Szabad Újság, 1992. augusztus (2. évfolyam, 168-193. szám)
1992-08-26 / 189. szám
SSsísÖi ■ Igg ■ Mai számunkban: ■■ #’*’ * * rr JOVO HETI TÉVÉMŰSOR 4-5. oldal Vagyonjegyes privatizálás — harmadik forduló Közéleti és gazdasági napilap Ma kezdődik a vagyonjegyes privatizálás első hullámának harmadik fordulója. Mint már közöltük, a sikertelen vagyonjegykönyv-tulajdonosok és befektetési privatizációs alapok szeptember 15-éig rendelhetik meg a postahivatalokban azon vállalatok (részvénytársaságok) részvényeit, amelyeknek eladására nem került sor az előző két fordulóban. A Vagyonjegyes Privatizációs Központ tájékoztatása szerint még 1369 részvénytársaság maradt „já(Folytatás a 2. oldalon) Az EK kivár A társulás idén nem várható A cseh külpolitika jelenleg azokat a feltételeket vizsgálja, amelyekhez az Európai Közösség kötheti az ideiglenes kereskedelmi megállapodás érvényességének az esetleges meghosszabbítását. Mint ismeretes, e szerződés értelmében Csehszlovákia kedvező körülmények között kereskedhet az EK-tagállamokkal. (Folytatás a 2. oldalon) Egyeztetések és egyezkedések Az önálló szlovák alkotmány elfogadása előtt Hétfőn éjszakába nyúló tanácskozást tartottak Pozsonyban az Együttélés, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, a Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt országos vezetőségeinek küldöttségei. A tanácskozás témáját a Szlovák Köztársaság alkotmánytervezete képezte, amelynek bizottsági vitái a múlt héten értek véget a Szlovák Nemzeti Tanácsban. Mivel az EPM — MKDM koalíció által beterjesztett módosító javaslatokat már a bizottságokban szinte kivétel nélkül elvetették, a parlamenti pártok vezetése szükségesnek tartotta, hogy a további politikai lépésekről tájékoztassa a parlamenten kívüli magyar pártokat, s egyeztesse velük is a képviselők magatartását az al-Csehszlovákia összehangolt lépéseket sürget Ma kezdődik a Jugoszlávia-konferencia Ma kezdődik Londonban a Jugoszlávia-konferencia. A vendéglátó John Miyor brit kormányfő a konferencia előestéjén találkozott Butrosz Gáli ENSZ-főtitkárral. Csehszlovákiát a konferencián Jozef Moravéík külügyminiszter képviseli Jozef Moravéík véleménye szerint minden európai intézmény tevékenységét Jugoszláviával kapcsolatban össze kellene hangolni. Hangsúlyozta, hogy a konfliktust politikai nyomással lokalizálni kell és megakadályozni továbbterjedését. Ezzel kapcsolatban közölte, hogy Macedóniát nem lenne szabad sokáig a nemzetközi közösséghez fűződő kapcsolatok nélkül hagyni. Arra a kérdésre, hogy Csehszlovákia elismerni készül-e Macedóniát, azt válaszolta, hogy ezt a lépést az Európai Közösséggel kell összehangolni. Csehszlovákia kész diplomáciai úton tárgyalni Görögországgal és oda hatni, hogy egyezzen bele egy kompromisszumos megoldásba Macedónia kérdésében. Moravéík szerint a jugoszláviai válság lényege abban rejlik, hogy az egyes felek nézetei az államiságról és a nemzet érvényesüléséről az államban eltérőek Jugoszláviában. Szerbia felelőssége a kialakult helyzetért jelentős, de ez nem a szerbek bűne, mondta a külügyminiszter. A nemzetközi közösség fő feladata, hogy a konfliktusban résztvevő feleket tárgyalásokra kényszerítse. Ivan Buániak, a külügyminisztérium kabinetfőnöke szerint Csehszlovákia szerepe az EBEÉ elnökeként az, hogy összehangolja a humanitárius segélynyújtást, különös tekintettel az