Szabad Újság, 1992. augusztus (2. évfolyam, 168-193. szám)
1992-08-17 / 181. szám
1992. augusztus 17. Gazdaság Szabad ÚJSÁG 5 Gdanski Hajógyár Gazdasági körkép Kelet-Európáról Sok megrendelés - és adósság A Gdanski Hajógyárban néhány évvei ezelőtt még évente több tucat hajó épült, de ma alig 7-10 készül: a gyár mindössze 50 százalékban használja ki termelőkapacitását. Helyzete azonban ma is jobb, mint számos nagyüzemé és hajógyáré, hiszen összesen 750 millió dollár értékű megrendelést kapott eddig, és további 450 millió dollárnyira van kilátás - Rt. alelnöke, Andrzej Nawrocki a Az eddig aláírt szerződések 1994-ig adnak munkát a hajógyárnak. Az új megrendelések szerint egyebek között négy konténerszállító hajót szállítanának a német és hat hűtőhajót az angol piacra. Megszűntek a hajók eladásával kapcsolatos korábbi gondok. Még a volt Szovjetuniónak épített Nagyezsda hajót is, amely a vlagyivosztoki Távol-keleti Tengerészeti Iskolának készült, jobb áron tudták értékesíteni, mint amennyit korábban kaptak volna érte. A világ hajóparkjának átlagos életkora ma 16 év, a fiatalítás elkerülhetetlen, ezért a Gdanski Hajógyár vezetői számítanak újabb megrendelésekre. Javítja az esélyeket az is, hogy egyes kikötőkbe rövidesen már nem engedik be az öreg hajókat. A lengyel gyár egyik ütőkártyája, hogy valamennyi tengerihajótípust tud gyártani, köztük a keresett konténerszállító, hűtő- és Ro-Magyar védővámo nyilatkozott a Gdanski Hajógyár Rynki Zagraniczének. Ro hajókat. Jó üzlet számára továbbá az öreg, korábban Gdanskban gyártott és ma idegen lobogó alatt hajózó tengeri hajók korszerűsítése. Három (15 éves) kolumbiai hajót már felújított: a hajózási vállalkozó alig 10 millió dollárért csaknem új hajóhoz jutott, a hajógyár pedig néhány hét alatt jelentős bevételre tett szert. Gdansknak ugyanakkor komoly adósságai vannak: 250 milliárd zlotyval tartozik beszállítóinak, 200 milliárd zloty bérfejlesztési járulékkal adós a költségvetésnek, ez utóbbi tartozása azonban átvihető 1993-ra. Gyakorlatilag zárolták a hajógyár 25 millió dollárját a Kereskedelmi Bankban, nagyobb összeghez csak akkor juthat, ha teljesítette a kapott megrendeléseket. A Gdanski Hajógyárban 1988 ót nem volt korszerűsítés, nem vásároltak új gépeket, berendezéseket sem. : agrártermékekre A fellendülés még várat magára A Reuter hírügynökség Budapestről keltezett tudósítása körképet ad a kelet-európai országok gazdaságának helyzetéről és kilátásairól. A fellendülésre eszerint mindenütt várni kell, de míg Magyarországon, Csehszlovákiában és Lengyelországban a gazdasági helyzet lassan stabilizálódik, másutt elhúzódó recesszióra kell számítani. A kelet-európai reformgazdaságok talán már túl vannak a legrosszabbon, ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy a fellendülés a küszöbön áll. A privatizáció lassú üteme, az infláció torzító következményei, a vállalati csődhullám nem kedveznek a növekedés beindulásának, ráadásul a gyenge hazai kereslet miatt a fokozottan exportfüggő térség helyzetét a pangó világgazdaság is nehezíti. A kapitalizmus jótéteményeire szomjas csalódott emberek milliói a gazdaság teljesítményének tavalyi kétszámjegyű csökkenése után egyelőre régiószerte hiába várják a fellendülést. A térségben élenjárónak számító Magyarországon már hivatalosan is visszavonták azt az optimista előrejelzést, hogy a bruttó hazai termék (GDP) még az idén növekedésnek indul. Egyes közgazdászok azonban - mint például Köves András, a Kopint-Datorg tudományos vezérigazgatója - ezt a jövő évre vonatkoztatva is kétségesnek tartják. A Kopint-Datorg előrejelzése szerint 1993 a stagnálás éve lesz. A szintén a jobbak között számon tartott Csehszlovákiában idén a GDP további 5-7 százalékos csökkenésére van kilátás, de a visszaesés a várakozások szerint az év végéig megáll, és a jövő év első felében