Szabad Újság, 1992. augusztus (2. évfolyam, 168-193. szám)
1992-08-06 / 172. szám
4 Szabad ÚJSÁG Gazdaság 1992. augusztus 6. Privatizációs tancsapda Állj, vagy licitálok! A lóvá tett járás • Elvtársiasan „titkos“ Kft. • Az árverések Réme • Haluska helyett borovicskát • Ahol a 29 ezer korona 7 millió 700 ezret ér • 70 milliós csődtömeg • Pfeffer úr a bűnvádi eljárás alatt is licitál • Fizetés helyett - lefizetés A fogyasztói árak és a létfenntartási költségek alakulása júniusban Olcsóbbak lettek az élelmiszerek Ha egy külföldi közgazdász vagy bankszakember a Rozsnyói járásban tanulmányozná a Szlovákiában zajló privatizációs folyamatot - biztos vagyok abban, hogy tapasztalatairól a világlapok címoldalán számolna be. Az immár évek óta zajló tragikomikus színjátékról szóló elemzések akár a vicclapokban vagy a rendőrségi hírrovatok fekete krónikájában is megállnák a helyüket. Mert az abszurditás keserű humora, és a demokrácia híveinek megcsalatása, hogy egy üvöltöző, gátlástalan szélhámos orránál fogva vezeti a járási privatizációs bizottságot, becsapja a kereskedőket, lóvá teszi az áruforgalmazókat, lekezelően bánik a vásárlókkal, és nagyokat röhög a markába, amikor hitelezői az áru ellenértékét, a bérleti díjat, a lokalizációs illetéket akarják behajtani rajta. Eddig még az adóhivatal is eredménytelenül „mérkőzött“ meg vele, de minden olyan üzem, vállalat, önkormányzat vesztésre áll vele szemben, aki valamilyen formában összekötötte az életét a hírhedt Főlicitátorral. Ennyi „kedvcsináló“ után hadd mutassam be a „Kárpáti Németek Karol Pfeffer Fiai és Unokái Kft.“ „mamutcéget“, amely még azzal a kuriózummal is rendelkezik, hogy tanácsadói között tudhatja a járás volt(?) titkosrendőreinek és bukott pártfunkcionáriusainak jelentős hadát. A jóeszú, szakmailag és taktikailag is képzett talpnyalók nem átallják „Vezér“-nek szólítani Nagylelkű Munkaadójukat. Annyi szent, ezen a vidéken ő a legnagyobb Kegyúr. Nem is csoda, hiszen a kisprivatizáció során eddig magánkézbe kerülő mintegy 250 üzemegységből közel százat a Pfeffer-cég vásárolt(?) meg, amiből már vagy harmincat kénytelen volt visszaszolgáltatni! Hozzáértő, felelős közgazdászok véleménye szerint legalább öt esztendőre vetette vissza a járásban beinduló és kibontakozóban lévő „üzleti életet“. Az árverések Réme olyan nekibuzdulással licitálja túl a bérleti díjakat és a vételárakat, hogy még egy dollármilliomos amerikai nagybácsi sem tudna vele lépést tartani. Például egy 7 ezerre tartott virágüzletet 500 ezerért vett bérbe. Dernőn ugyanennyiért „tette magáévá“ a 31 ezerért kínált kocsmát, ahonnan hamarosan kitették a szűrét, mert a vendéglőt „elfelejtette“ áruval feltölteni. No meg a bérleti díj kifizetésével is adós maradt. A Szoroskő-hágón lévő, eladdig a járás egyik leglátogatottabb vendéglője a „Koliba“ 2 millió 716 ezer koronás kikiáltási árát mintegy 7 millióra „értékelte fel“. Azóta csak elvétve tér be ide egyegy idegen vendég, hiszen a híres gömöri ételek (babgulyás, tejfölös krumplishaluska stb.) helyett legújabban csak „harmadosztályú“ italféleségeket kínálnak. Pfeffer úr eddigi legnagyobb dobása azonban méltán bekerülhetne a rekordok könyvébe is. Egy 29 ezer koronáért vesztegetett lakótelepi üzletecskének 7 millió 700 ezer koronára strófolta fel az árát. Az üzlet végül ugyanarra a sorsra jutott, mint a Csetneken bekebelezett cukrászda, valamint a másfél millióért „elrabolt“ élelmiszerbolt. Vissza kellett szolgáltatnia. De nemcsak ebben a járásban űzi ámokfutó kedvtelését. A Pozsonyban és Morvaországban lévő „leányvállalatai“ révén is növelte hitelezőinek számát. Az élelmiszer-raktáraknak és a különféle élelmiszergyártó üzemeknek immár csillagászati összegekkel tartozik. Az elmondottak után bárki azt hihetné, hogy Pfeffer úrnak a tyúkszemére lépnek, azaz tudomására hozzák, hogy mielőtt tovább bővítené birodalmát, illene kiegyenlíteni a felgyülemlett adósságát. De ez korántsincs így. Sőt... Néhány héttel ezelőtt az SZK Ellenőrzési Minisztériumának ellenőrei, valamint az adóhivatal és a gazdasági rendőrség összehangolt akciója során (mely Pfeffer úr rendezetlen ügyleteit volt hivatott feltárni) megállapítást nyert, hogy ez a fogalommá vált Kft. több mint 70 (hetven) millió koronával tartozik hitelezőinek, akik még egy koronát sem tudtak rajta bevasalni. „Na végre, hogy lefülelték a pasast!