Szabad Újság, 1992. augusztus (2. évfolyam, 168-193. szám)
1992-08-25 / 188. szám
4 Szabad ÚJSÁG Gazdaság 1992. augusztus 25. Világgazdasági mozaik Eurest-sikerek Kelet-Európábán A francia WagonS-Lits konszern leányvállalataként a nemzetközi közellá- * tásban tevékenykedik az Eurest-csoport, melynek .németországi és osztrák vállalatai az utóbbi időben nyitottak Kelet-Európa felé. Forgalma elsősorban a volt Szovjetunió államaiban és Csehszlovákiában bővült számottevően. Az 1970-ben alapított Eurest forgalma erre az évre meghaladja a 7 milliárd francia frankot, 2500 üzemi étkezdéjében 20 ezer alkalmazót- * tat foglalkoztat. Vevőköre 392 vállalatra terjed ki, köztük a Hewlett-Packardra, a Deutsche Bankra, a Mercedesre és a Siemensre. Egyedül Németországban forgalma meghaladja a 365 millió német márkát. A német újraegyesítés után gyorsan átvette a volt NDK közétkeztető vállalatát, a Gabeget, melynek jelentős üzlethálózata volt a szovjet gázvezetéképítkezések mentén. Erre az alapra szervezte meg újabb leányvállalatát, az Eurest Camp Cateringet (ECC) Chemnlitzben. Az új cég 12 nagyépítkezésen dolgozó, közel 3500 ember közétkeztetéséről, ellátásáról gondoskodik Oroszországban, Ukrajnában és az Urálban. Az Eurest-Österreichnek 250 millió francia frankot kitevő forgalma és 800 alkalmazottja van. 1991 januárjától tevékenységét Csehszlovákiában is kiterjesztette. Második legnagyobb külföldi vállalatként 21 üzemi éttermében összesen 25 ezer adag ételt készít és tálal fel, amit az év végére 38 ezerre kíván növelni. A Csehszlovákiai terjeszkedést 60 millió frank beruházás kiséri, amit konyhák, tartózdokóhelységek modernizálására, de mindenekelőtt a higiéniai követelmények kielégítésére használnak fel. Újdonság a prágai várban nyitott bécsi kávézója. A következő három évben 30 ezer munkatárssal, napi 100 ezer ételadagos teljesítményükkel 100 millió frankos forgalmat akar elérni. A sikereken felbuzdulva az Eurest most Magyarországot, Lengyelországot, valamint Törökországot vette célba a keleteurópai régiókból, de szándékában van a terjeszkedés Skandinávia és Nagy-Britannia irányában is. A dánok a minőségre voksolnak A dán' szövetkezett vágóhidak az elkövetkező öt évben mintegy 6 milliárd dán koronát (530 millió angol fontot) terveznek beruházni azzal a céllal, hogy továbbra is érvényesíteni tudják azt a minőségi prémiumot, amire az ország sertéshús-exportja épül. „Minden eddiginél erőteljesebben fogunk kutatásokra, fejlesztésekre, új üzemekre és berendezésekre beruházni“ - mondta Ben Sloth, a Sertéstermelők és Sertésvágóhídak Szövetségének elnöke. A dán gazdák évente 15-16 millió sertést küldenek piacra, reményeik szerint a szám a közeljövőben eléri a 20 milliót. Az eladott sertéshúsból származó összes bevétel mintegy 25 milliárd dán korona, ebből 17,5 miliárd dán korona a tengerentúli exportból származik. Az évszázad eleje óta a dán szállításokat a kiváló és szabványos minőség, valamint a szállítások megbízhatósága jellemzi. A jövőben „az üzemből a vásárlók asztalára“ ellenőrzési rendszert akarják bevezetni, hogy ily módon biztosítsák a termelés bármely szintjén a legjobb minőség elérését. Az értékesítés helyén adnak garanciát arra, hogy a hús sem gyógyszer-, sem nehézfém,- sem növényvédőszer-lerakódást, vagy káros baktériumot nem tartalmaz. Ilyen célból olyan tömeges színképelemzési rendszert vezetnek be, amely a termelők számára gyors és megbízható vizsgálatot tesz lehetővé. A dán vágóhidak becslése szerint 1990-1995 között a jelenlegi 64 százalékról 73 százalékra fog emelkedni a dán termelők részesedése az EGK sertéshúspiacán. Az előrejelzések szerint az Egyesült Királyságban, ahol hagyományosan erős a dán bacon-sertések piaci részaránya, a jelenlegi 30 százalékról 28 százalékra csökken Dánia részesedése, ugyanakkor Németországban az eddigi 12 százalékról 18 százalékra emelkedik. Elődeik életszínvonalán Az orosz lakosság életszínvonala egyharmadára esett s az 1909-es szintnek felel meg - mondta nemrég Aleszandr