Szabad Újság, 1992. június (2. évfolyam, 127-152. szám)

1992-06-26 / 149. szám

1992. június 26. Szabad ÚJSÁG 3 Megalakították a Fekete-tengeri Együttműködési Szövetséget Isztambuli Nyilatkozat Isztambulban tegnap megkezdődött hat Fekete-tenger parti és öt továb­bi állam csúcsértekezlete. A résztvevők aláírták az Isztambuli Deklará­ciót, amely alapján az Európai Gazdasági Közösséghez hasonlóan létre­hozzák a Fekete-tengeri Együttműködési Szövetséget A csúcsértekezlet résztvevői aláírták az úgynevezett Boszporuszi Deklarációt is, melynek aláírói kifejezik eltökéltsé­güket, hogy minden vitás kérdét békés úton rendeznek az EBEÉ alapelvei alapján. Ebben a vonatkozásban figye­lemreméltó, hogy az aláírók között van Örményország és Azerbajdzsán is, ame­lyek jelenleg fegyveres konfliktusban állnak egymással. Ma kezdődik Az EK-csúcs Ma és holnap tartják Liszabon­­ban az Európai Közösség tagállama­inak csúcsértekezletét. A megfigye­lők szerint a tagországok bizonyítani akarják Nyugat-Európa életképessé­gét és eltökéltségét, hogy tovább ha­ladnak az integráció útján a politikai unió felé a maastrichti megállapodás szellemében. A tizenkettek csúcsértekezleté­nek igen gazdag napirendje van. Azt várják, hogy a vita a közösség költ­ségvetésére irányul, továbbá az EK sorainak bővítésére, a közös véde­lemre és külpolitikára, az intézményi változtatásokra, valamint a brüsszeli bizottság hatásköreinek korlátozásá­ra. A legbonyolultabb és legfonto­sabb kérdés a költségvetési hozzájá­rulás ügye lesz. Ezt az úgynevezett II Delors-csomag tartalmazza, amely szerint öt éven belül 30 százalékkal kell növelni a kiadásokat és segíteni a gyengébben fejlett tagállamokat. Az EK-tagállamok számának növe­léséről a jelöltekkel a jövő évben akarják megkezdeni a tárgyalásokat. Az első fordulóban Ausztria, Svéd­ország, Svájc, Ftnnország és talán Norvégia csatlakozását tűzik napi­rendre. További tagállamokról leg­korábban 1996 után tárgyalnak. A csúcsértekezleten veszi át az Eu­rópai Közösség elnöki tisztjét Nagy- Britannia. Nagy-Britannia híve az EK sorai bővítésének, de ezt az igyekeze­tét megtorpedózhatja a csehszlovákiai fejlődés, amely a jelek szerint a szét­hullás felé vette az irányt. A Fekete-tengeri Együttműködési Szövetség alapító tagjai lettek: Törökor­szág, Grúzia, Oroszország, Ukrajna, Románia, Bulgária, Örményország, Azerbajdzsán, Moldávia, Görögország és Albánia. Albánia tagságáról tegnapra virradóra döntöttek. A szövetség első elnöke Törökország lesz, amely hat hó­napig áll majd a szövetség élén. Az új közösségben meg akarják való­sítani az áru, a szolgáltatások és a tőke szabad áramlását, a kiterjedt gazdasági együttműködést a térségben, amelyben hozzávetőlegesen 400 millió ember él. Meglepetésre jelen volt az új azerbaj­­dzsáni elnök Elcslbej is, akinek ez volt az első külföldi útja. Magyarország a külföldön élő ma­gyar kisebbségek miatt nem akarja, hogy eluralkodjék rf^ta a nacionalis­ta láz, amely szomszédait kerítette hatalmába. Az AFP hírügynökség szerint ezt fe­lelős magyar vezetők hangoztatják. Vé­leményük szerint szóba sem kerül az Osztrák—Magyar Monarchia széthullá­sa után kijelölt határok kétségbe voná­sa. Ez annak ellenére is így van, hogy a szomszéd államokban több mint 3 millió magyar nemzetiségű ember él: 2 millió Romániában, 600 ezer Szlovákiában és 500 ezer Jugoszláviában. „Ebben a térségben, ahol a nemzeti­ségi összetétel annyira vegyes, nem léte­zik jó megoldás a határok kérdésében” —jelentette ki Entz Géza magyar politi­kai államtitkár. Véleménye szerint azok, akik meg szeretnék változtatni a határo­kat, nem készültek fel az európai együtt­működésre, pedig Magyarország az év­század végéig tagja akar lenni az Euró­pai Közösségnek. Most, amikor Csehszlovákia a szaka­dás felé vette az irányt, Magyarország hangoztatja, hogy hajlandó a párbeszéd­re a szlovák vezetőkkel. „Történjék bár­mi, Szlovákia Magyarország számára stratégiai partner marad” — jelentette ki Entz Géza. „Nem akarunk beavatkoz­ni szomszédaink belügyeibe, együttmű-Carrington és a három elnök A szarajevói rádió tegnap figyelmezetetett rá, hogy egyre nagyobb a járványve­szély a városban. A forró nyári napon sok a temetetlen hulla az utcákon. McKenzie, a szarajevói ENSZ-csapatok parancsnoka tegnap sajtóértekezleten bejelentette: hogy a szerb ostromlók úgy döntöttek, hogy lehetővé teszik a repülőtér felkészítését az üzembehelyezésre. Kötelezték magukat, hogy nem lőnek polgári célpontokra. „Amennyiben ez az előrelépés is csődbe jut, komoly veszélybe kerül a szerb fél szavahihetősége” — mondta a tábornok. Lord Carrington, az EK jugoszláv-konferenciájának elnöke, tegnap Strasbourg­­ban találkozott Slobodan Milosevics szerb elnökkel és a bosznia-hercegovinai helyzetről tárgyalt vele. A városba várják Tudjman horvát elnököt is, valamint Bosznia-Hercegovina külügyminiszterét Sziladzsicsot. A külügyminiszter Izetbe­­govics elnököt képviseli. Fend képünk a tbiliszi államcsínykísérlet idején készült a grúz főváros televíziós köz­pontja előtt. Mint már közöltük, Gamszahurdia megdöntött elnök hatalomátviteli kísér­letét egy délelőtt alatt sikerült meghiúsítani (Telefotó: ÖSTK/AP) „Szlovákia stratégiai partnerünk marad” Magyarország és a magyar kisebbségek ködni akarunk, hogy közösen az európai integráció felé vegyük az irányt.” Ma­gyarország nem akar a magyar kisebb­ségek szóvivője lenni, és helyettük be­szélni a nemzetközi tanácskozásokon. Az autonómiát Entz államtitkár sze­rint a szlovákok és a magyar kisebbség között kell megtárgyalni, bár Magyar­­ország hajlandó hozzájárulni a mindkét fél számára elfogadható megoldás kere­séséhez. A magyar vezetők rámutatnak, hogy a kisebbségek státusza már érvényesül Nyugat-Európában, például Schles­­wig-Holsteinben a dánok és a németek között, vagy Dél-Tirolban az osztrákok és az olaszok között, és ugyanez idővel érvényesülhet Közép-Európában is. A magyar vezetők szerint az új szlovák vezetők gyakorlatiasságára kell építe­ni, mert szerintük Meíiar mozgalmá­nak nincs kialakult ideológiája. A nyelvtörvény körüli vita tükrözi a je­lenlegi feszült helyzetet. A magyarok azt remélik, hogy e kérdésben találnak megoldást. Romániában, ahol a legtöbb kisebb­ségi magyar él, a kisebbségi jogok terén nem történt haladás. Bukarest egyre el­utasítja azt a magyar kérést, hogy nyis­­sannak konzulátust Kolozsvárott. Továbbra is veszélyes a jugoszláviai Vajdaságban élő magyarok helyzete. A szerbek itt katonai támaszpontokat hoz­nak létre, folytatódik a mozgósítás, és sok magyar névtelen fenyegetést kap, amellyel arra akaiják kényszeríteni őket, hogy hagyják el lakhelyüket. Magyarország, amely már 50 ezer me­nekültet fogadott be a volt Jugoszláviá­ból, attól tart, hogy a szerb terjeszkedés ne vezessen végül is a magyar kisebbség