövetségi Gyűlés nem tartotta meg a politikai megállapo­dást, ugyanis tegnapelőtt délután a kö­vetkező dolog játszódott le a parlament­ben: a képviselők még mielőtt szavaztak volna a Szövetségi Biztonsági Hírszerző Szolgálat tevékenységét ellenőrző nyolctagú különbizottság felállításáról, Terhességmegszakítás Az anya joga A csehszlovák állampolgárok többsé­ge úgy vélekedik, hogy a nőnek magá­nak kell eldöntenie, meg szeretné hagyni gyermekét vagy nem. A prágai Közvéle­mény-kutató Intézet által július elején végzett felmérés eredményei szerint a megkérdezettek 65 százaléka meg van győződve arról, hogy a nőnek joga van döntenie az esetleges művi terhesség­megszakításról. Az interrupció betiltása mellett szállt síkra a csehországi lakosság 3, a morva­országiak 4 és a szlovákiai lakosság 5 százaléka Azzal a véleménnyel, hogy a terhességmegszakítást csak akkor enge­délyezhetnék, ha ezt az anya vagy a gyermek egészségi állapota, illetve a család rossz szociális helyzete szüksé­gessé tenné, az emberek 22 százaléka értett egyet. az ügyben tanácskozást tartottak a kép­viselői klubok, valamint a politikai gré­mium is, amely javasolta, hogy a bizott­ság elnökének a megválasztását halasz - szák a szeptember végén sorra kerülő harmadik együttes ülésre, bár később ezt különféleképpen magyarázták. Amikor Roman Zelenay, a Nemze­tek Kamarájának elnöke (DSZM) beje­lentette, hogy a képviselők válasszák meg a másik ellenőrző szerv, a Katonai Védelmi Hírszerzés tevékenységére fel­ügyelő különbizottság tagjait és elnökét Pozsonyban tegnap sajtóértekezle­­tett tartott Jozef Moravcík csehszlovák külügyminiszter. Szavai szerint az utób­bi napokban csehszlovák, orosz és uk­rán küldöttség tárgyalt arról, hogy a Németországból kivonásra kerülő egy­kori szovjet csapatok harci eszközeit Csehszlovákián keresztül szállíthatnák. Moravéík a megbeszélésekről elmond­ta, hogy az ügyben eddig még nem szüle­tett végleges döntés, de a tanácskozások folytatódnak. (Jan Zenki, a Csehszlovák Államvasutak központi igazgatójának meg­bízottja — aki a csehszlovák delegáció tag­jaként részt vett az ukrán és az orosz féllel augusztus 4—5-én tartott találkozón — teg­nap ezzel összefüggésben a Csehszlovák Sajtóiroda munkatársának nyilatkozva el­mondta, hogy a volt szovjet hadsereg harci eszközeinek Csehszlovákián történő átszál­lítása ésszerű becslések szerint évi 2 milliárd korona bevételt jelenthet a vasútnak ) Visszatérve a csehszlovák diplomácia vezetőjének a sajtótájékoztatójára, azon is, a PDP és a KDP képviselői felálltak, és elhagyták a termet, mivel szerintük a politikai grémium ülésén a két kor­mányzó erő megállapodást kötött ez utóbbi bizottság elnöke megválasztásá­nak az elhalasztásáról is. A PDP és a KDP képviselői tegnap csak azzal a feltétellel lettek volna haj­landók részt venni a parlament tanács­kozásán, ha a két párt, valamint a Ke­resztény és Demokrata Unió—Csehszlo­vák Néppárt, illetve szlovák részről a (Folytatás a 2. oldalon) Moravéík a továbbiakban elmondta, hogy ő nem tekinti tragikusnak az Európai Kö­zösség azon döntését, hogy az államjogi elrendezési problémák megoldásáig az EK befagyasztja a Csehszlovákiával kötött társulási szerződés ratifikálását. Mint mondta, ez logikus lépés, mivel a világ már csaknem teljesen meg van győződve arról, hogy két állam jön létre. Ezzel összefüg­gésben hangsúlyozta: a csehszlovák kül­politika elsőrendű célja, hogy olyan lépé­seket tegyen, amelyek nem zavaiják meg az Európai Közösségbe való integrálódás folyamatát. E tekintetben fontos, hogy mindkét köztársaság megmutassa: képes együttműködni, ugyanis a teljes különvá­lás esetében fennáll annak a veszélye, hogy az EK másképp fog viszonyulni Csehországhoz, és másképp Szlovákiához. Vladimír Meélar szlovák kormányfő tervezett szeptemberi magyarországi lá­togatása kapcsán megjegyezte, hogy az pozitív szerepet játszhat a Pozsony és Budapest közötti viszonyban. A Magyar Néppárt felhívása Jozef Moravéík a csehszlovák külpolitikáról Kétmilliárdot jelentő tranzit A parlament elnökségének ülése Az államjogi elrendezésről A Szövetségi Gyűlés Elnöksége tegnapi tanácskozásán megvitatta Jo­sef MecI baloldali és Zdenék Jíéínsky szociáldemokrata képviselő levelét, amelyben a parlament két tagja arra kéri Michal Kováéot, a Szövetségi Gyűlés elnökét, hogy a törvényhozó testület elnöksége „kapcsolja be” a parlamentet az államjogi elrendezési folyamatba. A testület foglalkozott Milan Uh­­dének, a Cseh Nemzeti Tanács elnö­kének július 15-én kelt levelével is, amelyben a cseh parlament elnöke a CSNT nevében a Szövetségi Gyűlés­hez fordul, hogy haladéktalanul tár­gyaljon az államjogi elrendezésről. Az elnökségi határozat értelmében mindhárom levelet a parlamenti kép­viselők rendelkezésére bocsátják, s a szeptemberi együttes ülésen az állam­jogi elrendezésről tartandó vita anya­gához csatolják. A továbbiakban a tes­tület elutasította az úgynevezett ál­lamjogi bizottság létrehozását, amely a Szövetségi Gyűlésben koordinálná a föderáció megszűnéséről szóló alkot­mánytörvény kormányjavaslatának a megvitatását. Jozef Stanknak, a Szö­vetségi Gyűlés alelnökének (DBP) azon javaslatát sem hagyta jóvá, hogy a kormány terjesszen a parlament elé elemzést Csehszlovákia szétesésének következményeiről. Az elnökség nem tudott dönteni a legfőbb ügyészség azon kérelméről, hogy közöljék azoknak a parlamenti képviselőknek a nevét, akik betekin­tettek a lusztráláson „fennakadt” hon­atyák aktáiba, illetve mentsék fel a hallgatás alól azokat a képviselőket, akik részt vettek az előző parlament által létrehozott úgynevezett novem­ber 17. bizottság munkájában. Rólunk ne nélkülünk! Jozef Moravcík külügyminiszter tegnap délelőtt Pozsonyban fogad­ta Bugár Bélát, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnökét és Duka Zólyomi Árpádot, az Együttélés Politikai Mozgalom ügyve­zető alelnökét. A mintegy félórás találkozón a külügyi tárca vezetője ismertette a mi­nisztérium legfontosabb feladatait, és vázolta, hogy a föderáció szétesését követően milyen módon történik meg a külügyi kapcsolatok átalakítása. A miniszter szerint a kisebbségi mozgalmak fontos szerepet tölthetnek be a külügyi kapcsolatok ápolása, illetve továbbfejlesztése terén. Bugár Béla és Duka Zólyomi Árpád felhívta a szövetségi diplomácia vezetőjének figyelmét arra, hogy a nemzeti kisebbségek mozgalmai csak akkor teljesíthetik ilyen jellegű küldetésüket, ha az őket érintő meghatá­rozóan fontos kérdésekben nem nélkülük döntenek... Az MKDM sajtószolgálata Országunk, de az egész volt szovjet blokk lakossága is­mételten történelmi, bátran mondhatjuk, hogy sorsfordító időket él meg. Valamennyien örömmel konstatáljuk, hogy összeomlott egy csaknem fél év­százada ránk terpeszkedő világbi­rodalom, újból valósággá vált az egységes Németország, a balti nemzetek is visszanyerték függet­lenségüket. Tényként vesszük tu­domásul, hogy az egykor mester­ségesen összetákolt Jugoszláviát tragikus belháború bomlasztotta fel. Nem vitás, hogy az eddig szi­lárdnak vélt Kelet—Közép-Euró­­pa eresztékeiben recseg-ropog. Saját szűkebb régiónk fejlemé­nyei pedig arra