Szabad Újság, 1992. július (2. évfolyam, 153-167. szám)
1992-07-20 / 157. szám
ÄtriUCNf Wítl^OHOSWDAWB ^fORMAc,\( S;«EO(SKO ***■■* add* Ul a«**^**0 KP*Zf*a M WNAj|«A Irin« Kő/cleti és gazdasági napilap llFTFOE^SSQQESIHi *1* ^“^aio H^^2äE29H^ra 2,30 koruna Uhde—Gasparovic találkozó Brünnben Ha elszabtuk, hát szabjuk újra... Az EPM és az MKDM nyilatkozata A Szabad Újság 1992. július 17-i számában „Ki képviseli a szlovákiai magyarságot?" címmel írás jelent meg az MPP sajtóértekezletéről. Megdöbbenéssel vettük tudomásul, hogy a DSZM-en kívül az MPP elnöke A. Nagy László is kétségbe vonja a magyar koalíció képviselőinek legitimitását. Ennél jobban már csak az lepett meg bennünket, hogy ezt a valóságnak nem megfelelő állítással támasztja alá: miszerint „az MKDM—Együttélés parlamenti képviselői egyetértésüket fejezték ki a szlovák kormány programnyilatkozatával kapcsolatban". Ráadásul ezt a kérdést érintve nyilatkozatot is közöltek, melyben megdöbbenésüket fejezték ki, hogy a koalíció képviselői nem szavaztak a programnyilatkozat ellen. Az azonban, hogy miképp szavaztak és hogyan szólaltak fel a koalíció képviselői sem a sajtótájékoztatóról írott tudósításból, sem a nyilatkozatból nem derül ki. Mind az MKDM, mind az Együttélés képviselői általánosan és részletesen bírálták a kormányprogram nyilatkozatát, és a szavazásnál pedig tartózkodtak, tehát nem „fejezték ki egyetértésüket”. Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy az MPP ismét a csúsztatások módszeréhez folyamodik. Különösén aggasztó ez a jelenlegi helyzetben, amikor a demokrácia és a kisebbségi érdekek az együttműködést feltételeznék. 1991 július 17. Az EGYÜTTÉLÉS és az MKDM képviselői klubja 99. Lányi beszélgetések Szombaton Brünnben találkozott Milan Uhde, a CSNT és Ivan Gasparovic, az SZNT elnöke. A találkozóról szóló hivatalos közlemény szerint arra azért került sor, hogy kölcsönösen tájékoztassák egymást a két nemzeti tanács jövőbeni együttműködésének harmonogramjáról szóló elképzeléseikről. Kettejük megbeszélése egyébként zárt ajtók mögött folyt. Megbeszéléseik után újságírók kérdéseire válaszolva elmondották, hogy mindenben ugyan nem értet-Strásky a Hexagonálén A világ belenyugodott Péntektől tanácskoztak az osztrák fővárosban a Hexagonale tagországainak kormányfők Az 1989 novemberében Budapesten megalakult nemzetközi szervezetnek előbb Jugoszlávia, Magyarország, Olaszország és Ausztria volt tagja, miyd Csehszlovákia belépésével változott Pentagonáléra, s Lengyelország tagságával kapta mai elnevezését Ez is azonban csak időleges, hiszen Jugoszlávia megszűnt korábbi formájában létezni, egykori tagországai viszont szívesen tartoznának ebbe a kötelékbe, s ezért nevét Közép-európai Kezdeményezésre változtatták. Jan Strásky szövetsé- ismerkedésen túl lénye gi miniszterelnök Bécsben találkozott vendéglátójával Franz Vranitzky osztrák kancellárral és Hanna Suchocka lengyel miniszterelnökasszonnyal. A kölcsönös tájékoztatón túl említést érdemel, hogy Strásky a találkozók után kijelentette: Ausztriával a későbbiek során megvitatják a temelíni atomerőmű kérdését is. Az új lengyel miniszterelnökkel a kölcsönös ges gazdasági kérdéseket is érintettek, mint például a vámkérdések és a kölcsönös kereskedelem anyagi támogatása. A visegrádi hármak együttműködését pedig úgy tekinti az új csehszlovák szövetségi miniszterelnök, hogy az közös platformot jelent a kölcsönös időszerű problémák folyamatos megoldására. Strásky azt is közölte a Csehszlovák Sajtóiroda munkatársával, hogy az ország felbomlása fölött a külföld sokkal inkább napirendre tért, mintsem azt a hazai politika színpadán elképzelték. A szlovák önrendelkezés kikiáltása, valamint Havel elnök azon bejelentése után, hogy lemond, a hazai államjogi elrendezés egyértelműen a széthullás felé vezet, de ez nem jelenti azt, hogy a folyamat nem állhat meg vagy nem merülnek fel egyéb akadályok. Ma rendkívüli ülést tart a szövetségi kormány tek egyet, de legalább kölcsönösen megismerték egymás véleményét arról, mit is akarnak. Ivan