Szabad Újság, 1992. augusztus (2. évfolyam, 168-193. szám)

1992-08-25 / 188. szám

1992. augusztus 25. Külföld Szabad ÚJSÁG 3 NATO-szakértők a katonai beavatkozásról Tegnap: 1700 gránát Az Észak-atlanti Szövetség szakértői csoportja tegnap adta át Manfred Wörnemek, a NATO főtitkárának azt a jelentést, amely a jugoszláviai katonai beavatkozás különböző lehe­tőségeit tartalmazza. A jelentést ma tárgyalja meg az Észak­atlanti Tanács, amely nagyköveti szinten tanácskozik. Diplomáciai értesülések sze­rint a tanács megítéli a helyzet alakulását a volt Jugoszláviában. A tanácskozástól azonban nem várhatók konkrét intézke­dések. A NATO kivárja a Jugoszlávia-Huszajni lemondott Húszéin Huszajni, a libanoni parla­ment elnöke tegnap lemondott tisztsé­géről. Lemondásának okát abban jelölte meg, hogy a választások nem voltak ob­­jektívek és csalásokat követtek el. A vá­lasztásokat tömegesen bojkottálták a li­banoni keresztények. A választások napján, vasárnap, lövöldözésre is sor ke­rült, amely során egy kormánykatona és egy fegyveres polgári személy vesztette életét. A keresztény térségekben csak a választók 15 százaléka járult az urnák­hoz, a muzulmán területeken a részvéte­li arány 75 százalékos volt. A végered­ményekről még nem érkezett hír, de a jelek szerint a Szíria-barát Elias Hravi híveinek van nagyobb esélyük. r A Queen alkonya Bryan May, a Queen együttes gitáro­sa kizártnak tartja, hogy az együttes ma­radék három tagja a jövőben még Queen néven valaha is felléphetne vagy hanglemezt készíthetne. Az együttes neve elválaszthatatlanul kapcsolódik a tavaly novemberben elhunyt Freddie Mercury nevéhez „Mindig azt állítottuk, hogy ha valamelyikünk távozik, akkor befejez­zük Freddie nélkül nem vagyok hajlan­dó megkísérelni a Queen fenntartását" —jelentette Id Bryan May. Mercury betegségéről a Queen tagjai kilenc hónappal halála előtt szereztek tudomást De már akkor is mindnyá­jan sejtették, hogy a The Miracle és az Innuendo albumok lesznek az utolsók Amikor az utóbbi lemez felvételei foly­tak, Mercury már csak egy-két napot volt képes dolgozni hetente. Az egykori Queen gitárosa augusztusban kiadott még egy szólólemezt, amelyet Mercury emlékének ajánlott A lemez címe: A túl sok szeretet megöl Feltehetően a jövőben is kiad lemezeket, sőt, lehetsé­gesnek tartja, hogy másik két együttes­beli társával is játszani fog még de semmi esetre sem a Queen neve alatt , konferencia eredményeit. A Jugoszlá­­via-konferencia holnap, szerdán kezdő­dik Londonban. Ez idő szerint a legfőbb követelmény, hogy a segélyszállítmá­nyokat katonai erővel védjék meg. A viszonylag csendes éjszaka után tegnap reggel Szarajevóban ismét lövöl­dözés volt. A szerb és a muzulmán fegy­veresek a Holliday Inn szálló környékén vívtak ádáz harcokat. Mindkét fél a vá­rosközpont fölötti ellenőrzést akarja ki­harcolni. A belgrádi Tanjug hírügynökség sze­rint az utóbbi 24 órában Szarajevóra 1700 tüzérségi gránát hullott. A tüzérsé­gi támadásnak 20 halálos áldozata volt, köztük katonák, polgári személyek, nők és gyermekek is. Moszkvában az államcsínykísérlet évfordulóján az orosz parlament épülete előtt nagy­szabású rock-koncertet rendeztek A rendezvénynek a „Rock a barrikádokon" nevet adták Képünkön az ünneplő fiatalokat láthatjuk (Telefotó: ÉSTK/AP) Csak a Prága—Budapest tengely mentheti meg A visegrádi álom szertefoszlik A német Die Welt című napilap tegnapi számában azt írta, hogy a visegrádi hármakról szőtt álmok