Szabad Újság, 1992. augusztus (2. évfolyam, 168-193. szám)

1992-08-29 / 192. szám

4 Szabad ÚJSÁG Gazdaság 1992. augusztus 29. Oroszország Talpalatnyi föld A mezőgazdasági magánüzemek működését lehetővé tevő rende­let megjelenése óta a 27 ezer oroszországi kolhoz egyötöde választotta a részvénytársasági formát, és a kolhoztagok egy töredéke vágott neki az önálló gazdálkodásnak. A többség azon­ban bizalmatlanul vár. A Süddeutsche Zeitung Valentyin Novikov példáján mutatja be, milyen mostoha körülmények között indulnak a kapitalista gazdálkodás útján az új „farmerek“. Novikov eredetileg a kolhoz gépállomásának vezetője és egy ideig a falusi szovjet elnöke volt. Most 35 évesen kezd új életet. Méghozzá zavaros időkben kell rátalálnia a „piacra való átmenet­re“, és megtalálnia a kapcsolatot a „civilizált világgal“. Ebben még saját családja sem támogatja tel­jes szívvel. A nagymama helytelenítő meg­jegyzésekkel kíséri a beszámolót, majd nyíltan a régi szép idők „rendjét“ siratja vissza. A felesé­ge is elégedetlen, a kölcsön­­könyvtári nyugodalmas munkája mellett most neki kell a terület székhelyén kereskedőkkel tár­gyalnia. Panaszkodik az üzérek­re, az útonállókra, akik megsar­colják a falusi szállítmányokat. De a ház körüli munkája sem lett kevesebb. Novikov már Jelcin 1991. decemberi rendelete előtt, az 1990-es első agrárreform-ha­­tározatok után kezdeményező volt, és minden nehézség ellenére támogatást is kapott. Földhöz, er­dőhöz és réthez az állami föld­alapból jutott. Az árakat felszabadításuk óta a helyi körülmények és a megma­radt monopolszervezetek hatá­rozzák meg. Bankhitelek csak egész rövid határidőre és horribi­lis kamatért kaphatók. Egy traktor több száz ezer rubel, egy liter tej Jaroszlavl vidékén 10 rubel. A posztszovjet káoszban eddig kevés állandó született. Ez első­sorban a privatizálásra igaz. „Pri­­vatyizacija“ helyett valamiféle „prihvativacija“ folyik, a kiejtés is bizonytalan, de a bajor lap tudósí­tója nyilvánvalóan informátorait idézi, és demoralizálóan arcátlan korrupciónak értelmezi a szót. (Bi­zonyára nem egészen alaptala­nul, de a káoszban mi különböz­tetheti meg a korrupciót a lehető­ségek gyors kihasználásától?) Majd azzal folytatja, hogy a parla­ment megint elutasította a teljes földtulajdont. A bizonytalan jogi és gazdasági alapok ellenére megkezdődött a kolhozok és a szovhozok földjei­nek elfoglalása és szétosztása. Az első félévben az önálló pa­rasztgazdaságok száma 60 ezerről 100 ezerre nőtt. De csak egy részük került a volt tagság, illetve az eddigi művelők kezébe. Gyakran földspekulációról van szó, a negatív jelző ezúttal azt jelenti, hogy például Moszkvától nem messze dácsákat építenek az egykori kolhoz- vagy szovhoz­­földeken. „A földfoglalás forradal­masítja a viszonyokat és a menta­litást, amelynek idegen az önálló­ság.“ A teljes tulajdonjog a kom­munizmust megelőző időben is késői vívmány volt, a hagyomány pedig a kollektív életmód és gaz­dálkodás. A tudósító beszámol a kerületi hatóságok működéséről is. Lenin képe alatt tárgyalnak Novikowal arról, mennyit kell beszolgáltatnia. Elnöki rendeletre hivatkozva a ter­més 25 százalékát kellene az ál­lamnak eladnia. De a dolgot egyik fél se veszi komolyan, 11 tonna tejről, 600 kilogramm húsról és 4 tonna gabonáról meg az árról kötnek szerződést. A körzetből jött hölgy nem mulaszt el meg­jegyzést tenni az „elsietett“ föld­reformról. Novikov földje a falu szélénél kezdődik, 10 kilométeres tavasz­­szal és ősszel járhatatlan határ után jutnak el a tanyára, ahol egy kunyhóban lakik Novikov alkalma­zottja, aki sovány marhák kis csordájával jelenik meg. A tanyán építőanyagok, betonalap, leírt gé­pek, kibelezett autóbuszroncs. Velük ment a helyi lap munkatár­sa a kerületi székhelyről, aki egyúttal a „farmerek“ terményei­nek értékesítésével foglalkozó boltot szervezi részvénytársasági alapon. Először egy helyiséget kell berendeznie. Tavasszal a kolhozban nagy vita volt, mert a föagronómus és a gépészek kiléptek. Magukkal vittek három nyugdíjast, akik na­gyobb földterület kivételére voltak jogosultak. Végül a szakadárok 100 hektár szanaszét fekvő föld­del, 2 traktorral, egy teherautóval, 12 tehénnel és 17 borjúval távoz­tak. A feleségek azonban tagok maradtak. A kolhoz elnökéről - aki valaha a szomszéd kolhoz párttitkára volt - a távozóknak nincs jó szavuk. Ő viszont pa­naszkodik, a távozók miatt a kol­hoz rendje megbomlott, régen elég volt a davaj, most meg győz­ködni kell a tagokat. A kilépőknek meg nincs módjuk gépeket sze­rezni. Végül egy vélemény: a „far­mer-mozgalom a demokraták csalása, olyan, mint a régi kom­munista kampányok. (VILÁGGAZDASÁG) 'fycztsrtiuc/ WARMAN INTERNATIONAL CSÚCSMINŐSÉGŰ ZAGYSZIVATTYÚK A WARMAN zagyszivattyúk — nagymértékben és közepesen abrazív és korrozív szuszpenziók, szennyeződések, részes anyagok szállítására — speciálisan kifejlesztett szivattyúk. A mai napig már 150 ezer WARMAN zagyszivattyút szereltek fel e célokra. A WARMAN szivattyúk hosszú élettartamúak; eredményesen, megbízhatóan dolgoznak min­den fent említett felhasználási területen. Hosszú élettartamuknak köszönhetően a WARMAN zagyszivattyúkkal lényegesen csökkentheti gyártási költségeit, ha a hidraulikus szállítás helyett a WARMAN-t alkalmazza: — hőerőművek és kazánházak füstgázának kéntelenítésére — szénszennyeződések és pernye szállítására — széntisztításhoz szolgáló anyagok szállítására — sóder és homok szállítására — cukorrépa szállítására — hengerdékben és öntödékben reve szállítására — vegyileg aktív anyagok szállítására A WARMAN INTERNATIONAL megjelent a csehszlovák piacon, hogy segítsen az Ön gondjain. Brnói ügyvivő irodánk címe: WARMAN INTERNATIONAL CS Lidická 81,658 50 Brno, tel.: 05/753793/217,218, fax.: 05/742241 szÚM-392 Közel az EFTA-megallapodás Ausztria profitál leginkább Leginkább Ausztria profitál az EFTA és a visegrádi hármak között létrejövő új szabadkereskedelmi megállapodásból - nyilatkozta Werner Mikulitsch, az Osztrák Szövetségi Kamara európai integrációs referatújá­­nak vezetője. Ugyanígy vélekedik Major István, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának helyettes államtitkára is, aki arról számolt be, hogy az EFTA-tárgyalások vitás kérdéseinek túlnyomó részében már megegyezés született. nak külföldi tagot telvenni, de annak nincs akadálya, hogy kereskedjék a leendő prágai terménytőzsdén, ha tiszteletben tartja a csehszlovákiai piacot védő intézkedéseket. A prágai terménytőzsde kezdetben gabonával, burgonyával, hüvelyesnövényekkel, olajnövényekkel, vetőmagvakkal és néhány szemestakarmány-fajtával fog kereskedni, tehát elsősorban nagy