Szabad Újság, 1992. július (2. évfolyam, 153-167. szám)

1992-07-31 / 167. szám

4 Szabad ÚJSÁG Gazdaság 1992. július 31. Franciaország közismerten jelentős husmarhatarto ország. A jelenlegi mintegy 9 millió tehénből a tej- és kettős hasznosítású vagyis a fejt állomány 5,2 millió (58 százalék), a hústípusú tehenek létszáma pedig 3,8 millió (42 százalék). Európa összes hústipusú tehenének 50 százaléka Franciaországban található. Az utóbbi évek adatai alapján növekedett a húsmarhalétszám, és az ottani szakemberek véleménye szerint ez a tendencia várhatóan folytatódik az ÍZELÍTŐ HÚSMARHÁBÓL A húsmarhaállomány több mint 60 százaléka a Francia-középhegység­ben található, de jelentős a létszám a Pireneusoktól északra, a Földközi­tenger és az Atlanti-óceán között elte­rülő vidéken is. Jellemző, hogy a far­merek főleg - és majdnem kizárólag - fajtiszta teheneket tartanak és ilyen állományokkal termelik a hízóalapa­nyagot. elkövetkezendő időszakban is. a blonde d'Aquitane fajta hízott bikái 62-63 százalék arányú hasított testtö­meget produkálnak. Ha a literenkénti tejértékesítési árat a fenti, jó minőségű vágómarha egy­ségárával vetjük össze, akkor azt ta­pasztaljuk, hogy Franciaországban 1 kilogramm jó minőségű vágómarha ára 1 liter tej árának kilenc-tízszerese. A hazai árakat tekintve a hasonló minőségű vágómarha-értékesítés csupán ötszöröse a tej árának. A fontosabb fajták részaránya a hústípusú tehénállományon belül az alábbiak szerint alakul: Charolais Limousin Blonded’Aquitaine Maine-anjou Salers 42,8 százalék 14,3 százalék 5.7 százalék 5,3 százalék 4.8 százalék A termékenyítéseket szezonálisan ütemezik és általában tél végi, tavaszi időszakban elletnek. A tenyészcéltól és a tenyésztési gyakorlattól függően úgy természetes, mind a mesterséges termékenyítési módot alkalmazzák. A charolais állomány 10 százalékát, a limousin fajta teheneinek 30 száza­lékát és a blonde d’Aquitaine fajtába tartozó nőivarú egyedek 60 százalékát mesterségesen termékenyítik. Egy te­hén, illetve üsző inszeminálásáért a farmer 150-250 frankot fizet a te­nyésztő szövetséghez tartozó termé­kenyítő állomásnak, amely költség há­romszori termékenyítést foglal magá­ban. Egy fiatal tenyészbika ára ugyan­akkor a fajtától, illetve a származástól függően 10 000 - 15 000 frank. A te­henek selejtezési aránya általában 10-15 százalék között alakul. A nagyobb tömegű hízott bikák szinte teljes mértékben a húsmarha­állományokból kerülnek ki, bár e hasz­nosítási típusban is gyakori a válasz­tottborjú értékesítés. A tejelő típusú állományból szár­mazó vágott borjak hasított testtöme­ge 52-54 százalék, a hústípusúaké 55-75 százalék körüli. Az előbbiek élősúly-kilogrammonként 18 frank, az utóbbi típusba tartozók 24-26 frank egységáron értékesíthetők. A charola­is növendékbikák 16-18 hónapos ko­rig hizlalva 58-60 százalék, a limousin fajtába tartozók 60-61 százalék, és FÉMJELZETT MINŐSÉG A charolais húsmarhát Francia­­országban nemesítették ki a helyi hegyitarka változat és Shorthorn felhasználásával. A végtermék (vá­gómarha) előállítására alkalmas faj­ták közül a világon a legelterjed­tebb. Nagy létszámban található Észak-Amerikában, Dél-Afrikában, Ausztráliában, és Európa minden