Szabad Újság, 1992. augusztus (2. évfolyam, 168-193. szám)
1992-08-07 / 173. szám
1992. augusztus 7. Külföld Szabad ÚJSÁG 3 A délszláv háború borzalmai elől menekülők megdöbbentő hírt röppentettek feL Azt állítják: a volt Jugoszlávia területén az egymással szembenálló felek koncentrációs táborokat létesítettek, ahová az „etnikai tisztogatás” során elhurcolt és a háborúban fogságba esett embereket gyűjtik össze. Némelyik menekült szerint a lágerekben a második világháború haláltáboraihoz hasonló körülmények uralkodnak. A Boszniában harcoló felek kölcsönösen egymást vádolják az elkövetett kegyetlenkedésekkel és gyilkosságokkal. A Boszniai Szerb Köztársaság vezetői tegnap határozottan visszautasították azokat a horvát és muzulmán vádakat, miszerint a szerbek által ellenőrzött területeken koncentrációs táborok lennének. A köztársaság információs és honvédelmi miniszterei, Velibor Osztojics és Alexander Buha tegnapi belgrádi sajtótájékoztatójukon csupán „a mohamedán foglyoknak fenntartott börtönök” létezését ismerték el. Ellenben a koncentrációs táborok miatt nyugatról keményen támadott boszniai szerbek megvádolták a horvátokat és muzulmánokat, hogy a táborokban megöltek hatezer szerbet, további 42 ezret pedig fogva tartanak. Osztojics és Buha szerint húsz ilyen láger létezik Bosznia horvátok és muzulmánok által ellenőrzött területein, 22 pedig magában Szarajevóban működik. Saját állításaik alátámasztására, miszerint a szerbeknek semmilyen koncentrációs táboraik nincsenek, meghívták a nemzetközi humanitárius szervezetek képviselőit és a külföldi újságírókat, hogy a helyszínen győződjenek meg szavaik igazságáról. Horvát források ugyanakkor közölték: a boszniai szerbek fennhatósága alá tartozó területeken embertelen körülmények között tartanak fogva horvátokat és muzulmánokat, köztük nőket és gyermekeket is. A zágrábi rádió tegnap azt állította, hogy szerb táborokban megközelítőleg 10 ezer ember halt meg. Roy Guttman, a New Stay amerikai lap Zágrábban tartózkodó munkatársa tudósított először a koncentrációs tábo-Ma Budapesten: Panics— Mi az igazság a jugoszláviai haláltáborok körül? Véres valóság és a propaganda rokról. Ezek többsége Észak-Boszniában található, ahová a súlyos harcok miatt nem juthatnak el az ENSZ és a nemzetközi segélyszervezetek megfigyelői. Guttman szabadon engedett és Zágrábba menekült embereket interjúvolt meg. Egyikük így számolt be a fogságban átéltekről: „Omaszkában egy elhagyatott vasbánya tárnájában tartják a foglyokat. Engem és több társamat a vastárolóban őriztek több mint egy hétig. Ketrecekbe zártak bennünket, négy ketrec volt egymáson. Mindegyikbe háromszáz embert zsúfoltak össze, úgy hogy, mindenkinek ’jutott’ kb. fél négyzetméternyi terület. Vécére senkit sem engedtek, s a szenny a felső ketrecekből a rácsokon át lecsorgott az alsókba”. Guttman megjegyzi: ezek az információk másodkézből származnak. „Amíg nem voltam bent egy ilyen táborban, addig nem állíthatok semmi bizonyosat. De ha a szemükbe nézek, látom elgyötört arcukat, az hatással van rám.” A világ meglehetősen bizonytalanul reagált a jugoszláv szörnyűségekről szóló jelentésekre. Ez nem meglepetés, hiszen a balkáni háború immár áttekinthetetlen. Mindenki harcol mindenki ellen. A horvát itt még barát volt, néhány kilométerrel tovább már ellenség lesz. A valós háború mellett propaganda háború is folyik. Tehát nem lehet egykönynyen eldönteni, hogy az ellenségek egymás kegyetlenkedéseiről szóló hírei hitelesek-e, vagy csupán propaganda célokat szolgálnak. Sokkal szembetűnőbb viszont, hogy Amerika és a nemzetközi szervezetek visszakoznak. Tegnap az ENSZ-szóvivő pontosított: „Rosszul fejeztem ki magam, mikor a haláltáborokról és kivégzésekről beszéltem. Az viszont tény, hogy a foglyokat kemény körülmények között tartják”. Gregurics találkozó A muzulmán-—horvát csapatok vezetője a belgrádi Borbának azt nyilatkozta, hogy Szarajevóban a szembenálló felek egyidejűleg indítottak offenzívát. A szerbek azért, hogy elfoglalják a várost, a másik fél pedig azért, hogy áttörje az ostromgyűrűt. A muzulmán—horvát erők 8 ezer.embert fogtak harcra, a szerbek 5 ezret. Milan Panics, kis Jugoszlávia kormányfője és Fraqjo Gregurics horvát miniszterelnök előzetes hírek szerint ma Budapesten találkozik. Úgy hírlik, hogy a két állam kölcsönösen elismeri egymást és egyezséget kötnek a hadifoglyok cseréjéről, valamint a Belgrád—Zágráb autópálya megnyitásáról. Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár felkérte az európai intézményeket, s nyilván a NATO-t is, hogy nyújtsanak segítséget a Bosznia-Hercegovinában bevetett nehézfegyverek ellenőrzésében. Butrosz Gáli a levelet az EBEE-hez címezte és a másolatot a NATO-hoz juttatta el. A brit The Guardian című, lap kilátástalannak tartja, hogy a segélyszállítmányok számára ún. humanitárius folyosót létesítsenek Split kikötőváros és Szarajevó között. A150 kilométeres útszakaszon minden 10. kilométeren egy 500 főből álló zászlóaljat kellene elhelyezni, összesen 75 ezer katonát. Ehhez meg kellene teremteni a megfelelő tengeri és légi támogatást is. Az Uherské Hradiété-í AGAMA Rt. képviselője, a SERVIS TÚRNA Rt. kínálata: — új ZETOR traktorok az URI, URH és URIII termékcsaládból — különféle mezőgazdasági gépek árusítása kezdő földművesek és szövetkezetek számára is — MT 8-132, M8-050, TZ4-K14, Slavia típusú kistraktorok árusítása — VARI, UNI, MF rendszerek árusítása kertészek számára Rendkívüli ajánlat! — 11 fajta HUSQVARNA motorosfűrész, szervizt, pótláncot, lécet stb. biztosítunk — kedvező árak, eladás adóval és adó nélkül, csomagküldő szolgálattal is Érdeklődjön telefonon, prospektust 6s árjegyzéket küldünk. Címünk: SERVIS Turíia a.s. Ing. Buzgóvá Alena 044 02 Turfia nad Bodvou telefon: 0943192275, 92336, 92392 fax 0943192322 SZUM-374 Óriási botrány keletkezett az amerikai kongresszusban is, mert a külügyminiszter-helyettes a kongresszus külügyi bizottságának tett jelentésében a következőket mondta: „Tudunk a vádakról, miszerint Bosznia-Hercegovinában a szerbek haiáltáborokat tartanak fenn — de Amerika vár a független források megcáfolhatatlan ’bizonyítékaira”. Mindez egy nappal azután történt, hogy az amerikai külügyminisztérium hitelesnek minősítette a koncentrációs táborokról szóló jelentéseket. Bush, amerikai elnök szintén visszafogottan foglalt állást az ügyben. Az USA Today-nek adott interjújában a vietnami háború tapasztalataira hivatkozott, s megfontoltságra intett: „Mielőtt hozzájárulnék ahhoz, hogy amerikai katonák hosszan elhúzódó partizánharcokba bonyolódjanak, tudnom kell, mi is a valós helyzet, mi a háború célja, s mik lehetnek a beavatkozás következményei”. A demokrata párti szenátorok hevesen támadták az óvatoskodó külügyminiszter-helyettest. Tom Lantos, magyar származású honatya Nice „aggodalmára”, miszerint nincs elég bizonyíték a táborok létezéséről, a következőket válaszolta: „Az egyetlen különbség a mai és a fél évszázaddal ezelőtti események között (II. világháború, a szerk. megj.) az, hogy ma a tévé mindent azonnal közvetít. Már nem alkalmazható az a régi kifogás, hogy nem is tudjuk mi történik, nincs bizonyíték, miközben a gázkamrák teljes gőzzel működnek. Hát istenemre Nice úr, bőségesen van bizonyíték, csak a televízióját kellene bekapcsolnia. Az a baj, hogy kilencven nap múlva választások lesznek, s ez teljesen megbénítja a kormányt. Egy másik demokrata szenátor még Lantosnál is keményebben fogalmazott: „Meggyőződésem, hogy eljön az az idő, amikor mélységes szégyenkezéssel, megalázottan tekintünk majd vissza ennek a kormánynak a magatartására”. Az ENSZ is részesült a bírálatokból, amiért tehetetlen a volt Jugoszláviában folyó vérontással szemben. A világszervezet diplomatái erre úgy válaszoltak, hogy maradjunk higgadtak, s vátjuk meg az ENSZ-szankciók következményeit, hiszen ezek biztosan nem maradnak hatástalanok. A Biztonsági Tanács— amerikai sürgetésre — megtárgyalta a nagy port felvert ügyet. Augusztus 4-éről 5-ére virradó éjszaka zárt ülésén egyhangúlag határozatot fogadott-el. Ebben felszólítja a szembenálló feleket, engedjék be a nemzetközi segélyszervezetek képviselőit a fogolytáborokba, hogy azok ellenőrizhessék az ottani viszonyokat. Ez idáig egyedül a Nemzetközi Vöröskereszt „nyert betekintést” a táborok belső életébe. Eddig nyolc helyen jártak, ők azonban rendkívül óvatosan nyilatkoznak, aminek nyilvánvalóan az az oka, hogy a többi táborba is szeretnének bejutni. (pi) Két offenzíva egyszerre Tegnapra virradóra rendkívül heves harcok törtek ki Szarajevóban. Egyidejűleg minden városrészt lőttek. Szarajevót ismét éhínség fenyegeti, mert az ENSZ- erők három napra leállították a segélyszállítmányokat a repülőteret ért támadások miatt. A városban megszűnt az ivóvíz-szolgáltatás. További háromszáz amerikai katona indult Texas államból, hogy a Perzsa-öbölben folyó amerikai—kuvaiti hadgyakorlatokéin részt vegyen. Felvételünk a texasi beszállásnál készült (Telefotó: TK SR/AP) Szlovákia Dél-Amerika felé halad Öngyilkos kísérlet A Die Zeit című német hetilap azt írja, hogy Csehszlovákiának már nincs reménye a túlélésre. Szlovákia önrendelkezésének meghirdetésével a válási folyamat meggyorsult. Mellár mozgalma a többi közt azért nyerte meg a választásokat — írja a lap —, mert olyan illúziót keltett az emberekben, miszerint az önálló Szlovákia képes lesz elutasítani a prágai kormány kemény stabilizáló irányvételét, ösztönözni saját gazdaságát az állami dotációkkal és az állami vagyon privatizálását a nemzeti szempontok figyelembevételével folytatni Mindez azonban csak kísérlet, amely a nyugati közgazdászok szerint az öngyilkossággal egyenlő. Az ilyen lépés lehetetlenné tenné a külföldi tőke beáramlását, inflációs spirált eredményezne és a korona olyan leértékelésére kerülne sor, mint ahogyan az a latin-amerikai országokban történik. Úgy tűnik, írja a lap, a szlovák politikusok lassan megértik, hogy az önrendelkezés Szlovákiának okoz nagyobb károkat és ezért nem csoda, hogy ma már másképp beszélnek, mint a választások előtt. Negyvenhét évvel ezelőtt robbant Hirosimái mementó A hirosimai békeparkban tegnap 50 ezer ember gyűlt össze, hogy megemlékezzék a városra ledobott amerikai atombomba felrobbanásának 47. évfordulójáról. A város polgármestere emlékeztetett rá, hogy a robbanás 140 ezer áldozatot követelt és arra szólított fel, hogy semmisítsenek meg minden tömegpusztító fegyvert. A városban megszólaltak a harangok és 1500 fehér galamb röppent fel az égre. Az emlékünnepség során felvették az áldozatok névjegyzékébe azt a 4900 embert is, akik a bombázást túlélték ugyan, de tavaly a sugárzás következtében elhunytak. 1968 óta a sugárfertőzés következtében már 96 ezer ember halt meg. Az ünnepi beszédben hangoztatták, hogy Japán még nem tett eleget azért, hogy visszanyerje az ázsiai és csendes-óceáni államok bizalmát, amelyet az ellenük vívott háborúban vesztett el. Mint ismeretes, a ja- Dán konzervatívok nem éreznek lelkiismeret-furdalást a japán háborús bűncselekmények miatt. Sokan közülük tartanak attól, hogy a császár Kínába látogat és bocsánatot kér a japán hadsereg kegyetlenkedéseiért, amelyeket a 30-as évek óta 1945-ig Kínában elkövetett. Visszahozzák a műholdat A NASA végleg lemondott arról, hogy pályára állítja az olasz műholdat. Az Atlantis űrrepülőgép személyzete visszahozta a félig-meddig kibocsátott műholdat a fedélzetre és megtette az előkészületeket arra, hogy azt visszahozza a Földre. A művelet több mint egy óra hosszat tartott, mert a műhold már 250 méterre távolodott el az űrrepülőgéptől. Az űrhajósok sikere, hogy visszahozták a műholdat, mert ha ez nem sikerült volna, 376 millió dolláros kárt könyvelhettek volna el. OROSZORSZÁG hivatalosan is elismerte Macedónia függetlenségét és önállóságát. Az erről szóló elnöki rendeletet az orosz külügyminiszter adta át Skopjeben. Görögország sajnálatát fejezte ki afölött, hogy Oroszország elismerte Macedóniát. A külügyminisztérium szóvivője kijelentette: ez a tett nagy politikai hiba volt és megbonthatja a térség stabilitását és békéjét. Franciaországban a lakosság 56 százaléka helyesli a maastrichti szerződést és az ország csatlakozását az Európai Unióhoz. A franciák 44 százaléka ellenzi a csatlakozást. Az ellenzők 39 százaléka úgy véli, hogy a lépéssel az országot kiszolgáltatják a brüsszeli technokraták kénye-kedvének. Afganisztánban a Hekmatjárvezette fundamentalista szervezet azt követeli, hogy állítsák le a forgalmat a kabuli repülőtéren, különben minden leszálló vagy felszálló gépre tüzet nyitnak. Hekmatjár szerint a repülőteret a szervezete elleni akciókra használják. A nyilatkozatot Pakisztánban adták ki. A helyszínen közben rakétákkal lőtték a repülőteret, s a támadásnak harmincöt halálos és közel száz sebesült áldozata volt. BlISH amerikai elnök népszerűsége rohamosan csökken. Tevékenységét csak az amerikaiak 33 százaléka helyesli. Ez a legrosszabb arány, amelyet Bush hivatalba lépése óta megállapítottak. Tizenhét hónappal ezelőtt az Öböl-háború után Bush politikáját még a megkérdezettek 90 százaléka támogatta. A népszerűségi arány csökkenésében Bush megtörte Truman egykori elnök rekordját, aki 15 hónap alatt 55 pontot vesztett népszerűségéből. Oi LASZORSZAGBAN megtiltották a polgári repülőgépek átrepülését Palermo fölött. A repülési tilalom 800 méteres magasságig érvényes. Az intézkedés a közelmúltban elkövetett maffiagyilkosságoknak a következménye. A rendőrség feltételezi, hogy a maffia újabb támadásait repülőgépekkel vagy helikopterekkel hajtja végre. Valószínű, hogy megpróbálják a letartóztatott maffiózók kiszabadítását a börtönökből helikopterek segítségével. NyIZSNU NOVGOROD oroszországi városban arra készülnek, hogy belső használatra saját pénzt adnak ki, amelyet élelmiszervásárlásra lehet használni. Hasonló kísérletet tett Vád város vezetősége is,finely 50 rubeles hónokat nyomtattatott, hogy így ellensúlyozza az óriási pénzhiányt. Az eljárás törvényellenes, mert fizetőeszközt csak az orosz központi bank adhat ki. Belgiumban már több mint 400 ezer a munkanélküliek száma. Egy hónappal ezelőtt még csak a munkaképes lakosság 6,1 százaléka volt munka nélkül és ez az arány most 12,3 százalékra nőtt. A statisztikában nem szerepel az a 75 ezer személy, főleg idősebbek, akik már nagyon régen munkanélküliek és lemondtak arról, hogy állást keressenek. Chicagóban 12 ezer rendőrt golyóálló mellényekkel szerelnek fel. Az utóbbi hat hónapban ugyanis a gengszterbandákról ismert városban 83 rendőrt támadtak meg. A golyóálló mellények összesen 2,6 millió dollárba kerülnek. Viseletűk szolgálatban kötelező lesz. DéL-OSZÉTIÁBAN a grúzok és oszétek közötti harcokban mindeddig 744 személy vesztette életét, 1714-en megsebesültek és 78 ember nyomtalanul eltűnt. A harcok során Chinvaliban a lakások 80 százaléka megsemmisült és a gyárak 90 százaléka üzemképtelen. A városban csak a pékség dolgozik. A 40 lakosú területi központban ma már csak a lakosság egynegyede él. A háborús károk 40 milliárd rubelt tesznek ki. Lengyelországban bíróság elé állítják a volt állambiztonság 26 magas rangú tisztjét. A bűncselekményeket vizsgáló bizottság az államügyészségen vádat emel azok ellen is, akik 1946-ban Kielceben a zsidóellenes pogromot szervezték. A bizottság jelenleg 374 esetet vizsgál, közülük 293 a sztálinizmus idején történt. LlBANONBAN a keresztény szervezetek együttes ülésén úgy döntöttek, hogy híveik nem vesznek részt a szeptember elejére tervezett általános választásokon, amelyeket Hravi elnök kormánya írt ki. A keresztények szerint nem biztosított az országban a szólásszabadság a szíriai, iráni és izraeli csapatok jelenléte miatt.