némi növekedés lehetséges. „Az ipar legnagyobb részét tekintve idén lezárul a privatizáció, és megnyílik az út az új szerkezet kialakulása és a külföldi tőke beáramlása előtt"- nyilatkozót Martin Svehla, a Csehszlovák Állami Bank szóvivője. Az ország kettészakadásának lehetősége azonban - akárcsak a szomszédos Lengyelország belpolitikai zűrzavarai - inkább elriasztják a külföldi befektetőket. Lengyelországban a tervezési minisztérium várakozásai szerint a GDP idén a tavalyi szintnek megfelelően alakul, a jövő évre vonatkozólag eddig nem nyilatkoztak. A ipari termelés az utolsó három hónapban nőtt, a közgadászok szerint azonban tartós fellendülésről még korai beszélni. A többi kelet-európai országnak ennél is kevesebb oka van az optimizmusra. Romániában és Bulgáriában a GDP a Bécsi Összehasonlító Gazdasági-kutató Intézet (WIIW) becslése szerint az évben további 10 százalékkal fog csökkenni, ami a térség átlagának a duplája. ,, Minden a privatizáció és egyéb reformok végrehajtási ütemének függvénye. A vállati tulajdon átalakulása várakozásaink szerint ösztönözni fogja a termelés növekedését. Ha a privatizáció még ebben az évben megkezdődik, és a terveknek megfelelően öt év alatt lezajlik, akkor ez alatt az idő alatt fokozatosan kilábalunk a recesszióból" - mondta a bolgár ipari minisztérium egyik szakértője. A WIW most közzétett tanulmánya szerint a kelet-európai gazdasági recesszió, amely súlyosabb, mint az 1929-33-as világgazdasági válság volt, lassan a végéhez közeledik.Lengyelországban és Magyarországon némi növekedés, míg Csehszlovákiában a gazdaság stabilizálódása következhet be 1993-ban. Oroszorgában, a többi volt szovjet köztársaságban és a csonka Jugoszláviában azonban a politikai zűrzavarok miatt nem várhatók pozitív fejlemények. (Reuter) Amoco - Románia Átmeneti rendszer lesz Kelet-európai országok adóssága Áldás és átok? Magasabb importvámok bevezetésén dolgoznak Magyarországon a Földművelésügyi Minisztérium (FM) és a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma szakemberei. Az FM közlése szerint a múlt évihez viszonyítva idén az első öt hónapban mintegy 4 millió dollárral nagyobb értékű külföldi élelmiszer-ipari termék került be az országba. Ez önmagában nem sok, azonban az agrártermelők jövedelmezőségi pozícióját tovább rontja. A hazai termékek-termelők védelmét szolgáló új vámrendszerről kérdeztük Rieger Lászlót, az FM főosztályvezetőjét. A GATT-tárgyalások egyik alapfeladata, hogy a tagországokkal elfogadtassa a vámon kívüli importszabályozó és korlátozó eszközöket (például lefölözés, engedélyezés) leépítő, azokat vámosító rendszert. Ezekhez az elvekhez alkalmazkodva Magyarország a vámon kívüli terhek fokozatos leépítését és vámokkal történő helyettesítését tervezi. Ezért fognak emelkedni várha-E lső benyomásra a jugoszlávok élete alig változott a nemzetközi szankciók hatására. Az üzletek meglehetősen jól ellátottak, az egyetlen igazán szembeszökő változás, hogy a benzinkutak előtt hosszú gépkocsisorok kígyóznak - írja belgrádi beszámolójában az AP-DJ. A Handelsblatt ezzel párhuzamosan Panics kormányfő balkáni gazdasági uniós tervéről számol be. A bénító gazdasági embargó ellen Panics kormányfő sem tud sokat tenni. Nyilatkozatában viszont úgy fogalmazott, hogy a szorító körülmények még inkább aktivitásra késztetik. A korlátozott operatív cselekvési lehetőség nyomán a táviátokkal foglalkozik és egy balkáni gazdasági unió tervét dédelgeti. A német gazdasági lapnak adott interjúban kijelentette, hogy legutóbb személyes tárgyalásait is ennek a törekvésnek a szolgálatába állította. A terv szerint a balkáni gazdasági unióba bevonnák a korábbi Jugoszlávia tagköztársaságait, Romániát, Bulgáriát, Albániát és Magyarországot. Emellett az EK-val és minden más nemzetközi csoportosulással és szervezettel szoros együttműködést