emberi és kisebbségi jogokra. A londoni Jugoszlávia-konferencia után egy bizottságot kellene létrehozni, amely összehangolná az EBEÉ, az ENSZ, az Európai Közösség, a Nyugat-Európai Unió és esetleg a NATO Jugoszláviával kapcsolatos tevékenységét. A londoni konferencián több mint 400 küldött vesz részt. A konferencia elé teijesztett dokumentumok közül John Major a legjelentősebbnek azt a négypontos tervet tartja, amely az aláíró feleket — és ez a volt Jugoszlávia minden köztársaságának képviselője kellene, hogy legyen — arra kötelezi, hogy „civilizált módon viselkedjenek”. A terv szerint azonnal véget kell vetni a nemzetiségi tisztogatásnak a városokban és (Folytatás a 3. oldalon) kotmánytervezet plenáris vitájában, illetve a szavazás során. A részletekbe menő, olykor egymást sem kímélő vita után közös közleményt adtak ki, mely többek közt az alábbiakat tartalmazza: „A tárgyalás során a parlamenti képviselők részletesen beszámoltak az alkotmánytervezet eddigi parlamenti vitájáról. Kifejtették, hogy a további tárgyalások során ragaszkodni fognak a már benyújtott kiegészítő javaslataikban kifejtett elvekhez. A résztvevők hangsúlyozták, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek jogait meghatározó cikkelyeknek tartalmaznia kell mindazt, amit az első Csehszlovák Köztársaság alkotmányának vonatkozó rendelkezései megfogalmaztak és tartalmaznia kell a Párizsi Kartában, illetve az 1990-es koppenhágai záródokumentumban és a helsinki folyamatban elfoga(Folytatás a 2. oldalon) Tegnap megkezdődött az SZNT 4. ülése. Képünk a tanácskozás megnyitása előtt készüli (A parlamenti tanácskozásról a 2 oldalon számolunk be) (TK SR-felv.) Jeszenszky Géza előadása a kisebbségekről A polgár érdekeit kell szolgálni Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter a People’s Academy for Minorities (Népfőiskola a Kisebbségekért) nemzetközi nyári egyetemen előadást tartott a kisebbségi kérdésről. Egyebek között rámutatott: Az első világháború után, a Németország és Oroszország közötti területen a lakosság 30 százaléka került másodrangú állampolgárként nemzetiségi sorba. A Kárpát-medencében jelenleg a magyarság a lakosság 55 százalékát alkotja. A Németország és Oroszország közötti zónában 120 millió ember él. Ezek 15 százaléka nem államalkotó nemzetiség, illetve nem alkot nemzetállamot. Ha pillantást vetünk ennek a régiónak az etnikai térképére, reménytelen kísérletnek kell tekintenünk az etnikai határok megvonását. Magyarország déli szomszédságában ugyan elűzéssel és genocídiummal igyekeznek etnikailag tiszta területeket létrehozni, de ez nem jelenthet megoldást. A magyar kormány minden igyekezete arra irányul, hogy a délszláv tragédia pozitív tanulsággal szolgáljon, arra: erőszakkal nem lehet etnikailag tiszta területeket létrehozni. Külföldi példák A mai nehézségek abból adódnak, hogy Kelet—Közép-Európa nem évszázados szerves fejlődés folytán igyekezett megoldani a kisebbségi kérdést. A mai helyzetben egy sor pozitív példára hivatkozhatunk. Dél-Tirolban a 300 ezres osztrák kisebbség ügyét Ausztria és (Folytatás a 3. oldalon) Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke: Bartóki szintézist teremteni a politikában is” „A Magyarok Világszövetségének 1991 decemberében megtartott közgyűlése egyszerre mutatta azt a poklot és azt a drámát, amelyben a többszörösen széttagolt és a szétszóratásban élő magyarság vergődik. A kép félelmetes volt, de reménykeltő is, mert a közöny helyett a szenvedély beszélt, az igazságot kereső indulat, mégha sötét szavakkal fejezte is Id magát” Ezt Csoóri Sándor, a Magyarok Vtlágszövetségének elnöke nyilatkozta 1992 tavaszán. Ezek a szavak hűen tükrözik azokat a konfliktusokat, amelyek tavaly a Magarok Világszövetsége körül létrejöttek Természetesen, a Magarok III Világtalálkozójának megrendezése sem volt problémamentes ilyen tekintetben. Hiszen az örökös magar átok a széthúzás itt is jelen volt Ilyen előzmények után és körülmények között bizony nem volt könnyű feladat megrendezni a Magarok III Világtalálkozóját Csoóri Sándor diplomaúzmusa, következetes politikája, felkészültsége és magarsága azonban minden kétséget kizáróan orvosolta a gondokat Csoóri Sándorral, akit ismét megválasztottak a Magyarok Világszövetségének elnökének, a magyar szellemiség jövőjéről beszélgettem. • Elnök úr! Mit jelent Önnek a Magyarok III. Világtalálkozója? — Ötvennégy év után először találkoznak az anyaországi magyarság, a kisebbségi magyarság és a szórványmagyarság képviselői. S amit a történelem átkaként éltünk át, mostantól kezdve megfordíthatjuk. Hiszen a magyarságban az a különös, hogy rengeteg néppel, rengeteg kultúrával van kapcsolatban. Ezt a lehetőséget ki kell használnunk, s ezek a kapcsolatok gyümölcsözővé válhatnak. Nagyon jól ismerjük a szlovákokat, a románokat, a szerbeket, az ukránokat, az oroszokat, a németeket, az amerikaiakat, tehát számos népet és kultúrát, amelyek közt a magyarságnak is igen fontos szerepe lesz. S nemcsak közvetítő szerepe lenne, hanem szellemi értékeket hordozó és megtermékenyítő szerepe. • Lehet-e a magyarság európai szellemi nagyhatalom? — Természetesen. Gondoljunk például Bartókra, aki magyarként, tehát egy kis ország nagy zeneszerzőjeként, a világ legnagyobb zeneszerzői közé tartozik. Ha ő fejezte ki legjobban a magyarság szellemi képességeit, akkor a magyarságnak is jöhetnek olyan pillanatai (a történelmi hullámvölgyek után), amikor a saját képességeit ismét ki tudja bontakoztatni, és a bartóki szintézist meg fogja teremteni a politikában és a kultúrában is. « Ön szerint mi a magyarságtudat és milyen nemzettudatot kellene kialakítani ma Kelet—Közép-Európában? — Hogy mi is a magyarságtudat, azt nagyon nehéz megfogalmazni. Ugyanolyan nehéz erről beszélni, mint ha valaki azt kérdezné: mi az élet értelme? Ezek nagyon komoly és súlyos kérdések. Ha az ember kimondja ezt a kérdést, úgy tűnik, hogy a közhelyek világába tartozik. Ha azonban alaposan körbejárjuk ezt a problémakört, akkor látjuk, hogy ezek a gondok életünk minden mozzanatát érintik. Hiszen egy nemzet számára ugyanolyan fontos a saját tudata, mint az egyén számára. Ebbe természetesen beletartozik minden: milyen volt a történelme, mit őrzött meg abból eddig, mennyire ápolta stb. Nagyon sok esetben olyan dolgokat feledtetnek el az emberekkel és a nemzetekkel, amelyekre minden pillanatban emlékeznünk kellene. A magyarsággal is rengeteget feledtettek. Ha a kisebbségek életére utalok, akkor azt kell mondanom: a kisebbségekkel a magyarság történelméből olyan dolgokat feledtettek el, amelyek után már nem kellett semmit megtagadniuk... Hiszen elfelejtették. Viszont ha egy nemzetnek nincs pontos múltja, történelme, akkor telje(Folytatás a 3. oldalon)
