Szabad Újság, 1992. augusztus (2. évfolyam, 168-193. szám)
1992-08-22 / 186. szám
/ 1992. augusztus 22. Gazdaság Szabad ÚJSÁG 5 Német elektronikai vállalatok Vége a konjunktúrának A német újraegyesítés, az ország belső piacának bővülése lehetővé tette, hogy a német elektronikai ipar, a külföldi dekonjunktúra mellett is tavaly reálértékben 5,6 százalékos növekedést érhessen el. Ez azonban szinte kizárólag a nyugatnémet vállalatokat érintette, hiszen a volt NDK elektronikai vállalatainak termelése a korábbi évek töredékére esett vissza. Az idei év hátralevő részére és jövőre mindkét irányzatban fordulatot jósol a német elektromos és elektronikai vállalatok szövetsége (ZWI). A visszafogottabb belsőpiaci növekedést most a külföldi kereslet fokozatos élénkülése fogja kísérni, másrészt várhatóan megindul a keletnémet elektronikai ipar lassú növekedése is - olvasható a German Brief című kiadványban. Fordulópont A többi iparághoz hasonlóan a német elektronikai iparban az ország újraegyesítése nyomán kibontakozott fellendülés ellensúlyozta a külföldi piacokon uralkodó recessziót. Idén és jövőre azonban az előrejelzések szerint megfordul a helyzet. A német elektronikai termékek iránti külföldi kereslet tavaly reálértékben 2,7 százalékkal esett, miközben a belföldi rendelésállomány 6,1 százalékkal nőtt az előző évihez képest. Japán vezet A német elektronikai vállalatok legnagyobb piaca az Európai Közösség. Ezen belül az első helyen Franciaország áll, ahova a német elektronikai exportnak közel 12 százaléka irányul. A második helyen Olaszország áll, 9,8 százalékkal. A német piacra ugyanakkor a legnagyobb arányban Japán és az Egyesült Államok szállít elektronikai termékeket. Az előbbi részesedése 16,7 százalék az iparág teljes importjából, az utóbbié 13,2 százalék. A növekedés nagy része tavaly a távközlési berendezések gyártásából származott, főként a keletnémet tartományok távközlésének korszerűsítési igénye következtében. Ez a szektor több mint 23 százalékkal bővült, és az iparág teljes 5,6 százalékos növekedésének közel felét adta. A keletnémet kereslet adott lökést a számítástechnikai cikkek gyártásának is, amely 1991 -ben 8 százalékkal nőtt. Idén a ZWI prognózisa szerint Lengyelország és a volt szocialista országok Bővülő export összesen 550 millió dollár értékű árut exportált Lengyelország a volt szocialista országokba az év első öt hónapjában. Az export értéke ebben a relációban a múlt év azonos időszakához képest 20 százalékkal növekedett - közölték a Rzeczpospolita munkatársával a külgazdasági minisztériumban. Az európai volt szocialista országokkal (szovjet utódállamok, Bulgária, Csehszlovákia, Magyarország, Románia és a volt Jugoszlávia) és a Kínával kapcsolatos statisztikai adatok azonban nem teljesek, mivel nem tartalmazzák a barterüzletek keretében szállított áruk értékét (a barterüzletek főleg a szovjet utódállamokkal folytatott kereskedelemben játszanak fontos szerepet). A volt Jugoszlávia és Kína kivételével valamennyi ország esetében növekedett az exportbevétel. A legdinamikusabb fejlődés a „visegrádi hármak" csoportján belül tapasztalható. A Magyarországra irányuló export 50,6 százalékkal, a Csehszlovákiába irányuló kivitel pedig 36,2 százalékkal növekedett. A kivitel és a behozatal egyensúlyban maradt, az import értéke (570 millió dollár) mindössze 20 millióval haladta meg az exportét. A lengyel termékek első számú