“ - mondhatná az olvasó. Ám a tévedésnél csak a megrökönyödése nagyobb, amikor megtudja, hogy a Főlicitátor mindmáig az árverések réme marad(hatot)t. Annak ellenére - vagy éppen azért! -, hogy hetek óta bűnvádi eljárás folyik ellene többek között többmilliós adócsalásért... Hát ki érti ezt?! Egyrészt - fizetésképtelenség, „áruellátástalanság“, adócsalás, milliós tartozások miatt - sorra vissza kell szolgáltatnia az irreális árakon bekebelezett üzleteket és létesítményeket, amelyeket képtelen fenntartani, ugyanakkor újakat vásárolhat, tovább növelve ezzel azt a csődtömeget, amivel emberek ezreit juttat lehetetlen helyzetbe. Az elmúlt héten újabb két boltra tette rá a kezét. Váralján és Rozsnyón folytatta a terjeszkedést. Az utóbbi helyen a kikiáltási ár tizenötszörösén orrolt el egy zöldségüzletet a tisztességes vállalkozók elől. Jelenleg pedig egy 35 millióra becsült élelmiszerboltra vetett szemet... Az árverésre járók körében már szállóigévé vált az alábbi párbeszéd: „No, komám, hát mégy-e az árverésre?“ „Hallod-é, az a Pfeffer is ott lesz netántán?“ „Úgy tudom, igen.“ „Akkor bizony inkább a kocsmát választom!“ A tudathasadásos helyzetre, a Pfeffer-társaság „futtatására“ nincsen érthető és elfogadható magyarázat. Persze az érthető és hihető vélemények, találgatások immár közszájon forognak. Ezek szerint az egykori demokratapárti vezérnek messze ér a keze. Pénze nincs, de - kommunista és „estébés“ ügynökei lévén-annyi mindig akad, hogy megvesztegesse, lefizesse az errefelé még mindig „Illetékes“ Elvtársurakat. Hát így halad „Roznaván“ és vidékén a privatizáció, ahol a demokrácia őrzésére és működtetésére hivatottak ama közmondásbeli kecske szerepében tetszelegnek, és hajtják uralmuk alá a káposztafejekké avanzsált választópolgárokat. KORCSMÁROS LÁSZLÓ Júniusban májushoz viszonyítva összességében enyhén emelkedtek (0,3 %-kal) az árak. Az árufajták és a szolgáltatások területén a legjelentősebb áremelkedés a közétkeztetésben (0,9 százalékos) volt tapasztalható, valamivel enyhébben (0,5 %-kal) emelkedtek a közszükségleti cikkek árai, a szolgáltatások pedig 0,3 %-kal lettek drágábbak. Ezzel szemben 0,2 %-kal olcsóbbak lettek az élelmiszerek. A közétkeztetés júniusban általánosan drágább lett, nem emelkedett viszont a cigaretta ára. A szolgáltatások közül elsősorban a művelődés, a kultúra, a szórakozás és a sport lett drágább (0,9 %-kal), de emelkedtek az árak a személyi szolgáltatások területén is (0,5 %). A közszükségleti cikkek közül júniusban főleg az egészségügyi, a piperecikkek Az EK térségében tavaly összesen 1,2 millió tonna pulykahúst termeltek, 5 százalékkal többet, mint 1990-ben - olvasható a Svét Hospodárství cseh gazdasági hetilap elemzésében. A termelést Spanyolország és Olaszország kivételével minden tagország növelte. Az egyik legnagyobb európai baromfitermelő - Spanyolország - ugyanis a pulykahúst másodrendűnek tartja. Ezzel szemben a szomszédos Portugáliában az EK-térség átlagánál nagyobb mértékben nö-Az Európai Közösség segítséget nyújt a szárazság által leginkább sújtott észak-németországi mezőgazdasági termelőknek - jelentette be Ray McSharry, az EK brüsszeli bizottságának agrárügyekért felelős tagja. Mint elmondta, a bizottság hozzájárulását adta, hogy a farmerek állattenyésztést folytassanak az öt évre a termelésből kivont területeken. Továbbra sem termelhetnek viszont növényeket azokon a területeken, amelyeket egy évre vontak ki a termelésből. Amennyiben az állatállomány pusztulása nem mérséklődik, az EK a fentieken kívül lépéseket (1,6 %-kal), továbbá a háztartási cikkek (1,3 %-kal) drágultak jelentős mértékben. Az élelmiszerek közül a tojás és a tojásból készült termékek árai csökkentek leginkább (2 %), a legnagyobb áremelés pedig a cukor, az édességek, a cukrászáruk és az italok