szetóan a jövő év elejétől a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek vámjai; hogy mennyivel, azt nem lehet egy átlagos értékkel pontosan jellemezni - mondta Rieger László. A magasabb vámokkal az állami bevételek több milliárd forinttal növekedhetnek. Az eddigi importszabályozással - például az engedélyezéssel - ez nem volt megvalósítható: a belpiaci és a világpiaci ár közötti különbséget mint profitot az exportáló cég nyelte le. Rieger László hangsúlyozta, hogy egyelőre átmeneti rendszer lesz: a vámon kívüli importszabályozó eszközrendszert nem lehet egy csapásra megszüntetni, az első időkben az érzékeny termékekre megmarad például az engedélyezés rendszere. Ezáltal azonban a kereskedelmi korlátozások összességükben nem szigorodnak, és - a főosztályvezető véleménye szerint - a magasabb vámok belpiaci áremelkedést sem fognak indukálni. (H. GY.) A Die Presse közelmúltban megjelent cikke a kelet-európai országok jelenlegi külföldi adósságait elemzi. Minden jel arra utal, hogy a térségben egyedül Magyarország tud eleget tenni fizetési kötelezettségeinek. Az osztrák lap szerint a magyar gazdaság nagyon nagy előnyre tett szert a többi országhoz képest a Cocom-lista megszüntetése után a működőtőke-import terén. Románia, ahol alig fél évtizede még a zérus külföldi adósság volt a rendszer stabilitásának kritériuma, ma 2,3 milliárd dollár adóssággal „büszkélkedhet“, melyből csak erre az évre 600 millió dollár felvétele jutott. Bulgária lassan két éve nem fizeti sem a törlesztőrészleteket, sem a kamatokat korábban felvett hitelei után (összesen 12 milliárd dollár az adóssága.) Ugyanakkor nem sikerült eddig elérni a teljes összegre érvényes átütemezési megállapodást. Súlyosbítja a helyzetet, hogy újabb hitelek felvételéről sem születhet megállapodás a nemfizetés miatt. A bulgáriainál nem sokkal biztatóbb a lengyelországi helyzet sem. A lengyel kormánynak ugyan több mint egy éve sikerült a Párizsi Klub hitelező tagjaival megállapodnia a 30 milliárd dollár adósság átütemezéséről, de az egyes hitelező országokkal a kétoldalú megállapodások még mindig váratnak magukra. Természetesen ez befolyásolja a lengyel kormány jelenlegi s jövőbeni hitelfelvételeit. Csehszlovákia jelenlegi adóssága 9,3 milliárd dollár, a kamatszolgálat pedig az export 16 százaléka. A különválás miatt azonban a fő kérdés az, hogyan ossza meg Szlovákia és Csehország a külföldi hiteleket. (MTI-Die Presse) tül - írja az amerikai hírügynökség és hozzáteszi, hogy ezt Bukarest cáfolja. A szerb parlament helyettes szóvivője a közelmúltban elmondta, hogy az ország a múlt hónapban kapott kőolajat. Arra azonban nem tért ki, hogy miként jutott hozzá. Egyes jelentések tudni vélik, hogy állami vállalatok 750 millió dollárját utalta át Belgrád Ciprusra a szankció bejelentése előtt. Vélhetően ezt a pénzforrást használják most fel a tiltott importra. egy főre jutó szerb bruttó nemzeti termék (GNP) a jugoszláv belháború idejére 1300 dollárra esett vissza az 1990 évi 2000 dolláról. Becslések szerint 1992 végére további 40 százalékkal csökken. A belgrádi Capital Bank nevű magán pénzintézet igazgatója sajnálatosnak minősítette, hogy a szankciók elsőként a magánszektort sújtották, amely pedig az utóbbi három évben komoly mértékben bővült. A magánvállalatok, amelyek a munkaerő negyedét foglalkoztatták, nem tudhatják maguk mögött az állam pénzügyi támogatását, és ezért elsőként maradtak források nélkül. Egyedül a mezőgazdasági magántermelők számára kedvezők a kilátások. Búzájukat és kukoricájukat a kiszabott alacsony állami felvásárlási ár miatt inkább készletezik, s majd ősszel és télen adják el borsos áron. V. G. Kitermelési megállapodás Az amerikai Amoco olajipari vállalat 25 éves olaj- és gázkitermelési megállapodást írt alá a román állami Rompetrol olajcéggel - jelentették be az érintett