Szabad Újság, 1992. augusztus (2. évfolyam, 168-193. szám)
1992-08-07 / 173. szám
4 Szabad ÚJSÁG Gazdaság 1992. augusztus 7. Természetes rovarölő készítmény A környezetkímélő, vagyis az integrált növényvédelem iránti fokozott igény figyelhető meg a növénytermesztésben az utóbbi években. Ez ötvözi a környezetbarát kémiai (vegyszeres) növényvédelem elemeit a biológiai módszerekkel. Célja, hogy ésszerűen, szakszerűen csökkentsük a környezet növényvédőszerterhelését. Több biológiai védekezési módszer közül választhatunk: 1. A károsítók természetes ellenségeinek felszaporítása. (Például az üvegházi molytetű visszaszorítása fürkészekkel.) 2. Betegségekkel szemben ellenálló növényfajták fokozott alkalmazása (például a gombabetegségekkel szemben ellenálló szőlő- és gyümölcsfajták ültetése, a víruprogram első terméke a Fito-Insect. Ez környezetbarát, az emberre ártalmatlan olyan növényi hatóanyagokat tartalmaz, amelyek természetes részét alkotják környezetünknek. A készítmény olyan növények egyszerű etilalkohol kivonata, amelyeket gyógynövényként, illetve fűszernövényként régóta ismerünk és használunk. Adalékanyagként védőanyagokat (Na-aszkorhát és p-hidroxibenzoésav), illetve nedvesítőszert tartalmaz. Ezek segítenek megóvni az értékes hatású biológiai anyagokat, másrészt lehetné teszik a hatás kellő kifejtését, de már régóta használatosak élelmiszerekben, kozmetikumokban vagy a hagyományos háztartásban. A Fito-Insect bio-készítményt kertészeti kultúrákban, vagyis a gyümölcs, a soknak és a baktériumoknak ellenálló zöldségfajták vetése.) 3. Az úgynevezett bio-növényvédőszerek használata (növényfőzetek, például csalánlevél kivonatok használata a levéltetvek ellen.) Az utóbbi növényvédelml'eljárás lényege, hogy a növények rendelkeznek olyan természetes ellenálló képességgel, amely azon alapul, hogy önmaguk termelnek vegyületeket a károsítók távoltartása érdekében. Speciális kémiai kivonatolási eljárásokkal lehetőség van e természetes védőanyagok feldúsítására és így teljesen környezetkímélő bio-növényvédőszerek előállítására. Magyarországon is elindult a bajai Probitas Kft-nek köszönhetően a bio-növényvédőszerek készítése. Olyan fejlesztési programot indítottak, amelynek keretében gyógy- és fűszernövényekből állítanak elő az emberre és a környezetre ártalmatlan bio-növényvédőszereket. A zöldség-, és a dísznövény-termesztésben szívókártevők (levéltetvek, tripszek, molytetvek, atkák, pajzstetvek és levélbolhák) ellen használhatjuk. A szert a károsítók megjelenésekor kell alkalmazni, kizárólag a rovarokkal érintkezve hat. Ezért a permetlevet a kártevők tartózkodási helyére kell irányítani. Az áztatásszerű kezelés hatásos. Dísznövényeknél végezzünk érzékenységi próbát, és csak ezután használjuk nagyobb tömegű növényállományra. A Fito-Insect nem mérgező, a méhekre, a halakra nem veszélyes. A munkaegészségügyi és az élelmezésügyi várakozási idő egyaránt 0 nap, tehát nincs korlátozás. Az új szer gyártója és forgalmazója a Probitas. A Fito-Insect valódi bio-rovarölőszer, amely emberre és a környezetre ártalmatlan bio-hatóanyagokat tartalmaz. A spray 250 milliliteres, a koncentrátum 1 és 5 literes kicsomagolásban