országában, beleértve a volt Szov­jetunió területét is. E nagytestű, késón érő fajtának legnagyobb ér­téke a nagy fejlődési erély és a nagy tömegű izomzat: a hízóbikák gyara­podása könnyen elérheti a napi 200 grammot is. A charolais tehe­neket a többi húsfajtával összeha­sonlítva jó borjúnevelönek tartják. A választott bikaborjak gyakran elé­• HASZNOS TANÁCSOK • ÖTLETEK • INFORMÁCIÓK • rik a 300 kilogrammot, sőt a nagy nemzetközi hírnévnek örvendő őszi vichy árverésen a korai bikaborjak közt nem ritka a 420 kilogrammot meghaladó borjú. A kiállításokon gyakran 1400-1600 kilogrammos bika is lát­ható. Színét találóan tejfelsárgának mondják, amely inkább fehérbe hajló. A charolais három fő típusba sorol-, ható: 1. A klasszikus (hentes) típus a legrégibb; rendkívül szép húsfor­mák, rövid lábak jellemzik. Kereszte­zés céljára tenyésztik, a tejtermelő állományokban és az „anyai vonalba“ kap elsősorban szerepet. 2. A modern (tenyésztői) típus a tehénelőállítást és a fajtiszta te­nyésztést szolgálja. Hosszú lábú, hosszú törzsű és valamivel kevésbé mutatós izmoltsággal. Szélsőséges változata az amerikai Charolais, amely egyébként öröklötten szarvat­­lan. Ennek a típusnak elsősorban az az előnye, hogy hosszan tartó, követ­kezetes szelekcióval sikerült a fajta anyai tulajdonságait, az ellés lefolyá­sát, borjúnevelő képességét javítani. 3. Az előbbi kettő mellett természe­tesen a köztes típus adja a legna­gyobb populációt. A mai piacra és gazdálkodásra irányuló időkben a fajta jelentőségét speciális terméke, a ne­héz (650-750 kilogrammos) végter­mék adja. Ebben ugyanis kedvezőb­ben oszlik el az az állandó költség, mely a borjú előállítását egyébként terheli. A charolais fajtát elsősorban ke­resztezésekben használják. Ugyanis a keresztezésekből származó végter­mék borjak, növendékmarhák gyara­podásban, húsformában, vágóérték­ben és értékesíthetőségben mutatko­zó fölényét számos hazai és külföldi vizsgálat igazolta. Kiváló húsminősé­ge Franciaországban annyira elismert, hogy a hentesüzletekben és áruhá­zakban „charolais hús“ márkanéven árusítják, ami minőségi garanciát je­lent. Az 50 százalék charolais vérhá­nyad még a közismerten gyenge hús­formájú magyar szürke és holstein-fríz tehenek borjait is exportképessé teszi! Mivel a szarvasmarha generációs intervalluma nagy, a közgazdasági vi­szonyok kedvezőbbre fordulása ese­tén csak hosszabb idő elteltével lehet a termelt tej mennyiségét fokozni. Ezért a kivágás helyett célszerűbb lehet az állomány utánpótlási alapján oly módon csökkenteni, hogy az erre a célra kétségtelenül leginkább meg­felelő charolais fajtával végtermék elő­állító keresztezést végzünk a tejter­melő állomány mínuszvariáns egye­­dein. Ez a jelenlegi, tej iránt fokozódó igényt támasztó helyzetben rugalma­sabb alkalmazkodást tesz lehetővé. Egy állandó, kiegyenlített tejmennyi­séget igénylő időszakban is szükség lehet azoknak a teheneknek charolais fajtával való hasznosítására, amelyek gyengébb termelésűek. AMÍG NEM KÉSŐ... 4z európai talajcharta Földrészünk az évszázad végén több nagy kihívással kénytelen szembe­nézni, ezért minden eddiginél mélyeb­ben el kell gondol­kodnunk a jövő Európájáról. Mi máris olyan Európáról döntöt­tünk, amely az em­beri jogokon, a plu­rális demokrácián, az igazságosságon alapul, vagyis olyan földrészt óhajtunk, amely a szociális, a gazdasági és az egészséges környe­zethez fűződő jogo­kat állítja előtérbe. Az alapjogok között fontos szerepe van a környezetnek. Már jóval a jelen­legi politikai fejlődés előtt kidolgozta az Európa Tanács a környezetügy olyan nemzetközi garanciáit, amelyek egész Európára vo-1. A talaj az emberiség legértékesebb kincsei közé tartozik. 