importőrei a szovjet utódállamok. A sorrend a továbbiakban így alakul: Csehszlovákia, Magyarország, a volt Jugoszlávia, Románia és Kína. Bulgária az utolsó helyre szorult. A lengyel kivitelen belül növekszik a magánszektor részesedése: a tavalyi 17 százalékról idén 20 százalékra emelkedett. Előzetes becslések szerint a volt szocialista tagországokkal folytatott kereskedelem volumene 1992-ben nagyjából a tavalyi szinten marad. Az éves kivitel értéke 2-2,2 milliárd dollár lesz, míg a behozatalé 2,5-2,8 milliárd dollár. (Vg) Rendőrségi vizsgálat Bécsben — Hét magyar cég az osztrák bankbotrányban Mélyponton a termelés Miközben a volt NDK gazdaságának korszerűsítése komoly pótlólagos keresletet jelentett a nyugatnémet elektronikai vállalatok számára, vállalatainak termelése tavaly a harmadik negyedévben 60 százaléka volt az 1990-es év azonos időszakában regisztrált szintnek. Az iparágban alkalmazottak száma a tavaly januártól decemberig tartó időszakban 242 ezerről 153 ezerre zsugorodott a volt A decembertől februárig terjedő időszakban a külföldi megrendelések nominálértéke 5,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, a belföldi kereslet ugyanakkor 0,7 százalékkal maradt el a tavalyitól. Másfelől reálértékben a vizsgált időszakban stagnált a kereslet. A ZWI, amely a külföldi piacok élénküléséből indul ki, ennek ellenére körülbelül 3 százalékos növekedést jósol. a két szektor együttes növekedése legfeljebb 8-10 százalék lesz. Jelentős volt a növekedés - 8,9 százalék - a háztartásigép-gyártásban is, a szórakoztatóelektronikai cikkeknél azonban 6 százalékos volt a visszaesés. Ennek oka az, hogy a labdarúgó világbajnokság hatására már 1990-ben jelentősen - 11 százalékkal - megugrott a kereslet és nagyjából már akkor telítődött a keletnémet piac is. Idén ugyanakkor a háztartásigép-gyártásban is legfeljebb 2 százalékos növekedéssel számol a ZWI. A távközlés „húzószerepének“ tudható be, hogy az alkatrészgyártásban az úgynevezett aktív alkatrészek - integrált áramkörök, félvezető-alkatrészek, képcsövek - termelése bővült a legnagyobb mértékben - 6,6 százalékkal. Idén viszont e termékek gyártása várhatóan 1 százalékra esik vissza. NDK területén. A legfrissebb forgalmi adatok ugyanakkor arra utalnak, hogy a keletnémet vállalatok elérkeztek a termelés-visszaesés mélypontjához. A tavalyi negyedik negyedévben az előző évi 42 százalékánál stabilizálódott a termelés szintje. Az 1990-es szintet azonban a legkorábban várhatóan csak az évtized közepén érik el az „új" tartományok elektronikai vállalatai(Világgazdaság) Orosz privatizálás Részben ingyenes tőkeosztogatás Az Erste österreichische Sparkasse pénzintézet belső ügye, mennyit és miért vesztett a magyar cégek bécsi tőzsdei bevezetésén - mondotta az MTI-nek Pacsi Zoltán, az Állami Értékpapír-felügyelet vezetője arra a bécsi keltezésű hírre reagálva, hogy az osztrák gazdasági rendőrség csalás gyanúja miatt vizsgálatot folytat a bécsi banknál hét magyar cég részvényeinek ausztriai bevezetésével kapcsolatban. A Budapesti Értéktőzsde a Világgazdaságtól értesült a részletekről, ezért a történteket nem kommentálhatta. A bécsi Der Standard címlapon foglalkozott az Erste österreichische Sparkasse több hónapja folyó rendőrségi vizsgálatának részleteivel, az ügy egyik gyanúsítottjával, Michael Lielacherrel, a pénzintézet vezető beosztású alkalmazottjával. Az osztrák pénzintézet elismerte, hogy körülbelül 250 millió schilling vesztesége származik a magyarországi hét cég részvényeinek forgalmazásából, vezetőinek azonban nincs tudomása arról, hogy Michael Lielachernek bármilyen személyes érdekeltsége lett volna az ügyletben. Az osztrák államügyészség még áprilisban - ismeretlen tettes elleni feljelenté!} alapján - kérte a rendőrséget a nyomozás lefolytatására. 1990- től ugyanis a fenti osztrák pénzintézet hét magyarországi cég részvényeit vezette be a bécsi tőzsdére, amelyek közül több már a bevezetéskor zavaros pénzügyi helyzetben volt. Annak ellenére, hogy a papírokra kötés egyáltalán nem volt - feltehetőleg jutalék fejében -, a bank továbbra is forgalmazta a papírokat, sót, újabbak bevezetését végezte el. A hét cég a következő: Skála Coop, Győri Textilművek, Martfű, Főnix, Budaflax, Gardénia, Müszi. A fenti magyarországi vállalatok közül meg nem erősített értesülések szerint időközben három cég lett Holler Iván vállalkozó tulajdona: a Győri Textil, a Főnix és a Gardénia. A bank szerint Lielacher, aki jelenleg a pénzintézet vezetőségének elnöke, 1990-ben a cég értékpapírrészlegének vezetőjeként egy másik ban-A tömegeket tulajdonossá kell tenni, hogy a reformok megvalósulásához szükséges mentalitásbeli változáshoz meglegyen a szükséges ösztönzés - írja Oleg Bogomolov akadémikus az eddigi sikertelenség okait és a tervezett tulajdonreformot ismertető cikkében. Az eddigi bérrendszer azonban nem tette lehetővé, hogy a magánosoknál annyi megtakarítás gyűljön össze, amennyi a meglévő tőkeállomány megvásárlásához szükséges volna. A reform szempontjából szükséges gyors privatizálást ezért csak - legalább is részben - ingyenes tőkeosztogatással lehet elérni. Oroszországban és néhány más volt szovjet köztársaságban a közös tulajdonból való részesedésük 30—40 százalékának megfelelő összegű rubelre szóló utalványt osztanának szét a felnőtt lakosoknak - írja a Frankfurter Allgemeine Zeitungban Oleg Bogomolov. Az ősszel kezdődő orosz privatizálási folyamatot részletesen ismerteti a The Economist. Ami a kínálatot illeti, az 1000 főnél több dolgozót foglalkoztató cégek - kivéve a közüzemeket és néhány nagy hadiipari vállalatot - élére vállalatvezetőkből, munkásokból, a helyi privatizálási hivatal és az ágazati minisztérium (az eddigi állami felügyelő szerv) képviselőiből álló igazgatótanácsot állítanának. A vállalatok feldarabolását bátorítják már a privatizálás előtt. A központ beleegyezése nélkül is önállóvá válhat az a részleg, amelyik erre vállalkozik. A privatizálásnak két módja közül lehet választani, az egyiknél a vállalati kon keresztül jutott az üzlethez, s ma még nem bizonyítottan, valószínűleg jutalékhoz is. Kérdés, hogy a vizsgálat befejeződéséig még hány hazai cég kerül pénzügyileg a csőd állapotába, annak ellenére, hogy a bécsi tőzsdei forgalom segítségével gyakorlatilag bárki megvásárolhatott bármilyen alacsony vagy éppen magas áron bármekkora részvénycsomagot. A történtekben érdekelt Gardénia Csipkefüggönygyár 1991 februárjában alakult részvénytársasággá. Alaptőkéje 950 millió forint. A részvények 94 százaléka külföldi befektetőké, közülük legnagyobb az osztrák General Investment Trade Co. Limited nevű cég. A többi részvény önkormányzati és dolgozói tulajdon. Mint Pólyák Zoltánná, a részvénytársaság elnöke elmondta, nem ők a részvénytulajdonosok, ezért nem tudják, mi történt a részvényeikkel, de arról nincs tudomásuk, hogy a jelentősebb mennyiségben eladták volna őket a bécsi tőzsdén. Jó hírük megőrzéséhez egyébként azt tartják a legfontosabbtőkét szétosztják részben az alkalmazottak, részben (a még nem létező) hivatásos befektetők, részben a nagyközönség körében. A másik esetben az alkalmazottak megvehetik a vállalat ellenőrzésének jogát. Az első megoldásnál a vállalati tőke 25 százaléka szavazati jog nélküli részvény formájában az alkalmazottaké lesz. Ugyanők még 10 százalékot vásárolhatnak utalványért és 30 százalékot kedvezményes áron készpénzért. A vezetők 5 százalékot vásárolhatnak. Az ellenőrző 50 százalékot egy tömbben egy befektető vagy valamely konzorcium veheti meg árverésen, illetve tenderen. Ily módon gondoskodnak igazi ellenőrzést gyakorló tulajdonosról. Ezt szolgálja az is, hogy az utalványtulajdonosok nyílt végű befektetési alapoknak adhatják el őket. (Ilyen alapok még nincsenek.) Végül 10 százalékot a közönségnek adnak el árverésen. Itt utalvánnyal lehet fizetni. A kormány azt gondolja, ez lesz az elterjedtebb módszer. A munkások és a vállalatvezetők' nyomására engedélyezték a másik módszert, amely szerint az alkalmazottak kétharmadának támogatása esetén azok ellenőrző többséget vásárolhatnak a vállalat részvényeiből. Ez esetben a részvény árát a privatizálási hivatal állapítja meg. Az alkalmazottak 51 százalékos részvénytöbbségük felét utalvánnyal fizethetik meg. A fennmaradó 10 százalék ismét a nagyközönségi utalvány, 39 százalék pedig készpénz ellenében, az ár árverésen alakul ki. A hatóságok szerint az utalvány és a készpénz párhuzamos használata a gyorsaság és a hatékonyság szempontjának együttes érvényesülését nak, hogy jól működjön a cég, és mivel véleményük szerint megfelelően is dolgoznak, nem értik, mitől alacsony részvényeik árfolyama. Zákány Lajos, a martfűi Első Magyar Szövetkezeti Sörgyár Rt. főkönyvelője nem kívánt kommentárt fűzni a történtekhez, azt azonban szükségesnek vélte megemlíteni, hogy a Sörgyár semmiféle felelősséget nem vállal az üggyel kapcsolatban, mert a tőzsdei bevezetést az Erste Österreichische Sparkasse egyedül végezte. A részvénytársaság alaptőkéje egyébként 1 milliárd 71 millió forint. A részvények valamivel több mint 70 százaléka az österreichische Brau AG tulajdona, 15 százalék belföldi cégeké, a maradék pedig külföldi befektetőké. A cég nem tud arról, hogy az utóbbi időben nagyobb mértékű részvényeladás történt volna. A Skála Coop részvényéből sem adtak el nagyobb mennyiséget mostanában - mondta Németh Károly befektetési igazgató, aki nem árulta el, kik a cég részvényesei. Azt nem kívánták nyilvánosságra hozni, tulajdonosváltás történt-e. A Skála Coop Rt. egyébként csak szenvedő alanya a tranzakciónak, egyelőre még nem tudja, hogyan fog reagálni. Fer-V. E.-V. M. G. szolgálja. Az akció sikere a helyi hatóságok hozzáállásától is függ, ezért a bevétel 65 százaléka az övék. Ezért is kell a készpénzbevétel. A kuponok visszakerülnek az államhoz. A brit lap két hátrányt lát. Az egyik, hogy a forgatható utalvány pénzkibocsátást jelent, a másik, hogy a módszerből következtethető készpénzszükséglethez nincs elég megtakarítás. Érdekes módon a lap nem látja a két nehézség egymást gyöngítő hatását. Arról nem is szólva, hogy az állam az utalvány-vásárlóerővel szemben „árulapot" is teremt részvénykibocsátás formájában. Az eladhatóság ténye önmagában nem növeli a pénzmennyiséget, csak a forgássebességet, amennyiben a megtakarítást fogyasztásra használják. Kérdés, van-e kapacitásfelesleg a fogyasztási cikkeket termelő ágazatokban, nő-e a mezőgazdasági termelés a reform nyomán. Ettől függ, lesz-e részleges inflációs hatása a végső soron csak részvényre fordítható kuponok eladhatóságának. KOZMA GÉZA „Szovjet“ atomerőművek Atomsegély A francia kormány számításai szerint, ha nem teszik meg a szükséges óvintézkedéseket, teljesen bizonyos, hogy a következő 15 évben atomerőmúvi baleset következik be a volt Szovjetunió területén. A katasztrófát elhárítandó a Hetek múlt heti csúcsértekezletükön 700 millió dolláros gyorssegélyprogramról tárgyaltak, ám a záróközleményben az USA és Japán ellenállása miatt ez az összeg már nem, csak a szándék szerepel. Japán kevéssé érdekelt az ügyben, az USA pedig úgy ítélte meg, az amerikai atomipar jobb esélyekkel indul, ha kétoldalú szerződéseket köthet. A pénzt az atomerőmüvek biztonsági rendszerének javítására, a személyzet továbbképzésére kívánnák fordítani. Ez a rövid távú program a legveszélyesebbnek tartott 16 „Csernobil-típusú“, azaz vízhűtéses grafitmoderátoros (RBMK) - ebből 2 litvániai (Ignalina 1-2), 3 ukrajnai (Csernobil 1-3) és 11 oroszországi (Kurszk 1-3), Leningrád-Szosznovij Bor 1-4, Szmolenszk 1-3), valamint a tizenkét WER 230 típusú (ebből 4 oroszországi, 2 örményországi, 4 bulgáriai és 2 szlovákiai) - erömúvi blokk átmeneti, de megnövelt biztonságú életben tartására irányulna. A többi típus elvben nem igényel azonnali beavatkozást. Azok ugyanis megfelelő vagy legalábbis könnyen korszerűsíthető, egymástól függetlenül működő párhuzamos biztonsági rendszerekkel, tűzoltási megoldásokkal rendelkeznek. Ilyen a WER 213 típusú, 440 megawattos négy paksi blokk is, amely például kedvező értékelést kapott a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség tavalyi látogatásakor. Ha viszont már nemcsak az RBMK-kat és a WER 230-asokat, hanem a többi WER típusú atomreaktort is- a volt Szovjetunióban 39 ilyen van, Bulgáriában 2, Csehszlovákiában 6, Magyarországon 4 - minden részletükben a nyugati biztonsági követelményekhez igazítanák, vagy esetleg leállítanák és mással, például gázturbinás erőmüvekkel pótolnák energiatermelésüket, akkor a szakértők igen tág határok közötti becslése szerint 5-20 milliárd, sőt akár 50 milliárd dollárra lenne szükség. Ez utóbbiak korszerűsítése vagy helyettesítése így inkább üzleti kérdés, amihez a Hetek - Kohl kancellár javaslata ellenére - nem nyújtanak közvetlen segítséget. A záróközlemény a „Nemzetek közösségét“ szólítja fel, hogy járuljon hozzá egy nemzetközi pénzügyi alap feltöltéséhez. Moszkva szerint egyébként a nyugati cégek által az orosz erőmüvek biztonságáról készített kritikai elemzések amúgy is fenntartással kezelendők, mivel ugyanők versengenek e létesítmények felújításáért. Még a Hetek gyorssegélyprogramját is ellenérzésekkel fogadták: a Financial Times szerint az orosz atomenergia-minisztérium- ez a szovjet atomlobby új otthona - ellenezné, hogy a segélyek nyújtásának feltétele az RBMK és a WER 230 típusok záros határidőn belüli leállítása legyen. Ilyen körülmények között figyelemre méltó, hogy a Leningrád melletti Szosznovij Bor RBMK- rendszerú atomerőmüvében - a nagy riadalmat okozó március 24-i üzemzavar elhárításának befejeztével - épp a múlt héten állították ismét üzembe az 1000 megawattos hármas számú blokkot. (V. G.)