tömeges távozásához, ami veszélyes lehet a törékeny magyar gazdaság számára. A magyar fél a nemzetközi fórumokon azt sürgeti, hogy helyezzenek el ENSZ-csa­­patokat a Vajdaságban és így előzzenek meg egy esetleges konfliktust. Nacionalista légkört szítanak Viharfelhők Kolozsvár felett A kolozsvári helyhatóság nacionalis­ta légkört szít és feltehető, hogy ebben az erdélyi városban magyarellenes vi­har tör Id, amely hasonló lehet a ma­rosvásárhelyi 1990. évi erőszakhul­lámhoz. Ezt a tegnapi Cotidianul cí­mű bukaresti lap állapítja meg. Kedden a városban éjszaka riadót fújtak, állítólag a polgári védelmi felké­szülés keretében. A riadót Gheorghe Fu­­nar kolozsvári polgármester rendelte le. Este tíz órakor az egész városban kikap­csolták a villanyt és megszólaltak a sziré­nák. A helyi rádió közölte, hogy külföldi invázió elleni gyakorlatot tartanak. A városban, ahol a lakosság fele ma­gyar nemzetiségű, a legközelebbi a ma­gyar határ, úgyhogy az ilyen légkör a fe­szült helyzetben előre nem látható kö­vetkezményekkel járhat, főleg akkor, amikor a polgármester állandóan arról beszél, hogy magyar csapatokat vonnak össze az erdélyi határon — írja a buka­resti lap. A polgármester már korábban betiltotta a magyar feliratokat, kiűríttet­­te a helyi magyar ifjúsági szervezet szék­helyét, és korlátozni igyekszik a magyar egyesületek gyülekezési jogát. A nacionalista Román Nemzeti Egységpárt, amely Funart a polgár­­mesteri székbejuttatta, betegesen fél a magyar veszélytől — írja a Cotidianul és követeli, hogy hozzanak intézkedése­ket, míg nem késő. A nemzetiségi kilen­gések ellen szólalt fel néhány nappal ezelőtt Iliescu elnök is, aki név szerint is említette a kolozsvári városházán uralkodó helyzetet. Borúlátó vélemények a szakadás következményeiről Válás a választók akarata ellenére A külföldi sajtó véleménye szerint Csehszlovákia egyértelműen a szaka­dás felé halad. Egyre több olyan vélemény is napvilágot lát, amely szerint a szakadást nem az emberek, a választók akarták, hanem a politikusok konok magatartásukkal és a kompromisszumra törekvés hiányával sodorták a szakadás szélére az országot • Válás forgatókönyv szerint Megtörtént az, aminek Csehszlováki­ában előbb-utóbb be kellett következ­nie: létrejött egy viszonylag pontos és egyértelmű forgatókönyv arról, hogyan osszák ketté az államot — írja a tegnapi Népszava. A lakosság véleménye az or­szág kettéosztásáról azonban nem egyértelmű, íija a lap. Vitatható, milyen utat választana az ország, ha a lakosság a népszavazáson történetesen az állam kettéosztása ellen állna ki. Kérdés, sike­­rülne-e olyan államformát találni, amely a két fél konszenzusán alapulna — zárja cikkét a Népszava. A Népszabadság utal rá, hogy Mefiar eléggé sikeres ökölvívó volt, és a rossz nyelvek szerint mindmáig az a meggyőződése, hogy a boksz szabá­lyai hasonlóak a politika szabályaihoz. Meőiar most ragyogó formában lép a szorítóba, és ellenfeleinek helyzete ko­rántsem irigylésre méltó. Meőiar tuda­tában van, hogy ez élete legfontosabb mérkőzése. Győzni akar és a győzele­mért utolsó leheletéig harcolni fog. Te­kintettel kitartására, kilátásai nem rosszak — írja a Népszabadság. • A szlovákiai magyarok félnek A francia Liberation című lap ripor­tot közöl Somorjáról. Azt írja, hogy a nacionalista DSZM győzelme óta a ma­gyarokat nyugtalanítja a szlovák nem­zetállam létrehozásának réme. Meőiar