lassan szertefoszlanák. Ez letf volna a kelet-európai reform­­országok, Magyarország, Len­gyelország és Csehszlovákia első államközössége. Ma már senki sem beszél a tervezett kereskedelmi és vámunióról, a törvé­nyek összehangolásáról, ami az Európai Közösséghez való csatlakozás egyik fel­tétele lenne, s ez a törekvés már a kez­det kezdetén kudarcot vallott. Csehszlovákia már nem létezik, ál­lapította meg a lap. Az egyetlen valós partner Prága maradt. Klaus cseh kor­mányfő szimbolikusan Budapestre lá­togatott, hogy kollégájával, Antallal megtárgyalja a tervezett hármas­szövetség jövőjét. Az eredmény azon­ban csak egy általános politikai egyet­értés volt a NATO-hoz, az EK-hoz, a FAK-hoz és a volt Jugoszláviához fű­ződő viszonyról. Szlovákia ebből a közép-európai kö­zösségből nagy valószínűséggel kilép, mert a Magyarországgal folytatott bősi vita akadályozza a gazdasági és politikai együttműködést. A szlovák gazdaság annyira gyenge, hogy ha egyszer kereskedelmi unió ala-Zavargások Rostockban Csak tegnap reggelre sikerült megfékezni a zavargásokat az észak-németországi Rostock kikötőjében. A jobboldali radikálisok két napig garázdálkodtak a városban. A rendőrség 150 tüntetőt vett őrizetbe, 35 rendőr megsebesült, több gépkocsit felgyúj tol­tak. Az 500 jobboldali radikális és anarchista ellen 400 rendőrt vetettek be és megaka­dályozták őket abban, hogy behatoljanak abba az épületbe, ahol 220 menedékjogra váró külföldi tartózkodik. A legszomorúbb, hogy a kövekkel és gyújtópalackokkal támadó szélsőségeseket több ezer helyi lakos is támogatna. A vidéken 17 százalékos a munka­­nélküliség és éz is egyik oka az idegengyűlölet kirobbanásának. Magántelevízió Moszkvában Ted Turner amerikai médiamágnás az első füg­getlen moszkvai tévéadó létrehozására készül. A CNN hírtelevíziót is mű­ködtető Turner Broad­casting egy orosz céggel, a Moscow Independent Broadcasting Company­val (MICB) közösen ter­vezi a vállalkozást. A vál­lalkozás klasszikus filme­ket, ismeretterjesztő mű­sorokat, sport- és gyer­mekműsorokat, valamint a CNN adásait sugározná. A programok nagy részét oroszra fordítják. Egy ide­iglenes engedély alapján már május óta naponta két órán át sugároznak a 6-os csatornán CNN-mű­­sort oroszra fordított szö­veggel. (Vg) kulna ki, akkor a partnerországokkal szemben nem bírná megállni helyét a versenyben. Az ilyen unió amúgy is ér­telmetlen. Lengyelországban egyre töb­bet vitáznak arról, van-e egyáltalán ér­telme az Európai Közösség felé orientá­lódni, mint arról, hogy valósítsák-e meg a hármak közösségét. A lap befejezésül azt írja, hogy a visegrádi egyezmények szellemének megvalósítására csupán a Prága—Budapest tengely lenne képes. Andrew a legrosszabb Az Andrew nevű hurrikán vasárnap keresztülszáguldott a Bahama szigeteken és tegnap elérte Florida partjait A Baha­mákon a szélviharnak négy ember esett áldozatául és több helyütt megszakadt az áram- és telefonszolgáltatás. Floridában hozzávetőlegesen 1 millió lakos hagyta el otthonát, hogy elkerülje a hurrikánt A vihar tegnap reggel Miami közelében érte el az amerikai félszigetet, 220 kilométeres óránkénti sebességgel söpört végig a partvidéken. Helyenként a széllökések el­érték a 240 kilométeres sebességet, mi­nek következtében az óceán hullámai 3-4 méteres magasságba csaptak. Az áramki­esés 400 ezer embert érintett. Számos épület megsérült. A szakértők szerint az Andrew a hurrikánok legrosszabbika, amely ebben a században