Szabad Újság, 1992. július (2. évfolyam, 153-167. szám)

1992-07-20 / 157. szám

1992. július 20. 5 Szabad ÚJSÁG Magyarországon 1992 a fordulat éve a gazdaságban Erőteljes az exportnövekedés Hagyomány immár, hogy az év közepén a Nemzetközi Gazda­sági Kapcsolatok Minisztériuma értekezletet tart a magyar keres­kedelmi kirendeltségek vezetői számára. Az idén a kétnapos találkozón Kádár Béla külgazdasági, Szabó Iván ipari és kereske­delmi, Szabó Tamás tárca nélküli miniszter, valamint a Földműve­lésügyi Minisztérium részéről Szerdahelyi Péter államtitkár tartott tájékoztatót a tárca illetékességébe tartozó területekről és a magyar gazdaság általános helyzetéről. A reálfolyamatok szempontjából hosszú évtizedek óta az egyik legsú­lyosabb év volt a tavalyi esztendő, hangsúlyozta előadásában Kádár Bé­la. Történelmi léptékű átalakítást kel­lett végrehajtanunk a gazdaságban egy nem igazán konjukturális helyzet­ben. Ennek ellenére az idei év elejére az import több mint kilencven és az árak közel kilencven százalékát sike­rült liberalizálni. Kiemelkedő eredmé­nyek születtek a korábbi költségvetési szubvenciók leépítésében: mára a ko­rábbi támogtásoknak már csak öt szá­zaléka maradt meg. A forint de facto konvertibilis lett. A magyar parlament az elmúlt két évben 180 törvényt foga­dott el, illetve módosított, s ezzel létre­jöttek a jogi keretek a piacgazdaság működéséhez. Ami még hátravan: meg kell reformálni a nagy elosztási rendszereket, és az államháztartást, gyorsítani kell a privatizációt. Annyi baj már nem jöhet... s___________________________________ Az elmúlt időszaknak persze voltak negatívumai is: tavaly 10 százalékkal esett vissza a bruttó hazai termék mennyisége, az ipari termelés vissza­esése pedig kétszerese volt a terve­zettnek. Az elavult termelési szerkezet mellett az okok között itt is elsősorban külső körülményeket kell hibáztatni. Sajnos, a keleti piacok gyors össze­omlására nem lehetett igazán felké­szülni, mivel az meglepetésszerűen következett be. Ennek lett a következ­ménye az ipari termelés nagymértékű visszaesése, majd a munkanélküliség növekedése. Remélhetőleg az idei év nem lesz olyan nehéz, mint 1991 - húzta alá Kádár Béla. Bár kérdőjelek az idén is akadnak. Nem lehet előre látni, hogy milyen következményekkel jár a csőd­törvény, az azonban így is várható - jelentette ki a külgazdasági miniszter -, hogy a csődeljárások és a felszá­molások mintegy 5-6 százalékkal csökkentik az ország kivitelét. Ugyan­csak nehéz helyzetet teremt a költség­­vetés deficitje, valamint a jövő évre tervezett költségvetési hiány. Mind­ezek ellenére a külgazdasági tárca első számú vezetője szerint az év végére megmozdul a magyar gazda­ság. S ehhez nagy mértékben hozzá­járul a külkereskedelem. Mintegy 10 hónappal ezelőtt hang­zott el először a jóslat, hogy 1992 a fordulat éve lesz a külgazdaságban. A tárca vezetőjét akkor kincstári opti­mizmussal vádolták, pedig már 1991 őszén látni lehetett, hogy a gazdaság­diplomáciai tér tágulása, a magyar termékek piacra jutását akadályozó korlátok lebontása kivitelélénkítő ha­tással lesz a gazdaságra. Míg 1990- ben 5 százalékkal, 1991 -ben 10 szá­zalékkal csökkent a magyar összkivi­­tel, addig az idei lesz az első év, amikor várható e folyamat megfordu­lása. És az év első öt hónapjának eredményei azt tükrözik, hogy nem alaptalan ez a várakozás: a 4,1 mil­liárd dolláros kivitel 14 százalékkal