Szabad Újság, 1992. augusztus (2. évfolyam, 168-193. szám)
1992-08-15 / 180. szám
1992. augusztus 15. 4 Szabad ÚJSÁG Gazdaság Pénztelenség és ,,törvény adta“ erőtlenség Fokozódó szennyeződés, növekvő gondok A z oroszországi krasznojarszki alumíniumfeldolgozó súlyos problémái ellenére is fenn kívánja tartani az eddigi termelési szintet - válaszolt a kombinát igazgatóhelyettese a Reuter hírügynökségnek. Vlagyimir Nyikicsenko nyilatkozata volt a cég részéről az első olyan tájékoztatás, amelyet újságírónak adtak, de konkrét termelési adat ebben sem hangzott el. Nyugati szakértők 800 ezer tonnára becsülik a finomító éves kapacitását, így a maga nemében ez a világ második legnagyobb létesítménye. Krasznojarszk Mi lesz az alumíniumfinomító sorsa? Közismert, hogy a „szocialista ipar“ évtizedeiben a környezetvédelem sokáig háttérbe szorult a gazdaságpolitikában. Ennek eredményét, következményeit jól ismerjük. A felhalmozódott problémák megoldását azonban már nem lehet tovább halasztani. Ezek erőteljesen korlátozzák az ipar környezetgazdálkodást érintő gazdaságpolitikájának mozgásterét, és érintik az ipari környezetvédelem minden szakterületét. Azaz a vízgazdálkodást, a levegőtisztaság-védelmet, a hulladékgazdálkodást, a zajvédelmet. A Rozsnyói járás déli részén a pelsöci Körzeti Környezetvédelmi Hivatal 15 községben látja el a környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos feladatokat. Gordon László hivatalvezető véleménye szerint az ide vonatkozó törvények sok esetben betarthatatlanok, kidolgozatlanok, bürokratikus ügyintézést igényelők. Egy átfogó, a speciális esetek kezelésére is alternatív megoldásokat tartalmazó, ugyanakkor a nemzetközi normákkal és a szerződésekben vállalt elkötelezettségeinkkel (is) összhangban lévő, „kormánycseréket“ is túlélő törvénykezésre volna szükség. Egyik legnagyobb gondjuk a háztartási és ipari hulladék megfelelő tárolásának megoldatlanságából ered. A térségben egyetlen korszerű szemétlerakat sem található. Gömörhorkán egy régi földbányába hordják a háztartási hulladékot, de a helyi cellulózgyár is éveken át ide „ürítette“ mérgező anyagokkal átitatott melléktermékeit. Ráadásul a bontásra kerülő létesítmény veszélyes hulladéknak minősített törmelékeit is ide szerették volna elrejteni. Remélhetőleg sikerül majd a gyár vezetőit arra kényszeríteni, hogy betonszarkofágokban helyezzéktemessék el az „életében“ is halált osztogató, szulfátokat, szulfidokat és ammóniát „kilehelő“ épületek maradványait. Mivel a régi folyómederbe szemetelő pelsőciek nem hajlandók „idegen“ hulladék fogadására, a szilicei karsztfennsík falvainak környékét elönti a szemétáradat. Kecsöben például a Domicaicseppköbarlang fölött díszeleg a legalizálatlan lerakat. A jelentős vízgyűjtő területként nyilvántartott Szilice határában pedig a karsztvíz minőségét veszélyeztetik a vadlerakatok. A pillanatnyi gazdasági helyzetben legelfogadhatóbb megoldásként a gömörhorkai cellulózgyár immár évek óta használaton kívül álló, eleddig lúg tárolására használt betonvályúinak átépítése jöhetne számításba, a festői szépségű környéket csúfító hulladékot befogadandó. A gyár vezetői és a pelsőci önkormányzat azonban képtelen egyezségre jutni. A pelsőci kataszterben lévő tartályok ugyanis a gyár tulajdonát képezik, s ahelyett, hogy kitisztítva átadnák környezetvédelmi célt szolgáló hasznosításra, meg akarják semmisíteni... Eme szüklátókörüség-Az orosz Gazprom gázipari monopólium szibériai egysége 1997-re meg akarja háromszorozni jelenlegi földgáztermelését, az óriásberuházásra még ebben az évben 30 milliárd rubelt (192 millió dollárt) kíván fordítani. A Nagyimgazprom leányvállalat terveinek megvalósítását orosz kereskedelmi bankok hitelei teszik lehetővé, de további pénzekre is szüksége lesz, és részint ez ügyben is vegyesvállalati tárgyalásokat folytat nyugati cégekkel. A vállalat 