a vidéken pusz­tított. A hasonló erejű Hugo hurrikán 1989-ben több milliárdos károkat oko­zott az USA-ban. Visszapillantás a délszláv konfliktus kezdeteire Kisebbségi jogok nélkül nincs béke Mostanában nap nap után hallunk és olvasunk a délszláv válság fejleményeiről. De bizonyára kevesen emlékeznek már rá, hogyan is robbant ki ez a konfliktus — elmerülünk a gyorsan pergő események forgatagában. Az alábbiakban időrendi sorrendben foglaljuk össze a volt Jugoszláviában bekövetkezett eseményeket, nem titkolt célzattal: hogy rámutassunk, mennyire ártatlannak, sőt, pozitívnak tetsző ese­­^ mények fajulhatnak kegyetlen vérontássá._______________________^ A nemzetiségi ellentétek először az 1990-es horvátországi választások után éleződtek ki. Horvátország kikiáltotta függetlenségét. A horvátországi szerb közösség ettől megriadt és október else­jén a horvátországi Krajinában kikiál­totta függetlenségét Horvátországtól. Attól tartott, hogy — második világhá­borús tapasztalatai alapján — az elnyo­más célpontja lesz, kiűzik, esetleg bosszúhadjáratot indítanak ellene. A nemzetközi közösség akkoriban egyértelműen Jugoszlávia egysége mellett állt ki. A feszült légkörben 1991 májusában Borovo Szeloban szerb fegyveresek megöltek néhány horvát rendőrt, s a folytatódó szerb­­horvát összetűzések nyílt harcba tor­kolltak, mely egy hónap múltán átter­jedt Szlovéniára is. A volt szövetségi hadsereg a területi egység megvédése ürügyén az önállósuló tagköztársasá­gok ellen, tehát az ott élő szerbek mel­lett harcolt. Bosznia—Hercegovinában is nőtt az elégedetlenség: az ottani szerbek, látva, hogy ez a köztársaság is a függetlenség felé halad, nagy Szerbia létrehozásán kezdtek munkálkodni, hiszen csak így kerülhették el a kisebbségi sorsot. Szeptember 7-én Hágában békekon­ferencia kezdődött az Európai Közös­ség szervezésében, melyen részt vett va­lamennyi jugoszláv tagköztársaság. Ez­zel egyidőben az ENSZ fegyverszállítási embargót hirdetett Jugoszláviával szem­ben. A béketárgyalások ellenére a kraji­­nai szerb vezetés mozgósítást rendelt el, a szövetségi hadsereg segítségével novem­berben megtámadták a horvát Dubrovni­ket. A nemzetközi közösség megértette, hogy a függetlenné válás folyamatának nem lehet gátat vetni, de a horvát, szlovén és bosnyák területeken élő szerbek sorsát sem lehet figyelmet kívül hagyni. Ezért a függetlenség elismerését az EK tagálla­mai szigorúan a kisebbségi jogok betartá­sához kötötték. Ezt a kéksisakosok jelen­léte volt hivateva biztosítani. 1992. január 2-án Szarajevóban tűz­szünetet írtak alá a szerb és horvát felek. Az Európai Közösség elismerte Szlové­nia és Horvátország függetlenségét. Február 21-én az ENSZ jóváhagyta 14 ezer fős békekontingens Jugoszláviába küldését — az első UNPROFOR egysé­gek április első felében érkeztek meg. Februárban Szarajevóban megbeszé­lések kezdődtek Bosznia—Hercegovina státusáról a horvátok, muzulmánok és szerbek, valamint az EK részvételével. A szerbek elutasították a konföderációt, s kikiáltották a Boszniai Szerb Köztár­saságot — ez első lépés volt Bosznia szerbek lakta részének bekebelezése, az ún. etnikai tisztogatás felé. Egy május 30-i ENSZ-határozat a teljes kereskedelmi, légi szállítási tilal­mat léptetett érvénybe, s megtiltotta kő­olaj bevitelét is kis Jugoszláviába. Az UNPROFOR érkezésével egyidőben Szerbia megkezdte katonák Boszniába vezénylését az ottani szerbek védelmé­nek ürügyén. Megkezdődtek a harcok a