nagyobb, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Szerencsére megállt a keleti piacok sorvadása is, sőt az egykori KGST-relációban a tavalyi mélyponthoz képest 1992 első öt hó­napjában 60 százalékkal nőtt a keres­kedelem. Ebben az időszakban a ma­gyar export 49 százaléka már az EK piacaira irányult, ami az 5 hónap átla­gában 20 százalékos bővülést jelent. Vezető külkereskedelmi partnerünk továbbra is Németország, amely kivi­telünk 27 százalékát veszi fel. Fogalomzavarban V_______________________________/ Ezzel egyidóben erőteljes vissza­esés mutatkozik az import tekinteté­ben: az év első öt hónapjában 20 százalékkal csökkent a magyar im­port, ami 500 millió dolláros export­­többletet eredményezett a kereske­delmi mérlegben. Ebben, persze, az is benne van - mondta Kádár Béla -, hogy tavaly a forintleértékeléstől tartó vállalatok „bespájzoltak" és sikerült kielégíteni azt a fogyasztói vásárlóe­rőt, amely 1 évvel korábban még a Lajtán túl elégítette ki a nyugati fogyasztási cikkek iránti igényeit. Jo­gos természetesen a harmadik ma­gyarázat is: ha csökken a termelés, csökkennek a jövedelmek és a beru­házások, akkor nem szokott bővülni az import. Előretolt ék Kádár Béla kitért a külföldi tőkebe­fektetések alakulásának elemzésére is. Aki azt áliitja, hogy kiárusítjuk az országot, annál - érvelt a miniszter - nagyságrendi fogalomzavarról van szó. Aki pedig azt szajkózza, hogy Magyarország elvesztette a külföldi tőke bizalmát, azt meggyőzhetik az adatok: 1972-1989 között 570 millió dollár, 1990-ben 900 millió, 1991-ben 1,5 milliárd, míg az idej év első négy hónapjában félmilliárd dollár érkezett be az országba. Hol van itt a bizalom­­vesztés? A külgazdaság előretolt ék - ma­gyarázta Kádár Béla -, aminek van hátulütője is: igaz ugyan, hogy húzza maga után a gazdaság egészét, ám ha leszakad mögötte a belgazdaság, ha nincs meg benne a felzárkózás képessége, akkor a külgazdaság sem tudja kiaknázni a benne rejlő lehetősé­geket. (Új Magyarország) Mikor lesz konvertibilis a forint? A Kék Szalag Bizottság jelentése A magyar gazdaság hosszú utat tett meg a piacgazdaság létrehozása felé. Ma a legtöbb áru és szolgáltatás ára felszabadult, a piaci ár, a külgazdasági tevékenység is jórészt liberalizálva van. A nemzetközi ügyletek nagy részét tekintve a forint valójában konvertibilis lett. Sokakat érintő kérdés: mikorra várható a teljes konvertibilitás? A hazai és külföldi gazdasági szak­értőkből álló Kék Szalag Bizottság 1989-ben alakult azzal a céllal, hogy kidolgozzon egy gazdasági reform­­programot, amely Magyarországot a piacgazdaságok sorába állítja. Ez a program, amely még az első szabad választások előtt készült, ma részét képezi a kormány gazdaságpolitikai stratégiájának. A bizottság munkájá­nak következő állomása a forint kon­vertibilitásáról szóló tanulmány, ame­lyet tegnap sajtótájékoztatón mutatott be O’sváth György, a miniszterelnök gazdasági tanácsadója, a konvertibili­tás tanulmányozására alakult munka­­csoport vezetője. r > Több szempontból máris átváltható A nemzeti valuta konvertibilitása rendszerint több szinten jelentkezik. A háztartások szintjén általában úgy vetődik fel a kérdés, hogy mennyi pénzt válthat be az ember, ha külföldi turistaútra készül. A magyar vállalko­zókat elsősorban az érdekli, mivel fi­zethetnek külföldi üzletkötéseik során. A külföldi befektetők úgy teszik föl a kérdést, hogy átválthatják-e, illetve kivihetik-e az országból a nekik tetsző devizában