esetében volt tapasztalható (mintegy 1 %-os). Az év elejétől júniusig (1991 decemberéhez viszonyítva) az áremelkedés elérte a 3 %-ot. A legmarkánsabb a közétkeztetés területén volt (5,9 %), a legenyhébben pedig az élelmiszerek ára emelkedett (1,4%). Ugyanakkor Csehországban az esztendő első hat hónapjában 1,9 %-kal gyorsabban emelkedtek az árak, mint Szlovákiában. Az előző év azonos időszakához viszonyítva a fogyasztói árak júniusban a CSSZSZK-ban 6,2, vélik termelését. Ugyanez mondható el Németországról és Franciaországról is. A tagországokban az egy lakosra jutó átlagos évi pulykahúsfogyasztás 3,5 kilogramm. A legnagyobb fogyasztó Franciaország: 6 kilogramm. Mintegy évi 480 ezer tonna mennyiséggel Franciaország egyúttal a legnagyobb termelő is a térségben. A második Olaszország 275 ezer tonnával és egy lakosra jutó évi 5 kilogramm fogyasztással. Nagy- Britanniában tavaly 185 ezer tonkíván tenni a piaci egyensúly fenntartására. McSharry azt sem zárta ki, hogy a szárazság sújtotta területeken élő farmerek megsegítésére a raktárakban álló gabonakészlet egy részét is felszabadítják. Ugyancsak az aszállyal összefüggő hír, hogy a svéd mezőgazdasági minisztérium számításai szerint az egyébként gabonaexportáló országnak számító Svédország a nyári aszály következtében az idén gabonabehozatalra szorul. Az évi átlagosan 1 millió tonnás exporttal szemben a gyenge terméshozamok miatt 1992- ben a svéd élelmiszeripar és állat-Csehországban 6,3, Szlovákiában 6,1 %-kal, 1991 első feléhez viszonyítva a CSSZSZK-ban 11,8, Csehországban 11,5, Szlovákiában pedig 12,5 %-kal voltak magasabbak. A fogyasztói árak átlagos évi emelkedése (az utóbbi 12 hónap átlaga az előző 12 hónaphoz viszonyítva) a CSSZSZK-ban 29,3, Csehországban 28,7, Szlovákiában 31,2 %-os volt. Az árak idei alakulásával szemben, miközben Csehországban az emelkedés gyorsabb, mint Szlovákiában, az évi értékelésnél fordított tendencia figyelhető meg, ami annak hatását tükrözi, hogy Szlovákiában az árak tavaly gyorsabban emelkedtek, mint Csehországban. Júniusban májushoz viszonyítva a létfenntartási költségek is növekedtek, mégpedig az alkalmazottak háztartása esetében 0,3 %-kal, a földművesek háztartása esetében 0,3, a nyugdíjasokéban pedig 0,1 %-kal. Az utóbbi esetben a kisebb ütemű növekedés oka az élelmiszerek árának enyhe csökkenése. Az év elejétől júniusig a létfenntartási költségek növekedése (1991 decemberéhez viszonyítva) a legnagyobb az alkalmazottak esetében 3,1 %, a földművesek esetében 2,7 %, a nyugdíjasokéban pedig 2,1 %. Csehországban minden szociális csoport létfenntartási költségei mintegy 1,9-2,6 százalékkal gyorsabban növekedtek, mint Szlovákiában. Szövetségi Statisztikai Hivatal, Cseh Statisztikai Hivatal, Szlovák Statisztikai Hivatal na pulykahúst termeltek, egy lakos fogyasztása 3,2 kilogramm volt. Németországban tavaly 1990-hez képest 7,5 százalékkal, 155 ezer tonnára növelték a pulykahústermelést, főleg a keleti országrészeknek köszönhetően. Az egy lakosra jutó fogyasztás 3,1 kilogramm volt. A belföldi termelésből nem lehet az erősödő németországi szükségleteket kielégíteni, így az elfogyasztott pulykahús 38 százalékát importálják, elsősorban Franciaországból és Hollandiából. tenyésztés előreláthatólag 2 millió tonna külföldi gabona importjára kényszerül. A jelentés szerint a svéd farmereket a kedvezőtlen időjárás miatt közel 3 milliárd koronás kár éri. A kormány mindazonáltal nem tervezi a termelők kárpótlását, így az aszály okozta károk várhatóan a magasabb élelmiszerárak formájában jelennek majd meg. Mint Hans Andersson, a jelentés egyik szerzője elmondta, a kormány a közelmúltban döntött a mezőgazdaság deregulációjáról és az agrártámogatások leépítéséről, ezért nem vállalhatja fel a bajba jutott farmerek megsegítését. Az eddigi szárazság olyan mértékű károkat okozott, hogy a búza-, zab- és olajmagtermést már a várható esőzések sem menthetik meg. (Reuter) A legnagyobb termelő és fogyasztó: Franciaország Tartja népszerűségét a pulykahús EK-segítség aszálykárosultaknak Svédország gabonaimportra kényszerül