2. A talaj behatárolt és könnyen károsítható erőforrás. 3. Az ipari társadalom mezőgazdasági, ipari és egyéb célokra egyaránt hasznosítja a földet, a talajt. Ebből következik, hogy térségünk rendezési politikájának éppúgy figyelembe kell vennie a talaj tulajdonságait, mint a ma és a holnap társadalmi szükségleteit. 4. A föld- és az erdőtulajdonosok alkalmazza­nak olyan módszereket, amelyek megőrzik a talaj minőségét. 5. A talajt meg kell védeni az eróziótól. 6. A talajt meg kell óvni a szennyeződéstől. 7. A várost úgy kell fejleszteni, hogy a lehető legkevésbé károsítsa a vele határos terü­letet. 8. A tervezett építkezések esetében - még a tervkészítés során - úgy kell felbecsülni a környezetre tett hatást, hogy a károk megelőzésének kiadásai szerepeljenek a költségvetésben. 9. A talajpotenciál értékének kiszámítása elen­gedhetetlen. 10. A talaj értelmes használatának és állagmeg­őrzésének igénye további kutatást és in­terdiszciplináris együttműködést tesz szük­ségessé. 11. A talajvédelem ügye minden tantervben szerepeljen, fontosságát erőteljesen tudato­sítsuk a társadalomban. 12. A talajerő megőrzése a kormányok és a ha­tóságok célszerű tervezőmunkáját igényli. natkoznak, és már 1979-ben újabb tagok csatlakozásával számoltak. Ilyen a vadon élő állatok és növények, valamint a természetes életterek védelméről szóló egyezmény. Ez a berni egyezmény valódi stratégiáját adja a természetes életterekkel való bánásmódnak. Olyan alapelveket fogalmazott meg, amelyeknek értelmében mindenkinek felelősséget kell vállalnia a vadon élő állatok életterének a fenntartásáért. Az Európa Tanács által 1990 októberében meghívott európai környezetvédelmi miniszterek felhívásához csatlakozva az az óhajom, hogy ez az egyezmény irányadó szerepet játsszon az európai természetvédelmi együttműködésben. Ami a talaj helyzetét illeti: szervezetünk már 1972-ben kidol­gozta a talajchartát. De csak röviddel ezelőtt foglalkozott az Európa Tanács olyan nemzeti és nemzetközi talajvédelmi intéz­kedésekkel, amelyeket az erre vonatkozó egyezménynek kell követnie. 1990. december 18-án és 19-én fontos összeurópai konfe­renciát rendeztünk a talajvédelemről. Az erdőgazdaságban illetékes miniszterek lefektették a genetikai erdőpotenciál euró­pai védelmi politikájának alapelveit. Az információ lényeges eleme a modern demokráciának, ezért szervezetünk e célból létesített központja, a Centre Natu­­ropa a maga eszközeivel igyekszik ehhez hozzájárulni. CATHERINA LALUMIÉRE, az Európa Tanács főtitkára Probiotikumok a nyúltakarmányozásban Nyúlhízlalásban komoly gondot okoz - különösen a leválasztást követően - az emésztőszervi megbe­tegedések fellépése. A hasmenéses tünetekkel járó megbetegedések sok esetben 20-30 százalékos