magyarországi vállalkozá­saik nyereségét. És végül legfelsőbb szinten azt a megállapítást tehetjük, hogy Magyarország addig nem illesz­kedik be teljesen a világgazdaságba, amig meg nem valósítja a teljes kon­vertibilitást. A Kék Szalag Bizottság jelentése megállapítja, hogy a néhány éve meg­kezdett, számottevő belföldi árfelsza­badítás, és a külkereskedelmi liberali­zálás hatására a legtöbb folyó fizetés szempontjából a forint jórészt konver­tibilis. A külföldieknek is jogukban áll, hogy tőke- és portfólióbefektetéseik forintjövedelmét Magyarországról kivi­gyék. Ennek ellenére a magyar kor­mány - egyes környező országok kor­mányaitól eltérően - nem deklarálta a forint teljes konvertibilitását. A bizott­ság egyébként egyetért a kormány önmegtartóztató magatartásával. r ■> Magas az infláció Milyen feltételek szükségesek a tel­jes konvertibilitáshoz? O’sváth György pontokba szedte a kérdésre adott válaszát. Eszerint: 1. Mindenekelőtt normalizálni kell az inflációt, mivel 25-30 százalékos inflációs ráta mellett fennáll az a ve­szély, hogy a vállalkozók és a lakos­ság megkísérlik stabil pénzbe menekí­teni romló forintjaikat. Eltért a bizott­ság tagjainak véleménye a tekintet­ben, hogy milyen mértékű infláció ese­tén szabad megteremteni a konvertibi­litást. Egyesek szerint az inflációnak egyszámjegyünek kell lennie, míg má­sok szerint 20 százalék alatt az is elegendő, ha a folyamat tartósan lefe­lé tendál. Mint láthatjuk, a forint eseté­ben nem áll fenn a konvertibilitás eme feltétele. 2. Sokkal jobban állunk a devizatar­talékok dolgában. E tekintetben a kö­vetelmény az, hogy a devizakészletből fedezni tudják az ország öthónapnyi importját. Ez ugyanis elegendő tarta­lék a spekuláció ellen. 3. A tartalék szempontjából fontos, hogy pozitív legyen az ország fizetési mérlege. Tavaly a mérleg 1,2 milliárd dolláros többletet mutatott, és a jelek szerint az idén is pozitív mérleggel zárjuk az évet. Tehát ez sem akadálya a konvertibilitásnak. 4. Mielőtt a kormány kihirdetné a konvertibilitást, meg kell vizsgálni, mennyire reális a forint jelenlegi árfo­lyama. A Kék Szalag Bizottság jelen­tése egyértelműen rámutat, hogy a je­lenlegi forintárfolyam reális, lényegte­len mértékben szorul módosításra.---------------------------------------­Még várni kell A kérdés, amely természetesen leginkább érdekelte a tájékoztatón megjelenő újságírókat: végül is a bi­zottság milyen határidőt ajánlott a fo­rint teljes konvertibilitásához? Talán nem meglepő, hogy erre a kérdésre nem kaptunk egyértelmű választ, mi­vel a bizottság tagjai maguk sem jutot­tak egységes áláspontra. Vannak ugyanis olyan gazdaságpolitikusok, akik szerint csak akkor szabad beve­zetni a konvertibilitást, ha már minden feltétel teljesült, és gyakorlatilag nincs kockázat. Egyelőre úgy tetszik, hogy a kon­vertibilitás bevezetéséhez az infláció okozza a legnagyobb kockázatot. En­nek ellenére - jegyezte meg O’sváth György - a kormányra érezhetően egyre nagyobb nyomás nehezedik e kérdésben. Hozzátette még, hogy a 350 dollárra emelt turistakeret a maj­dani konvertibilitás előpróbájának is felfogható; ennek alapján megítélhető a lakosság reagálása. talanságot váltottak ki az ope­rált személyek körében. Az amerikai gyógyszerpiacot ellenőrző hivatal (FDA) állást foglalt a szilikontartalmú mell­implantációk ellen, s röviddel ezután a német Egészségügyi Hivatal is hasonló értelemben nyilatkozott. Mindkét szerve­zet attól tart, hogy az idegen műanyag krónikus gyulladáso­kat, reumához hasonló fájdal­makat, sőt rákos megbetege­dést eredményezhet. Az érin-A csodaszertől a lidércálomig Németországban több mint 120 ezer fölé emelkedett azoknak az asszonyoknak a száma, akiken mellimplantá­ciót hajtottak végre. A sebészeti beavatkozás oka kettős. Rákos megbetege­désből adódó melloperációk után számtalan nő számára elengedhetetlen lelki segítség, hogy megfelelő protézist kap­jon. A páciensek 20-30 száza­léka rosszindulatú tumor eltá­volítását követően fordult plasztikai sebészhez. Jóval magasabb viszont azoknak a nőknek a száma - 70-80 százalék -, akiket az „örök fiatalság“ vágya vitt a rendelő­be. Amíg a rákos operáció utó­kezelését a betegbiztosítók fi­zetik, addig az attraktivitást szolgáló plasztikai műtét költ­ségeit mindenki a saját zsebé­ből kénytelen kiegyenlíteni. Az orvosok mindkét esetben szili­konnal dolgoznak. Ebből ké­szült műanyag párnákkal for­málják az új mellet, vagy ala­kítják át a természettől mosto­hán kezelt eredetit. „Az operá­ciót akkor tekintjük ideálisnak, ha utólag a protézist sem érezni, sem kitapintani nem lehet“ - mondja a plasztikai sebészet egyik specialistája, a kölni dr. Spilker. A műtéti beavatkozás sike­rétől függetlenül a szilikonról érkezett legújabb hírek nyug­tett nők számára a csodaszer egyik napról a másikra lidérc­­álommá alakult át. Az USA-ból érkezett híreket a német orvosok fenntartással fogadják, azok hátterében ma­gas jóvátételi követeléseket sejtenek. A düsseldorfi dr. Werner Audretsch még tovább megy: „Hisztériakeltés az egész! Olyan páciensekben lobbantják fel a félelem láng­ját, akik már betegségüknél fogva súlyos pszichikai nyo­más alatt állnak.“ A német orvosok semmi okot sem látnak arra, hogy eltávolítsák a már beoperált szilikonpárnákat. Legtöbbjük lelkiismeretesen felvilágosítot­ta a hozzá fordult nőket a művi beavatkozás rizikóiról. Az ope­ráltak 30 százalékánál fordul elő, hogy a párnát körülvevő kötőszövet összezsugorodik. E jelenség fájdalmakkal jár és a mell formájának olyan alaku­lásával, amelyet senki sem kí­ván. Ilyen esetekben ki kell venni az implantátot, vagy fel kell vágni a kötőszövetburkot, hogy a szilikonpárna újból ki­terjeszkedhessen. Az orvosok egyetértenek abban, hogy a mellimplantációk hatása el­sősorban pszichológiai jellegű. A legtöbb nő számára ugyanis a jóformájú mell új életet je­lent... (Ú. M.) Dánia az EK éltanulója Dánia annak ellenére, hogy lakossága népszavazá­son utasította el az Európai Közösség szorosabb unióját célul kitűző maastrichti szer­ződést, az ehhez vezető úton jól halad: a piac egységesíté­sét szolgáló közösségi direk­tívák 92 százalékát fogadta el törvényként, s ezzel az EK éltanulójának számít. Martin Bangemann, az EK Brüsszeli Bizottságának közösségi ügyekért felelős tagja, az Eu­rópa Parlamentben azt is el­mondta, hogy Belgium, mi­közben azzal büszkélkedik, hogy a kulcsfontosságú in­tézményeknek otthont ad, a közösségi direktíváknak csak 69 százalékát fogadta el törvényként, amivel éppen tizenkettedik a tizenkét tagál­lam sorában. Dánia mögött a második Portugália 87 szá­zalékos „törvényesítési aránnyal“, harmadik Francia­­ország 83 százalékkal. Az*­­alsó végén Spanyolország 70 százalékkal az utolsó előtti, míg Luxemburg az egységes piaccal kapcsola­tos EK-direktívák 74 száza­lékát fogadta el törvény­ként. (Reuter)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents