Szabad Újság, 1992. július (2. évfolyam, 153-167. szám)

1992-07-20 / 157. szám

ÄtriUCNf Wítl^OHOSWDAWB ^fORMAc,\( S;«EO(SKO ***■■* add* Ul a«**^**0 KP*Zf*a M WNAj|«A Irin« Kő/cleti és gazdasági napilap llFTFOE^SSQQESIHi *1* ^“^aio H^^2äE29H^ra 2,30 koruna Uhde—Gasparovic találkozó Brünnben Ha elszabtuk, hát szabjuk újra... Az EPM és az MKDM nyilatkozata A Szabad Újság 1992. július 17-i számában „Ki képviseli a szlovákiai magyarságot?" címmel írás jelent meg az MPP sajtóértekezletéről. Meg­döbbenéssel vettük tudomásul, hogy a DSZM-en kívül az MPP elnöke A. Nagy László is kétségbe vonja a magyar koalíció képviselőinek legiti­mitását. Ennél jobban már csak az lepett meg bennünket, hogy ezt a valóságnak nem megfelelő állítással támasztja alá: miszerint „az MKDM—Együttélés parlamenti képviselői egyetértésüket fejezték ki a szlo­vák kormány programnyilatkozatával kapcsolatban". Ráadásul ezt a kér­dést érintve nyilatkozatot is közöltek, melyben megdöbbenésüket fejez­ték ki, hogy a koalíció képviselői nem szavaztak a programnyilatkozat ellen. Az azonban, hogy miképp szavaztak és hogyan szólaltak fel a koa­líció képviselői sem a sajtótájékoztatóról írott tudósításból, sem a nyilat­kozatból nem derül ki. Mind az MKDM, mind az Együttélés képviselői általánosan és részle­tesen bírálták a kormányprogram nyilatkozatát, és a szavazásnál pedig tartózkodtak, tehát nem „fejezték ki egyetértésüket”. Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy az MPP ismét a csúsztatások módszeréhez folyamodik. Különösén aggasztó ez a jelenlegi helyzetben, amikor a demokrácia és a kisebbségi érdekek az együttműködést felté­teleznék. 1991 július 17. Az EGYÜTTÉLÉS és az MKDM képviselői klubja 99. Lányi beszélgetések Szombaton Brünnben találkozott Milan Uhde, a CSNT és Ivan Gasparovic, az SZNT elnöke. A ta­lálkozóról szóló hivatalos közle­mény szerint arra azért került sor, hogy kölcsönösen tájékoztassák egy­mást a két nemzeti tanács jövőbeni együttműködésének harmonog­­ramjáról szóló elképzeléseikről. Kettejük megbeszélése egyébként zárt ajtók mögött folyt. Megbeszéléseik után újságírók kérdéseire válaszolva elmondották, hogy mindenben ugyan nem értet-Strásky a Hexagonálén A világ belenyugodott Péntektől tanácskoztak az osztrák fővárosban a Hexagonale tagországai­nak kormányfők Az 1989 novemberében Budapesten megalakult nemzet­közi szervezetnek előbb Jugoszlávia, Magyarország, Olaszország és Ausztria volt tagja, miyd Csehszlovákia belépésével változott Pentagonáléra, s Len­gyelország tagságával kapta mai elnevezését Ez is azonban csak időleges, hiszen Jugoszlávia megszűnt korábbi formájában létezni, egykori tagorszá­gai viszont szívesen tartoznának ebbe a kötelékbe, s ezért nevét Közép-euró­pai Kezdeményezésre változtatták. Jan Strásky szövetsé- ismerkedésen túl lénye gi miniszterelnök Bécs­­ben találkozott vendég­látójával Franz Vra­nitzky osztrák kancellár­ral és Hanna Suchocka lengyel miniszterelnök­­asszonnyal. A kölcsönös tájékoztatón túl említést érdemel, hogy Strásky a találkozók után kijelen­tette: Ausztriával a ké­sőbbiek során megvitat­ják a temelíni atomerő­mű kérdését is. Az új lengyel minisz­terelnökkel a kölcsönös ges gazdasági kérdése­ket is érintettek, mint például a vámkérdések és a kölcsönös kereske­delem anyagi támogatá­sa. A visegrádi hármak együttműködését pedig úgy tekinti az új cseh­szlovák szövetségi mi­niszterelnök, hogy az közös platformot jelent a kölcsönös időszerű problémák folyamatos megoldására. Strásky azt is közölte a Csehszlovák Sajtóiroda munkatársával, hogy az ország felbomlása fölött a külföld sokkal inkább napirendre tért, mintsem azt a hazai politika szín­padán elképzelték. A szlovák önrendelkezés kikiáltása, valamint Ha­vel elnök azon bejelenté­se után, hogy lemond, a hazai államjogi elrende­zés egyértelműen a szét­hullás felé vezet, de ez nem jelenti azt, hogy a folyamat nem állhat meg vagy nem merülnek fel egyéb akadályok. Ma rendkívüli ülést tart a szövetségi kormány tek egyet, de legalább kölcsönösen megismerték egymás véleményét arról, mit is akarnak. Ivan