GaSparovié egyébként átnyújtotta cseh partnerének a szlovák önállósági nyilatkozatot, valamint az alkotmányjavaslatot is. Arról, hogy tulajdonképpen a két parlament között milyen megbeszélések folynak majd a jövőben, az azon a megállapodáson múlik, vajon két önálló szuverén államról vagy konföderációról kell tárgyalniuk. (Folytatás a 2. oldalon) Havel: Készültem a lemondásra A Csehszlovákiában kialakult helyzetben Václav Havel köztársasági elnök ténynek tekinti a szlovák társadalom emancipációs törekvéseit A Lányi beszélgetések című rádióműsorban az államfő kiemelte: amennyiben a szlovákiai választópolgárok többsége azt gondolta, hogy a föderatív elrendezés igazságtalan, amelynek keretében a Szlovák Köztársaság nem tudja elérni az általa megálmodott szuverenitást és önállóságot, akkor ő ezt a döntést tiszteletben tartja és nem érez csalódást. A továbbiakban Václav Havel közölte, hogy már hosszabb ideje mérlegelte lemondását. Előre tudta, hogy lépése ellentmondó reakciókat vált ki a politikusok körében, de ennek ellenére bántja, hogy néhányan úgy vélekednek: lemondásával ket(Folytatás a 2. oldalon) A Magyar Polgári Párt aggódik: Államszocializmus fenyeget (?) Léván tartotta a Magyar Polgári Párt Országos Választmánya legutóbbi ülését. A szombati tanácskozáson állásfoglalásban rögzítették a párt véleményét a választások után kialakult politikai helyzetről. Ebben figyelmeztet az országos vezetőség arra a tényre, hogy olyan baloldali és nacionális jellegű erők kerülnek előtérbe, amelyek politikai lépései a Csehszlovák Szövetségi Köztársaság felosztásához, Szlovákiában pedig államszocializmus megvalósításához vezetnek. A július 17-én elfogadott szlovák szuverenitási nyilatkozatot beterjesztő pártok az aktust a szövetségi alkotmányban összhangban levőnek minősítették, amely nem jár gyakorlati jogi következményekkel. Az MPP ezt formai szempontból nem * tartja kizártnak, azonban politikai következményeit olyannak tartja, hogy annak hatását egy Az államfői jogkörök felosztásáról esetleges népszavazás sem lenne képes semlegesíteni. A döntés tehát az első formai lépés az önálló szlovák állam megteremtése felé. Az állásfoglalás szerint a jelenlegi politikai vezetés számára az ország kettévállása eldöntött tény, s a döntéshozatalnak a módját az MPP visszautasítja, mert Szlovákia polgárainak nem volt lehetőségük az alkotmányban előírt módon véleményt nyilvánítaniuk. „Az MPP szerint ez a politika, melynek kihatásai Szlovákia jövőjére felméretlenek és felmérhetetlenek, nem tükrözi az állampolgárok valódi érdekeit, csupán hatalmi ambíciók kifejeződése. A nyilatkozat elfogadása tovább mélyíti a szlovákiai társadalom megosztottságát, így az önálló államiságnak sem lehet megfelelő kiindulási alapja” — így az MPP OV állásfoglalása. Mi a magunk részéről tiszteletben tartjuk az MPP aggodalmait, azzal azonban nem érthetünk egyet, hogy kisajátítja magának annak jogát, hogy a szlovákiai magyarság nevében úgy lépjen fel, mintha az ő véleménye lenne az egyedül „üdvözítő”. A közelmúltban többször is bebizonyosodott, hogy éppen az MKDM és az Együttélés voltak azok, amelyek jóelőre meglátták a hazai politikai folyamatok alakulását. Amikor az MPP úgy fogalmaz, hogy a következményekért: „a felelősök közé kell sorolni mindenekelőtt azokat a cseh, szlovák és magyar politikai pártokat, amelyek az elmúlt választási időszakban a Szövetségi Gyűlésben meggátolták a nép(Folytatás a 2. oldalon) Ma kora este rendkívüli ülést tart a szövetségi kormány, hogy áttekintse Václav Havel köztársasági elnök lemondásának a következményeit. Jan Strásky miniszterelnök a Csehszlovák Sajtóiroda munkatársának nyilatkozva közölte, hogy a soron kívüli kormánytanácskozáson a kabinet tagjai dokumentumot dolgoznak ki, amelynek alapján a testület döntést hoz arról, hogy milyen „államfői” jogköröket hagy meg magának, mint kollektív szervnek, illetve milyen jogkörökkel ruházza fel a miniszterelnököt. Jan Strásky a köztársasági elnökkel tartott pénteki találkozójáról még elmondta, hogy a