azt ígérte, hogy a szlovák nyelv lesz az egyetlen hivatalos nyelv Szlovákiában és megszünteti az eddigi nyelvtörvényt. Egy riportalany, aki az Együttélés aktivistája a francia tudósítónak így nyilatkozott: „Harcolni fogunk Meőiar ellen. Persze szavakkal, nem fegyverekkel, mert ha itt konfliktus törne ki, semmi reményünk sem maradna a győzelemre. Én itthon va­gyok. őseim már a középkorban művel­ték ezt a földet. Ha azonban a magyar kisebbség számára tűrhetetlenekké vál­nak a viszonyok, megfontolona, hogy emigrálok”. A cikk szerzője közli, hogy a Matica slovenská ellenségesen reagált az Együttélés programjára. Félnek azok a magyarok is, akik magánvállalkozá­sokba kezdtek, írja a francia lap. • Az időtényező Az osztrák Der Standard című lap azt írja, hogy sem a DSZM, sem a PDP, sem más cseh pártok nem tűztek ki olyan választási programokat, amelyek az ország kettéosztására irányulnának. Csak arra kaptak felhatalmazást válasz­tóiktól, hogy oldják meg a föderáción belüli problémákat. A lap a továbbiak­ban azt írja, hogy a népszavazás nem jelent megoldást és ellene szól az is, hogy nagy időveszteséggel járna. A poli­tikai és gazdasági patthelyzettől az or­szágot csak az mentheti meg, ha az ál­lamjogi kérdéseket fokozatosan oldják meg. A válás azonban így is, úgy is a végtelenig elhúzódhat — jegyzi meg a Der Standard. • Homályos programra szavaztak A szlovákok több mint 40 százaléka olyan mozgalomra adta le szavazatát, amélynek igen homályos programja van. Sokan közülük most megdöbbentek, hogy ez a mozgalom milyen erélyesen indult el azon az úton, amely konfliktus­hoz vezet, jelentette ki Fedor Gál a Zycle Warszavy című lengyel lapnak. Tévedésnek minősítette azt a véle­ményt, miszerint a föderáció széthullása után Szlovákiában javulhat a helyzet. Csehszlovákia kettészakadása esetén az egész ország megfosztaná magát a kül­­döldi tőkétől, Szlovákia méginkább, mint Csehország. Ha ma Csehország a beruházók számára érdekesebb, akkor nyilvánvaló, hogy a szlovák félnél van a hiba, amelyet a szlovák vállalkozók kö­vetnek el —jelentette ki Fedor Gál. • A nemtetszés szakadárság? Meőiarra sok ember szavazott, de egészen biztos, hogy nem Csehszlovákia szakadására adta le szavazatát — írja a brit The Guardian című lap. Ez nem az első eset Kelet-Európábán 1989 után, amikor a lakosságot manipulálják azok az ambiciózus kommunistaellenes veze­tők, akiket maguk választottak. Klaus úgy véli, hogy gazdasági reformjai, ame­lyek a legradikálisabbak Európában, érinthetetlenek. Ha ez a szlovákoknak nem tetszik, mehetnek. A szlovákoknak ez valóban nem tetszik, szavaztak is ez ellen, de ez még nem jelenti azt, hogy válni akarnak. A tudósító szerint Klaus terve Csehországban működhet is, meg nem is, Szlovákia számára azonban egé­szen biztosan nyomorúságot jelent. Az EURÓPAI KÖZÖSSÉG Orosz­országnak nyújtott élelmiszer-segély­programja befejeződött. A program ke­retében 200 millió ECU értékben szállí­tottak élelmiszereket Oroszországba. Az élelmiszerszállítmányok 155 ezer tonnát tettek ki, először Moszkvába és Szentpétervárra, később Nyizsnij Nov­­gorodba, Szaratovba és Cseljabinszkba irányultak. Az élelmiszer eladásából 6 milliárd rubel volt a bevétel, amit szo­ciális programok finanszírozására for­dítanak. Ross PEROT független amerikai elnökjelölt tegnap azzal vádolta meg George Bush elnököt, hogy az ellene folytatott propagandahadjáratban