for­galmú terményekkel. Az előkészítő egyesület egyik tag­­szervezete, a Zemédelská informacní agentura spol. s. r. o. (Mezőgazdasági Tájékoztató Ügynökség Kft.) Burzia rendszerének felhasználásával építik fel a prágai terménytőzsde elektroni­kus hálózatát. A tőzsde megszervezé­séhez osztrák, magyar, londoni ta­pasztalatokat is felhasználnak. A leen­dő prágai terménytőzsde és a már megszervezett prágai értéktőzsde, va­lamint a pozsonyi árutőzsde között az együttműködést a csehszlovákiai tőzsdék ügyviteli bizottsága fogja koordinálni. (VG) lékkai növekedhet az építőipar teljesítmé­nye. Lengyelországban az építőipari dekon­junktúra előreláthatólag jövőre éri el mély­pontját, a többi kelet-európai országban azonban még 1994-ben is csökkenés vár­ható - véli Rogge. Nyugat-Európában - hatéves folyama­tos növekedés után - az idén körülbelül 0,7 százalékos keresletcsökkenéssel kell szá­molni a német építőipari szakember szerint. A recesszió elsősorban Hollandiát és Nagy- Britanniát sújtja. Az előbbi országban a prognózis szerint 5,7 százalékkal, az utóbbiban 4,7 százalékkal lesz kisebb a ke­reslet az építőipari tevékenységek iránt. Komoly visszaesés várható ugyanakkor, Spanyolországban, ahol a világkiállítás és az olimpia jóvoltából az építőipar az elmúlt hét évben jutott jelentős megrendelések­hez. Németországban és Portugáliában ez­zel szemben idén is növekedésre lehet számítani - igaz ennek mértéke elmarad a tavalyitól. Jövőre Nyugat-Európa egészében stabi­lizálódni fog az építőipari tevékenységek iránti kereslet. Ez a spanyol, a belga, a dán és az ír piac (sorrendben 2,2,2 és 5 száza­lékos) bővülésének lesz köszönhető, hiszen Olaszországban, Nagy-Britanniában és Hollandiában ismét (sorrendben 0, 9, 0, 5, 2, 4 százalékkal) csökkenni fog a keres­let (VWD) Az EFTA-országok Kelet-Európába irányuló exportjából Ausztria 55 szá­zalékkal részesedik, és ezzel az első helyet foglalja el. Ez az arány dinami­kus növekedés eredménye: az osztrák kivitel az adott térségbe 1990-ben 24, 1991 -ben pedig 32,7 százalékkal nőtt. Werner Mikulitsch ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy - különösen a nyersanyagok területén - hazája termelőit veszélyeztetné a keleti olcsó áruk importja, ezért egyes iparágak­nak elegendő alkalmazkodási időt kell biztosítani „a szerződés által lehetővé tett védőmechanizmusok kialakítá­sával.“ Major István szerint az Osztrák Szövetségi Kamara illetékese nem Magyarországra gondolt, amikor az olcsó áruk dömpingjét említette. Már nem létezik „szocialista veszély“, bár vannak országok, amelyek még bősé­gesen támogatják kivitelre kerülő áru­cikkeiket. Magyarországot ilyen ará­nyú panasszal eddig nem keresték meg, és az sem valószínű, hogy más országok dömpingtermékei miatt min­ket is differenciálatlan védővámokkal sújtanának. Major István szerint a Genfben fo­lyó Magyarország-EFTA tárgyalások közel vannak a befejezéshez. Két-há­­rom olyan nyitott kérdés vár még meg­tárgyalásra, mint például az állami támogatások vagy a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek kérdése. Az sem dőlt még el, hogyan fog az EFTA-megállapodásra hatni az Euró­pai Közösséggel kötött társulási szer­ződésük. Az EFTA szeretné elérni, hogy árui Magyarországon ugyanab­ban az elbánásban részesüljenek, mint az EK termékei. Ezt