GaSparo­­vié egyébként átnyújtotta cseh part­nerének a szlovák önállósági nyilat­kozatot, valamint az alkotmányja­vaslatot is. Arról, hogy tulajdonképpen a két parlament között milyen megbeszé­lések folynak majd a jövőben, az azon a megállapodáson múlik, vajon két önálló szuverén államról vagy konföderációról kell tárgyalniuk. (Folytatás a 2. oldalon) Havel: Készültem a lemondásra A Csehszlovákiában kialakult helyzetben Václav Havel köztársasági elnök ténynek tekinti a szlovák társadalom emancipációs törekvéseit A Lányi beszélgetések című rádióműsorban az államfő kiemelte: amennyi­ben a szlovákiai választópolgárok többsége azt gondolta, hogy a föderatív elrendezés igazságtalan, amelynek keretében a Szlovák Köztársaság nem tudja elérni az általa megálmodott szuverenitást és önállóságot, akkor ő ezt a döntést tiszteletben tartja és nem érez csalódást. A továbbiakban Václav Havel közölte, hogy már hosszabb ideje mérlegelte lemondását. Előre tudta, hogy lépése ellentmondó reakciókat vált ki a politikusok körében, de en­nek ellenére bántja, hogy néhányan úgy vélekednek: lemondásával ket­­(Folytatás a 2. oldalon) A Magyar Polgári Párt aggódik: Államszocializmus fenyeget (?) Léván tartotta a Magyar Polgári Párt Országos Választmánya legutób­bi ülését. A szombati tanácskozáson állásfoglalásban rögzítették a párt véleményét a választások után kialakult politikai helyzetről. Ebben figyelmeztet az országos vezetőség arra a tényre, hogy olyan baloldali és nacionális jellegű erők kerülnek előtérbe, amelyek politikai lépései a Csehszlovák Szövetségi Köztársaság felosztásához, Szlovákiában pedig államszocializmus megvalósításához vezetnek. A július 17-én elfogadott szlovák szuverenitási nyilatkozatot beterjesztő pártok az aktust a szövetségi alkot­mányban összhangban levőnek minősí­tették, amely nem jár gyakorlati jogi következményekkel. Az MPP ezt formai szempontból nem * tartja kizártnak, azonban politikai következményeit olyannak tartja, hogy annak hatását egy Az államfői jogkörök felosztásáról esetleges népszavazás sem lenne képes semlegesíteni. A döntés tehát az első formai lépés az önálló szlovák állam megteremtése felé. Az állásfoglalás szerint a jelenlegi politikai vezetés számára az ország ket­­tévállása eldöntött tény, s a döntéshoza­talnak a módját az MPP visszautasítja, mert Szlovákia polgárainak nem volt lehetőségük az alkotmányban előírt módon véleményt nyilvánítaniuk. „Az MPP szerint ez a politika, mely­nek kihatásai Szlovákia jövőjére felmé­­retlenek és felmérhetetlenek, nem tük­rözi az állampolgárok valódi érdekeit, csupán hatalmi ambíciók kifejeződése. A nyilatkozat elfogadása tovább mélyíti a szlovákiai társadalom megosztottsá­gát, így az önálló államiságnak sem le­het megfelelő kiindulási alapja” — így az MPP OV állásfoglalása. Mi a magunk részéről tiszteletben tartjuk az MPP aggodalmait, azzal azonban nem érthetünk egyet, hogy ki­sajátítja magának annak jogát, hogy a szlovákiai magyarság nevében úgy lép­jen fel, mintha az ő véleménye lenne az egyedül „üdvözítő”. A közelmúltban többször is bebizonyosodott, hogy ép­pen az MKDM és az Együttélés voltak azok, amelyek jóelőre meglátták a hazai politikai folyamatok alakulását. Amikor az MPP úgy fogalmaz, hogy a következ­ményekért: „a felelősök közé kell sorol­ni mindenekelőtt azokat a cseh, szlovák és magyar politikai pártokat, amelyek az elmúlt választási időszakban a Szö­vetségi Gyűlésben meggátolták a nép­­(Folytatás a 2. oldalon) Ma kora este rendkívüli ülést tart a szövetségi kormány, hogy áttekint­se Václav Havel köztársasági elnök lemondásának a következményeit. Jan Strásky miniszterelnök a Cseh­szlovák Sajtóiroda munkatársának nyilatkozva közölte, hogy a soron kí­vüli kormánytanácskozáson a kabi­net tagjai dokumentumot dolgoz­nak ki, amelynek alapján a testület döntést hoz arról, hogy milyen „ál­lamfői” jogköröket hagy meg magá­nak, mint kollektív szervnek, illetve milyen jogkörökkel ruházza fel a mi­niszterelnököt. Jan Strásky a köztársasági elnök­kel tartott pénteki találkozójáról még elmondta, hogy a megbeszélő-Ittas reniú i emberi ölt Pénteken este tragikus esemény történt egy kassai étteremben. Stanislav Ryban őrnagynak, a szlovák belügyminisztérium szóvivő­jének tájékoztatása szerint egy ittas rendőr illegálisan rejtegetett lő­fegyverével halálosan megsebesített egy 31 éves férfit. A belügyi szóvivő elmondta, hogy a rendőrség egyik főhadnagya, il­letve az étterem másik vendége között nézeteltérés támadt. A szópárbajt aztán „ tettek" követték, a két férfi összeverekedett. Az erősen ittas rendőr a verekedés után távozott, de 19 óra körül ismét visszatért, mégpedig az otthon magához vett 6,35-ös kaliberű pisztollyal, amelyet szolgálati fegy­verén kívül rejtegetett. A lőfegyverrel megfenyegette az étteremben ülő­ket, s mikor egy 31 éves férfi meg akarta közelíteni, közvetlen közelről többször rálőtt, a golyók közül három az áldozat felsőtestébe hatolt. A férfi sérüléseibe kórházba szállítás közben belehalt. A tettest őrizetbe vették, s gyilkosság és illegális fegyverkezés bűncselekménye miatt bűnvádi eljárást indítottak ellene. A kassai esetről tájékoztatva a belügyi szóvivő egyúttal felhívta a figyel­met arra, hogy az utóbbi két-három évben jelentősen megszaporodtak a fegyverlopások. Nőtt azoknak a súlyos bűncselekményeknek a száma is, amelyek során illegálisan tartott fegyvereket használtak az elkövetők. A Havel-lemondás és a szlovák szuverenitás hatásai Kikerülni lehetetlen... A Csehszlovák Állami Bank szerint Václav Havel köztársasági elnök le­mondása, illetve a szlovák szuverenitási nyilatkozat jóváhagyása hatással lesz a cseh—szlovák gazdasági kapcsolatok rendezésére. Ezt a Csehszlo­vák Sajtóiroda munkatársának adott interjújában mondta Jan Vít, a köz­ponti pénzintézet alkormányzója. sen nem boncolgatták az államfő le­mondásának okait. „Csupán rövi­den tájékoztatott arról, hogy ez mit jelent számomra az alapvető elnöki teendők ellátása — nagykövetek és államfők fogadása stb. — szem­pontjából” — tette hozzá. Strásky azt mégis közölte, hogy Václav Ha­vel visszautasítja az államfői tisztség további betöltését, mivel tudja, hogy a közös állam egyik része, azaz Szlo­vákia politikai képviselői révén nem ért egyet azzal, hogy ő lássa el a köz­­társasági elnöki tisztséget. „E tekin­tetben megértem Václav Havel döntését” — emelte ki a csehszlovák kormányfő. Az állami bank azt feltételezi, hogy a változásokra azonban csak a politikai reprezentációk közötti megállapodás megszületése után kerül sor. „Legyenek bármilyenek az állam­jogi tárgyalások eredményei, nem feltételeztük, hogy azok negatív ha­tással lesznek a lakossági pénzbeté­tekre, illetve az emberek tulajdoná­ban levő más pénzeszközökre” — emelte ki Jan Vít. Megjegyezte, hogy a Csehszlovák Állami Bank (Folytatás a 2. oldalon) Csehszlovák köztársasági elnökök Egyik sem „érte meg” megbízatása végét Václav Havel az ötödik csehszlovák elnök, aki lemondással távozik az államfői tisztségből. „Érdekességnek” te­kinthető, hogy eddig egyetlen köztársasági elnök sem „bírta ki” hi­vatalában megbízatásá­nak leteltét, azaz utód­jának megválasztását. Csehszlovákia első köz­­társasági elnöke, Tornáé Garrigue Masaryk is le­mondott, mégpedig 1935- ben 85 éves korában, két évvel halála előtt. Edvard BeneS, Antonín Novotny és Gustáv Hüsák a politikai változások következtében kényszerült távozni hiva­talából. BeneS két alka­lommal is lemondott: elő­ször 1938 őszén a mün­cheni diktátum elfogadása után, másodszor pedig 1948-ban, a februári kom­munista hatalomátvételt követően. Antonín Novot­ny az úgynevezett megúj­­hódási folyamat kezdetén, 1968 tavaszán, a Prágai Tavasz után mondott le elnöki tisztségéről. Gustáv Husákot is ez a sors várta, őt 1989. november 17-e után. Václav Havel szin­tén akkor távozik hivatalá­ból, amikor az országban — amely élére választot­ták — mélyreható törté­nelmi változások mennek végbe. Csehszlovákia fennállá­sa során kilenc államfőt ért meg. Közülük Element Gottwald és Antonín Zá­­potocky a megbízatási idő­szakában halt meg. A München utáni, úgyneve­zett cseh protektorátusi (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents