Szabad Újság, 1992. június (2. évfolyam, 127-152. szám)
1992-06-26 / 149. szám
4 1992. június 26. Saláta - vagy gumós kömény - édes kömény (édes fénik) Foeniculum vulgare Mill. - Apiaceae F. v. convar. azoricum (Mill.) Thell. - gumós kömény (ehető „álhagyma“, szárgumó) F. v. convar. sativum Thell. - édes kömény (bécsi kömény, ánizskapor, kétéves, édes termése ehető) Nálunk alig ismert különlegesség. Üde zöld, vékony, sallangos, kaporszerű levélzete az alacsony növényt légiessé teszi. Közvetlenül a földön ül a szárából képződött vaskos, lapos, húsos, pajzs alakú, fehéres szárhagymája, amely kitűnő csemege. A növény illatos, később magszárba szökken, és szép, élénksárga virágzatot hoz. Származása, elterjedése. Az alapfaj (F. vulgare Mill.) a Földközi-tenger mellékén, Dél-Európában honos, és az egész világon elterjedt. A gumós kömény (convar. azoricum) ennek alfaja. Főként Dél-Európában termesztik. Hazánkban alig ismert. Gazdasági, táplálkozási jelentősége. Nyersen és különféle módon elkészítve rendkívül finom termése konzervipari alapanyagul is szolgálhat. Vitaminokat, szénhidrátot, fehérjét, savat és ásványi sókat tartalmaz. Növénytani jellemzői. Egyéves, lágy szárú különleges növény. Gyökérzete nem túl mélyre hatoló, erősen elágazó. Szára 30-50 cm, magas, vékony. Levélzete sallangosan fonalas, karószerű, üde zöld színű, édeskésen illatos. A levélhüvelyekből a szár tövén, közvetlenül a talaj felszínén 8-12 cm hosszú és lapos, vastag, pajzs alakú, ehető álhagyma (szárgumó) alakul ki. Virágzata igen díszes, összetett ernyő, magszára 1-1,3 m, elágazó, virágai élénksárga színűek, idegenmegporzó. Termése szürkés, hosszúkás, kopasz, fűszeres illatú, olajban gazdag ikerkaszat. Ezermagtömege 5-6 g. Csírázóképessége 80-90 %-os, magja 4-5 évig használható, 15-20 nap alatt kel ki. Tenyészideje a vetéstől a szárhagyma kifejlődéséig 70-80 nap, magérésig 140-160 nap. Fényigénye: közepes fényt kedvel, hosszú, erős megvilágításban gyorsan magszárat hajt és virágot nevel a szárgumó kellő kifejlődése nélkül. Hóigénye: kedveli a meleget. Hideg idő a növekedésében visszaveti. Vízigénye: szárhagymája kifejlesztéséhez igényli a mérsékelt csapadékot (öntözést). Különben szárazon tenyészik. Talajigénye: jó vízgazdálkodású, humuszos, középkötött talajon díszük szépen. Tápanyagigénye: 5-6kg/m2 érett szerves trágyát és 50-60 g vegyes műtrágyát adunk az őszi talajmunkák során. Változékonysága, fajtái: A 'Romanesco' (Zorzi) szárhagymája vaskos, fehéres, tömör, jóízű, zsenge. Júliusban vetve késő ősszel szedhető. A 'Dolce di Firenze' (Zorzi) közepes hagymájú, tömör, jól fejlett, zöldes színű, takarással halványítható. A 'Mantovano' (Zorzi) színe ragyogó fehér, tavasszal vetik nyári szedésre. A 'Wadenromen' (Zorzi) vaskos, tömör, zsenge, fehér. Július végén vetik őszi, téli szedésre. Ezek a nemesített egyéves fajták kevéssé terjedtek még el a termesztésben. A világon széles körben termesztik a F. vulgare ssp. sativum convar. sativum alfajt. Ez évelő, finom, fonalas illatos levélzetú. Kifejletten 2-2,5 m magas, dúsan virágzó, bőséges magtermelésú, igen értékes fűszer- és gyógynövény. Nincs ehető szárhagymája Termesztése. Főnövényként és másodnövényként termeszthetjük. Elő- és utónövényei általában a trágyázott kapások. Tiszta kultúrában tenyészik. Talajelökészitése: őszi ásás, mélyszántás, a vető-, ültetőágy porhanyós előkészítése. Tenyészterülete 35-40 x 35-40 cm vagy 60 x 20 cm, dísznek 50 x 50 cm. Helyrevetése április 15. és május 15. között, másodtermesztésre a korán lekerülő zöldségfélék után július 1. és augusztus 1. között fészkesen, 1-2 cm mélyen, 6-8 maggal (1 növényt hagyunk). Vetőmagszükséglete 0,3-0,5g/m2 Palántáról nevelve fedett palántanevelő helyre március elején vessük 5x5 cm-es térállással (2,5 g/m2), május második felében ültetjük szabadba. Tápkockában is előnevelhetjük a növénykét. Tápkockánként 2 magot vetünk, s egy növényt hagyunk meg. A palántákat palántafúróval, a tápkockákat kapával, ültetökanállal ültetjük ki. Szükség szerint beöntözzük. A növényke gyökérzetét a szárkezdeményig tesszük a földbe. Ápolása: talajápolás, gyomirtás, ritkítás, öntözése: szükség esetén 5-15 mm csapadékkal. Szedése: a szárhagymák kifejlődésekor a talajszinten késsel kivágjuk a növényt. Megtisztítjuk, a fölösleges leveleket leszedjük, a többit megkurtítjuk, így fogyasztásra alkalmas és piacképes. Eltartása: 0 °C körül 2 hónapig eláll. Az őszi termesztésű féniket minél később (de még a fagyok előtt) takarítsuk be. Magot csak a tavaszi ültetésú növényből foghatunk, ez beérik. Az ernyős magszárakat levágjuk (a főernyök magjai a legértékesebbek), majd utánszárítva kidörzsöljük (zsákban kiverjük). Tisztítás után jól záró edényben tartjuk. Magfogásra (fűszerezésre, illóolaj-előállításra, gyógyításra) az említett kétéves édes köményt (convar. sativum), ill. alfaját, változatait (például a ’Budakalászi' fajtát) termesszük. Március elején vagy később ősszel tél alá vetjük 2-3 cm mélyen 50 x 20-30 cm-re. Fészkesen 40-50 x 40-50 cm-re 8-10 maggal vetjük. 3-4 növényt hagyunk meg fészkenként. Dísznek 100-150 cm-re vetjük. Augusztus-szeptemberben szedjük le magvait, lehetőleg szakaszosan, mert egyenetlenül érik és hullat. Utánaérleljük, tisztítjuk, jól zárható edényben tartjuk. Feldolgozása, hasznosítása. Ágyásban egymás mellett sorakozva különleges látvány. Díszítő hatását növeli biológiai érdekeltsége is, ugyanis a növények szárhagymái, bárhogyan is hullanak a magvak vetéskor, 90 %-ban élükkel keletnyugati irányban helyezkednek el. Előtér-, csoportos, soros növénynek kiváló. A különböző kertekből (bemutató-, iskola-, haszon-, házi-, hobbi stb. kert) nem hiányozhat. Edényekben, nagyobb cserepekben is mutatós. Rendkívül impozáns az édps kömény hatalmasra növő, virágzó bokra. Nyers fogyasztásra sóval, főzeléknek, salátának és savanyú, tartósított terméknek használhatjuk a gumós kömény fűszeres szárhagymáit. Fűszerezésre az édes kömény magját használhatjuk. Főzelékek, saláták, halételek, szószok kitűnő zamatot kapnak tőle. Kenyérbe süthetjük, péksüteményekre, teasüteményekre tehetjük. Likőrt is ízesíthetünk vele. A növény magja emésztést serkentő, étvágyjavító, ízjavító, görcsoldó, szélhajtó, tejszaporító, vizelethajtó, nyálkaoldó hatású. Önmagában vagy teakeverékben használhatjuk. Torokgyulladásra öblitőszer vagy gyulladásra borogató. Elkészítése Féniksaláta. Zsenge gumós köményt megtisztítunk, külső leveleit eltávolítjuk, apró szeletekre vágjuk. Sóval, szemes borssal, reszelt tormával és ecettel páclevet készítünk, felforraljuk és az elkészített féniksalátára öntjük. Kihűlve fogyasztjuk. Édeskömény-gyógytea. Egy evőkanálnyi őrölt magot fél liter forrásban levő vízbe teszünk. 2 perc után lehűtjük, szűrjük, és csészényivel étkezés után iszunk belőle. Kiváló emésztést serkentő hatása van. Szabad ÚJSÁG • HASZNOS TANÁCSOK • ÖTLETEK • INFORMÁCIÓK • Privatizáció magyar módra Az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsa államigazgatási felügyelet alá vonta a Békéscsabai Konzervgyárat. Döntött arról is, hogy a több mint 3 milliárd forinttal rendelkező cég átalakulhat. Hozzájárult ahhoz, hogy egyik legnagyobb hitelezője, a Kereskedelmi Bank Rt. részvételével vagyonkezelő részvénytársaság alakuljon. E cég az érintett bankokkal és hitelezőkkel vállalja majd az 1250 dolgozót foglalkoztató konzervgyár pénzügyi rendezését, kapacitásainak a piaci viszonyokhoz való igazítását, a gazdaságtalan üzemrészek felszámolását, a fejleszthető tevékenységek gyors privatizálását. Szó volt az állami gazdaságok privatizációjáról is. Döntés született arról, hogy a privatizációs biztosok rövidesen kézhez kapják azt az ütemtervet, amely alapján az állami gazdaságoknál a privatizáció felgyorsítható, és meghatározható az is, hogy mekkora az ágazatban az optimális üzemméret. Lezárult a budafoki Hungarovin Borgazdasági Kombinát privatizációja. Magyarország egyik legnagyobb bor- és pezsgőtermelő cégét a német Henkel and Schönlein vette meg 74,77 százalékban. Az önkormányzatok 14,65, a cég különféle partnerei: termelők és szállítók 10,58 százalékban birtokosai a Hungarovinnek. A privatizáció részeként rövidesen dolgozói részvényeket is kibocsátanak. Ehhez meglehetősen kedvezően, a névérték 10 százalékán jutnak hozzá az érintettek. Kedvezményük mértéke pedig 12 havi bérüknek felel meg. A privatizációs szerződés részeként a német partner két éven belül 26 millió márkát fordít a magyar borkombinát fejlesztésére. Ebből 15 milliót a beruházásra, 10 millió márkát a marketing munka fejlesztésére, 1 milliót pedig a dolgozók képzésére. A Tokaj-hegyaljai Állami gazdságot érinti az igazgatótanács egy másik döntése. A vezető testület megállapodott arról, hogy garanciát vállal a borgazdaság hitelfelvételéhez. Erre az elmúlt őszi felvásárlások kifizetése miatt van szükség. s s | Romániában, a statisz- | | tikai adatok szerint az ^ | élelmiszerek ára 1990 és | | 1992 közt mintegy nyolc- ^ | szorosára nőtt, a változás | ^ csupán március és április | § hónapok közt mintegy | | 6 százalékot tett ki. Vi- § $ szont a tavalyi hasonló | ^ időszakhoz mérten ez § ^ a változás már 165,7 szá- ^ | zalékot tesz ki. I I ^ Ezekhez képest a Klaus $ $ féle reformtörekvések, ^ | a sokkterápia mégiscsak | | hasznosnak bizonyult, hi- ^ ^ szén az élelmiszerek ára | | gyakorlatilag változatlan | ^ már hónapok óta. s > INFO A mezőgazdaság támogatása - realitás Az éles vitákat némileg enyhíteni látszanak a huszonnégy tagállamot tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által közzétett statisztikai adatok. A politikai erők manapság kulcskérdésként kezelik a mezőgazdaság csöppet sem irigylésre méltó helyzetét. A vélemények jócskán megoszlanak ami a termelés támogatását illeti, sőt egyes nézetek szerint nincs is rá szükség. Az elbírálás objektivitásának érdekében a közvetlen támogatások öszszegzéséröl van szó, beleértve a kedvezőbb feltételek mellett nyújtott kölcsönöket és ártámogatásokat is. Eme összegzést - PSE - producer subsidy equivalent) a termelők szubvenciós egyenlegét - abszolút értékben amerikai dollárban fejezik ki, vagy pedig a termelési értékhez viszonyított százalékarányban. A mezőgazdaság támogatására, az OECD tagállamok által irányzott mindennemű pénzbeli beavatkozások összege tavaly 177 milliárd USD volt. Ez az összeg 1990-ben 180, viszont 1985-ben „csak“ 107 milliárd USD-t tett ki. Az OECD tagállamok közt számolva ez az összeg a mezőgazdasági termeléshez viszonyítva a megtermelt érték 45 százalékát képezte. Az „átlagszámok“ mögött viszont az egyes tagállamok közti nagyarányú különbségek észrevehetők: a támogatás arányában Svájcban és Japánban a legnagyobb - 80 illetve 66 %, az Európai Közösség (EK) tagállamai 49, míg az USA esetében ez 30 százalékot tesz ki. Ehhez viszonyítva az Ausztráliában nyújtott 15 és az Új-Zélandon 4 százalékot kitevő dotáció nagyon kevésnek tűnhet. A közvetlen, pénzbeli intervenciók célját vizsgálva szintén érdekes eredményhez jutottak a statisztikai adatok feldolgozói: az OECD tagállamok körében az említett támogatások 39,4 százaléka a tejtermelés és a tejtermékek előállítása költségeinek csökkentésére irányult. Ezt követte a marhahústermelés dotációja 18,84, majd a rizstermesztés 10,92 százalékkal. A sertés- és baromfihús termelést pedig 8,82 százalékos arányban támogatják. Még egy érdekes adat a „szomszédból“: az EK tagállamok mezőgazdasági termelőiket 1990-ben 64,3 milliárd ECU-val (1 ECU = 1,23 USD) támogatták. Ugyanebben az időszakban az USA-ban a dotációk összege 44,157 milliárd ECU-t tett ki. A biogazdálkodás támogatása Ausztriában a biológiai gazdálkodást, biogazdálkodást folytató gazdák anyagi támogatására 1991-ben összesen 8 millió schillinget fordítottak, mely összeget idén 48 millióra növeltek. A bioszövetségek támogatására fordított összeg 7 millió schillingröl 8 millióra nőtt. A biogazdák nyolcezer schillinges alapprémiumot kapnak, amihez járul még a - hasznosítás módja szerinti - területprémium. A támogatást kérvényezők maximum 70 ezer schillinges összeghez juthatnak. A hígtrágyázás Füves területekre a hígtrágya kijuttatása környezetvédelmi szempontból rendkívül előnyös. Viszont nagyobb adagokkal való hígtrágyázás a füvek ásványianyag-tartalmát hátrányosan befolyásolhatja - állítják holland szakemberek. A túlzott mértékű hígtrágyázás következményeképpen a legelőre ráengedett tehenek sok nitrát- és káliumtartalmú, ugyanakkor csekély szelén-, kobalt- és más nyomelemtartalmú fűhöz jutnak. A dús káliumtartalmú talajban akadályozott lesz a magnézium felvétele. Az ilyen füvet legelő tehenek kevesebb tejet adnak és súlyosabb esetekben legelötetánia és nitrátmérgezés is felléphet. Mi tehát a hígtrágyázás során a teendő? Bármennyire is gazdaságosnak tűnik, de szakítani kell azzal a gyakorlattal, hogy ritkán, de nagy adagokkal hígtrágyázzunk. Helyette több alkalommal és kisebb adagokkal kell hígtrágyázni a legelőket. Arról nem szól a fáma, hogy ezt pontosan mikor, és hányszor tehetjük. Az ismerős ismeretlen - a tönkölybúza A tönkölybúzát évezredek óta termesztik, csak a XX. században váltotta fel a nagyobb hozamú, a ma ismert búza. Kemény pelyvája miatt a szem nehezen csépelhető ki, ezért külön koptatást igényel a malomipari felhasználásnál, további hátrányai még a hosszú szára és a kalászorsó törékenysége. A korszerű táplálkozás szempontjából azonban nagy jelentőségű beltartaimi anyagai összetételének egyensúlya miatt. Ökológiai és minőségi szempontból is előnyös a termesztése. Nagy fehérje- és sikértartalma, valamint erőteljes, kissé diószerű íze miatt újra keresik a speciális sütőipari termékekhez. A fogyasztó számára értékes tápanyag, a mezőgazdász számára extenziv növény, az állam számára pedig azért kedvező, mert nincs rá ártámogatás. A tönkölybúzát újra termesztik Svájcban és Dél-Németországban. Alkalmazzák kenyér, tészták, tartós lisztes áruk, levesek, saláták készítésére. Ezek az élelmiszerek viszonylag energiaszegények, sok ballasztanyagot tartalmaznak, kellemes ízűek és illatúak. A tönkölybúza minden bizonnyal jelentős szerepet kap majd az egészséges táplálkozásban és ami szintén termesztése mellett szól: csökkenthető a felhasznált műtrágya és növényvédőszer mennyisége, hiszen jóval igénytelenebb, mint a jelenleg termesztett nagyhozamú búzafajták. Fogamzásgátlás vakcinával Az Amerikai Egyesült Államokban Jurrien Dean kutató a közelmúltban egy újfajta fogamzásgátló szert szabadalmaztatott. Ez az új emlősállatoknál alkalmazható fogamzásgátló anyag egy vakcina, amely a spermiumok petesejtbe való behatolását akadályozza meg. A megtermékenyülést az teszi lehetetlenné, hogy a fogamzásgátló anyag a petesejtet körülvevő hártyához kötődik, s így a hím ivarsejtek már nem férkőzhetnek a petesejthez. Az egereken és hörcsögökön végzett kísérletek szerint a fogamzásgátló csak tizenkét petesejttermeló cikluson át hatásos. Tehát ha ezt követően a kezelést nem folytatják tovább az állat ismét fogamzóképes lesz. Újabb szer a varroa-atka ellen A méhészetben nagy károkat okozó varroa-atkák ellen a svájci Ciba- Geigy cég olyan hatóanyagot állított elő, amely a méhekre ártalmatlan, ugyanakkor a varroa-atkára erősen mérgező. A cég egyik Ígéretes készítménye Apitol néven kerül forgalomba. Egyelőre nálunk nem kapható.