hitle­ri propagandamódszereket alkalmaz. Ez nem Perotnak, hanem a Fehér Háznak árt — mondta az elnökjelölt. RüSHDIE, a Sátáni versek írója, akit Khomejni ajatollah annak idején halálra ítélt, szerdán este megjelent a nyilvánosságon. Jelezte, hogy véget akar vetni a bujkálásnak. Hatósági védelme Nagy-Britanniának több millió fontster­lingbe kerül évente. A költő most kam­pányt indított, hogy meggyőzze az iráni vezetőket: a nemzetközösség nem fo­gadja el Iránt, amíg a halálos ítéletet nem vonják vissza. N agY-BRITANNIÁBAN egy tudo­mányos konferencián elhangzott, hogy a szennyezett levegő, víz és élelmiszer az egyik oka annak, hogy Nagy-Britanniá­­ban növekszik a meddőség. A meddőség a szigetországban a házaspárok 17 szá­zalékát sújtja. A legveszélyesebbek a ki­pufogógázok, a növényvédő szerek és a magas feszültségű vezetékek közelsége a lakóépületekhez. Franciaország a ma kezdődő liszaboni EK csúcsértekezleten javasol­ni fogja, hogy az Európai Fejlesztési Bank 3,5 milliárd frankos alapot hozzon létre, amelyből a kelet-európai atom­erőművek biztonságának fokozását fi­nanszíroznák. M agyarország határait ez év első öt hónapja alatt 13 ezer külföldi próbálta illegálisan átlépni. Ez 20 száza­lékkal több, mint a múlt év azonos idő­szakában volt. A magyar határőrség képviselője közölte, hogy a legtöbben Ukrajna és Románia felől akarnak be­jutni az országba. A határsértők között egyre több a csempészcsoport. A ma­gyar határőrök 400 ezer külföldi állam­polgárt fordítottak vissza a határokról, mert nem voltak rendben az irataik vagy nem rendelkeztek kellő mennyiségű pénzzel. Jelcin orosz elnök és Sevardna­­dze, a grúz államtanács elnöke egyez­ményt írtak alá a dél-oszétiai véres nem­zetiségi konfliktus megszüntetéséről. Az Egyesül Államok ismételten kifejezte támogatását Sevardnadze grúz elnök­nek. A külügyminisztérium szóvivője szerint az USA támogatja a grúz állam­tanácsot abban az igyekezetében, hogy létrehozza a demokráciát és a piacgaz­daságot. A PÁRIZSBA vezető utakon már mindenütt feloldották a földművesblo­kádot. A blokád közlekedési nehézsége­ket okozott, de nem sikerült Párizst tel­jesen elzárni a vidéktől. A rendőrség nagy erőkkel vonult fel a traktorokkal tüntető földművesek ellen. A blokádot vezető szervezet a tüntetést lefújta. HOLLANDIÁBAN egyre népsze­rűbbek a kelet-európai prostituáltak. A „szakmában” már 30 százalékban lengyelországi, magyarországi, cseh­szlovákiai és az utóbbi időben oroszor­szági nők vannak. A nyilvánosházak­ban eddig az egzotikus nőket részesí­tették előnyben, de kitűnt, hogy a ke­let-európaiak kevésbé elkényeztetet­tek, bírják a nehéz viszonyokat és ke­vesebb pénzzel is beérik. Spanyolországban egy ki­rándulóautóbusz szakadékba zuhant. Roncsaiban hat gyermek életét vesztet­te és húszán megsebesültek. Az iskolaki­ránduláson bekövetkezett baleset okát még vizsgálják. Egy másik autóbusz Sevilla és Huelva között karambolo­zott, ketten meghaltak és húszán meg­sebesültek. A NÉMET Condor légitársaság Bo­eing 767 típusú repülőgépe felszállás után a karib-tengeri Margarita szigeten egy hajszállal menekült csak meg a ka­tasztrófától. Húsz méter híján majdnem beleütközött egy hegybe, de már nem sikerült kitérnie a hegy csúcsán elhelye­zett televíziós adótorony elől. Súrolta az adótornyot és sérülten sikeresen le­szállt. Fedélzetén 266 ember volt.

Next

/
Thumbnails
Contents