1993-tól kezdődően két, 1996-tól pedig egy harmadik már isre alapozott csoportérdek érvényesítésével képesek győzedelmesen szembehelyezkedni a többségi akaratot és a természet védelmét szolgáló elhatározásokkal. Nem kevesebb aggodalom okozója a gombaszögi kőtörő üzem, ahol a kőzúzalék mosásából visszamaradt (első osztályú másodlagos nyersanyagnak számító!) agyagtól úgy szabadultak • meg, hogy titokban(?) elárasztották vele a környéket. Pedig a jól rekultiválható agyagot számos célra fel lehetett volna használni, mint például szeméttelepek rétegezésére. A kőbányában tavaly ősszel beszüntették a homok mosását. Agyagot már nem „termelnek“, de „átálltak“ a levegő szennyezésére. Gordon László szerint, az utóbbi öt esztendőben a kifogyhatatlan dinamitkészlet jóvoltából megháromszorozták a termelést. A kődarabok száraz technológiával történő zúzása során felszabaduló óriási mennyiségű por, a szél segítségével belepi az egész völgyet. Nem is beszélve az elavult gépeknek a megengedett értéknél nagyobb zaj- és rezgéskibocsátásáról. A környezeti ártalmak számbavételekor meg kell hogy említsük a lubeníki magnezitüzem légszennyezésének következményeit, a savas esőktől haldokló jegenyefenyők pusztulását is. Nagyon fontos feladat (volna) a karsztvíz megóvása is. A fokozott vízminőség-védelmet nem lehet elodázni. Az ivóvízbázisra települt ipari üzemekben biztosítani kell az alapanyag- vagy hulladéktárolók talajszennyezés elleni védelmét. Ami pedig a településeket illeti: a tizenöt község egyikében sincs szennyvízcsatorna vagy szennyvízderítő. Pelsőcön a Sajóba „irányított“ esővízcsatornán keresztül „tüntetik el“ a búzlő „végterméket“. Az egyre romló helyzetben a bírságoláson alapuló környezetvédelmi intézkedések mit sem segítenek. Legalább a „tanulópénzként“ bevasalt összeg helyben történő felhasználásáról dönthetne szabadon a körzeti környezetvédelmi hivatal. Ha más módon nem lehetséges, hát legalább így kényszeríthetnék a törvényszegőket a környezetvédelmi előírások betartására, illetve a szennyeződések kibocsátását mérséklő berendezések és a hulladékártalmatlanító hálózat kiépítésére. A társadalom ma már nem képes elviselni, még kevésbé elnézni, hogy a termelő tevékenységek, ezen belül az ipari tevékenységek környezeti ártalmakat okoznak. Hazánk vállalt nemzetközi kötelezettségeiel összhangan és a környezetvédelem érdekében alapvető, hogy jelentős központi forrásokat fordítsunk a környezeti ártalmak mérséklésére, a környezetvédelmet szolgáló létesítmények megvalósítására. Tennivaló tehát akad bőven. A rendelkezésre álló anyagi eszközök azonban nevetségesen kémért, de még feltáratlan mezőn kezdi meg a kitermelést, ahonnan előzetes becslések szerint évi 180-200 milliárd köbméter földgázt hoz majd a felszínre. Jelenlegi termelése évi 70 milliárd köbméter, ez a Jamal-félszigeten lévő Medvezsnye gázmezőről, a világ egyik legnagyobb lelőhelyéről származik. A tervezett bővítések miatt a Gazpromnak meglévő vezetékei mellé további 5-6 ezer kilométeres szakaszokra lenne szüksége, bár európai gázipari szakértők szerint a Nyugat-Európába irányuló orosz kivitel vésnek bizonyulnak a környezetszennyezési problémák megoldására. A pénztelen környezetvédők szélmalomharcot vívnak a szemetelőkkel. Erőfeszítéseik nem sok eredményt hoz(hat)nak, mivel megfelelő jogkör hiányában az érintett vállalatok nem partnerek a környezetvédelemben. S ez legtöbbször nem elsősorban anyagiak, csupán szemlélet kérdése. Az ipari környezetszennyezés mértékét két, alapvetően ellentétes hatás fogja meghatározni. A szerkezetátalakítással járó viszszafejlesztendő nagy szennyezőanyag-kibocsátással dolgozó iparágak esetében a mennyiségváltozással arányos, abszolút emissziócsökkenés várható. Ehhez bizonyára a külföldi tőke beáramlásával remélhetőleg együttjáró korszerűbb technológiák elterjedése és az Európai Közösséghez való csatlakozás minőségi követelményei is hozzájárulnak. Ugyanakkor a hazai környezetvédelmi előírások szigorítása, valamint az ellenőrzés alá vont komponensek számának növekedése viszonylagosan megnöveli a határérték feletti szennyezés mértékét. Röviden: noha az ipari környezetkárosító szennyezőanyag kibocsátása az elkövetkező években abszolút mértékben csökkenni fog, több és súlyosabb problémával kell szembenéznünk. Addig is ajánlatos volna elvégezni a vállalatok átvilágítását külföldi tanácsadók bevonásával, és tanulmányutakat szervezni fiatal szakemberek számára a fejlett iparú nyugati országokba. Mert a szemléletmód-változtatással sajnos még problémák vannak. Az önkormányzatok tehetetlensége, és a mindenkori politikus-garnitúra önkényesen kinyilvánított szándékainak megfelelően változó, értelmezhetetlen koncepciók következtében kezelhetetlen állapotok jöttek létre. Az ipari üzemekben büntetlenül alkalmazott módszerek és megoldások az egyszerű állampolgárok körében is a negatív példaadás erejével hatnak. A jegyzőkönyvek tanúsága szerint a Szlovák Karszt vidékén élők körében egyre több az „önkéntes“ favágó, a legelőket „tisztogató“ ember. Az éj leple alatt szemetelőkről ugyan nem készült feljegyzés, de az összehangolt természetellenes cselekedetek szomorú, következményeként nyilvántartott veszteséglistán több tucatnyi olyan állatfaj és növényfajta található, melyek az utóbbi egy-két évtizedben pusztultak ki. Közöttük van az apollólepke, a vándorsólyom és a vöröskánya ... Gordon László (országszerte ismert önkéntes környezetvédő) és csapata türelmetlenül várja az egytöl-egyig lecserélt „hivatásos“ környezetvédők új garnitúrájának új rendelkezéseit, melyek remélhetőleg nem állnak majd oppozícióban a természet törvény(szerúség)eivel. megkétszerezéséhez elégségesek a jelenlegi csövek is. A vállalat bővítési tervei egybeesnek az Orosz Köztársaság szénhidrogén-termelésének növelését célzó programjával - nyilatkozott a cég elnöke. A szovjet utódállamokban vannak a világ legnagyobb gázkészletei. Együttes földgázkincsüket a British Petrol kiadványa 1991 végén 49,5 milliárd köbméterre tette. (Mögöttük a világranglistán Irán következik .17 milliárd köbméterrel.) (AP-DJ) A cég - feltéve, hogy az orosz kormány nem csökkenti az exportvámokat - lemond exportorientált voltáról, de teljes egészében nem hagy fel a kivitellel, sőt új vevőket keres. Nyikicsenko elmondta, a volt szovjet területek aluminiumtermelésének mintegy 24 százaléka származott Krasznojarszkból. Mint ismeretes, a dömpingszerű orosz exportot vádolják az alumíniumárak esésével a világpiacon. A Raznoimport orosz export vállalat elutasította a vádat, mondván, az idei orosz alumínium- és nikkelkivitel 25 százalékkal elmarad a tavalyitól, de ezt kétkedve fogadták a nyugati kereskedők. Nyikicsenko elmondta, a vállalat privatizálni szeretné önmagát és leválni az állami szektorról- a függetlenedés egyik útja a részvénytársasággá alakulás lenne. „Állami felügyelettel dolgozunk, fentről mondják meg, menynyit termeljünk, de az alapanyagról és a megvásárlásához szükséges pénzről magunknak kell gondoskodnunk“ - panaszolta az igazgatóhelyettes. „Úgy gondoljuk, ha mi szerezzük az alapanyagot, mi is értékesíthetjük a fémet“- tette hozzá. A vállalat egyébként is „elképzelhetetlenül“ rossz körülmények között dolgozik, kevés és drága a nyersanyag, a villamosenergia-árak pedig, amelyek a teljes termelési költségek 60-70 százalékát teszik ki, tavaly óta megduplázódtak. Az elmúlt két hónap alatt így a fém A németek újabban tapasztalataik átadásával és képzési programokkal segítik a magyar kisvállalkozások fejlődését, és elképzelhető az is, hogy- a nagy érdeklődésre való tekintettel- előrehozzák a Start-hitel keretének a következő két évre szánt részét. A Start-hitelhez hasonló konstrukció azonban valószínűleg 1994-ben is lesz: a forrásokról most tárgyalunk a japánokkal és az amerikaiakkal- mondta Szatmári Tamás, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának főosztályvezetője.- Eddig is sok támogatást kaptunk a német partnertól. Elég megemlíteni az elmúlt Start-hitel alapjának egy részét képező 100 millió márkát vagy az 50 millió márka értékű szénsegélyt. A Start-hitel sikere nyomán egyébként kezdeményeztük, hogy hozzák előre az eredetileg a következő két évre szánt 20-20 millió márkás hitelkeretet; a Német Szövetségi Gazdasági Minisztérium és a hitelt folyósító Ausgleichsbank vezetői meg is ígérték, hogy ezt javasolni fogják. A legutóbbi konzultációknak egyébként nem az volt a célja, hogy további forrásokat szerezzünk tőlük, hanem hogy tapasztalatokra tegyünk szert. Megvizsgáltuk, milyen feltételek között működnek a kisvállalkozások Németországban, melyek a preferenciák, milyen az adózás és például a garanciavállalás.- Mit tudtak meg, hogyan segíti a német kormány a kezdő vállalkozókat?- Németországban a 600 ezer kis- és közepes vállalkozás közel 5 millió embert foglalkoztat. A keleti tartomáelöállítási költsége 50 ezer rubelről (az orosz központi bank árfolyama alapján 310 dollárról) 120 ezer rubelre (745 dollárra) nőtt. Korábban a vállalat még ismerte szállítóit, akik adott áron és időn belül voltak kötelesek teljesíteni, most viszont semmi sem biztos. Az egyik hajdani timföldeladó a most függetlenné vált Ukrajna egyik városában van, vagyis külföldre került, de a vállalat működéséhez elengedhetetlen összes többi kellék, így az üzemanyag és az elektrolízishez használt vegyi anyagok beszerzése is körülményes. A Független Államok Közösségének vállalatai között is általános az egymás közötti eladósodás, amely a gazdasági visszaesés egyik katalizátora. Az óriáskombinát üzemei mintegy 30 négyzetkilométeres területet foglalnak el, és 12 ezer embert alkalmaznak. Bezárása már csak emiatt sem képzelhető el, hiszen az 1 milliós Krasznojarszk 70 ezer lakosa, valamint partnervállalatokon keresztül érintett további 70 millió ember sorsa függ a vállalattól. Az alumíniumfeldolgozó 30 millió dolláros hosszú távú együttműködési megállapodást írt alá az amerikai Kaiser Aluminium Corp.pal, amely korszerűsíteni fogja a krasznojarszki elektrolízises eljárást és épít egy gáztisztító berendezést. A Kaiser 87,3 százalékát a Maxxam Inc. birtokolja. nyokban a németek hasonló gondokkal küszködnek, mint mi: a legnagyobb probléma a kezdők tőkehiánya. Ezt speciális hitelintézménnyel, az úgynevezett sajáttőke-feljavító segélyprogram révén próbálják megoldani. Hitelt folyósítanak 20 éves futamidőre, a kölcsön 3 évig kamatmentes, a következő évben 2 százalék a kamat, utána 5 százalék, a 10. évtől pedig piaci kamatlábat kell fizetni. Az öt tartományban eddig 160 ezer fő vette igénybe ezt a hitellehetőséget. 90 százalékuk jól tudott vele gazdálkodni. A kedvezményes hitelek révén növekedett a költségvetés adóbevétele, és közel 700 ezer munkahely megteremtésére adott lehetőséget. Emellett kiterjedt tanácsadói és információs infrastruktúrát hoztak létre és működtetnek.- Ha Németországban jól bevált ez a hitelkonstrukció, miért nincs Magyarországon is hasonló?-Van hasonló: a Start-hitel. Mivel azonban a Magyar Nemzeti Bank is előrehozta a következő két évre szánt hitelkeretét, és remélhetőleg ezt teszik a németek is, 1994-re vagy esetleg már 1993-ra is biztosan elfogy a pénz. Éppen ezért a magyar banki szakemberek jelenleg is tárgyalnak japán és amerikai partnerekkel arról, hogy nyújtsanak nekünk 50-100 millió dollár értékű kedvezményes hitelt. A német konstrukcióhoz hasonlóan az MNB ezekhez is azonos nagyságrendű forrást rendelhetne, és a hitel a Start-hitelekhez hasonlóan működhetne. v é. KORCSMÁROS LÁSZLÓ Földgáz Újabb óriásberuházás Szibériában? (Vg) Japánokkal és amerikaiakkal is tárgyal Magyarország Lesz újabb Start-hitel?
