Szabad Újság, 1992. július (2. évfolyam, 153-167. szám)

1992-07-16 / 154. szám

I 1992. július 16. Szabad ÚJSÁG Karadzsics egyetért a segély-folyosók gondolatával Német haditengerészek az Adrián Szarajevó muzulmánok lakta negyedeire tegnap a reggeli órákban to­vábbi rakéták és tüzérségi gránátok hullottak. A rádió szerint főleg Dobrinja és Mojmilo külvárosokat lőtték. Szórványos lövöldözések voltak egész éjszaka. A Reuter szerint Szarajevóhoz közeledik egy horvát alakulat, amely a szerb szabadcsapatokkal készül felvenni a harcot Horvátország és Bosznia nemrég együttműködési, ezen belül katonai segítségnyújtási szerződést is kötött Párizsban kedden a Nagy Francia Forra­dalom 203. évfordulóján nagyszabású ünnepséget rendeztek. Képünkön az Eif­­fel-torony közelében rendezett tűzijáték egy mozzanata látható (Telefotó: TK SR/AP) Megműtötték a pápát II. János Pál pápán tegnap a kora reggeli órákban a római Gemelli kór­házban műtétet hajtottak végre, amely közel négy óra hosszat tartott. A sebé­szek jóindulatú daganatot távolítottak el a beteg vastagbeléről, és kiemelték epe­köveit. Vatikáni jelentés szerint a pápa már eszméletén van, szívműködése nor­mális. Az orvosok szerint a műtét sike­res volt és feltételezik, hogy a pápa csak tíz napot tölt kórházban. A vatikáni Szent Péter Székesegyházban 83 lengyel pap és 4 ezer lengyelországi zarándok vett részt azon a misén, amelyen a pápa gyógyulásáért imádkoztak. Temesvári sajtóértekezlet Tegnapra virradóra folytatódtak a harcok a szerb fegyveresek által bekerí­tett Gorazsde környékén is. Londonban tegnapra hívták össze a Bosznia-Hercegovinában harcoló felek képviselőit. Lord Carringtonnak ez a kezdeményezése a probléma bonyolult­ságára való tekintettel nem ígér jelentős előrehaladást. Ennek ellenére Radovan m Karadzsics, a boszniai szerbek vezetője Az észtek bosszúja A modem történelemben Észtor­szág követte el a nemzeti kisebbsé­gekkel szembeni legdurvább vétsé­get, amikor a területén élő oroszokat megfosztotta választójoguktól. Ezt tegnap közölte a budapesti Népsza­badság. Az észtek éppen úgy reagál­tak, mint a többi többségi nemzet, amikor jövője bizonytalanná vált. A kisebbségeken akarnak bosszút állni történelmi sorsukért, amelyért azon­ban a kisebbségek tagjai távolról sem tehetnek. Iliescu éppúgy, mint Meciar a magyarokra mutogat, az észtek az oroszokra, hogy azok ko­rábban elnyomták őket. Az észtor­szági választások nyíltan jelezték az oroszoknak, hogy a legjobb lesz, ha hazamennek. Észtország az észteké. Szerbiától a Balti-tengerig ma min­denki csak nemzetállamokban gon­dolkozik — írja a Népszabadság és hozzáteszi: a szövetségek romjain nacionalista diktatúrák születnek. Tőkés és az RMDSZ Tőkés László romániai református püspök, az erdélyi magyarság kimagasló személyisége elégedetlen a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetségé­nek (RMDSZ) magatartásával. Úgy vé­li, hogy ennek a kisebbségi szervezetnek nagyobb politikai rugalmasságot kellene tanúsítania és támogatnia kellene az or­szág demokratikus áramlatait. A püspök ezt temesvári sajtóértekezletén jelentet­te ki, amelyet négy egyház képviselőinek találkozója alkalmából rendeztek. Tő­kés szerint a magyar kisebbségi szerve­zetben jobban kellene érvényesülnie a „temesvári szellemnek”, tehát engedni kellene a kizárólagos nemzetiségi szem­pontból és az általánosan hasznos ügyekre kellene összpontosítani a fi­gyelmet. Az ilyen hozzáállás segítené a legjobban a romániai magyarok ügyét — hangoztatta Tőkés. „Kitűnt, hogy a jelenlegi posztkommunista rendszerben nincs esély Románia alapvető problé­máinak megoldására — mondotta Tő­kés. — Az ilyen lehetőséget csak az teszi lehetővé, ha az októberi választásokon a Demokratikus Konvenció ellenzéki ko­alíció győz.” Mongólia a szovjet összeomlás legnagyobb áldozata Gyökeret ereszt a kapitalizmus Szomorú képei fest Mongóliáról és az ország hétköznapjairól a Newsweek című amerikai hírmagazin tudósító­ja, Frank