Szabad Újság, 1992. június (2. évfolyam, 127-152. szám)
1992-06-27 / 150. szám
1992. június 27. Szabad ÚJSÁG Csehszlovákiáról is tárgyalnak Liszabonban Megkezdődött az EK csúcstalálkozója Liszabonban szigorú biztonsági intézkedések mellett tegnap megkezdődött az Európai Közösség tagállamainak rendszeres félévi csúcstalálkozója. Az államfőkön kívül a tanácskozáson részt vesznek a kormányfők és a külügyminiszterek is. Az értekezleten még Portugália elnököl és tőle ezen az ülésszakon veszi át az elnöki posztot Nagy-Britannia. A kétnapos csúcstalálkozón a nyugat-európai közösség legfontosabb problémáit tárgyalják meg, amelyek összefüggnek a tavaly aláírt maastrichti szerződések megvalósításával. Az Európai Unió létrehozásáról kötött egyezmény az integrációs folyamat új szakaszát jelenti. A maastrichti szerződés dániai elvetése ráébresztette a politikusokat, hogy az Európai Unió felépítése nem lesz akadálymentes. A csúcsértekezlet egyik témája lesz az EK sorai bővítésének kérdése is. Feltehető, hogy a tárgyalásokat további államok felvételéről már jövőre megkezdhetik. Az időszerű nemzetközi kérdések megtárgyalása kapcsán feltehetően szó-Fel akarják aprózni a magyarok lakta vidékeket Forró őszt jósolnak A Nyezaviszimaja Gazeta című orosz lap cikket közöl „Csehszlovákia óráján öt perc múlva tizenkettő van” címmel. A cikk figyelmeztet rá, hogy Csehszlovákia széthullása destabilizálhatja a helyzetet egész Közép-Európában. A szerző felfigyel a csehszlovákiai magyarok helyzetére is. Úgy véli, hogy az esetleg függetlenné váló Szlovákiát a gazdasági veszteségek mellett más veszély is fenyegeti. A százéves álom a saját államiság megvalósításáról arra ösztönzi a szlovákokat, hogy megszabaduljanak az országban élő magyarok identitásának minden formájától. Ezért azt tervezik, hogy területi átszervezést hajtanak végre, az új megyéket úgy határolják körül, hogy azokban a szlovák lakosság legyen többségben. Ez lezárná a szlovákiai magyarok autonóm törekvéseinek kérdését. Nyilvánvaló, hogy a Duna másik partján az ilyen döntést aligha fogadnák nyugodtan. A cikk szerint a szlovákiai választók úgy szavaztak, hogy feltételezték: a közös állam a szlovák szuverenitás meghirdetése ellenére fennmarad. Most azonban becsapottnak érzik magukat, amikor hallgatják a szlovák vezetők szavait az ENSZ-ben elfoglal külön helyről, Václav Havel kiűzéséről, pedig ő a demokrácia élő szimbóluma lett. Mind a közös állam, mind a szakadás hívei kimentek az utcára, de csak pár százan voltak. A lap úgy véli, hogy ennek ellenére forró ősz várható Csehszlovákiában, ami gátat vethet a köztársaságok vezetői elsietett lépéseinek. Ha a politikát ismét kiviszik az utcára, akkor megismétlődhet 1989 novembere —jegyzi meg a szerző. A karabahi háború tovább tart Női alakulatokat is bevetnek? Hegyi Karabah mardakerti járásában tovább folytatódnak a harcok. Cáfolták azokat a híreket, miszerint az azerbajdzsáni csapatok elfoglalták volna Mardakertet és bekerítették Aszkerant. Azerbajdzsáni közlés szerint az örmény csapatok rakétákkal lőttek azeri területeket. Az örmény külügyminiszter tegnap azzal vádolta meg Azerbajdzsánt, hogy háborút indított Örményország ellen. A nyilatkozat szerint Azerbajdzsán a karabahi konfliktust úgy állítja be, mint örmény területi követelést és Örményországot be akarja vonni a hadműveletekbe. Örményország csak azt akarja, hogy a nemzetközi közösség megvédje a karabahiak jogát az önrendelkezésre és békésen oldják meg a konfliktust. Örményországban bejelentették, hogy az azeri tárgyalás visszaverése érdekében különleges női alakulatokat hoznak létre. A női alakulatok számára toborozzák a Krasznodarban, Volgog-Négy elnök megállapodása Oroszország, Ukrajna, Moldova és Románia elnökei tegnap Isztambulban megállapodtak a Dnyeszter-menti konfliktus rendezéséről. Ezt Leonyid Kravcsuk ukrán elnök jelentette be, aki Borisz Jelcinnel, Mircea Snegurrai és Ion Iliescuval együtt részt vett a Fekete-tenger menti államok csúcsértekezletén. Kravcsuk újságírók előtt kijelentette, hogy az egyezmény szerint a harcoló feleket elválasztják és a válság sújtotta térségbe ENSZ-megfigyelőket hívnak. Az AFP hírügynökség szerint Jelcin és Snegur személyes felelőséget vállalt a Dnyeszter-menti fegyverszünet megvalósításáért. Az elnökök megállapodtak, hogy Moldova megmásítja a Dnyeszter-vidék státuszát. Azután tárgyalások következnek a 14. hadsereg fokozatos kivonásáról. Kérdéses, hogy az egyezmény mennyire felel meg Dnyesztermenti szeparatisták vezetőinek, akik függetlenné akarnak válni, és elszakadni Moldovától. bakerül a csehszlovákiai helyzet is. A francia elnök szóvivője elmondta, hogy külön nyilatkozatot is elfogadhatnak Csehszlovákiáról. Az állam- és kormányfők a külügyminiszterekkel együtt úgy tervezték, hogy tegnap este megtárgyalják Csehszlovákia esetleges felbomlásának várható következményeit, és a szakadás hatását a társulási szerződésre. Franciaország és a közösség igen sajnálatosnak minősíti a csehek és szlovákok szakadását, mondta a francia szóvivő. Az EK szemszögéből ez egy integráció ellenes lépés, amely ellentmond a közösség integrációs filozófiájának. A szóvivő hozzátette, hogy ilyen értelemben a mára várt zárónyilatkozat is valószínűleg állást foglal Csehszlovákiával kapcsolatban. Az orvlövészek nem átallanak permekre is lőni Szarajevóban. A képünkön látható kisfiút kétszer hátba lőtték (Tclefotó: ÓSTK/AP) A szerb elnök meglepő javaslata Újabb harcok Szarajevóban Szlobodan Milosevics szerb elnök meglepő kijelentést tett a görög televízióban. Azt javasolta, hogy Görögország és Szerbia hozzanak létre konföderációt egységes katonai parancsnoksággal. rádban, Sztavropolban és más orosz városokban élő örményeket is. Az Interfax hírügynökség tegnap úgy jellemezte a helyzetet, hogy sem Örményország, sem Azerbajdzsán nem hajlandó békésen megoldani a konfliktust. Jereván, éppúgy mint Baku csak akkor hajlik a politikai megoldásra, amikor a harctereken a helyzet számukra kedvezőtlenül alakul. FÁK-értekezlet Minszkben A Független Államok Közösségének mind a tizenegy tagállama, valamint Grúzia megfigyelője tegnap a belorusz fővárosban, Minszkben tartotta kormányfői értekezletét. A tanácskozás napirendjén gazdasági, katonai és környezetvédelmi kérdések szerepelnek. A kormányfői értekezleten csak három ország — Belorusszia, Oroszország és Tádzsikisztán — miniszterelnökei vesznek részt, a többi tagállam miniszterelnökhelyettesekkel képviselteti magát. Azerbajdzsán és Moldávia a területükön folyó harcok miatt csak szavazati jog nélküli megfigyelőket küldött az értekezletre. Oroszország a tanácskozáson valószínűleg azt szorgalmazza majd, hogy központi bankja döntő helyzetbe jusson a közös rubelelszámolású térségben. Hivatalos végeredmény Izraelben közzé tették a keddi parlamenti választások hivatalos végeredményét. Eszerint Jicchak Rabin Munkapártja a Baloldali pártokkal együtt a 120 tagú parlamentben 61 mandátumot szerzett. A jobboldali és vallási pártok 59 mandátumot kaptak. A Munkapártnak önmagában 44 képviselői mandátuma van. A pontosított választási eredmények bonyolultabbá teszik Rabin koalíciós törekvéseit a kormányalakításnál, mert olyan pártokkal kell majd szövetkeznie, amelyek nézetei jelentősen eltérnek a Munkapárt szemléletétől. Bosznia—Hercegovina fővárosában, Szarajevóban tegnap tovább folytatódtak a harcok annak ellenére, hogy a félkatonai szerb csapatok egyezményt kötöttek, miszerint leállítják a polgári célok elleni támadásaikat. Tegnapra virradóra éjfél után felerősödött a tüzérség tevékenysége. Reggel óta a repülőtér környékét lövik. A felújuló harcok egyre kevesebb reményt adnak rá, hogy sikerül üzembe helyezni a szarajevói repülőteret, ami lehetővé tenné a humanitárius segítség folyamatos szállítását az éhező fővárosba. A koszovói albán politikai pártok elutasították Cosic jugoszláv elnök meghívását. A Koszovói Demokrata Szövetség, a legerősebb helyi párt elnöke kijelentette, hogy nem utazik Belgrádba a tárgyalásokra, mert nem tudja hogy milyen állam kis Jugoszlávia és kit képvisel egyáltalán Cosic. Elmondta, hogy olyan tárgyalások híve, amelyek alapját a koszovói népszavazás eredményei képezik. James Baker amerikai külügyminiszter tegnap kijelentette, hogy az ENSZ Fogadás a pápánál II. János Pál pápa tegnap a Vatikánban találkozott 23 cseh és szlovák püspökkel. A fogadáson a csehszlovákiai katolikus egyházon belüli vitás kérdésekről, a titkosan felszentelt papok ügyéről, a katolikus és pravoszláv egyházak közti viszony javításáról és az evangéliumi értékek terjesztéséről tárgyaltak. A pápa részletesen foglalkozott a csehszlovákiai egyház problémáival, de nem említette az ország kettészakadásának veszélyét. Nagyra értékelte, hogy Csehszlovákiában az egyház átvészelte a rendőri elnyomás időszakát. Az országban nagyszámú képzett pap működik és megfelelő számú érdeklődő van a szemináriumi tanulmányok iránt. A pápa rámutatott, hogy túl nagyszámú válás és művi terhességmegszakítás van Csehszlovákiában. Rámutatott, hogy az elmúlt negyven év alatt a papok körében bizonyos individualizmus alakult ki és ellentét van azok között, akik hűek maradtak Rómához, és azok között, aki csatlakoztak a Pacem in terris mozgalomhoz. A pápa elmondta, a Csehszlovákiában titokban 160 papot és 18 püspököt szenteltek fel. A Vatikán mindegyik ügyét gondosan tanulmányozza. Együtt az Elbáért Az elkövetkező években Csehszlovákia és Szászország 3,3 milliárd márkát és 3 milliárd koronát fordít lisztítóművek építésére az Elba mentén. Ez egy millió ember ivóvízkészletének minőségét javítja majd. A tervről tegnap Drezdában tájékoztatott a szászországi környezetvédelmi miniszter. eddigi határozatai alapján a nemzetközi közösség nem jogosult katonai erő alkalmazására a szarajevói repülőtér felszabadítása érdekében. Az ENSZ magasrangú tisztviselője kijelentette, hogy nem készítenek elő olyan határozatot, amely a jelen helyzetben lehetővé tenné az erő alkalmazását. A konzultációk azonban a Biztonsági Tanácsban folytatódnak. Ratifikált szerződés A német parlament felsőháza, a Szövetségi Tanács tegnap jóváhagyta a csehszlovák—német jószomszédi és kölcsönös együttműködési szerződést. A Szövetségi Tanács döntése lezárja a szerződés németországi ratifikációs folyamatát. A szövetségi parlament már május 20-án jóváhagyta az alapszerződést. A Szövetségi Tanácsban a 16 szövetségi állam közül a szerződés ellen csak Bajorország szavazott. München azért veti el a szerződést, mert a bajor vélemény szerint a dokumentum nem oldja meg a szudétanémetek követelését volt hazájukkal szemben és nem oldja meg elkobzott vagyonuk kérdését sem. Privatizálás Németországban A berlini privatizációs hivatal, amelynek fő feladata, hogy a kelet-német állami gazdaságot a piacgazdaság viszonyaira alakítsa át, közölte: tevékenységének kezdete, 1990 óta 7613 állami vállalat, illetve egyes részeik magánkézbe kerültek. Az új tulajdonosok megígérték, hogy a vállalatokba összesen 139 milliárd márkát ruháznak be, és szerződésileg 1,2 millió munkahelyet biztosítanak. A külföldi beruházók, főleg francia,osztrák, holland és sváci cégek, 390 vállalatot vásároltak meg. 1350 vállalatot az eddigi vezetés, illetve az alkalmazottak vettek át. A nagyobb üzemekben többnyire csak a korszerűbb részlegeket sikerült eladni. A privatizálási hivatal igazgatója közölte, hogy most négyezer kisvállalat privatizálását gyorsítják meg. Tutti Frutti nélkül A német RTL televíziós állomás valószínűleg megszünteti a Tutti Frutti nevű sztriptíz műsorát, amelyet minden pénteken sugárzott A műsor iránt jelentősen csökkent az érdeklődés, ezért csak tavaszig sugározzák A Tutti Frutti 1990-ben kezdődött, és akkor a csupasz keblek 4 millió nézőt vonzottak péntekenként a képernyők elé. A különféle csatornák konkurenciája, az erotikus filmek vetítése, valamint a Tutti Frutti ötletszegénysége következtében ma már alig 1 millióan nézik a műsort A tévéadó vezetősége azonban azt ígéri a nézőknek, hogy továbbra is „a szex és az erotika úttörője marad”. £> 2 hír f\ FRANCIA földművesek tovább tüntetnek az Európai Közösség mezőgazdasági politikája ellen. Tegnap blokád alá vették traktoraikkal a nemrég megnyitott Euro Disneylandba vezető utakat. A tüntetések az ország más részein is folytatódnak. W ashingtonban az amerikai kongresszus képviselőháza 1,3 milliárd dollárral csökkentette a segélyekre nyújtandó összeget. A Bush-kormány javaslata szerint jövőre a segély összege 15,1 milliárd dollár lett volna, a jóváhagyott összeg azonban csak 13,8 milliárd. A legtöbb amerikai segélyt Egyiptom kapja (2,1 milliárd dollár). A volt Szovjetunió tagköztársaságainak megsegítésére a Fehér Ház javaslatának megfelelően 417 millió dollárt hagytak jóvá. Va ARSOBAN tüntetést rendeztek Walesa elnök ellen. A többszáz tüntető azzal vádolta az elnököt, hogy a kommunista titkosszolgálat ügynöke volt, és most a régi rendet akarja újjáéleszteni. A rendőrség a tüntetőket nem engedte az elnöki székház közelébe. Uh IKRAJNABAN leállították az uránium érc fejtését. A bányászok fizetéseik ötszörös emelését követelik és azt, hogy nemzetközi bizottság vizsgálja ki a sugárzás mértékét a bányában. A sztrájk minden napja 1,5 millió rubel veszteséget okoz. Az EGYESÜLT ÁLLAMOK gazdasága ez év első negyedében 2,7 százalékos növekedést ért el, ami a legjobb eredmény az utóbbi három évben. A hazai bruttó termelési érték meghaladta a közgazdászok által jósolt szintet, mégpedig 0,3 százalékkal. A szakértők óvnak a túlzott derűlátástól, mert megtörténhet, hogy a második negyedévben a gazdasági növekedés üteme 2 százalék alá süllyedhet. FlDEL RAMOS, a Fülöp-szigetek új elnöke kinevezte kormányának első hat tagját. Uralmának első száz napja alatt gyökeresen meg akarja változtatni a Fülöp-szigetek és az Egyesült Államok viszonyát. Az USA és a Fülöp-szigetek viszonya az utóbbi két éven igen hűvös lett, ami abban is megnyilvánult, hogy felmondták az amerikai katonai támaszpontokról szóló szerződést. RóMA központjában tegnapra virradóra három helyen robbantottak bombát. Mindhárom robbantást spanyol intézmények ellen hajtottak végre. Kilenc személy könnyebben megsebesült. Úgy vélik, a merényleteket a baszk szeparatista szervezet, az ETA hajtotta végre. BuSH amerikai elnök törvényt írt alá, amely betiltja az amerikai vasutasok sztrájkját. A sztrájk szerdán kezdődött és nagyrészt megbénította a személy- és teherforgalmat. Feltételezik, hogy az új törvény életbelépése után a vasúti forgalmat háromnegyed részben fel lehet újítani. B ulgáriában vádat emeltek Todor Zsivkov volt vezető ellen, mert a vádirat szerint 1959-ben koncentrációs táborokat hozott létre, amelyekben több tucat ember vesztette életét. Amennyiben a vád bebizonyosodik, Zsivkovra húsz évig terjedő szabadságvesztést mérhetnek ki. A lbániában Fier városában csütörtökön két személyt nyilvánosan kivégeztek. A két rablógyilkos egy öttagú családot brutális módon gyilkolt le azzal a céllal, hogy megszerezze vagyonát. Az albán törvények értelmében nyilvános kivégzés csak rendkívüli esetben hajtható végre. Az albán vezetés fő célja, hogy letörje a jelenlegi bűnözési hullámot, és ezért döntött a kivégzés nyilvános módja mellet. KAMBODZSÁBAN ismeretlen tettesek lőni kezdték az ENSZ-csapatok egyik helikopterét. A helikoptert egy lövedék el is találta, de a pilótának sikerült baj nélkül leszállnia. Ezen a héten ez már a második támadás volt az ENSZ helikopterei ellen. Feltételezik, hogy a támadást a vörös khmerek hajtották végre, akik nem fogadják el az ENSZ békefeltételeit. Egy helikopter lelövéséért állítólag a katonák 3500 dollár jutalmat kapnak. N agy -BRITANNIÁBAN az orvosok megfigyelték, hogy azoknak az infarktussal sújtott betegeknek, akiknek a szívroham utáni 24 órában kis adag magnéziumot fecskendeznek ereikbe, nagyobb esélyük van a túlélésre. 2300 ilyen megbetegedés esetében a magnézium injekció alkalmazása után az elhalálozások száma egynegyedével csökken. Az orvosok azonban figyelmeztetnek rá, hogy a kísérletből nem vonhatók le általánosítható következtetések.