megbeszélő-Ittas reniú i emberi ölt Pénteken este tragikus esemény történt egy kassai étteremben. Stanislav Ryban őrnagynak, a szlovák belügyminisztérium szóvivőjének tájékoztatása szerint egy ittas rendőr illegálisan rejtegetett lőfegyverével halálosan megsebesített egy 31 éves férfit. A belügyi szóvivő elmondta, hogy a rendőrség egyik főhadnagya, illetve az étterem másik vendége között nézeteltérés támadt. A szópárbajt aztán „ tettek" követték, a két férfi összeverekedett. Az erősen ittas rendőr a verekedés után távozott, de 19 óra körül ismét visszatért, mégpedig az otthon magához vett 6,35-ös kaliberű pisztollyal, amelyet szolgálati fegyverén kívül rejtegetett. A lőfegyverrel megfenyegette az étteremben ülőket, s mikor egy 31 éves férfi meg akarta közelíteni, közvetlen közelről többször rálőtt, a golyók közül három az áldozat felsőtestébe hatolt. A férfi sérüléseibe kórházba szállítás közben belehalt. A tettest őrizetbe vették, s gyilkosság és illegális fegyverkezés bűncselekménye miatt bűnvádi eljárást indítottak ellene. A kassai esetről tájékoztatva a belügyi szóvivő egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy az utóbbi két-három évben jelentősen megszaporodtak a fegyverlopások. Nőtt azoknak a súlyos bűncselekményeknek a száma is, amelyek során illegálisan tartott fegyvereket használtak az elkövetők. A Havel-lemondás és a szlovák szuverenitás hatásai Kikerülni lehetetlen... A Csehszlovák Állami Bank szerint Václav Havel köztársasági elnök lemondása, illetve a szlovák szuverenitási nyilatkozat jóváhagyása hatással lesz a cseh—szlovák gazdasági kapcsolatok rendezésére. Ezt a Csehszlovák Sajtóiroda munkatársának adott interjújában mondta Jan Vít, a központi pénzintézet alkormányzója. sen nem boncolgatták az államfő lemondásának okait. „Csupán röviden tájékoztatott arról, hogy ez mit jelent számomra az alapvető elnöki teendők ellátása — nagykövetek és államfők fogadása stb. — szempontjából” — tette hozzá. Strásky azt mégis közölte, hogy Václav Havel visszautasítja az államfői tisztség további betöltését, mivel tudja, hogy a közös állam egyik része, azaz Szlovákia politikai képviselői révén nem ért egyet azzal, hogy ő lássa el a köztársasági elnöki tisztséget. „E tekintetben megértem Václav Havel döntését” — emelte ki a csehszlovák kormányfő. Az állami bank azt feltételezi, hogy a változásokra azonban csak a politikai reprezentációk közötti megállapodás megszületése után kerül sor. „Legyenek bármilyenek az államjogi tárgyalások eredményei, nem feltételeztük, hogy azok negatív hatással lesznek a lakossági pénzbetétekre, illetve az emberek tulajdonában levő más pénzeszközökre” — emelte ki Jan Vít. Megjegyezte, hogy a Csehszlovák Állami Bank (Folytatás a 2. oldalon) Csehszlovák köztársasági elnökök Egyik sem „érte meg” megbízatása végét Václav Havel az ötödik csehszlovák elnök, aki lemondással távozik az államfői tisztségből. „Érdekességnek” tekinthető, hogy eddig egyetlen köztársasági elnök sem „bírta ki” hivatalában megbízatásának leteltét, azaz utódjának megválasztását. Csehszlovákia első köztársasági elnöke, Tornáé Garrigue Masaryk is lemondott, mégpedig 1935- ben 85 éves korában, két évvel halála előtt. Edvard BeneS, Antonín Novotny és Gustáv Hüsák a politikai változások következtében kényszerült távozni hivatalából. BeneS két alkalommal is lemondott: először 1938 őszén a müncheni diktátum elfogadása után, másodszor pedig 1948-ban, a februári kommunista hatalomátvételt követően. Antonín Novotny az úgynevezett megújhódási folyamat kezdetén, 1968 tavaszán, a Prágai Tavasz után mondott le elnöki tisztségéről. Gustáv Husákot is ez a sors várta, őt 1989. november 17-e után. Václav Havel szintén akkor távozik hivatalából, amikor az országban — amely élére választották — mélyreható történelmi változások mennek végbe. Csehszlovákia fennállása során kilenc államfőt ért meg. Közülük Element Gottwald és Antonín Zápotocky a megbízatási időszakában halt meg. A München utáni, úgynevezett cseh protektorátusi (Folytatás a 2. oldalon)