Gibney. Mongóliát a szovjet birodalom összeomlásának legna­gyobb áldozatának tartja. A cikket vé­gigolvasva megállapítása nem tűnik túlzónak. Az országban nincs fűtőanyag, aka­dozik a közlekedés, a kórházakból hi­ányzik az orvosság, nincsenek biztosítva a betegellátáshoz szükséges alapvető feltételek. A téli hónapokban terveket is készítettek félmilliónyi ulánbátori lakos kitelepítésére, arra az esetre, ha a várost ellátó hőerőmű leállna. Ezekről a hírek­ről persze a mongol polgár nehezen ér­tesül, ugyanis a zsebrádiókhoz nem le­het elemet kapni... Azok, akikkel a cikk szerzőjének sikerült beszélnie, a helyze­tet a háborús állapotokhoz hasonlítják. Burenbajar, az angol nyelvű mongol újság főszerkesztője reálisan ítéli meg a • • Fiatal, nem dohányzó független höl­gyet felveszek: háztartásba, takarításra és cégreklámozásra virág- és díszállatüzlet­­be. Magyarul is beszélünk. Cím: Firma Hajnal, Ausztria 1140 Wien, Matznergas­­se 25/10, tel.: 0043222/950944 SZÚ-30 helyzetet. „Eddig a Szovjetunió látott el minket mindennel, most viszont ma­gunknak kell megdolgozni mindenért s meg kell tanulni egy sor olyan dolgot, amire eddig nem volt szükség.” Más va­laki Mongóliára erőszakolt szocialista rendszerről ezt mondta: „Olyan volt raj­tunk, mint sarki hidegben a trópusi ru­ha.” Mivel a volt Szovjetunióból a múlt év decembere óta nem érkezik fűtőanyag, a gyárak sorban leállnak, az ország ex­portja szinte megszűnt és lehetetlenné válik a hatmilliárd dolláros adósság visszafizetése. Ugyanakkor megindult a privatizáció, a kis üzletek 90 százaléka már magánkézben van, folyik 34 volt ál­lami vállalat privatizációja, megnyflt a tőzsde és általában úgy néz ki a dolog, hogy a kapitalizmus Mongóliában is gyökeret ereszt. A cikk szerzője szerint a mongolok bölcsessége, szorgalma és életszeretete túl fogja segíteni az országot a várható nehézségeken. „Van dolgos kezünk és erős akaratunk, ezért nem félünk a jövő­től” — ezzel az általános vélekedéssel búcsúzik Mongóliától a Newsweek, és ez 70 esztendei szocializmus után na­gyon is biztató. T. L. Londonban kijelentette, hogy egyetért a humanitárius segítség szállítására szol­gáló biztonsági folyosók létrehozásával. Karadzsics egy órát tárgyalt Carrington­­nal. A tárgyalások után kijelentette, hogy a boszniai szerbek tűzszünet alá­írása esetén hajlandók letenni a fegy­vert. A német kormány tegnap úgy dön­tött, hogy az ENSZ Szerbia elleni szank­cióinak ellenőrzése céljából harci alaku­latokat küld az Adriai-tenger térségébe. Csütörtökön érkezik a térségbe a Bayern torpedóromboló, valamint a ha­ditengerészet három felderítő repülőgé­pe. A lépést történelmi jelentőségűnek tekintik, mert ez az első eset, hogy né­met haderő vesz részt a NATO határain túli hadműveletben. Az akció kezdemé­nyezői Helmut Kohl kancellár, Klaus Kinkel külügyminiszter és Volker Rühe védelmi miniszter. A lépést azzal indo­kolják, hogy az egyesült Németország­nak nagyobb felelősséget kell vállalnia a nemzetközi helyzet alakulásáért. A dön­tés a német szociáldemokrata ellenzék bírálatát váltotta ki. Az SPD képviselői arra hivatkoznak, hogy az NSZK alkot­mánya szerint német haderő nem vethe­tő be a NATO tagállamain kívül. A lé­pés miatt az alkotmánybíróságnál az el­lenzék feljelentést akar tenni. A kor­mány képviselői szerint viszont a német egységek az olasz felségvizekben — te­hát NATO-területen — működnek majd és nem sértik meg Jugoszlávia fel­ségvizeit. A jugoszláv föderáció (kis Jugoszlá­via) új kormányfője Milan Panics első beszédében azt javasolta, hogy demilita­­rizálják Bosznia-Hercegovinát és a konfliktusban résztvevő feleket szerel­jék le. Véleménye szerint a bosnyák te­rületről elsősorban mindazokat a ne­hézfegyvereket kell kivonni, amelyeket a volt jugoszláv hadsereg hagyott ott. Az új kormányfő (aki egyébként amerikai vállalkozó és 1956-ban emigrált Jugo­szláviából) bejelentette, hogy átveszi a védelmi miniszter posztját is. Hangoz­tatta, hogy