kapható. Variációk — tejre 1990-ben a Közös piac fogyasztási (konzum) tejből 24,95 millió tonnát termelt. A közösségi tejpiacon a zsírszegény termékek iránti kereslet fokozódása figyelhető meg. A vajtermelés szintje elérte az 1,61 millió tonnát, noha a fogyasztásban csökkenő a tendencia. A sajttermelésben és -fogyasztásban egyaránt a szokásos ütemű növekedés tapasztalható, miközben — főleg a standard sajtfajták körében — árcsökkentéseket hajtottak végre, sa harmadik országokban irányuló sajtkivitel megélénkült. Tejporból és kondenzált tejből, a közösségi termelés szintje 7,7, illetve 6,2 százalékkal csökkent. A tej ipari hasznosításában szinte meghökkentő a választékbővülés, kezdve a gyógyszertabletták alapanyagától, a hajsamponon keresztül, a legkülönbözőbb krémekig bezárólag. A faiparban pl. kazeintartalmú enyvet használnak faragasztásra és művészi célokra szolgáló papírfajták gyártására. De a festékiparban, textiliparban, műanyaggyártásban is egyre bővül a tejkazein felhasználhatósága. A diabetikus ételek, gyógyszeripari és kozmetikai termékek anyagai között is mind gyakrabban fellelhetők. A laktózok különösen a gyermekételek készítésében hasznosíthatók, de a gyógyszertabletták alapanyagában is megtalálhatók. Élesztővel a laktózok alkohollá eijeszthetők, s az így nyert alkohollal a benzin egy részét lehet a hajtóanyagokban helyettesíteni. Az ipari országokban az egy főre jutó évi tejfogyasztás évek óta 300 kg körüli szinten mozog, a világátlag pedig 91 kg-on van. A fejlődő országokban az egy főre eső tejfogyasztás a 30 kg-ot sem éri el. A nyugat-európai országokban továbbra is gyors ütemben növekszik a gyümölcsjoghurtok és gyümölcsös krémtúrók fogyasztása. A közös piaci országokban az egy főre eső átlagos évi gyümölcsjoghurt-fogyasztás 6 kg, Finnországban viszont meghaladja a 17 kg-ot, Svájcban pedig a 15 kg-ot. A prognózisok szerint a gyümölcsös tejtermékek fogyasztása a közös piaci országokban az ezredfordulóig további 50 százalékkal növekszik, és az egy főre eső évi fogyasztás eléri a 9 kilogrammot. A növekvő kereslet hatására a tejipar egyre több mélyhűtött gyümölcsöt és a joghurtok, krémtúrók, valamint más különböző gyümölcsös tejipari édességek gyártásánál felhasználható készítményt alkalmaz. A termékek gyümölcstartalma igen eltérő lehet: a rendkívül alacsony aránytól akár 25 százalékig is terjedhet. A tejipar a leggyakrabban szamócát és meggyet alkalmaz. Újabban azonban — ugyanúgy, mint a friss gyümölcsök piacán — a gyümölcsös tejipari készítményeknél is növekszik az olyan egzotikus gyümölcsök iránti kereslet, mint egyebek között a mangó és a kiwi. • HASZNOS TANÁCSOK • ÖTLETEK • INFORMÁCIÓK • Tenyészkiválasztás: ügyeljünk arra, hogy a leendő tenyészkan korának megfelelően fejlett legyen, ép ivarszervekkel, ha pedig már ivarérett kant választunk, jó nemzési ingerrel. Tenyésztést kizáró okok:- fejletlen herék, rendellenes nemi szervek (pl. sérült hímvessző, nagyon szűk tasak, nem rugalmas, hanem puha vagy deszkakemény here, herezacskó falával összenőtt herék, herezacskókban váladék stb.);- nem kifejezett a másodlagos hím ivarjelleg („kocás" külső);- rossz ondóminőség (ha feltételezzük, meg kell