Pocsinok, az orosz parlament adó- és költségvetési bizottságának elnöke, miközben bírálta a kormány költségvetési tervezetét. Vaszilij Barcsuk pénzügyminiszter szerint a költségvetés hiánya az év végére elérheti a 308 milliárd rubelt, ami a bruttó hazai termék 2 százalékával lesz egyenértékű. Az orosz kormány szakított az év elején meghirdetett radikális takarékossági irányvonallal, amikor májusban növelte a mezőgazdaság és az iparvállalatok támogatására fordított kiadásokat - így értékelte Gajdar miniszterelnök bejelentését a 60 milliárd rubeles májusi költségvetési hiányról a DPA német hírügynökség. Gajdar szerint a kormány augusztusban is a kiadások további növelésére kényszerülhet. Osztrák-magyar gázvezeték Az év végéig eldől, hogy az OMV osztrák olajipari cég a szlovák Slovnaft vállalat pozsonyi olajfinomítójának mekkora hányadát vásárolhatja fel. Az eladó 14,5 százalékos hányadért 12 multinacionális cég küzd ugyan egymással, a Slovnaft mégis hajlik rá, hogy akár az egészet az ÖMV-nak adja. Az üzlet esetleges magyar kihatásairól József Gábor, a Mól Rt. elnök-vezérigazgatója tájékoztatott: József Gábor elmondta, hogy a két olajtársaság együttműködési tervének részleteit nem ismeri. A Mól egyébként mindkét céggel - Slovnafttal és az ÖMV-val egyaránt - jó munkakapcsolatban van, de a vezérigazgató nem kívánt arról nyilatkozni, hogy a létrejövő üzlet ezeket a kapcsolatokat milyen irányban befolyásolhatja. Az ÖMV és a Mól közötti megállapodás értelmében gázvezetéket építenek az osztrák baumgarteni csomóponttól Magyarországig. Az ötletet az illetékes osztrák minisztérium és a magyar kormányzat egyaránt támogatja. Magyarország a földgázforrások bővítésére törekszik. A program jelenleg a tervezés, döntés-előkészítés fázisában van. Ha zöld utat kap, tanulmányterveket készítenek, beruházási verziókat dolgoznak ki. A Mól vezetője azt is elmondta: Magyarországot nem érinti az Ingoldstadt és Csehország között építendő kőolajvezeték építésének csúszása. Mint ismeretes, Németország környezetvédelmi szempontokra hivatkozva a német szakaszon nem engedélyezte a beruházást. Az új vonal kiválasztása miatt az építkezést legkorábban tavasszal kezdhetik, és valószínűleg jóval többe fog kerülni a tervezettnél. József Gábor szerint az ingoldstadti vezetékhez csatlakozás csupán a vizsgált lehetőségek egyike, Magyarországnak egyetlen olyan céggel sincs szerződése, amely kőolajvezeték építésében érdekelt. (A Világgazdaság, az MTI és a Reuter nyomán) ALITALIA Komolyodó kérő Szárnyaló komolyzene, finom nők, elegáns repülőgéptestek, reneszánsz épületek - ilyesféle elemekből áll össze az újságíróknak vetített rövidke reklámfilm, amely azt igyekszik sugallni: az Alitalia újjászületett. A szakemberek szerényebben „megkomolyodásról“ beszélnek. A több mint 80 százalékban állami tulajdonban levő légitársaság egy évtizede még valósággal nyelte a költségvetési szubvenciókat; szervezetlensége és pontatlansága, a dolgozók krónikus sztrájkhajlama a szakma állandó vicc-témája volt. Az állami támogatások már a nyolcvanas évek közepén megszűntek, sztrájkok már szinte nem fordulnak elő, a házi statisztika szerint a gépek 80 százaléka pontosan érkezik, ami nem számít rossz, eredménynek a túlzsúfolt légifolyosók és repterek korában. A kínos precizitás persze még manapság is inkább a Lufthansa vagy a Swissair sajátja, „de mi, olaszok, e hiányosságot bőven pótoljuk kreativitásunkkal“ - hangzik az apológia. Az Alitalia fejlődéstörténetében mérföldkövet jelentett az 1989-es esztendő, amikor a cég vezetését Giovanni Bisignani vette át. „A karneválnak vége“ - közölte akkor a megrökönyödött menedzserekkel, miután a 2500 fős igazgatóságot, 400 főre apasztotta, a költségeket alaposan megnyirbálta. Az Alitalia-csoport (a légitársaság és a részesedésével működő tucatnyi kisebb cég) bevétele azóta egyre nőtt, tavaly meghaladta a 4,8 milliárd dollárt, vesztesége folyamatosan csökkent. Ferruccio Pavolini, a vállalat második embere magyarázatul hozzáteszi: az 1991-es esztendőben minden nyugat-európai légitársaság sok pénzt vesztett, s bár ez sovány vigasz, az Alitalia aránylag keveset. Az idén mindenesetre nyereséget várnak. Bisignani egy ambiciózus beruházási program keretében 1992- töl 1995-ig 4 milliárd dollárt akar befektetni, ebből 3,6 milliárdot új gépek vásárlására kíván fordítani. A másik nagy beruházás a római Leonardo da Vinci repülőtér fejlesztése: az Alitalia többségi részesedésével működő Aeroporti di Roma, amelyen tavaly 17 millió utas fordult meg, 2005-re a tervek szerint már kétszeresére növeli kapacitását. „Igazán szerencsésnek mondhatjuk magunkat - mondja Giorgio Pennestri, a légikikötő főépítésze -, míg a nyugat-európai repterek többségét hely hiányában egyszerűen lehetetlen bővíteni, vagy csak úgy, mint a londoni Heathrow, ahol a tervezett új terminált csak a várostól 90 kilométerre építhetik föl, mi a Leonardo da Vinci bővítésével is jelentősen növelhetjük forgalmunkat.“ Nem elhanyagolható előny ez a küszöbön álló véres konkurenciaharcban. Az árkartellek ugyanis várhatóan Nyugat-Európában is fölbomlanak, hiszen Brüsszel a tervek szerint nemsokára utat nyit az eddiginél sokkalta szabadabb versenynek. A kicsik és gyengék ugyanúgy elhullanak, mint az elmúlt évtizedben az USA-ban - állítják a légiközlekedés szakértői. „A két tucatnyi számottevő európai társaság többsége eltűnik a színről“ - jósolja Giovanni Bisignani, a Alitalia főnöke, aki mindent megtesz azért, hogy cége a túlélők közt legyen. Melyik légitársaság kivel áll öszsze az öldöklő versenyre készülve? - Nyugat-Európában talán e kérdés izgatja most a legjobban a légiközlekedési szakembereket. Miközben hírek és álhírek tömege röppen föl, az Alitalia vezetősége csak annyit közöl: többen is szevmet vetettek rájuk, de még nem biztos, hogy valakinek is odaadják magukat. Lehet, hogy a többiekkel való barátkozásban megmaradnak azon a szinten, amire az Ibériával és az amerikai USAir-rel jutottak, vagyis, hogy bizonyos járatokra jegyet váltó utasaikat kizárólag egymásnak továbbítják. Ha például valaki Delhiből Rómán át Panamába repül (az előbbibe a spanyol, az utóbbiba az olasz légitársaság nem indít gépeket), az Alitalia olyan jegyet ad ki számára, amelynek második szakasza az Iberia járatára szól; s ha valaki Los Angelesből Budapestre utazik, és USAir-rel kezdi az utat, szinte biztos lehet benne, hogy Ferihegyen Alitalia - géppel száll le. Maga az Alitalia szeretne Budapesten landolni, vagyis megszerezni a Malév külföldiek számára fölkínált részét, a dolgok jelenlegi állása szerint legföljebb 35 százalékát. Ferruccio Pavolini úgy tudja, a magyar légitársaság privatizálásával foglalkozó bizottság már alaposan leszűkítette a lehetséges vevők körét, s komolyan mérlegeli az Alitalia ajánlatát. A Malév sem ezt az értesülést, sem azt nem hajlandó kommentálni, hogy a nemzetközi szakpletykákban Malév-kérőként szereplő légitársaságok (British Airways, Lúfthansa, Air France, KLM, USAir) közül melyek vannak még versenyben. (L. A.) ötezer rubeles bankjegy Oroszországban Rubelkonvertibilitás jövőre? A rubel konvertibilitása nem valósítható meg az év vége előtt - szögezte le Jegor Gajdar megbízott orosz miniszterelnök a moszkvai televízióban. A fejlett ipari országok által megígért 6 milliárd dolláros valutastabilizációs alap csak akkor használható fel észszerűen, ha a gazdaság teljesítménye már valamelyest stabilizálódott, márpedig erre aligha kerül sor a jövő év januárja előtt. Még ha most rögtön a kezembe nyomnák a pénzt, akkor sem tudnék élni vele, mert a rubel dollárral szembeni árfolyamának rögzítése szükségszerűen felelőtlen vállalkozásnak bizonyulna - tette hozzá a kormányfő. Ez a veszély azonban egyelőre nem fenyeget, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ugyanis megerősítette, hogy októbér előtt semmiképpen sem bocsátja Oroszország rendelkezésére a stabilizációs alaphoz szükséges összeget. Mint ismeretes, az év elején vezető orosz gazdaságpolitikusok szájából