Szabad Újság, 1992. augusztus (2. évfolyam, 168-193. szám)

1992-08-17 / 181. szám

4 Szabad ÚJSÁG Tallózó 1992, augusztus 17. Ne dőljünk be akárkinek! Ellenőrizze le kereskedelmi partnerét, nincs-e a fekete listán LN A prágai bűnüldöző szervek adatai szerint 1988-ban egy gazdasági jellegű bűncselek­mény átlagosan alig 19 ezer korona kárt okozott. 1991-ben egy-egy gazdasági bűncselek­mény okozta kár már 95 ezer, idén az első negyedévben 865 ezer korona volt. Vladimír Niki őrnagy szavai szerint a károkozás hatalmas ará­nyú növekedésének zömét a kifi­zetetlen számlák okozzák. A csalók hamisított vagy valódi vállalkozói engedéllyel, folyó­számlájuk terhére nagymennyisé­gű árut vásárolnak, amelyet azon­nal értékesítenek, de később sem fizetnek ki. Niki őrnagy és munka­társai úgy vélik, hogy a bankok sokat segíthetnének, ha tájékoz­tatást nyújtanának a vállalkozói folyószámlákról. Amennyiben XY úr valamely vállalatnál negyed millióért mondjuk fazekat akarna vásárolni, az eladóknak lehetősé­get kellene adni, hogy ellenőriz­hessék van-e megfelelő mennyi­ségű pénz a vásárló számláján. Ez azonban banktitok. „Pontos adatot mi is csak akkor szerez­hetünk be, ha megindítottuk a büntető eljárást“ - mondja Niki őrnagy. - „Csakhogy nekünk éppen azért kellene betekinte­nünk a bankok adataiba, hogy a büntető eljárást megindít­hassuk“. A prágai Kereskedelmi Bank képviselője megerősítette, hogy kliensei adatai valóban a bankti­tok részét képezik. Ez azonbn nem jelenti azt, hogy a bank ne szerezhetne be referenciákat klienséről. „Az adatszolgáltatás klien­seinkről része azoknak a felté-Jirí Busek rajza, MLADÁ FRONT A DNES Meciar és a sajtó Izvesztyija The Christian Science Monitor Ha igaz, hogy az egészséges demokratikus fejlődés legbizto­sabb jele a szabad sajtó, akkor a szétszakadó Csehszlovákia keleti része, Szlovákia helyzete máris problematikus - írja az amerikai The Christian Science Monitor című amerikai napilap. A cikk címe: Meciar fojtogatja a szlovák sajtót. teleknek, amelyek alapján a számlákat vezetjük és amivel a kliensnek egyet kell értenie“ - mondja Milena Matousová a tá­jékoztatási, kínálati és keresleti szolgálat osztályának munkatársa a Kereskedelmi Bankban. „Ez azonban többnyire csak általá­nos értékelést jelent. Nem árul­juk el a folyószámla állását, csak arról adunk tájékoztatást, hogy a partner fizetőépes-e, el­mondhatjuk, milyen régen ve­zetjük folyószámláját, van-e re­ménye rá, hogy hitelt kap, meg­ítéljük magatartásának jellegét. Vezetünk egy fekete listát is. Ha valaki megkérdezi tőlünk, hogy bátran üzletet köthet-e egymil­lió korona értékben, nem írhat­juk meg neki, hogy az illető számláján csak félmillió van, de tudatjuk, hogy ez az összeg a mi szempontunkból túl ma­gasnak tűnik. Hasznos informá­ció lehet az is, ha elmondjuk, hogy kliensünk az utóbbi há­rom hónapban nem volt fizetés­­képtelen“. Hasonló referenciákat Milena Matousová szerint a bankok min­denütt adnak, és külföldről, vala­mint külföldre is közvetítik őket. Ezt azonban soha sem teszik tele­fonon keresztül. (Megtörténik, hogy megszólal a telefon, a hívó elmondja, hogy az és az nagyobb mennyiségű bútort vásárolt tőlük, már rakodja is, de ,,azt hallottuk, hogy nincs rá elég pénze“.) A Csehszlovák Kereskedelmi Bank kliensének kérésére hitelké­pességi nyilatkozatot állíthat ki. Ilyesmit a szállító is megkaphat, ha erre kereskedelmi partnerét írásban vagy telefax útján felkéri. Az ilyen szolgáltatásért az érvé­nyes díjszabás szerint természe­tesen fizetni kell. RADKA KVACKOVÁ Viamidír Meciar kormányfő ellenőrizni igyekszik a szlovákiai sajtót. A repressziók azután kez­dődtek, hogy Meciar pártja nagy győzelmet aratott a júniusi parla­menti választásokon. Oliver Brunovsky, a Trend című lap főszerkesztője kijelentette, hogy a jövőben a repressziók rej­tettebbek lesznek a maiknál. Ab­ban nyilvánulnak majd meg, hogy későbbre tolják ki a lapzártákat egyes lapoknál, felemelik a hirde­tések árát, stb. A Cseh Köztársaság és a Szlo­vák Köztársaság között az infor­máció-áramlás csak igen gyen­gén csordogáló kis patakhoz ha­sonlítható. Több újságíró Szlová­kiában fenyegető leveleket kap. Sokan már becsomagoltak és Prágába készülnek. A legrosz-A KGB irattárának rejtélye A hidegháború véget ért. Mi­hez kezdenek most a kémek, titkosügynökök? Munkanélküli­vé válnak? Ilyen és hasonló kérdésekre próbált választ ta­lálni a La Repubblica munkatár­sa, mikor interjút készített a KGB egyik volt ezredesével, Oleg Kordievszkyjjel. A féri, aki öt évvel ezelőtt szö­kött nyugatra, kettős ügynök volt - az angol titkosszolgálat legmeg­bízhatóbb moszkvai emberének számított. Az „ezredesnek“ most jól megy sora. A Nyugatnak tett felbecsülhetetlen értékű szolgála­tainak jutalmaként g brit kormány örökös vendége, s azok közé a kevesek közé tartozik, akinek szavát meghallgatja John Major miniszterelnök, de ad a vélemé­nyére maga George Bush is. Je­lenlegi szigetországi tartózkodási helye ismeretlen, szigorúan titkos. A lap munkatársa Sealeban, egy kis vendéglő egyik csendes zugá­ban kapta őt mikrofonvégre.- Mondja Kordievszkyj úr: mitől fél még mindig?- Természetesen a KGB-től. Moszkvában én halálra ítéltnek számítók. A KGB a mai napig is működik, két „részleggel“: az egyik felkutatja, a másik likvidálja a dezertőröket.- Úgy tűnik, az 1991-es siker­telen államcsínykísérlet óta La Repubblica a KGB hatalma rohamosan csökken.- Ezt így nem mondanám. A puccskísérlet után letartóztatták a legveszélyesebb „elemeket“: Krjucskovot, Gruskát, Agajevot. Leváltottak kb. száz tisztviselőt, s ezzel vége is volt a tisztogatás­nak. De mi ez a KGB 500 000 emberéhez viszonyítva, akik a múltból jöttek? Azokból az idők­ből, mikor a szervezet még a kom­munista párt titkosrendőrsége volt. Csak a nevek változtak meg uram, semmi más! S akkor még nem is beszéltünk a GRU-ról, a katonai hírszerzőhálózatról, amely a háttérben meghúzódva a KGB-nál sokkal sikeresebben vészelte át a „nehéz időket“. Ma is hemzsegnek az ügynökei a saj­tóban és a nagykövetségeken. Tudom, mert ismerem a neveiket. Egyébként Jelcin keze ebben is benne van. Ó a hagyományos meggyőződésben él, miszerint a Nyugat továbbra is Moszkva ellensége - ezért figyelteti a diplo­matákat.- Ön 23 évig dolgozott a KGB- nek. Milyen titkok maradtak to­vábbra is elrejtve az archívumok mélyén? szabb azonban az, hogy teljesen hiányzik a cseh és a szlovák la­pokban a felháborodás e jelensé­gek miatt. Csupán a külföldi újságírók követeltek magyaráza­tot, amikor a szlovák kormányfő nem jött el egy sajtóértekezletre. A hazaiak hallgattak. Ha a külföldi tudósítók akkor mennek el Szlovákiából, amikor a kettéválás folyamata unalmassá válik a parlamenti jogi kötözködé­­sek miatt, nem lesz, aki a szlová­kiai viszonyokat bírálja. Akkor azonban Meciar talán már min­dent ellenőrizni fog, amit róla Szlovákiában mondanak. VILÁGGAZDASÁG- Biztosan akad ott valami a II. János Pál pápa elleni me­rényletről, melynek nyomai Kelet felé vezetnek. Azután sok doku­mentum „beszélne“ a nemzetkö­zi terrorizmusról: szervezéséről és irányításáról, esetleg az azt pénzzel, hamis papírokkal támo­gató személyekről. Ne hagyja ma­gát megtéveszteni! Amit most nyilvánosságra hoznak, azok nem a KGB, hanem a volt SZKP irattá­rának egyes dossziéi. S ezekből is csak a nekik tetsző részleteket közük, például a második világhá­ború bizonyos történéseit.- Milyen érzés volt 18 évig ket­tős ügynöknek lenni? Hogy élte ezt meg?- Nagyon nehéz volt elviselni. 1962-ben álltam a KGB szolgála­tába, a Hruscsov-érában. Szor­galmasan dolgoztam, ami eleinte lelkesedéssel töltött el. Bíztam a nyitási kísérlet sikerében. Ám az évtizedek során sok gyalázatos politikai bűncselekmény hátterét megismerhettem. Ekkor döntöt­tem úgy, hogy ezentúl a Nyugat­nak segítek.- Nem gondol rá, hogy haza­térjen Oroszországba?- Nem. Dezertőr vagyok, de öngyilkos semmiképp sem szeret­nék lenni. Ismét dolgozik a vukovári üzem Ruhaipari termékeiről külföldön is jól ismert a vukovári Vutex. A Politika beszámolója szerint 75 millió dollárra becsült kárt szenvedett a háborús események következtében. A létesít­mény 69 százaléka megsemmisült. « A csak részben megrongálódott épületek helyreállítása elkezdődött, így megindulhatott a termelés, először a legkevésbé sérült ruhagyártó üzem­ben, majd később fokozatosan más üzemrészeken is. Jelenleg 430 dolgo­zó termel két műszakban. A megbízott gyárigazgató, Jovice Radan szerint alapanyag van elegen­dő, de a beszűkült piac és a blokád gondokat okoz, igaz, ez idáig sikerült áthidalni a nehézségeket. A régi ter­mékek mellett újakat is gyártanak, fő­ként a mostanában keresett vé­konyszálú, finom fehérnemű gyártását fejlesztik. Oswald-akták Minszkben Vagyim Bakatyin, a Szov­jet Allambiztonsági Tanács egykori elnöke kilátásba he­lyezte, hogy nyilvánosságra hozzák azokat az aktákat, amelyek információkat tartal­mazhatnak Lee Harvey Os­­waldról, John Kennedy volt amerikai elnök gyilkosáról - közölte az Izvesztyija című orosz napilap cikksoroza­tában. A sorozat nem rántja ugyan le a leplet a Kennedy­­gyilkosság hátteréről, de megpróbál közelebb kerülni Oswald Mjnszkben eltöltött életének részleteihez. Ken­nedy elnök későbbi gyilkosa 1959 és 1962 között a Szov­jetunióban, Minszkben élt és dolgozott, s felesége is szov­jet állampolgár volt. Az orosz hírszerzés tiszt­ségviselői szerint az állítóla­gos Oswald-akták nem segí­tenek fényt deríteni az 1963- as amerikai elnökgyilkosság részleteire, ennek ellenére vonakodnak nyilvánosságra hozni őket. A dokumentumok azért nem kerülhetnek napvi­lágra, mert a volt szovjet kémszervezet veteránjai el­lenzik ezt, ugyanis tartanak tőle, hogy kompromittálódná­nak egyfelől az ügynökök, másfelől pedig az egykori KGB módszerei is. Bakatyin a sikertelen ál­lamcsíny-kísérlet után átvet­te a KGB irányítását s így volt módja bepillantani az Os­­wald-dossziéba. Egyetértett az ukrán KGB vezetőjével, Eduard Silkovszkijjal, misze­rint az iratokat Minszkben vizsgálják át. Az akták azóta is ott vannak. A szovjet KGB időközben köztársasági szer­vezetekre hullott szét, ame­lyek vezetői különböző ame­rikai kiadókon keresztül sze­retnék ugyan nyilvánosságra hozni az azelőtt titkos KGB- anyagokat, de még nem tud­ni, az Oswald-akták köztük lesznek-e. Közös repülőgépalkatrész-gyártás Svét hospodárství A 16 legnagyobb amerikai társasá­got tömörítő United Technologies Cor­poration (UTC) egyik tagja, az 1929- ben létrejött Hamilton Standard több­ségi tulajdonrészesedéssel vegyes­vállalatot alapított a csehországi Let­­nanyban működő Avia cég légcsavar­gyárával. A Stará Boleslav-i székhelyű Avia-Hamilton Standard Avitaion ve­gyes vállalatban részt vesz a Motorlet, Csehszlovákia legnagyobb repülőgép­­motor-gyártója, és a Repülési Kutató és Kísérleti Intézet. Az új vegyesvállalat repülőgép-lég­csavarok és dugattyús repülőgépmo­torok fejlesztésével, gyártásával, érté­kesítésével es karbantartásával foglal­kozik majd. Ezen kívül az ismert csehszlovák gyártmányú LET-410 re­pülőgéphez készít légcsavarokat. Az első időbkben a tervek szerint 25, később 200 főt foglalkoztatnak. Három évvel ezelőtt Csehszlovákiá­ban csak öt amerikai cég működött. Számuk azóta több mint háromszázra nőtt, így az Egyesült Államok - Németország után - több mint 1,5 milliárd dollárral a legnagyobb külföldi beruházó lett az országban - jelentet­te ki Shirley Temple-Blacke, Amerika csehszlovákiai nagykövete az Avia- Hamilton Standard Ávitaion megalapí­tásának alkalmából adott fogadáson.

Next

/
Thumbnails
Contents