Szabad Újság, 1992. július (2. évfolyam, 153-167. szám)
1992-07-20 / 157. szám
4 1992. július 20. Szabad ÚJSÁG IMF—jóslatok 1993-ig Jövőre jobb lesz? Az IMF közzétette szokásos nyári világgazdasági előrejelzését. Különösen izgalmas a kérdés: vajon megbízhatóbbnak bizonyulnak-e a Valutaalap jövendölései, mint az előző évek során? Tavaly, nyár elején, az IMF- prognózisok 1991-re 1,3,'1992-re pedig 2,8 százalékos növekedést jósoltak. Ennek ellenére az előző évben az ipari országok csak 0,8 százalékos átlagos növekedési rátát tudtak felmutatni. Azok szerint az előrejelzések szerint, amelyeket az IMF és a Világbank tavaszi washingtoni tanácskozását követően publikáltak (World Economic Outlook), a világ vezető gazdaságaiban 1992-re a GDP 1,8 százalékos átlagos emelkedése várható. Ez jelentős módosítás volt az egy évvel korábbi becslésekhez képest. Az 1 százalékos helyesbítés annyit jelent, hogy az érintett országok összes kibocsátása előreláthatóan 240 milliárd dollárral lesz alacsonyabb az 1991 áprilisában vártnál. Ez a különbség Svédország éves GDP- jével egyenlő... A fejlődő országokra vonatkozó előrejelzésekben is jelentős finomításokra került sor (Kelet-Európa és a szovjet utódállamok gazdasági teljesítményei nélkül). Az idei prognózisok sokkal derűlátóbbak a régió tekintetében. Az 1991-es 3,3 százalékos átlagos gazdasági növekedés után az idei évre 6,7 százalékot, 1993-ra pedig 5,4-et várnak. Kelet- és Közép-Európa volt szocialista államai, valamint a FÁK tagországai 1991 -ben 16,9 százalékos gazdasági csökkenést produkáltak. Az IMF adatai szerint ez 1992 végére 14,6 százalékra mérséklődik. Az 1993-as mutatók jövendölésére a Valutaalap nem vállalkozott. A fogyasztási árindex emelkedését is csak 1992-ig jelezték előre. Ez várhatóan az 1991-es 92 százalékos infláció helyett, az idei év átlagát tekintve 71,3 százalékos általános árszínvonal-emelkedést jelent a térségben. A világgazdaság élénkülésének éve az összesített prognózisok alapján 1993 lenne. Több szakember kétkedésének adott hangot az optimista jövendülések hallatán. Véleményük szerint az idei derűlátás semmivel sincs jobban megalapozva, mint a tavalyi, amely 1992-t kiáltotta ki a felemelkedés évének. Megítélésük szerint az amerikai gazdaságban tapasztalható biztató előjelek önmagukban nem teszik indokolttá a Valutaalap optimizmusát. A döntő az lesz, hogy a japán és a német gazdaság gyengélkedése vajon egy lábadozási periódus végét jelenti-e vagy egy hosszan tartó, lassú kiegyenlítődési folyamat tünete. Az IMF-jelentés érvelése szerint a japán és az amerikai gazdaság megélénkülése lehetőséget teremthet arra, hogy a központi bankok csökkentsék a kamatlábakat és ezzel elősegítsék a gazdaság erőteljesebb konjuktúrális fejlődését. Arra is rámutatnak azonban, hogy az egyszeri könnyítést szigorú monetáris restrikciónak kell követnie, hogy elkerülhetővé váljék a fizetőképes kereslet túlstimulálása, mint ahogy ez többször előfordult a korábbi világgazdasági konjuktúrák kezdeti szakaszaiban. Nem tudni még, hogy Münchenben a világ vezető gazdaságainak (G7) pénzügyminiszterei mennyire vették figyelembe az IMF-intelmeket, de semmi esetre sem lesznek könnyű helyzetben ha az Alapra kívánnak hallgatni. A fejlett ipari országok költségvetési deficitje 1992 végére várhatóan eléri a GDP 3,0 százalékát, ami jelentős hiánynövekedést jelent az 