Szabad Újság, 1992. június (2. évfolyam, 127-152. szám)
1992-06-25 / 148. szám
6 1992. június 25. Szabad ÚJSÁG Oroszország és Dél-Afrika A kazahok gyapottal fizetnek Nemesfémkartell a láthatáron? Izrael nem akar kimaradni Dél-Afrika és Oroszország között gyors ütemben épülnek ki a bányászati kapcsolatok. Az elmúlt év során elsősorban a technológiai know-how területén cserélt igen sok információt a két ország. Szakértők szerint az új keletű barátság komoly kockázatot rejt magában: igen súlyos hatással lenne a nemzetközi nemesfémpiacra, ha a két ország az OPEC-hez hasonló kartellt hozna létre. Az orosz és dél-afrikai bányavállalatok vezetői határozottan cáfolták, hogy a technikai jellegű kapcsolatokon kívül bármiféle, a termelés és a marketingstratégia összehangolására irányuló lépéseket tennének. Dél-Afrika és Oroszország együttesen a világon kitermelt platina, palládium és ródium több mint 90 százalékát, a vanádium háromnegyedét, a króm kétharmadát, a mangán majd felét, az arany közel 40 százalékát és a gyémánt mintegy egynegyedét adja. A két ország különösebb együttműködés nélkül, külön-külön is komoly befolyást gyakorol a nemesfémek piacára. A fejlett dél-afrikai bányászati technológiára igen nagy szüksége van a — Dél-Afrikához hasonlóan — gyakran mélyművelési technológiát alkalmazó Oroszországnak, a FÁK ásványkincsekben leggazdagabb államának. Szakértők véleménye szerint nagy a csábítás arra, hogy a két ország között a technológiai kapcsolatokon túlmenő, szoros együttműködés jöjjön létre, s bizonyos jelek is utalnak erre. A múlt évben igencsak megélénkül a két ország között a diplomáciai és üzleti forgalom. A dél-afrikai Impala cég a platinafinomító kapacitásában jelentkező problémákra hivatkozva orosz finomítókat bíz meg bérmunkával. Az Impala arról is hírt adott, hogy magas beosztású vezetői az év elején több látogatást tettek a norilszki nikkelgyárban. A két ország megszüntette a technoló-Szándékos rombolás? giák cseréjét eddig megakadályozó korlátozásokat. Az aranypiacot illetően mind Dél-Afrika, mind Oroszország tagja az arany nemzetközi kereskedelmében nagy szerepet játszó Arany-világtanácsnak, s a szervezet tagjai biztosan elfogadhatatlannak tartanák bármiféle, a nemesfém árának rögzítését célzó kartell létrejöttét. Az arany árának mesterséges emelésével kapcsolatos próbálkozások a növekvő egyesült államokbeli, ausztráliai és kanadai bányászati aktivitás miatt valószínűleg nem járnak sikerrel — állapította meg a Gold Fields Minerals Services tanácsadó cég vezetője. Ezzel szemben a dél-afrikai aranybányák termelését külföldön forgalmazó Reserve Bank és az orosz Almazojuvelirekszport — európai kereskedők szerint — rendszeresen információt cserél az aranyérmék kereskedelmével kapcsolatos fejleményekről. Az aranyénál jóval kisebb méretű platina-, palládium- és ródiumpiac jóval alkalmasabb a kartellszerű törekvésekre. így, például, Dél-Afrika és Oroszország könnyedén visszatarthatja szállításait, ha túl alacsonyak az árak. A platinakereskedők azonban biztosak benne, hogy a két Nem kérnek a sokkterápiából A svájci Crans-Montanában zajló nemzetközi tanácskozáson vezető orosz és ukrán kormánytisztviselők ismét figyelmeztettek arra, hogy a Nyugat jelenlegi gazdaságpolitikája káoszt és összeomlást eredményezhet a volt Szovjetunió utódállamaiban. Mint elhangzott, tarthatatlan az álláspont, mely szerint a sokkterápia elengedhetetlen feltétele a gazdaság talpra állásának. Becslések szerint a mostani gyakorlat folytatása oda vezethet, hogy két év