vállalatok Bukarestben. A Financial Times értesülése szerint az olajszektorban ez az ügylet Románia első, rendszerváltás utáni szerződése. A megállapodás szerint az Amoco leányvállata, az Amoco Romania Petroleum Bukaresttől északkeletre, a Kárpátok egy hozzávetőlegesen 750 négyzetkilométeres területén végezhet kitermelést - az erre vonatkozó nemzetközi pályázatot 1990 szeptemberében írták ki. A kanadai Occidental-Enterprise Oil két feketetengeri part menti lehőhely, a Shell pedig egy erdélyi terület kiaknázási jogát szerezte meg. Rövidesen az utóbbiakra vonatkozó szerződéseket is aláírják. A nyugati vállalatok három év alatt együttesen 90 millió dollárt kívánnak romániai érdekeltségei fejlesztésére fordítani, bár a Rompetrol becslése szerint e célra 2,4 milliárd dollárra lenne szükség. A szerződés értelmében a Rompetrol fenntartja a jogot a nyugati partnerekkel közösen felszínre hozott szénhidrogén 20 százalékának értékesítésre, a nyugati partnerek pedig, amelyek egyébként jelentős adókedvezményeket kaptak a román kormánytól, szabadon exportálhatják a kitermelésből őket illető hányadot. David Work, a Rompetrol elnökhelyettese elmondta, a fenti szerződés - amely az Amoco első közép-európai kitermelési megállapodása - cége beruházási stratégiájával összhangban született. Románia egyike a térség legrégebbi, jelentős olajtermelő országainak, kútjai azonban nagyon kimerültek a Ceausescu-rendszer alatt. Ezen idő alatt jórészt olajjal ellentételezték az ország adósságait, az ágazatot mégsem fejlesztették jelentőségével arányosan. A belföldi termelés emiatt 1979 és 1991 között több mint 12 millió tonnáról 6,8 millió tonnára esett vissza. Jugoszláv adósságok Belgrád vállalja retne kialakítani Kis-Jugoszlávia miniszterelnöke. A kormányfő által elgondolt sajátos délszláv „New Deal“ - amelyet a vázolt regionális gazdasági unió keretében szeretne végrehajtani - mindenekelőtt infrastrukturális fejlesztésre irányulna. A feltételesen vázolt program keretében utakat, vasutakat, hidakat és repülőtereket kellene építeni, illetve a turizmust kellene fejleszteni. Jugoszlávia számára azonban e pillanatban még az is gondot jelent, hogy miként teheti magát a korábbi egységes szövetségi államalakulat jogutódjává, legyen szó akár a nemzetközi politikai, akár gazdasági szervezetekről. A Handelsblatt egyébként idézőjelek között adja vissza Panics azon nyilatkozatát, hogy vezetése alatt a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság átvállalja a korábbi adósságát, csak hagyják kormányozni. ,,A hitelezőkkel fenntartott kapcsolatokban a Borisz Jelcin által mutatott példa számunkra is teljesíthető. A pénzhez egy kicsit többet értek, mint Jelcin" - mondotta az amerikai üzletemberből lett belgrádi kormányfő. Az amerikai gazdasági hírügynökség beszámolója szerint egyébként Szerbiában júniusban az infláció 102 százalékos havi rekordot döntött, ez júliusra 64 százalékra mérséklődött, ami egyebek között a bőséges nyári termésnek köszönhető. De eredménye annak is, hogy miután a belgrádi kormány leértékelte a nemzeti valutát, csak mértéktartóan nyomtatott új bankót. embargó hatására júniusban 100 ezer munkavállalónak mondtak fel, júliusban pedig további 600 ezernek, mivel a helyi exportorientált vállalatoknál egyszerűen hiányzik a termeléshez szükséges alapanyag vagy alkatrész. Szerbiában már most 20 százalék felett van a munkanélküliségi ráta, holott helyi gazdasági szakértők szerint az ENSZ-szankciók valójában majd csak szeptemberben éreztetik hatásukat, amikor a szabadságolások ideje lejár, és a dolgozók fel kívánják venni a munkát. Kis-Jugoszláviát különösen komolyan sújtja az olajembargó, mivel hazai termelése mindössze az évi 6,5 millió tonnás fogyasztás 22 százalékát fedezi. Az elmúlt két hónapban kisebb mennyiségben érkezett a Dunán kőolaj romániai kikötőkön kérész-