Belgrádnak kiterjedt refor­mokat kell megvalósítania, hogy meg­győzze az ENSZ-t, vonják vissza a Szer­bia és Montenegró ellen elrendelt szankciókat. Katona Tamás a magyar—szerb viszonyról A segítség nem beavatkozás A Ljubljanában megtartott nemzetközi menekültügyi értekezleten nem képvi­seltette magát Szerbia, az a volt jugoszláviai köztársaság, amelynek névadó nemzete a legnagyobb számú kisebbséget képezi a ma már nemzetközileg elismert Horvátország területén, Bosznia-Hercegovinában pedig egyike a há­rom államalkotó nemzetnek. Közülük tízezrek menekültek a volt szövetségi állam más köztársaságaiba vagy külföldre. Ljubljanában Katona Tamással, a magyar küldöttség vezetőjével a magyar—szerb viszony egyes vetületeiről beszél­getett az Új Magyarország tudósítója. —A délszláv válság egyik fő okának a nemzetközi közvélemény a rendezetlen nemzetek közötti, kisebbségi kérdést tekin­ti, amely aztán elősegítette a sovinizmus hullámát A további konfliktusok meg­előzését szolgálandó magyar kezdeménye­zés a kéksisakosok koszovói és vajdasági telepítését szorgalmazta, amit a szerb fél a belügyekbe való beavatkozásnak minősí­tett Mi volt tehát a szándék? — Ez nagyon nehezen kezelhető és bonyolult dolog. Európának tulajdon­képpen meg kell tanulni, hogy a békét megteremteni csapatokkal hallatlanul nehéz, ha egyáltalán lehetséges. Nem a krízis stádiumában kell foglalkozni ez­zel a kérdéssel, hanem lehetőleg még konfliktus stádiumában, mert akkor még meg lehet előzni a dolgokat. Te­hát az egyik feladata Európának igenis az, hogy azokon a területeken, ahol pil­lanatnyilag béke van, legfeljebb feszült­ségek jelentkeznek, ezt a békét fenn lehessen, tartani. Ebből a szempontból én ebben a javaslatban semmilyen Szerbia ellen irányulót nem látok, ellen­kezőleg, egy olyan dologról van szó, amelyik mindenkinek, így Szerbiának is érdeke. — Jovanovics szerb külügyminiszter nemrég egy interjújában azzal vádolta Magyarországot, hogy a magyar fél ki­használja Szerbia jelenlegi nehézségeit és „nem viselkedik jó szomszédhoz méltó­an ". Mit szól ön ehhez? —Mint azt az imént elmondtam, Ma­gyarország hónapokon keresztül a saját zsebéből biztosította Szerbia számára az Európával való összeköttetéseket, mind a távközlésieket, mind a közleke­désieket. Minden szerb forgalom amely Európába irányult, Magyarországon ke­resztül ment. Közúton, sínen, levegőben egyaránt. Ezt tudatosan, szándékosan csináltuk, mert meg akartuk mutatni, hogy végre észrevegyék: Magyarország gesztusokat tesz Szerbiának. Nekünk Szerbiával a jó viszonyra kell töreked­nünk. Én nem véletlenül jártam a szerb egyház különböző ünnepein, Magyaror­szág egyetlen szerb többségű falujában, a Csepel-szigeti Lóréven, hanem azért, mert meg akartam mutatni, hogy ne­künk ugyanolyan drágák a magyarorszá­gi szerb lakosok, mint bármilyen más nemzetiség. Tudjuk, hogy ezek a sajátos kultúrájukkal, a népművészetükkel plusz értéket jelentenek Magyarország számára. Nem akaijuk, hogy beleolvadjanak, azt szeretnénk, ha megtartanák az egyé­niségünket, az identitásukat és termé­szetesen, ugyanezt szeretnénk az ott élő magyarokkal kapcsolatban is. Jöjjünk végre rá, hogy ezek nem egymás ellen irányuló dolgok, nem egymást kizáró dolgok. Magyarország nem óhajt hasz­not húzni Szerbia szorult helyzetéből. Magyarország azt szeretné, ha Szerbia elszigeteltsége véget érne. A Mongpl Népi Forradalmi Párt, amely Moszkvával karöltve évtizedeken át irányította az országot, a nemrég lezajlott választásokon a Nagy Népi Hural 76 képviselői széke közül 70-et ismét megszerzett magának Bár a szavazatok 43 százalékát nem kommunista jelöltek kapták, a három fő ellenzéki párt koalíciójának mindössze négy parlamenti széket sikerült megszereznie, mivel minden vitás kérdést egyszerű többség szavazattal döntöttek el Képün­kön: a mongol rendőr szabaddá teszi a szavazóhelyiség bejáratát (h) L engyelországban Hanna Suchocka kormányát is sztrájkhullám kíséri megbízatásának legelején. Az or­szágban 2,3 millió a bejegyzett munka­­nélküli, ami a munkaképes lakosság 12,6 százaléka. A bányászok megkezdték a tárgyalásokat a béremelésekről és ked­den figyelmeztető sztrájkot tartottak. A szénbányákon kívül növekszik a fe­szültség a rézbányákban is, ahol az or­szágos átlag kétszeresére szeretnék emelni fizetésüket a dolgozók. Figyel­meztető sztrájk volt a mieleci repülő­­gépgyárban is. SzÓFIÁBAN a közlekedési dolgo­zók sztrájkja tegnap megbénította a for­galmat a bolgár fővárosban. A dolgozók 40 százalékos béremelést követelnek. Ez a legkomolyabb szociális megmozdu­lás Bulgáriában a múlt év novembere óta, amikor a demokrata erők kormánya vette át a hatalmat. Sztrájkolnak az egészségügyi dolgozók is, mert fizetése­ik a közlekedési vállalatok gépkocsive­zetői bérének csupán a felét teszik ki. Franciaország jövőre újra­kezdi a Csendes Óceán déli részében az atomfegyver-kísérleteket, amennyiben a többi atomhatalom nem csatlakozik a francia moratóriumhoz. Ha Oroszor­szág felújítja, az USA és Nagy-Britannia folytatja a kísérleti atomrobbantásokat, Franciaország ugyancsak felújítja kísér­leteit —jelentette ki Mitterrand elnök. BuSH amerikai elnök ellenzi a föld alatti atombomba-robbantások lénye­ges korlátozását — jelentette a The Washington Post című lap. Az USA a következő hat éven belül évente kb. 3 föld alatti robbantást tervez. A lap véle­ménye szerint ez az álláspont Cheney hatására alakult ki, mert ő az elnök egyetlen tanácsadója, aki az atomfegy­­ver-ísérletek erőteljes korlátozását el­lenzi. Spanyolországban ibiza szi­get repülőterén hét ismeretlen tettes 7,8 millió dollárt rabolt el, amikor a pénz­küldeményt a repülőgépbe rakták. A fegyveres támadók könnygáz gránátot robbantottak a várócsarnokban és a zsákmánnyal elmenekültek. Sebesülés nem történt. UKRAJNÁBAN tegnap óta a kijevi adóállomáson vehető az Amerika Hang­ja ukrán nyelvű műsora. Az Amerika Hangja napi 1 órás műsort ad és feltehe­tően 37 millió hallgatója lesz. Az adás vegyesen közöl híreket a washingtoni stúdióból és az ukrajnai tudósítóktól. AdEN közelében lezuhant egy An­tonov típusú jemeni katonai repülőgép, amely Sokotra szigetéről repült Aden felé. A gép szerencsétlenségét a kedve­zőtlen időjárási körülmények okozták. Mind az 57 utas életét vesztette. D e KLERK dél-afrikai elnök beje­lentette, hogy feloszlatja azt a katonai alakulatot, amelyet a néger negyedek­ben elkövetett erőszakos cselekmények­kel vádolnak. A szóban forgó 32-es szá­mú zászlóalj néger veteránokból áll, akik Angolában harcoltak és állítólag ők szítják az ellenségeskedést a fekete la­kosság két tábora között. Az egység már tegnap megkezdte kivonulását a nége­rek lakta negyedekből. HlTLER és Éva Braun holttestét 1945 végén Magdeburgban földelték el — közölte a német TV-Spiegel nevű magazin. Ezt két férfi jelentette be, akik a holttesteket maguk ásták el és a máso­dik világháború idején a szovjet katonai hírszerzésben szolgáltak. A történészek eddig úgy tudták, hogy Hitler holtteste az előrenyomuló szovjet csapatok ágyú­­tüzében veszett el. Az AMERIKAI McDonnell Doug­las és a kínai Shanghai Aviation Indust­rial Corporation leszállította az első kö­zösen gyártott repülőgépet az USA-ba. Az MD-83 típusú gép hatótávolsága 4859 kilométer, fedélzeti műszerei igen korszerűek. A shanghai vállalat részben hazai, részben az USA-ból importált al­katrészekből szereli a közös fejlesztésű személyszállító repülőgépet. Az 1985- ben alakult közös vállalat eddig már 28 darab MD-82-est készített el. FLORIDÁBAN az Emerald-öböl­­ben Richard Presley tudós világrekor­dot állított fel a víz alatti tartózkodás terén. Különleges kis tengeralattjárójá­ban 69 napot és 20 percet töltött el 9 méteres mélységben a tenger felszíne alatt. A tudománybs kísérletet a NASA szervezte és így akar adatokat szerezni a tartós elszigeteltség állapotába kény­szerült űrhajósok viselkedéséről. i l

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents