Szabad Újság, 1992. augusztus (2. évfolyam, 168-193. szám)
1992-08-21 / 185. szám
II földmérés 1992. AUGUSZTUS 21. AGROKOMPLEX '92 <> A mezőgazdaság válsága nem tarthat örökké, s mint a Nyitrára látogatók jelentős szánta jelzi, ebben hisznek a gazdák is. A jövő a digitális műszereké, a fejlett technikáé, a hatékony vegyszereké. De mégis kissé lassul a tempó, az előrelépés üteme, amint a tetszetős csomagolások mögé rejtett valóságot fürkésszük. A mező* gazdaságban többszörösen érvényes a régi igazság, hogy „Kétszer mérj, egyszer vágj!“ KÖRNYEZETI* MELÓ ROVARIRTÓ SZEREI Fejlett növénynemesítö- és szaporító cégek óriási mennyiségű energiát és pénzt emésztő biológiai védelmi programokkal foglalkoznak. De türelmetlenségünk, az azonnali és „kézzelfogható" eredmények hiánya kissé lépéshátrányba kényszeríti őket a „hatásos" kémiai megoldásokkal szemben. A kiállítás pavilonjai, kiállítóterei közt járva a különböző irtószerek új generációját találhattuk minden elképzelhető csomagolásban és halmazállapotban. A laikus látogató alig képes eligazodni a rengeteg vegyszergyártó cég közt. A Hoechst, a Ciba-Geigy, a Roussel Uclaf, a Spolana mellett, hogy csak a legismertebbeket említsem, egy sor alig ismert gyártó is bemutatta portékáját. Sokszor már irtózunk használatuktól, mert esetleg ismeretlenek számunkra, vagy elvetjük őket az emberi szervezetre kifejtett, abszolút értékekben pillanatnyilag ki sem fejezhető hatásuk miatt. Emlékezzünk csak a nem is oly régen betiltásra kerülő DDT vagy a Lindán hatóanyagokat tartalmazó szerek „csodálatos" karrierjére. Természetesen nem állhatunk meg a fejlődés útján. De nem lelkesedem túlságosan a „nyugati" csodaszerekért, s főleg nem azok gyártásának lehetőségéért. Ennek hátterében, kár is tagadni, mindig ott lappang a többékevésbé visszafordíthatatlan környezetszennyezés lehetősége. Viszont tény, hogy alig-alig szentelünk figyelmet a hatékony szerek, legyen az egyszerű műtrágya vagy veszélyes rágcsálóirtó alkalmazásának feltételeire. Félreértés ne essék, nem kívánom a pokolba az egész vegyipart! Csupán ésszerű keretek közé kellene szorítani, akár mennyiség, akár minőség tekintetében a vegyszerek felhasználását. Természetesen senki sem kívánhatja, hogy a gazdát és családját elűzzék az istállólegyek hadai, amennyiben a portáján nagyobb mennyiségű állatot kíván nevelni. Minden ilyen kétségre, felmerült problémára választ kívánnak adni a már említett cégek. Megoldásként kínálják az irtószerek új generációját, a környezetbarát alkalmazási formákat, a sokat ígérő rendkívül rövid élelmezés-egészségügyi várakozási idejű szereket. Figyelmet érdemel a Roussel Uclaf cég által gyártott K-Othrine fantázianevű légy- és egyéb rovarirtószer alkalmazásának széles skálája. A szert trágyára permetezve, felületkezelő anyagokba keverve alkalmazhatjuk a mezőgazdasági termelésben. Az épületek szanálása idején ajánlatos mészbe, esetleg festékbe keverni, s ezáltal lényegesen csökkenthető a kellemetlen rovarok jelenléte. Különösen hatásos a külső paraziták utódaival szemben. A kezelt felületek hatékony védelmet nyújtanak hat héttől három hónapig terjedő időszakban. Biológiai hatékonysága többszöröse az eddig ismert rovarirtó szereknek. Hatóanyaga a Delta-Methrine, amely különösen a rovarokra és a halakra nézve veszélyes. Figyelmet érdemel továbbá a különböző rovarcsapdákat bemutató Bábolnai Környezetbiológiai Központ. A szereken kívül rendkívül hasznos környezetbiológiai, egészségügyi ismereteket nyújt szervizszolgáltatása révén. A rejtett életmódú rovarok eredményes irtására ajánlják a Safrotín-B márkajelzésű, az ismert Sandoz cég által fejlesztett terméket. A Safrotín-B különböző formában kerül a kereskedelembe, felhasználási területe elsősorban a lakások raktárépületek, élelmiszer-ipari üzemek, járművek, kórházak, éttermek, üzletek és szállodák védelme. Hatóanyaga a szerves foszforsavészterek közé tartozó új vegyület, a propetamfosz. Hatékony csótányok, százlábúak, poloskák, fáraóhangyák és fülbemászók ellen. Fontos információ lehet, hogy bőrizgató hatása nincs. A komoly problémákat okozó rágcsálók etológiái ismeretanyagát alkalmazták a bábolnaiak a Rodentox-BB rágcsálóirtó szer fejlesztésénél. Hatékonyságára utalhat, hogy a készítményt már Franciaországban, az USA-ban, Németországban, Angliában, Svájcban és a skandináv országokban is bejegyezték. SuSSS AGROSTROJasJICIN MEZŐGÉPEK KAVALKÁDJA Ez alól nem kivétel a zoboralji bemutató sem. Elképzelhetetlen a hétköznapja akár egyetlen gazdának is ilyen vagy olyan mezőgép, kistraktor, vagy akár csak egy egyszerű terménydaráló nélkül. Az Agrokomplex területén szinte minden igényt kielégítő, külföldi és hazai kistraktorok, nehéz erőgépek, kiegészítő gépsorok tarka sokaságával ismerkedhetett minden látogató. A hazai gyártók is kitettek magukért, kínálatuk szinte ugyanolyan bő volt, mint a külföldi konkurens cégeké. A kistraktorok kategóriájában figyelemre méltónak találtuk a meglepően egységes UNI rendszert. Az Agrostroj Jiőín Részvénytársaság fejlesztésében két ügyes kistraktort, a kétütemű MT7-032 és a négyütemű, 5 Watt teljesítményű motorral felszerelt MT7-055 típusokat mutatta be. A képen látható adapterek mellett egy sor egyéb felszerelés, tartozék teszi vonzóvá az említett kistraktorok használatát. Mint a gyártó cég képviselői elmondták, jelenleg 28 különböző adaptert gyártanak, s egy sor továbbit fejlesztenek. Vitathatatlan előnyei közé sorolhatjuk kis méreteit, egyszerű kezelhetőségét, a mozgékonyságát, s nem utolsósorban még az árát is. A nevezett kistraktor a hozzá tartozó utánfutóval együtt az I. osztályú utakat kivéve, közúti közlekedésre alkalmas. A látogatók óriási érdeklődése arra enged következtetni, hogy kiegészítő adaptereivel egyhamar az alakuló gazdaporták mindennapos gépeivé válnak. A charta lényegét illetően azt mondhatjuk, hogy alapelvei a talajt behatárolt természeti értékként fogják fel, s a mező- és erdőgazdaság, a településpolitika, a mély- és magasépítészet terén a megfelelő használatokhoz alkalmazandó eljárásokat (állományfelmérés, tudományos kutatás, tudományközi együtmúködés, oktatás és információ), valamint a kormányok és a helyi hatóságok felelősségét egyaránt tartalmazza. A charta, sajnos még mindig időszerű, sót aktuálisabb, mint 1972-ben volt, mert a környezeti problémák ipari társadalmunk hallatlan fejlődése miatt súlyosabbak, mint akkoriban voltak. Gyakran esett szó a vízről, levegőről, mezőgazdaságról, de ritkábban a talajról. Egyebek között azért, mert a talaj fogalma nehezen meghatározható. Az egyszerű halandó számára a talaj olyan felület, amelyet beépítenek, bevetnek, körülkerítenek, kiásnak, vagyis nem más, mint az emberi tevékenység színhelye. A szakember számára jóval bonyolultabb ez a fogalom, mert ez az erőforrás komplex környezetben működik, s állandó természetes és mesterséges változásoknak van alávetve. A közelmúltig a talajt viszonylag jó egyensúlyban lévő környezeti elemnek tekintettük, amely csekély külső energia- és nyersanyagpótlást igényelt. Az elmúlt évtizedekben kialakult fogyasztói társadalom egyre nagyobb területeket igényelt a települések, az infrastruktúra és az élelmiszertermelés miatt, a megnőtt terméseredmények pedig egyre több műtrágyát és növényvédő szer használatát tették szükségessé. A gyors változások hatással voltak fizikai, vegyi és biológiai tulajdonságaira, ami további gondokat eredményezett, s némelykor jóvátehetetlen károkat okozott. Emiatt a talajt nemcsak tulajdonságai (minőségi védelem), hanem használata (mennyiségi védelem) szemszögéből is vizsgálni kellett. Ez azokból a határozatokból is következik, amelyeket az európai környezetvédelmi miniszterek konferenciáján (Lisszabon, 1987.), illetve a térségi tervezésért felelős miniszterek tanácskozásán (Lausanne, 1988.) hoztak. Ehhez járul az Európa Tanács talajvédelmet célzó programja is. A sokoldalú ökológiai összefüggések hálójában a talaj központi jelentőségű erőforrás. Továbbá könnyen meghatározható vagyontárgy is, amelynek - más természetes erőforrásokkal ellentétben - elismert jogi státusa van. A közelmúltig mégis hátrányos jogi helyzetben volt, mert nem tekintették lényeges környezeti elemnek. Kivétel volt a szabály alól, ha köz- vagy magántulajdon volt rajta (városépítés, településrendezés stb.). Több okát is említhetjük ennek: a probléma bonyolultságát jelzi, hogy jogilag nehéz a talajjal kapcsolatos tényezők sokaságát meghatározni; a talajkárosodások diffúz (szétszórt) jellegűek, s csak később derülnek ki; többnyire nem olyan látványosak, mint a közelmúlt természeti katasztrófái; a legtöbb ember - tudatlanságból - úgy véli, hogy a talaj nem dinamikus környezeti elem, azért a szennyeződés nem árthat neki; úgy érzik továbbá, hogy a talaj nem természeti erőforrás a szó szoros értelmében, ezért kimeríthetetlen; - a vízzel és a levegővel ellentétben, amelyeket állandóan használunk (naponta iszunk, folyamatosan lélegzőnk), nem mindenki érzékeli önmaga szempontjából a talaj nélkülözhetetlenségét. A legtöbb ország törvényalkotásában nincs önálló helye a talajnak, egyszerűen a környezetvédelmi törvénykezésbe tartozik, amely rendszerint ágazatokra oszlik. Miután ráébredtek bizonyos talajok fokozódó megterhelésére, aminek jellemző tünete a talajvizek nitrátosodása és foszfátosodása, az utóbbi években megerősödött az az irányzat, amely a talaj terhelődésének az általános környezeti politikától való elkülönített tárgyalását szorgalmazza. így némely ország már nem közvetett, vagyis passzív módon kezeli a talajt környezeti politikájában. Újabban számos nemzetközi, állami és nem hivatalos szervezet foglalkozik a talajvédelem problémájával. Az Európa Tanács sem mulasztotta el kötelességét: a talaj előkelő helyre került tevékenységi programjában. Az Európa Parlament ülései, valamint a régiók és a közösségek állandó konferenciái jó ideje tevékenykednek e téren. Mindkét szervezet ajánlások formájában konkrét intézkedéseket fogalmazott meg, amelyekben a talajt a vízhez, a levegőhöz és az élettérhez hasonlóan természeti erőforrásnak tekintik, fizikai, vegyi és biológiai tulajdonságainak a megőrzését szorgalmazva. Az említett miniszteri konferenciák határozatokat terjesztenek az Európa Tanács elé, amelyekben felhívják a figyelmet arra, hogy egyfelől milyen lehetőség van megfelelő talajvédelmi egyezmény kidolgozására, másfelöl az ésszerű talajhasználatra vonatkozó alapelvek lefektetésére. Az európai közösségek bizottsága felhívja a tagállamokat, hogy a kevesebb termékfelesleg érdekében csökkentsék a mezőgazdasági művelés alatt álló területeket. Az Európa Tanács olyan ajánlásokon dolgozik, amelyeknek révén a felhagyott agrárterületeket természetvédelmi célokra lehetne felhasználni. A természetes életterek lehető legnagyobb részének fenntartása az elsődleges céljuk, mert ez elengedhetetlen a vadon élő növény- és állatvilág, s általa a gazdag genetikai örökség megőrzéséhez. A hagyományos táj fennmaradása nem csak esztétikai és kulturális érték, hanem közvetlenül is hat a talaj minőségére. Az Európa Tanács azon fáradozik, hogy a természetes tájakat megőrizzék vagy helyreállítsák, hogy ne tűnjön el ez az európai környezetre jellemző sokszínűség. A rengeteg teendőn még nem tudunk úrrá lenni. A talajt mint természeti értéket mindenesetre meg kell mentenünk, hiszen ez mező- és erdőgazdasági, turisztikai, szociális és gazdasági tevékenységünk alapja. Szerencsére tudatában vagyunk valóságos értékének. A követelménynek megfelelő minőségű talaj nélkül ugyanis az emberiség elpusztulna. Afrika, különösen a Szahel-övezet terjeszkedő sivatagjái intő jelzések arra vonatkozóan, hogy ne tévesszük szem elől túlélésünk valódi problémáit. Összeállította: -szgy-
