Szabad Újság, 1992. június (2. évfolyam, 127-152. szám)

1992-06-25 / 148. szám

6 1992. június 25. Szabad ÚJSÁG Oroszország és Dél-Afrika A kazahok gyapottal fizetnek Nemesfémkartell a láthatáron? Izrael nem akar kimaradni Dél-Afrika és Oroszország között gyors ütemben épülnek ki a bányászati kapcsolatok. Az elmúlt év során elsősorban a tech­nológiai know-how területén cserélt igen sok információt a két ország. Szakértők szerint az új keletű barátság komoly kocká­zatot rejt magában: igen súlyos hatással lenne a nemzetközi nemesfémpiacra, ha a két ország az OPEC-hez hasonló kar­tellt hozna létre. Az orosz és dél-afrikai bányavállalatok veze­tői határozottan cáfolták, hogy a technikai jellegű kapcsolato­kon kívül bármiféle, a termelés és a marketingstratégia össze­hangolására irányuló lépéseket tennének. Dél-Afrika és Oroszország együt­tesen a világon kitermelt platina, palládium és ródium több mint 90 százalékát, a vanádium háromne­gyedét, a króm kétharmadát, a man­gán majd felét, az arany közel 40 százalékát és a gyémánt mintegy egynegyedét adja. A két ország kü­lönösebb együttműködés nélkül, külön-külön is komoly befolyást gyakorol a nemesfémek piacára. A fejlett dél-afrikai bányászati technológiára igen nagy szüksége van a — Dél-Afrikához hasonlóan — gyakran mélyművelési technológi­át alkalmazó Oroszországnak, a FÁK ásványkincsekben leggazdagabb álla­mának. Szakértők véleménye szerint nagy a csábítás arra, hogy a két ország között a technológiai kapcsolatokon túlmenő, szoros együttműködés jöj­jön létre, s bizonyos jelek is utalnak erre. A múlt évben igencsak meg­élénkül a két ország között a diplo­máciai és üzleti forgalom. A dél-afri­kai Impala cég a platinafinomító ka­pacitásában jelentkező problémák­ra hivatkozva orosz finomítókat bíz meg bérmunkával. Az Impala arról is hírt adott, hogy magas beosztású vezetői az év elején több látogatást tettek a norilszki nikkelgyárban. A két ország megszüntette a technoló-Szándékos rombolás? giák cseréjét eddig megakadályozó korlátozásokat. Az aranypiacot illetően mind Dél-Afrika, mind Oroszország tagja az arany nemzetközi kereskedelmé­ben nagy szerepet játszó Arany-vi­­lágtanácsnak, s a szervezet tagjai biztosan elfogadhatatlannak tarta­nák bármiféle, a nemesfém árának rögzítését célzó kartell létrejöttét. Az arany árának mesterséges eme­lésével kapcsolatos próbálkozások a növekvő egyesült államokbeli, ausztráliai és kanadai bányászati ak­tivitás miatt valószínűleg nem jár­nak sikerrel — állapította meg a Gold Fields Minerals Services ta­nácsadó cég vezetője. Ezzel szem­ben a dél-afrikai aranybányák ter­melését külföldön forgalmazó Re­serve Bank és az orosz Almazojuve­­lirekszport — európai kereskedők szerint — rendszeresen információt cserél az aranyérmék kereskedel­mével kapcsolatos fejleményekről. Az aranyénál jóval kisebb méretű platina-, palládium- és ródiumpiac jóval alkalmasabb a kartellszerű tö­rekvésekre. így, például, Dél-Afrika és Oroszország könnyedén vissza­tarthatja szállításait, ha túl alacso­nyak az árak. A platinakereskedők azonban biztosak benne, hogy a két Nem kérnek a sokkterápiából A svájci Crans-Montanában zaj­ló nemzetközi tanácskozáson ve­zető orosz és ukrán kormány­­tisztviselők ismét figyelmeztet­tek arra, hogy a Nyugat jelenlegi gazdaságpolitikája káoszt és összeomlást eredményezhet a volt Szovjetunió utódállamaiban. Mint elhangzott, tarthatatlan az álláspont, mely szerint a sokkterápia elengedhetetlen feltétele a gazdaság talpra állásának. Becslések szerint a mostani gyakorlat folytatása oda ve­zethet, hogy két év alatt a Független Államok Közösségében 30-35 millió ember válik munkanélkülivé. Alekszandr Tyitkin orosz ipari miniszter kijelentette: az érintett or­szágoknak valódi befektetésekre van szükségük — jelenleg azonban csupán azt látni, hogy nyugati válla­latok igyekeznek elárasztani a volt szovjet piacokat, kiszorítva ezzel a még valamennyire életképes cége­ket is. Ennél is élesebben fogalma­zott Ukrajna privatizációs miniszte­re, Roman Speka, aki szerint a fej­lett országoknak dönteniük kell: vagy tényleges segítséget nyújtanak, amely hosszú távon mindenki javát szolgálja, vagy pedig rövid idő alatt igyekeznek maximális profitot kisaj­tolni a segítségre szoruló térségből. Ehhez kapcsolódva a peresztrojka „keresztapjának” tartott Alek­szandr Jakovlev egyenesen annak a véleményének adott hangot, hogy még mindig vannak olyan erők Nyu­gaton, amelyek szívesen látnák az egykori ellenség teljes gazdasági összeomlását. A konferencia legtöbb résztvevő­je mindemellett főként abban látja a jelenlegi áldatlan helyzet okát, hogy a nyugati tapasztalatokra alapuló reformelképzelések nem valósítha­tók meg a teljes idegen gazdasági környezetben. Hiányoznak ugyanis azok a struktúrák, amelyek a saját vagy idegen források eredményes felhasználását lehetővé tennék, és így a Nyugat által erőltetett megol­dás, a sokkterápia — ezen belül pél­dául a piacok teljes megnyitása —, ahelyett hogy segítene, csak végze­tesen lerontaná a gazdaság állapo­tát. (er) Magyarországnak Ausztrál hitel A Magyar Nemzeti Bank és a sydneyi Export Finance and Insurance Corporation képviselői a héten 70 mil­lió ausztrál dollár összegű hitelkeretről írtak alá kétoldalú megállapodást Buda­pesten. A hitel mindenekelőtt a gazdasági és üzleti- kereskedelmi kapcsolatok fej­lesztését fogja szolgálni, s elsősorban az Ausztráliából származó beruházási ja­vak, illetve szolgáltatások vásárlására le­het fordítani. A bankszakemberek álatal kötött megállapodás remélhetően rövid időn belül hozzájárul a kétoldalú kereskedel­mi kapcsolatok elmélyítéséhez, valamint a kooperáció bővítéséhez. Magyarorszá­gon a rendszerváltást követően jelentős mértékben gyorsult az ausztrál üzletem­berekkel folytatott gazdasági együttmű­ködés üteme. (n) ország — amerikai és európai ellen­­intézkedésektől tartva — kerülni fogja az összejátszást. Valószínűbb­nek tűnik, hogy a színfalak mögött történik majd az alapvető piaci in­formációk cseréje. A hosszú éveken át tartó szankci­ókhoz hozzászokott dél-afrikai vál­lalatok szívesen fektetnek be külföl­dön, és könnyebben veszik fel a kap­csolatot a FÁK államaival, mint az európai és amerikai cégek. A FÁK-ba irányuló rövid és kö­zéptávú külföldi beruházásokat azonban egyelőre hátráltatja az oroszországi megfelelő törvényi sza­bályozás és általában a stabilitás hiá­nya. A dél-afrikai cégeknek ezen kí­vül még le kell győzni a hazai tőke­igényt figyelembe vevő dél-afrikai pénzügyi körök és a kormány ellen­állását is. Az említett akadályokat leküzdve Dél-Afrika legnagyobb bá­nyászati cégének, az Anglo Group tulajdonában lévő De Beers Cente­nary cégnek sikerült orosz drágakö­vek eladására szóló 5 milliárd dollár értékű ötéves szerződést kötnie. (Reuter) A G7 csúcs előtt Lesznek újabb kérdések? Kedden Prágában Václav Havel köztársasági elnök találkozott Horst Köhlerrel, Németország pénzügyminiszteri államtitkárával, aki tájékoztatta őt a hét legfejlet­tebb nyugat—európai ország ké­szülő müncheni csúcstalálkozójá­nak várható napirendjéről. Köhler a visegrádi hármak or­szágait járta körbe, útjával arra a felhívásra reagált, melyet ezen or­szágok tettek annak érdekében, hogy kezdődjék el egy nem formá­lis információcsere köztük és a G7- ek között. Franciaország, Olaszország, Ja­pán, Kanada, Németország, az Egyesült Államok és Nagy—Bri­tannia rendszeresen tart csúcsta­lálkozót, ahol értékelik a politikai és gazdasági helyzetét. Köhler most részletesen tájékoztatta Ha­­velt arról, milyen megbeszélésekre készülnek a hetek Oroszország el­nökével, Borisz Jelcinnel és bizto­sította őt, ennek ellenére nem jut majd kevesebb figyelem a közép­európaiaknak sem. Csehszlovákia esetleges fel­bomlásával kapcsolatban arra is ki­tért, ez