nemegyszer elhangzott az a mondat, hogy a rubel szabad átválthatósága már augusztus 1 -jére megteremthető. A jóslat azonban - mint tudjuk 7 kissé elhamarkodottnak bizonyult. Igor Ivanov parlamenti képviselő mindenesetre lehetségésnek tartja a rubel belső konvertibilitásának megteremtését 1993-ban. Az orosz gazdaság sanyarú állapotát mi sem jellemzi jobban, mint hogy a törvényhozók jóváhagyták az új 5000 rubeles bankjegy bevezetését. Jelenleg ugyanis krónikus hiány van készpénzből, különösen a szovjet utódállamokban, amelyek még használják a rubelt. Az új bankjegy érdekessége, hogy nem a jól ismert Leninportré vagy a sarló és kalapács szimbólum díszíti, hanem a Kreml képe. Az orosz jegybank nem tartja kizártnak, hogy hamarosan megjelenik a 10 000 rubeles bankjegy. Az orosz parlament elfogadta azt a törvényjavaslatot, hogy az állampolgárok ezentúl valutában is kaphatják a fizetésüket. Több mint egy éve tartó visszás helyzetnek vetett ezzel véget, korábban ugyanis hivatalosan csak elköltenie lehetett a dollárt vagy a márkát, megkeresni nem. Lényegében nem történt más, mint hogy a parlament szentesítette az eddigi gyakorlatot - állapítja meg a Reuter brit hírügynökség, A rubel az év eleje óta rohamosan gyengült, így gazdagnak számított az a lakos, akinek például dollárja volt. Az arányokat jelzi, hogy a parlament a közelmúltban emelte meg Jelcin elnök fizetését, amely ily módon eléri a havi 1500 dollárt, a minimálbér 21 -szeresét. Eközben lassan csordogálnak a külföldi hitelek Oroszországba. Legutóbb az Európai Közösség pénzügyminiszterei 205 millió dollárnyi sürgősségi hitelt hagytak jóvá Oroszország számára gyógyszerek és orvosi műszerek vásárlására. Az összeg része annak a 499 millió ECU-s (ECU = 1,37 dollár) hitelcsomagnak, amelyet a Közösség Moszkvának szán. A pénz folyósítására eddig azért nem került sor, mert az orosz hatóságok hosszú ideig nem voltak hajlandók garanciát nyújtani a kölcsönök visszafizetésére. Az amerikai kereskedelmi minisztérium három évre 500 ezer dollárnyi segélykeretet hagyott jóvá, amelyből azok a kereskedelmi és nonprofit szervezetek részesülhetnek, amelyek kereskedelmi irodát akarnak nyitni a volt Szovjetunió területén. (Reuter, AP- DJ) Elkerülhetetlen reformok Kínai aranybánya már külföldieknek is Kína aranytermelése 1992 első felében - az utóbbi három év átlagban 15 százalékos növekedése után - 18,5 százalékkal emelkedett a tavalyi megfelelő időszakhoz képest - jelentette a Zsenmin Zsipao című hivatalos kínai napilap. Az újság szerint az aranyipar már júniusban teljesítette a kormány egész éves előirányzatának 48,8 százalékát, s az iparág fő felügyelőjére hivatkozva rámutatott: az államnak enyhítenie kell a túl szigorú ellenőrzésen, a termelés bővülése tovább tart. 1992 első hat hónapjában Peking tavalyhoz képest 2 százalékkal többet, 256 millió jüant (1 dollár = 5,4 jüan) költött aranytermelesi berendezések beszerzésére, az 1991 és 1996 közötti időszak előirányzott kiadásai elérik a 8 milliárd jüant, ezért a megelőző öt évhez viszonyítva 40 százalékkal kívánják emelni az aranytermelést. Mivel kínai adatok nem állnak rendelkezésre, nyugati szakértők becsléseire támaszkodva állapítható csak meg, hogy az ázsiai birodalom évente több mint 2,5 millió uncia aranyat termel (ez a világon a legnagyobbnak számító Dél-Afrika termelésének 15 százaléka). Az iparág képviselői szerint a kínai aranyipart sem kerülhetik el a reformok. Különösen a feltárásra és a bányászatra lehetne jótékony hatással a külföldi befektetés. A kormány tervei szerint a külföldieket először alacsony hozamú bányákba engednék be, valamint Kínában hiányzó feltárási téchnológiát vennének át tőlük. A kínai aranybányászatra jelenleg a magas termelési költségek és a csekély haszon jellemző, ugyanis az iparágnak kötött áron, a piaci ár mintegy feléért kell az államnak eladnia az aranyat, míg a termeléshez szükséges más nyersanyagokat, energiát és tüzelőanyagot magas piaci áron kell beszereznie. (AP - DJ, Reuter)