alatt a Független Államok Közösségében 30-35 millió ember válik munkanélkülivé. Alekszandr Tyitkin orosz ipari miniszter kijelentette: az érintett országoknak valódi befektetésekre van szükségük — jelenleg azonban csupán azt látni, hogy nyugati vállalatok igyekeznek elárasztani a volt szovjet piacokat, kiszorítva ezzel a még valamennyire életképes cégeket is. Ennél is élesebben fogalmazott Ukrajna privatizációs minisztere, Roman Speka, aki szerint a fejlett országoknak dönteniük kell: vagy tényleges segítséget nyújtanak, amely hosszú távon mindenki javát szolgálja, vagy pedig rövid idő alatt igyekeznek maximális profitot kisajtolni a segítségre szoruló térségből. Ehhez kapcsolódva a peresztrojka „keresztapjának” tartott Alekszandr Jakovlev egyenesen annak a véleményének adott hangot, hogy még mindig vannak olyan erők Nyugaton, amelyek szívesen látnák az egykori ellenség teljes gazdasági összeomlását. A konferencia legtöbb résztvevője mindemellett főként abban látja a jelenlegi áldatlan helyzet okát, hogy a nyugati tapasztalatokra alapuló reformelképzelések nem valósíthatók meg a teljes idegen gazdasági környezetben. Hiányoznak ugyanis azok a struktúrák, amelyek a saját vagy idegen források eredményes felhasználását lehetővé tennék, és így a Nyugat által erőltetett megoldás, a sokkterápia — ezen belül például a piacok teljes megnyitása —, ahelyett hogy segítene, csak végzetesen lerontaná a gazdaság állapotát. (er) Magyarországnak Ausztrál hitel A Magyar Nemzeti Bank és a sydneyi Export Finance and Insurance Corporation képviselői a héten 70 millió ausztrál dollár összegű hitelkeretről írtak alá kétoldalú megállapodást Budapesten. A hitel mindenekelőtt a gazdasági és üzleti- kereskedelmi kapcsolatok fejlesztését fogja szolgálni, s elsősorban az Ausztráliából származó beruházási javak, illetve szolgáltatások vásárlására lehet fordítani. A bankszakemberek álatal kötött megállapodás remélhetően rövid időn belül hozzájárul a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok elmélyítéséhez, valamint a kooperáció bővítéséhez. Magyarországon a rendszerváltást követően jelentős mértékben gyorsult az ausztrál üzletemberekkel folytatott gazdasági együttműködés üteme. (n) ország — amerikai és európai ellenintézkedésektől tartva — kerülni fogja az összejátszást. Valószínűbbnek tűnik, hogy a színfalak mögött történik majd az alapvető piaci információk cseréje. A hosszú éveken át tartó szankciókhoz hozzászokott dél-afrikai vállalatok szívesen fektetnek be külföldön, és könnyebben veszik fel a kapcsolatot a FÁK államaival, mint az európai és amerikai cégek. A FÁK-ba irányuló rövid és középtávú külföldi beruházásokat azonban egyelőre hátráltatja az oroszországi megfelelő törvényi szabályozás és általában a stabilitás hiánya. A dél-afrikai cégeknek ezen kívül még le kell győzni a hazai tőkeigényt figyelembe vevő dél-afrikai pénzügyi körök és a kormány ellenállását is. Az említett akadályokat leküzdve Dél-Afrika legnagyobb bányászati cégének, az Anglo Group tulajdonában lévő De Beers Centenary cégnek sikerült orosz drágakövek eladására szóló 5 milliárd dollár értékű ötéves szerződést kötnie. (Reuter) A G7 csúcs előtt Lesznek újabb kérdések? Kedden Prágában Václav Havel köztársasági elnök találkozott Horst Köhlerrel, Németország pénzügyminiszteri államtitkárával, aki tájékoztatta őt a hét legfejlettebb nyugat—európai ország készülő müncheni csúcstalálkozójának várható napirendjéről. Köhler a visegrádi hármak országait járta körbe, útjával arra a felhívásra reagált, melyet ezen országok tettek annak érdekében, hogy kezdődjék el egy nem formális információcsere köztük és a G7- ek között. Franciaország, Olaszország, Japán, Kanada, Németország, az Egyesült Államok és Nagy—Britannia rendszeresen tart csúcstalálkozót, ahol értékelik a politikai és gazdasági helyzetét. Köhler most részletesen tájékoztatta Havelt arról, milyen megbeszélésekre készülnek a hetek Oroszország elnökével, Borisz Jelcinnel és biztosította őt, ennek ellenére nem jut majd kevesebb figyelem a középeurópaiaknak sem. Csehszlovákia esetleges felbomlásával kapcsolatban arra is kitért, ez újabb kérdőjeleket állítana az európai integrációs folyamat elé nyugaton is. Havel biztosította Köhler, amennyiben fel is bomlik az ország, a folyamat békés lesz és civilizált. Csehszlovákia utódállamai pedig külön—külön is szorosan együtt akarnak majd működni az Európai Közösséggel, követve az európai folyamatokat, elsősorban a gazdaság sikeres transzformációja érdekében. Bár Törökország és Irán szokott szerepelni az újságok szalagcímeiben, amikor az egykori Szovjetunió közép-ázsiai köztársaságaiban szerzendő befolyásról esik szó, Izrael sem vesztegeti az időt Minden alkalmat megragad arra, hogy kapcsolatokat létesítsen ezekkel az új államokkal abban a reményben, hogy hamarosan virágzó üzleti kapcsolatok fejlődnek ki közöttük. A zsidó állam azon igyekszik, nehogy ezek a volt szovjet muzulmán köztársaságok felsorakozzanak az Izraelt körülvevő ellenséges iszlám államok és Irán mellé, amely ma a térség legerősebb és legmilitánsabban Izrael-ellenes országa. Izrael éppen ezért gyorsan hivatalos kapcsolatokat létesített a térség ha muzulmán köztársasága közül öttel: Kazahsztánnal, Üzbegisztánnal, Tádzsikisztánnál, Azerbajdzsánnal és Kirglziával, sőt az első kettőben hamarosan valószínűleg saját képviseleti irodája is lesz. Izrael számára persze fennáll annak a veszélye, hogy a jelenlegi világi orientáltságú rendszereket — amelyekhez most sikeresen közeledik — később esetleg militánsabb iszlám kormányok váltják fel; ez azonban nem riasztja vissza a vállalkozó szellemű izraelieket a térségbe való behatolástól. Hogy megvesse lábát e jelentősnek ígérkező exportpiacon, Jeruzsálem erőfeszítéseket tesz a kereskedelmi kapcsolatok kiépítésére is. Dél-Amerikában, Afrikában és Kínában Izrael annak idején főleg katonai felszereléseket kínált. Most viszont Közép-Ázsiában — legalábbis a nyilvánosság előtt — a köztársaságok elavult mezőgazdasági és kommunikációs rendszereinek modernizálására helyeződik a hangsúly; mindkét területen Izrael ideális partnerként tudna közreműködni. Kazahsztánt például már tizennyolc izraeli vállalat küldöttsége kereste fel, s ezek közül legalább három komoly üzletet is kötött. Izrael azon országok egyike, amelyekkel Kazahsztán elsőként létesített közvetlen telefonkapcsolatot. A Merhav — izraeli tulajdonban lévő nemzetközi csoport, a Metropolitan Investments Corporation része — már négy kazahsztáni projektben való részvételről írt alá szerződést. Az elavult mezőgazdasági rendszerek modernizálását célzó, a Merhav által januárban aláírt kulcsrakész projektek összértéke 35 millió dollár. Ezek közül kettő már meg is indult, az egyik a gyapot-, a másik a paradicsomtermesztés területén. A vételárnak csupán kis részét fizetik a kazahok kemény valutában. A többiért a Merhavnak egy kazah árulistából kell választania, amely azonban valójában kevesebb tételt tartalmaz, mint amit a látszat mutat. A szállítások ellenértékének bizonyos részét így gyapottal és paradicsompürével fogják kiegyenlíteni. Izrael számára különleges értéke van annak, hogy jelen lehessen egy túlnyomórészt muzulmán köztársaságban, amely olyan természeti kincsekkel rendelkezik, amelyre idővel Izraelnek szüksége lehet, vélekedik Maiman, a Merhav főnöke. M.L.G. Nincs integráció — nincs befektetés Japán visszafogja európai előretörését A tokiói tőzsdeárfolyamok zuhanása következtében várhatóan tovább csökkennek a japán cégek európai befektetései, sőt egyes japán cégek akár teljesen kivonulhatnak az európai piacról. A múlt hét végén a Nikkei-index alig haladta meg a 16 000 pontot, az 1986. októberi negatív rekordot. Nos, azóta megszületett az új „csúcs”: hétfőn a Nikkei 10 921,22 ponttal zárt, és így nem kevesebb mint 59 százalékkal maradt el 1989. végi legmagasabb értékétől. A hazai árfolyamesés azonban csak egy azon tényezők sorában, melyek nyomán a japán cégek viszszafogják európai befektetéseiket. Negatívumként kénytelenek elkönyvelni azt is, hogy egyes európai országokban a reméltnél lassabban halad a kilábalás a recesszióból, ami különösen a japán elektronikai cégek éa autógyárak számára nehezíti meg az európai jelenlét fenntartását. Hasonlóképpen kedvezőtlenül ítélik meg a maastrichti szerződés dán elutasítását, amely megkérdőjelezi azt a korábbi feltevést, hogy Európa biztosan halad a szorosabb politikai és gazdasági integráció felé — márpedig ez a feltevés számos japán cég, elsősorban a pénzügyi társaságok európai befektetési stratégiájának volt az alapja. Mindezen tényezők következtében tovább folytatódhat az a negatív tendencia, amely azt eredményezte, hogy 1991. januártól 1992. januárig mindössze 10 százalékkal, 721-re emelkedett az európai gyártóegységggel rendelkező japán cégek száma, ami csaknem egy évtizede a legalacsonyabb éves növekedés. Még rosszabb a helyzet az Európába áramló közvetlen japán befektetések értékét tekintve: e téren a március 31-ig tartó üzleti évben 31 százalékos visszaesés mutatkozott. (R) Van, ahol nem tetszik Kupon román módra A román nagyprivatizáció első három hetében a jogosultaknak mindössze 10 százaléka váltotta ki „vagyonjegykönyvét”, melyet Romániában tulajdonosi certifikátnak neveznek. Az érdeklődés jelenleg csökkenőben van, jelentette a román nemzeti privatizációs központ, mivel a mintegy 6000 jegyeztetési helyen alig-alig van valami forgalom. A legnagyobb érdeklődés Bukarestben, a fővárosban volt, ahol csekk-könyvét a szimbolikus 100 lejes áron 250 000 ember váltotta ki, vagyis a jogosult lakosok 16 százaléka. Közepes az érdeklődés az ország nyugati és északi területein. Gondok a csekk-könyvek szállításával és szétosztásával főleg a déli területeken vannak, a termékeny síkságokon. Vannak olyan körzetek is, ahol még egyetlen egy jogosult sem váltotta ki vagyonjegyeit, sok az olyan település, ahol az érdeklődők száma nem éri el a tízet sem. A hivatalnokok ezt annak a rémhírnek tulajdonítják, mely szerint a vagyonjegyes privatizációba bekapcsolódó földműves a várható földosztáskor már nem kap földet. De hiába cáfolják központilag e híresztelést, nem akar megjönni a földművesek vállalkozói kedve. A román vagyonjegyes privatizációba az állami vagyon harminc százalékát vonták be, a száznapos jegyeztetési határidő pedig november végéig tart. Nem kell hát kongatni a vészharangot, hisz nálunk is hasonlóképpen történtek a dolgok tavaly... Igaz, Romániában még nem találták ki a vagyonjegyes privatizációs befektetési alapokat, amelyek nálunk a jó reklámot megcsinálták a „nagy össznépi lutrinak”.