engednek követ­keztetni, hogy a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság is a fel­bomlás küszöbén áll. Mi őszintén reméljük, hogy a már kialakult, valamint a most formálódó új ál­lamalakulatok talán inkább meg­felelnek majd polgáraik érdekei­nek, mivel nézetünk szerint az egykor hatalmi parancsszóval lét­rehozott „idénybirodalmak” he­lyén létrejönnek a térség népei­nek, nemzeteinek szabad akara­tán alapuló formációk. Nem tagadjuk, hogy a Magyar günk teljes politikai, nemzetiségi és gazdasági destabilizációját is eredményezhetik. Főleg a nemze­ti színezetű indulatok egész­ségtelen előtérbe kerülését tart­juk aggasztónak. Bennünket azonban termé­szetszerűleg a szülőföldünkön zajló események nyugtalanítanak Számunkra ez bír elsődleges je­lentőséggel, ez jelenünk és jövőnk meghatározója, mivel csakis a nyugodt, békés egymás mellett élés biztosíthatja nemzeti kisebb^ ségünk számára a harmonikus fejlődés és a reményteljesebb jö­vő feltételeit. Éppen ezért mi fölöttébb ve­hogy a korrekt dialógus semmi­lyen más módon nem pótolható. Napjaink több politikai meg­nyilvánulásából is világosan kitű­nik, hogy a felvidéki magyar nem­zetrész jövőbeli sorsának alakulá­sa a legsürgősebben megoldandó problémák sorába tartozik, mivel ez térségünk politikai stabilitásá­Legyen szlovák—magyar kiegyezés! Néppárt aggódó figyelemmel kí­séri a mind az országunkban, mind pedig a tágabb kelet—kö­zép-európai térségben zajló, rendkívülien erős nemzeti-nem­zetiségi töltetű folyamatokat. Pártunk nagyon is tudatában van annak, hogy a beindult átalakulá­sok az ésszerű kompromisszumos megoldások mellett — illetve azok helyett — könnyen térsé­leginkább. A cseh—szlovák vi­szonyról megvan ugyan a vélemé­nyünk, ezt azonban e két nemzet belső ügyének tartjuk, ebbe nincs szándékunk beleavatkozni, sőt azt még csak kommentálni sem akar­juk. Figyelmünk és érdeklődé­sünk annál fokozottabb mérték­ben irányul a helyenként nem ép­pen kívánatos módon fölizzóban lévő szlovák—magyar viszonyra. szélyesnek ítéljük meg mind a szlovákság, mind a csehszlovákiai magyar nemzettöredék jövője szempontjából, hogy politikusa­ink többnyire csak a hírközlő szerveken keresztül érintkeznek egymással, ahelyett, hogy nyflt, korrekt és őszinte tárgyalásokon próbálnák meg tisztázni a felme­rülő problémák megoldásának módozatait. Elvégre nyilvánvaló, nak egyik alapvető tényezője. A Magyar Néppárt is azon a néze­ten van, hogy amíg a szlovák— magyar viszony és az együttélés módja nem oldódik meg mindkét fél maradéktalan megelégedésé­re, addig a vélt vagy valós köl­csönös sérelmek a mindennapok állandó destabilizációs tényezőjé­vé válhatnak. Ettől pedig vala­mennyi gondolkodó főnek — szlováknak és magyarnak egya­ránt — őrizkednie kell. Távol áll tőlünk az önsebeink­ben való vájkálás, mindazonáltal szükségét látjuk tényszerűen le­szögezni, hogy bennünket, az egy és oszthatatlan magyar nemzet Csehszlovákiába szakadt, északi töredékét — több mint hetven esztendeje tartó nemzeti kisebb­ségi sorsunk alatt — már több­ször vádoltak, elítéltek és büntet­tek. Bűntelenül is bűnösökké nyilvánítottak bennünket már pusztán nemzeti hovatartozásunk miatt. Velünk azonban soha senki nem tárgyalt a sorsunkat megha­tározó kérdésekről, mi mindig csak szenvedő objektumai vol­tunk a körülöttünk zajló esemé­nyeknek. Döntöttek rólunk, de a megkérdezésünk nélkül. az első világháború után, ugyanígy 1938- ban, majd a második világháború (Folytatás a 2. oldalon) ^■RICHARD FALBR: „A szakszervezeti konföderáció pártsemleges”

Next

/
Thumbnails
Contents