viszonzás­képpen mi is megkapjuk a megfelelő kedvezményeket. Az EFTA egyes tagországaival is tárgyalások folynak bilateriális mező­gazdasági egyezményekről. Ebben a témakörben osztrák részről bizo­nyos visszatáncolás tapasztalható: csupán az eddigi kedvezményeket szeretnék nyújtani a továbbiakban is. Major István úgy véli, a tárgyalá­soknak szeptember végéig le kellene zárulniuk ahhoz, hogy a szerződés jövő év elején életbe léphessen. Mivel az EFTA-tagok is belépésüket kérték az EK-ba, nincs értelme halogatni a tárgyalásokat, hiszen az eredmény csak átmeneti lesz az új feltételek életbe lépéséig. Az EFTA és Törökország közötti szerződés osztrák-török viszonylatú része októberben lép életbe, a Cseh­szlovákiával kötött szerződést az oszt­rák parlament előreláthatólag még az ősszel ratifikálni fogja. Egy 1993. janu­ár elsejétől életbe lépő megállapodás alapján pedig Izrael kereskedelempo­litikájában csökkenti az eddigi „ko­moly diszkriminációt“ Ausztriával szemben. JUHÁSZ GYÖRGY Terménytőzsde Ismét működni fog Prágában Az 1952-ben adminisztratív allami döntéssel megszüntetett európai hírű prágai terménytőzsde felújításán munkálkodik egy 23 jogi személyből álló egyesület, amelyet az idén je­gyeztek be. Az alapításhoz szükséges szövet­ségi törvényt már elfogadták, a köztár­sasági törvényt várhatóan szeptem­berben vitatják meg, és ha szintén jóváhagyták, 1993. január 1 -jétől lesz hatályos. A prágai terménytőzsdét előkészítő egyesület tagjai a bankszakmából, a kereskedelemből, a mezőgazdasági termelésből és a feldolgozóiparból ke­rültek ki. Magának a tőzsdének nem részvényesei, hanem alapító tagjai lesznek, olyan jogi vagy természetes személyek, akik tőzsdei kamarától ké­rik ezt a tagságot. Egyébként a tőzsdekereskedés céljából bármelyik termelő vagy keres­kedő előtt nyitva lesz, aki elfogadja szabályait és a tőzsdei bíróság dönté­si rendjét. Az alapítók közé nem akar-A kelet-európai építőipar strukturális átalakulása továbbra is vontatottan halad - véli a német építőipari szövetség elnökhe­lyettese. Thomas Rogge szerint például Csehszlovákiában idén az 1989. évihez képest 40 százalékkal csökken az építőipar teljesítménye. Magyarországon 26, Len­gyelországban 24 százalékos visszaesés várható. A térség építőiparának teljesítménye számos ok következtében hanyatlik, ezek közül azonban Rogge szerint kiemelkedik, hogy költségvetési nehézségek miatt mini­mális az állami beruházások szintje. A nö­vekedés lehetőségeit korlátozza továbbá a tulajdoni viszonyok tisztázatlansága, vala­mint a lakásépítések hosszú távú finanszí­rozásának megoldatlansága is. Az egyes országokban eltérően alakul­nak az építőipari tevékenység feltételei. A Cseh Köztársaságban például - nem utolsósorban a külföldi befektetéseknek kö­szönhetően - az idén 2-3 százalékos, jövő­re pedig 5 százalékos növekedés várható. Szovákiában ugyanakkor, ahol a nehézipar és a fegyvergyártás túlságosan nagy ará­nya óriási terhet jelent a gazdasági átalakí­tásban, minden bizonnyal 1992-ben és 1993-ban is folytatódik a visszaesés. A magyar építőipar számára középtávon komoly hajtóerőt jelenthet a világkiállítás. Miközben idén további 4 százalékos vissza­esésre kell számítani, jövőre már 5 száza-Építőipar Kelet-Európábán jövőre is visszaesés várható

Next

/
Thumbnails
Contents