elhullást is okozhatnak, de az életben maradt nyulak termelési eredményét, testtömeg-gyarapodását és takarmányértékesítését is károsan befolyásolják. Kóroktana a mai napig sem teljesen tisztázott, kialakulásában szerepet játszanak a bélcsatorná­ban elszaporodó különböző patogén (kórokozó) baktériumok (például E. coli), vírusok, bélkokcidió­­zist okozó Eimeria fajok, de jelentős hajlamosító tényezők a takarmányozási rendellenességek. Ml IS A PROBIOTIKUM? A „probiotikum" elnevezést olyan mikroszervezetek megjelölésére használják, amelyek képesek az álla­tok emésztőberendezésében mikrobi­­ális egyensúlyt létrehozni. A probiotika azt a célt szolgálja, hogy szabályozó­ként működjön közre az emésztöbe­­rendezés mikroorganizmusokkal való betelepülésében. Az antibiotikumok­kal ellentétben nem baktériumok vagy gombák bizonyos anyagcseretermé­kei, melyeknek növekedésserkentő vagy csíraölö hatásuk van, hanem maguk a mikroorganizmusok, ame­lyek élve vagy elpusztulva az antibioti­kumoktól alapvetően eltérő hatásme­chanizmussal javítják az állatok ellen­álló képességét és növelik a teljesít­ményét. A probiotikumok elsősorban tejsav­­termelő (Lactobacillus) baktériumok, amelyek az állati szervezetbe jutva biztosítják az emésztőrendszerben az ideális mikrobiális egyensúlyt. Előse­gítik a hasznos baktériumok fejlődé­sét, gátiban hatnak a károsokra, ezál­tal javítják az állatok egészségi állapo­tát, termelési eredményét. Három készítmény: A LACTIFERM: A svéd eredetű készítmény Strep­­tococcus-faecium M-74 tejsavtermelő baktériumkultúrát tartalmaz. Hőre ér­zékeny, a granulálást nem bírja, ezért nyúltápgyártásnál a kész granulátum­ra permetezés útján juttatható. A PACIFLÓR: Francia propbiotikumkészítmény, melynek aktív alkotórésze egy bacillus élöspórái. A Paciflór világosszürke, jól keverhető por, hőre nem érzékeny a granulálás hőfokát elbírja. Etetése a házinyulak testtömeg-gyarapodását 3 százalékkal, takarmányértékesítését 2 százalékkal javította, az elhullást a kezeletlen csoporthoz viszonyítva 15 százalékkal csökkentette. A LACTO-SACC: Az Altech amerikai cég kombinált készítménye, mely tartalmaz:- Mikroenkapszulát baktériumokat (Streptococcus faecium, Lactobacillus acidophillus)- emésztőenzimeket: proteázt, amilázt, cellulózt.- 1026-os törzs élesztőkultúrát Etetése ismételt ellenőrzés alapján a házinyulak testtömeg-gyarapodását 3-6 százalékkal, takarmányértékesí­­tését 10-15 százalékkal javította, az emésztőszervi megbetegedésekből eredő elhullást pedig egynegyedével csökkentette az ellenőrző kezeléshez viszonyítva. INFO A gazdasáfi nehézségek miatt az elmúlt években már többször elmaradt brünni Nemzeti Kisállatkiállítást az idén november 13-15-én újra megrendezik. A részve­vők számára fontos feltétele­ket, információkat a Cseh Chovatel 7/92 száma tartal­mazza. Fontos lehet, hogy a jelentkezőíveken hivatalo­san igazoltatni kell a kisállat­tenyésztő egyesületi tagsá­got, különben a részvételi szándékot érvénytelennek tekintik. A részvételi szándék bejelentésének határideje 1992, szeptember 30. További részletes infor­mációkat az érdeklődők az alábbi címen kaphatnak: Sekretariát UV CSCH, Maskova 3, 182 53 PRAHA 8 - Kobylisy ,

Next

/
Thumbnails
Contents