szerb hadsereg, valamint a muzulmán és horvát területvédelmi egységek között. Körbezárták a bosnyák fővárost, Szara­jevót. A lakosság csaknem négy hónapig nem kaphatott segítséget, mert a szerb zárlatot csak július 2-án sikerült részle­gesen feloldani, mikor is megnyitották a főváros repülőterét, s megérkezhettek az első segélyszállítmányok. Nemrég fény derült a koncentrációs táborok létére, ahol szörnyű körülmé­nyek között tartották fogva az embereket. A táborok egy része megnyílni látszik a nemzetközi segélyszervezetek előtt. Az etnikai tisztogatás mára csaknem befejeződött Bosznia—Hercegovina te­rületén. Az ottani szerb köztársaság kép­viselői kedden átadtak az ENSZ-nek egy 20 ezer ember nevét tartalmazó listát. A rajta szereplők Boszniában élő nem szerb nemzetiségű (főként muzulmán) szemé­lyek, akiket a szerbek ENSZ-segédlettel szeretnének Horvátországba telepíteni. A világszervezet határozottan visszautasí­totta ugyan, hogy részt vegyen 20 ezer ember elüldözésében otthonaikból, ám egy ENSZ-diplomata szavaival élve, „gondolnunk kell arra is, hogy ha nem egyezünk bele az áttelepítésbe, nem tudjuk garantálni e szerencsétlen embe­rek biztonságát”. A BBC tudósítói sze­rint Boszanszki Növi településen négy hónapja még 13 ezer mohamedán élt, számuk mára 3 ezer alá csökkent. Az emberek — rettegve a szerb katonai megtorlásról — „önként” lemondanak minden vagyonukról a szerbek javára. A Nyugat-Európai Közösség várako­zó álláspontra helyezkedett. Nem mer beavatkozni a súlyos konfliktusba. McKenzie tábornok, az ottani ENSZ- erők volt parancsnoka figyelmeztetett, hogy Jugoszláviában hagyományai van­nak a gerillaháborúnak és ezért a nyuga­ti szárazföldi erők komoly veszteségeket szenvedhetnének. Tény és való: a szer­­beket a 20. században ez idáig méj senki sem tudta térdre kényszeríteni. Úgy lát­szik, a megoldást a nemzetiségeknek egymás között kell megkeresniük — semmilyen erőszakkal létrehozott béke nem lehet tartós, ha a szembenálló felek nem óhajtják őszintén a fegyvemyug­­vást. A NATO és Amerika teljes tétlen­sége azonban felbátoríthat más államo­kat is, amelyek szintén radikális megol­dásokra ragadtathatják magukat. Egy, még az előzőnél is súlyosabb válság van kialakulóban: Koszovo. Eb­bén a szerb tartományban már a 80-as években elkezdődtek a nemzetiségi vil­longások. Az albánok fegyvertelenek. A kétmilliós lakosság 90 százaléka albán, épp ezért várható, hogy Albánia segítsé­gükre siet, ha a szerbek netalán itt is vér­fürdőt rendeznének. A BBC Jugoszlá­­via-szakértője, Pártos Gábor szerint a Nyugatnak még a konfliktus kirobbaná­sa előtt lépnie kellene, amit elmulasztott mind a horvátországi, mind a boszniai szerb agresszió esetében. Pl. Eagleburger elfoglalta az amerikai külügyminiszter posztját, mi­után Baker korábbi külügyminisztert Bush választási kampányának irányításá­val bízták meg. Az új amerikai külügymi­niszter a londoni Jugoszlávia-konferen­­cia küszöbén lépett hivatalába. A konfe­rencia holnap kezdődik ugyan, de Eagle­­burger már korábban Londonba utazott, hogy előzetesen konzultálja a szilárd amerikai álláspontot. Eagleburgert Ju­­goszlávia-szakértőnek ismerik, aki ko­rábban nagykövet is volt Belgrádban. Lengyelországban tegnap reggel sztrájkba lépett az ország legnagyobb traktorgyára, az Ursus. Általában azonban a lengyelországi sztrájkhullám alábbhagy, a vasutassztrájk véget ért és Sziléziában már csak két bányában tart tovább a sztrájk. A 38 ezer rézbányász a béreme­lési ígéret hatására felvette a munkát. A DNYESZTER MENTÉN 20 ezer tanuló nem kezdi meg szeptember else­jén a tanulást. A nezmetiségi harcok kö­vetkeztében 87 iskolaépület dőlt romba, vagy rongálódott meg. Az iskolaügynek okozott károk nagyságát 2 milliárd ru­belre becsülik. M oszkvában megkezdődött a Nemzetközi Gazdasági Szövetség kong­resszusa, amely a kelet-európai államok gazdasági helyzetével foglalkozik. A ren­dezvényen 1500 szakértő vesz részt, akik az áruviszonyok alakulását, a tőkeáramlást és a munkanélküliség kérdéseit elemzik a piacgazdaságra áttérő országokban. Dusanbeban tegnap reggel meg­ölték Tádzsikisztán főáliamügyészét,' Nurullo Huvajdullajevet. Ismeretlen tet­tesek eltorlaszolták a főállamügyész gép­kocsijának útját és közvetlen közelről több géppisztolysorozattal lőtték agyon Huvajdullajevet és sofőrjét. A belügymi­nisztérium a merényletet az ellenzék számlájára hja. Bulgáriában idén 5400 katona­köteles fiatal bújt ki a katonai szolgálat alól — közölte a Duma című lap. A cikk szerint 3600 hadköteles fiatal a bevonlás elől külföldre távozott, négyszázan buj­kálnak és 1400-an lakóhelyet változtat­tak és azt nem jelentették be. A bolgár hadseregnek jelenleg 90 ezer katonája van. A lap szerint az országban egyre több fiatal tagadja meg a katonai szolgá­latot, mert tart a fizikai fenyítéstől. A hadsereget több tiszt is elhagyta, mert a szociális bizonytalanságtól tartanak. Kína És DÉDKOREA a több mint négy évtizedes hidegháború után felvette a diplomáciai kapcsolatokat. A dél-koreai külügyminiszter pekingi látogatása során kínai kollégájával együtt tegnap aláírta a nagykövetségi szinten felvett diplomáciai kapcsolatokról szóló jegyzőkönyvet. Mindkét fél úgy véli, hogy a lépés elősegíti a Koreai-félsziget és általában Ázsia stabi­litásának fenntartását. DéL-OSZÉTIÁBAN mára virradó­ra éjfélkor járt le az illegálisan tartott fegyverek leadásának határideje. A la­kosság azonban csak igen kevés fegyvert adott le, mert az emberek, főleg a falva­kon, attól félnek, hogy az ellenségeskedő fegyveresek megtámadják őket. Az UKRAJNAI Keres kikötőben, Ogyessza térségében két koleramegbete­gedést észleltek. Egy személyt, aki Ro­mániából érkezett, kolerafertőzés gyanú­jával kiutasítottak az országból AdONBASZBAN bekövetkezett bá­nyaszerencsétlenség minden áldozatát si­került a felszínre hozni. A bányalégrobba­nás során és az azt követő tűzvész követ­keztében 16 személy vesztette életét, eb­ből két bányász és 14 mentő. A bányatüzet még nem sikerült teljesen eloltani. ROMÁNIÁBAN Bukaresttől 36 ki­lométerre egy mocsaras tóban szinte sér­tetlen B-24 típusú amerikai bombázót találtak, amely a második világháború idején hajtott végre itt kényszerleszál­lást. A repülőgép kiemelése veszélyesnek tűnik, mert a törzs közvetlen közelében két fel nem robbant bomba fekszik. A repülőgép akkor sérült meg, amikor 1943-ban Románia kőolajipari központ­jai ellen indult támadásra. A lelet iránt nagy érdeklődést tanúsít a bukaresti hadtörténeti múzeum. Az amerikai kato­nai attasé egyetértett a tervvel. IVÍoLDVÁBAN, a Dnyeszter men­tén a békefenntartó vegyesbizottság fel­szólította a lakosságot, hogy ne kínálja alkoholos italokkal a békefenntartó erők katonáit, mert ez a hadsereg nemes missziójának megcsúfolásához vezethet. A hálás lakosság ugyanis gyakori meg­­vengédeléssel hálálja meg a katonáknak, hogy meghozták számukra a békét.

Next

/
Thumbnails
Contents