1989-es 0,9 százalékos szinthez képest. Mindenképpen nehéz feladatnak tűnik egyidejűleg kezelni az államháztartások deficitjét és megfelelni a szigorú monetáris politikai kívánalmaknak is. Jelenleg Japán az egyetlen olyan G7-állam, amely államháztartási többletet képes felmutatni. A fejlett ipari államok várhatóan megpróbálják rávenni, hogy ennek segítségével tovább élénkítse belföldi keresletét, ezzel is elősegítve a G7 többi államában a gazdaság megélénkülését. Németország a másik olyan ország, amelynek szintén számítani kell arra, hogy követelni fogják gazdaságpolitikájának megváltoztatását. A magas német kamatlábak mindenképpen késleltetik a gazdasági felemelkedést Európában. Ennek ellenére nem tűnik valószínűnek, hogy a Bundesbank meghajlik a többség akarata előtt. A német inflációs ráta lassan eléri az 5 százalékos szintet és a keleti országrész talpraállítása még évekre előre „garantálja“ Bonn túlköltekezését. Nem ígérkezik könnyű feladatnak a nemzeti gazdaságpolitikák összehangolása a növekedés beindítása érdekében. Nagyobb lehetőséget látnak a szakemberek a világkereskedelem további liberalizálásában, a GATT-tárgyalások eredményes befejezésében. Egy újkeletű OECD-tanulmány szerint ha a GATT-forduló erőfeszítéseit siker koronázná, akkor ez a világgazdaság 1992-es kibocsátását 200 milliárd dollárral növelné. Ez csak 40 milliárd dollárral kevesebb annál, amennyivel az IMF 1992-es előrejelzését kurtította. Maliciózus vélemények szerint a gazdasági prognózisok készítőinek nem szabadna vállalkozniuk arra, hogy prognózisaikban a kiváltó okokat és a végeredményt együtt jósolják meg. IMF-ELŐREJELZÉSEK Real-GDP Fogyasztói árak Folyó fiz. mérleg egyen-Ország Változás % Változás % lege (a GDP %-ában) 1991. 1992. 1993. 1991. 1992. 1993. 1991. 1992. 1993. USA-0,7 1,6 3,5 4,2 3,1 3,1-0,2-0,9-1,1 Japán 4,5 2,2 3,9 3,3 2,2 2,4 2,1 2,6 2,3 (Nyugat) Németország* 3,1 1,3 2,2 33 3,8 3,7-1,2-0,8-0,5 Franciaország 1,2 1,8 2,6 3,1 2,7 2,5-0,3-0,4-0,3 Olaszország 1,0 1,6 2,4 6,4 5,0 53-1,7-1,7-1,8 Nagy-Britannia-2,2 0,8 3,1 5,9 3,7 3,1-0,8-1,4-1,6 Kanada-1,5 23 4,9 5,6 1,7 2,3-3,5-2,9-2,6 OECD-országok 0,8 1,8 3,3 4,4 3,3 3,2-0,1-0,3-0,4 Fejlődő országok 3,3 6,7 5,4 41,0 37,0 16,1 n. a. n. a. n. a. * A fizetési mérlegegyenleg adatai egész Németországra vonatkoznak Osztrák-csehszlovák mezőgazdasági egyezmény A bécsi kormány múlt héten, kedden jóváhagyta Ausztria és Csehszlovákia hosszas tárgyalások eredményeként megszületett mezőgazdasági szerződését. Mint ismeretes, az Európai Szabadkereskedelmi Társuláshoz (EFTA) tartozó országok és Csehszlovákia közötti szabadkereskedelmi egyezmény az iparon és a kisiparon kívül a halászatra és a feldolgozott mezőgazdasági termékekre is kiterjed ugyan, de maga a mezőgazdaság kívül esik a szabadkereskedelmi szerződés körén: e cikkek forgalmát külön kétoldalú megállapodásokban kell szabályozni Csehszlovákia és az egyes EFTA-országok között. Hasonló a helyzet Magyarországgal és Lengyelországgal is, amellyel Ausztria egyelőre csak tárgyal. A mostani megállapodás lényegében újra megerősíti azon preferenciális vámokat, amelyeket Ausztria eddig is megadott Csehszlovákiának. Emellett csökkenti több jellegzetes csehszlovák termék vámilletékét. A húsra és hústermékekre - amelyekre vonatkozóan a szarvasmarha-bizottság fenntartja a mennyiségi importkorlátozást - csak akkor lehet vámkedvezményt igényelni, ha Ausztriában szükség mutatkozik irántuk, és beviteli engedélyeket adnak ki. Ausztria Csehszlovákiától egy sor exportkoncessziót kap a szerződés értelmében. Vámmentességet élvez például a tenyészmarha, a durumbúza és a szójabab. A bécsi mezőgazdasági minisztérium ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy tekintettel az EK- jellegű lefölözésekre, e koncessziók a jövőben is „érdekes osztrák szállítási lehetőségeket“ kínálnak. A palackos borok, a pezsgő és a virágok tekintetében kölcsönösségi elv alapján alakítják ki a vámkontingenseket. Az osztrák sört az EK-országokbelivel azonos feltételek mellett szállíthatják Csehszlovákiába. Franz Fischler osztrák mezőgazdasági miniszter reményét fejezte ki, hogy a Magyarországgal és Lengyelországgal folytatott mezőgazdasági tárgyalásokat is mindkét állam számára elfogadható eredménnyel lehet lezárni. (APA) Lengyel agrárbajok Igen komoly károkat okoz a lengyel mezőgazdaságnak a második hónapja tartó szárazság - jelentette az orosz ITARTASZSZ hírügynökség. Hivatalos becslések szerint a gabonatermés 23-24 millió tonna lesz, ami 10 százalékkal elmarad a múlt évitől. A mezőgazdasági minisztérium egyik vezetője, ehhez hozzátette: az ország önellátásához közel 25 millió tonnára lenne szükség. A lengyel agrártermelők szakszervezetének illetékese szerint ráadásul a kormány adatai túlságosan derűlátóak: a gabonatermés csak a fele lesz a múlt évinek. A minisztérium közölte: jelenleg az ország területének 75 százalékát sújtja szárazság. A legnagyobb károk elé néző tíz vajdaság vezetője emiatt a minap azt javasolta, hogy területüket a kormány nyilvánítsa katasztrófa sújtotta övezetnek. Zsugorodó számítógépek 1995-ben várhatóan 27 millió hordozható számítógépet fognak világszerte eladni a Dataguest piackutató cég szerint. Ezek mérete a hagyományos laptop-tói a noteoob-on át a palmtop-ig fog terjedni, egyre inkább az utóbbiak javára. Ma elsősorban a notebook-ok „aratnak“. Méretük akkora, mint egy nagyobb jegyzetfüzet, de teljesítményük felér egy nagyobb asztali gépével. Rendszerint 40 megabájtos merevlemezes tárolójuk van, amin bőven elfér minden, amire a tulajdonosnak szüksége lehet, és gyorsaságukat a 386sx mikroprocesszor biztosítja. Az alkatrészek méretének csökkenésével nemcsak a térfogat, hanem a súly is folyamatosan csökken. Egyre kisebbek a merevlemezes tárak, vékonyabb a billentyűzet és egyre hosszabb a telepek élettartama is. (A Citizen mindehhez gyárt egy olyan kis méretű nyomtatót, amely könnyen melléfér a táskában a kicsi gépnek.) Ugyanakkor az árak ugyancsak elindultak lefelé, nem kellett egy év hozzá, hogy megfeleződjenek. Sokan vélik úgy, hogy a számítógépek minden más formáját ki fogják szorítani ezek a gépek. Még egy nagyvállalatnál is előny, ha az alkalmazott hazaviheti a számítógépét (és otthon tovább dolgozik rajta). A palmtop a notebook „kisöcscse“. Elfér a tenyérben, de, bár a gyártók váltig állítják, hogy teljes értékű PC-k, ezt sokan megkérdőjelezik parányi képernyőjük, alulméretezett billentyűzetük láttán. Tény, hogy DOS kompatibilisek, és modemen keresztül hálózatra kapcsolhatók. Sok gyártó máris megjelent a piacon a kézírást felismerő számítógéppel, amely már valóban elektronikus jegyzetfüzetnek is nevezhető. A szakemberek szerint azonban még mintegy két évre van szükség ahhoz, hogy ezek teljes értékű „partnerek legyenek“. A méretcsökkenés kulcspontja egyébként a szilárdtest memóriakártyák méretcsökkenése. Ezen a téren nagy lépést jelentenek az ún. flash csípek. A flash technológiával gyártott áramkörök fogyasztása szinte nulla, feltehetőleg ezek az elemek lesznek a jövőbeli parányi gépek memóriáinak kulcselemei. Aszálykárok az Európai Közösség országaiban Az Európai Közösség tagországait sújtó aszály miatt csökken a gabonatermés az idén - jelentette a nyugat-európai gabonakereskedelmi lobby, a Coceral. A tavalyi 180,5 millió tonna helyett idén 167 millió tonnás termésre számítanak a szervezet szakértői. Az előrejelzés szerint a szárazság miatt jelentősebb csökkenés Franciaországban (1 millió tonna) és Németországban (4,1 millió tonna) várható, míg Nagy-Britanniában és Olaszországban a betakarítás kisebb mértékű bővülése lehetséges. A Mezőgazdasági Szakmai Szervezetek Bizottsága (COPA) sürgetésére a tagországok illetékes miniszterei megtárgyalják majd, milyen segítséget nyújtson a szervezet az aszály által sújtott termelőknek, egyelőre a legjobban károsult Észak-Németországnak. Egy lehetséges megoldás, hogy megengedik a legeltetést a korábban művelés alól kivont földeken. A COPA arra figyelmeztet, hogy ez az engedmény nem biztosítja azon termelők túlélését, akik a tavaly érvényben lévő közösségi korlátozások miatt képtelenek voltak pénzügyi tartalékokat felhalmozni. Az EK mezőgazdasági miniszterei a Közösségi Agrárpolitika (CAP) reformja keretében új stabilizációs rendszert dolgoztak ki, amely július 1-jétöl lépett életbe. Ennek lényege, hogy a mezőgazdasági termékek árának csökkentésével párhuzamosan kompenzálják majd azokat a termelőket, akik aláírják, hogy földjeik 15 százalékát parlagon hagyják. (Reuter, VWD) Az elnök távozik Lemondott a British Petroleum elnök-vezérigazgatója, Robert Horton. A Financial Times értesülése szerint a BP vezérét „igazgatósági puccs“ buktatta meg. A londoni tőzsde napi zárása után váratlanul kibocsátott igazgatósági közleményben a 16 tagú testület „komoly sajnálattal“ vette tudomásul Horton távozását. Valójában azonban arról van szó, hogy az igazgatóság szerint a 52 esztendős Horton túlságosan sok döntési hatalmat koncentrált a maga kezében. Horton funkcióit kettéosztják az igazgatóság két vezető tagja között. Lord Ashburton lesz a British Petroleum elnöke és David Simon a vezérigazgató. A váltás olyan időpontban következik be, amikor a BP jelentős pénzügyi nyomás alatt áll, részben a recesszió, részben az alacsony olajárak miatt. A társaság jelenleg 750 millió fontnyi takarékossági programot hajt végre és többszáz alkalmazottat bocsát el. Nestlé: irány Kína A közelmúltban a Nestlé svájci élelmiszer-ipari óriáskonszern neve elsősorban a francia Perrier üdítőital-konszérn átvételéért vívott harc során szerepelt a nemzetközi üzleti világban. A Nestlé most bejelentette, hogy 194 millió dollárért megvásárolja a hongkongi bázisú Dairy Farm International részvényeinek 51 százalékát. Ezzel a hongkongi élelmiszer-kiskereskedelmi lánc dél-kínai, Kanton tartományban lévő üzlethálózata is Nestlé ellenőrzése alá kerül. A jelzések szerint a megállapodást októberig véglegesítik. A Nestlé méreteihez képest viszonylag szerény üzleti manőver igazi jelentősége az, hogy a svájci konszern elhatározta: megveti lábát a potenciálisan hatalmas kínai piacon.