vizsgáltatni);- ideges, rosszindulatú:- lábhibák (ugrások miatt ez fontosabb, mint a kocánál);- tenyészérettség (8-10 hónapos életkor, 90-120 kg-os testtömeg) után: párzási képtelenség: fedezési Tenyészkanok kiválasztása kedv és ugráskészség van, de a kan nem ölti ki himvesszőjét; termékenyítési képtelenség, párzás van, de termékenyítés nincs. Származási lap nélkül tenyészkant ne vegyünk! A kocával ellentétben, a tenyészérettség körüli időben hozzuk udvarunkba, hogy a nem túl ritka szavatossági hibák miatt a cserét le tudjuk bonyolítani. Elhelyezés: a kanrekesz lehetőleg az üres kocák vagy kocasüldök közelében legyen, így az ivarzó kocák kiválogatása is könnyebb. A kanszállás alapterülete legalább 5-6 m2, a mozgás fontossága miatt mindig kifutóval! A rekesz oldalfalai erős anyagból, legalább 150 cm magasak legyenek! Egyedi tartás javasolt, mert különösen a fiatal tenyészkanok egymást ugrálják, így spermájuk minősége romlik. Természetes fedeztetés esetén 15-20 kocához elegendő egy teljes értékű kan. Takarmányozás: fontos, hogy a takarmányból ne hiányozzon az árpa és a zab, a fehérjetartalom legalább 25%-a biológiailag teljes értékű legyen. Mindezt a kantápok biztosítják, melyek adagja aktív tenyészkannak napi 3 kg, kevésbé használtnak napi 2 kg. Kantáp hiányában a napi adag:-1 kg kukoricadara,-1 kg zabdara,-1 kg árpadara,- 20 gramm konyhasó,- 20 gramm takarmánymész,- 1 -2 nyers tyúktojás. A vitamin- és ásványianyagszükséglet kielégítésére nyáron zöldtakarmány, télen annak lisztje és szilázsa, kifutóba naponta bedobott agyag, szén, salak. Havonta egyszer vitaminlökés (A-, D-, E-vitamin)! Használat:- csak tenyészérett kannal búgassunk!- kanhoz csak jól ivarzó kocát vigyünk (gyakori tűrési reflex hiányában fedezési zavarok alakulhatnak ki!)- túl nagytestű kanhoz ne vigyünk túl kicsi kocát!- fedezéskor a kant ne sürgessük se ugrásra, se leszállásra!- búgatáskor a padozat ne csúszszon! (Földes talaj)- ugyanazzal a kannal kétszer egymás után csak 10-12 óra eltelte után fedeztessünk, két fedezónap után tartsunk egy pihenőnapot!- a kan nemzőereje 2-3 éves korában a legjobb, jól tartott, takarmányozott és ápolt kanok 4 éves korukig jól fedeznek.- félévenként vérvizsgálat (brucellózis, leptospirózis felderítésére)! A kocáéval ellentétben a kanok ivari élete nem ciklikus, hanem folyamatos. MG Baromfi — : A közös piaci húsbaromfi-állomány 447 millió darabot tett ki. Ennek majdnem a fele Franciaországra jutott. Olaszország és Spanyolország foglalta el a 2. és 3. helyet - 74-74 milliós húsbaromfi-állománnyal. Az EGK-ban másfél millió gazdaság tart ba-A pillangós virágú lóherének a levegő nitrogénjének megkötésében jelentős a szerepe. Angol kutatók rájöttek arra, hogy a lóhere még ennél is fontosabb célra használható fel. Kísérleteik szerint a lóhere a gabonaféléket nemcsak nitrogénnel látja el, hanem bizonyos kártevőktől is megóvja. A miértre persze nincs egyértelmű válasz. Többen viszont úgy vélekednek, hogy a benne megtelepedő bogarak és pókok a gabonaféléket károsító levéltetvekkel és más rovarokkal táplálkoznak. Ezért a lóhere netán nitrogénműtrágyát, és rovarölő vegyszereket pótolhat. Az 1988 óta végzett szabadföldi kísérletek azt mutatták, hogy amikor a fehér lóherét gabona előtt vetették el, a téli búza legalább olyan jól fejlődött, mint amikor nitrogénműtrágyával táplálták. A magasabbra növő búza ugyanis elveszi a fényt a lóhere elöl, annak egy része elhal, s éppen akkor trágyázza a búzát, amikor annak arra leginkább szüksége van. Az általa képzett nitrogénmennyiség hektáronként 100 kilogramm - éppen annyi, amennyivel á gabonaföldet mütrágyázni szokták. Ha pedig a parlagon hagyott, tehát jól megvilágított talajba vetnek lóherét, az kiválóan előkészíti a talajt a következő évi gabona, elsősorban a téli búza alá. romfit. Ezek közül 1,46 millió olyan gazdaságot találunk, ahol 100 állatnál kisebb állománnyal rendelkeztek. Ezekben 16,5 millió húsbaromfit neveltek fel, azaz a baromfitartók 97 százaléka az összes baromfiállománynak csupán 3,7 százalékával rendelkezett. A legnagyobb baromfigazdaságok Nagy-Britanniában találhatók. Itt igen gyakoriak a 10-15 ezer baromfit nevelő farmok, de sok gazdaság büszkélkedhet 50 ezres állománnyal is. A kistenyésztök Luxemburgban, Görögországban, Portugáliában és Olaszországban vannak a legnagyobb számban. ( Tapasztalatcsere ) Komposztkészítés hordókban Ami szerves melléktermék megtalálható a kertben, mindent komposztálok. Ezenfelül a konyhai hulladékot és az élő, illetve másodvetések anyagát, valamint a tyúktrágyát. A minél jobb visszapótlás érdekében a pillangósokat külön-külön gyújtóm. Hordókba teszem a környéken található hasznos, erősítő növényeket. Ezek közül is a legjobbakat: a feketenadálytövet és a martilaput gyökerestől, valamint a csalánt. A hordó közepébe függőlegesen egy 3 centiméter belső átmérőjű műanyag csövet helyezek, amit 20 centiméteres távolságra mindkét oldalán kilyukasztok. Ezzel egyrészt megoldom a szellőztetést, másrészt a csövön keresztül a cső felső végébe bedugott tömlővel öntözöm a komposztot. Amikor a hordót feltöltöttem komposztanyaggal, akkor fekete fóliával letakarom. Időnként újra és újra feltöltöm a hordót, mivel a komposzt anyaga folyamatosan tömörödik. Végül ősz felé 10 centiméter vastag kerti földdel zárom le. A komposzt érésének ideje az anyagtól függően 1-1,5 év. A hordókban gyűjtött, kész komposztot a növények igényének figyelembevételével szórom ki, legfeljebb 1 centiméter vastagságban. A szabadban tárolt komposztot a következő módon készítem: az összes anyagot fejszével, vagy metszőollóval 5-10 centiméteres darabokra vágom és így rakom össze egy 150 centiméteres magas prizmába, folyamatosan egész nyáron. A domb hossza attól függ, hogy mennyi anyag áll rendelkezésemre, de általában 3 méternél nem hosszabb. A műanyag csöveket 1 méteres távolságra helyezem el és ugyanúgy kezelem, mint a hordós komposztot. A tyúktrágyát külön komposztálom, úgy mint a szabadban tároltat, de szalmával rétegelve. Egy réteg 20 centiméter vastag. Erre 10 centiméter vastag alom nélküli tyúktrágyát rakok és ezt a rétegezést folytatom 1,5 méter magasságig, majd földdel takarom. További kezelése megegyezik a már említett komposztokéval. VIDÉKI FERENC Kérjük kedves olvasóinkat, hogy hasznos tapasztalataikat írják meg lapunknak, hogy a Gazda szervizben közölhessük. (MM)