újabb kérdőjeleket állítana az európai integrációs folyamat elé nyugaton is. Havel biztosította Köhler, amennyiben fel is bomlik az ország, a folyamat békés lesz és civilizált. Csehszlovákia utódálla­mai pedig külön—külön is szoro­san együtt akarnak majd működni az Európai Közösséggel, követve az európai folyamatokat, elsősor­ban a gazdaság sikeres transzfor­mációja érdekében. Bár Törökország és Irán szokott szerepelni az újságok szalagcímei­ben, amikor az egykori Szovjet­unió közép-ázsiai köztár­saságaiban szerzendő befolyásról esik szó, Izrael sem vesztegeti az időt Minden alkalmat megragad arra, hogy kapcsolatokat létesít­sen ezekkel az új államokkal ab­ban a reményben, hogy hamaro­san virágzó üzleti kapcsolatok fej­lődnek ki közöttük. A zsidó állam azon igyekszik, ne­hogy ezek a volt szovjet muzulmán köztársaságok felsorakozzanak az Izraelt körülvevő ellenséges iszlám államok és Irán mellé, amely ma a térség legerősebb és legmilitánsab­­ban Izrael-ellenes országa. Izrael éppen ezért gyorsan hivatalos kap­csolatokat létesített a térség ha mu­zulmán köztársasága közül öttel: Kazahsztánnal, Üzbegisztánnal, Tá­dzsikisztánnál, Azerbajdzsánnal és Kirglziával, sőt az első kettőben ha­marosan valószínűleg saját képvise­leti irodája is lesz. Izrael számára persze fennáll an­nak a veszélye, hogy a jelenlegi világi orientáltságú rendszereket — ame­lyekhez most sikeresen közeledik — később esetleg militánsabb iszlám kormányok váltják fel; ez azonban nem riasztja vissza a vállalkozó szel­lemű izraelieket a térségbe való be­hatolástól. Hogy megvesse lábát e jelentős­nek ígérkező exportpiacon, Jeruzsá­lem erőfeszítéseket tesz a kereske­delmi kapcsolatok kiépítésére is. Dél-Amerikában, Afrikában és Kí­nában Izrael annak idején főleg ka­tonai felszereléseket kínált. Most vi­szont Közép-Ázsiában — legalábbis a nyilvánosság előtt — a köztár­saságok elavult mezőgazdasági és kommunikációs rendszereinek mo­dernizálására helyeződik a hangsúly; mindkét területen Izrael ideális partnerként tudna közreműködni. Kazahsztánt például már tizennyolc izraeli vállalat küldöttsége kereste fel, s ezek közül legalább három ko­moly üzletet is kötött. Izrael azon országok egyike, amelyekkel Ka­zahsztán elsőként létesített közvet­len telefonkapcsolatot. A Merhav — izraeli tulajdonban lévő nemzetközi csoport, a Metro­politan Investments Corporation ré­sze — már négy kazahsztáni pro­jektben való részvételről írt alá szer­ződést. Az elavult mezőgazdasági rendszerek modernizálását célzó, a Merhav által januárban aláírt kulcs­rakész projektek összértéke 35 mil­lió dollár. Ezek közül kettő már meg is indult, az egyik a gyapot-, a másik a paradicsomtermesztés területén. A vételárnak csupán kis részét fizetik a kazahok kemény valutában. A többiért a Merhavnak egy kazah árulistából kell választania, amely azonban valójában kevesebb tételt tartalmaz, mint amit a látszat mutat. A szállítások ellenértékének bizo­nyos részét így gyapottal és paradi­csompürével fogják kiegyenlíteni. Izrael számára különleges értéke van annak, hogy jelen lehessen egy túlnyomórészt muzulmán köztár­saságban, amely olyan természeti kincsekkel rendelkezik, amelyre idő­vel Izraelnek szüksége lehet, véleke­dik Maiman, a Merhav főnöke. M.L.G. Nincs integráció — nincs befektetés Japán visszafogja európai előretörését A tokiói tőzsdeárfolyamok zuha­nása következtében várhatóan to­vább csökkennek a japán cégek eu­rópai befektetései, sőt egyes japán cégek akár teljesen kivonulhatnak az európai piacról. A múlt hét végén a Nikkei-index alig haladta meg a 16 000 pontot, az 1986. októberi ne­gatív rekordot. Nos, azóta megszü­letett az új „csúcs”: hétfőn a Nikkei 10 921,22 ponttal zárt, és így nem kevesebb mint 59 százalékkal ma­radt el 1989. végi legmagasabb érté­kétől. A hazai árfolyamesés azonban csak egy azon tényezők sorában, melyek nyomán a japán cégek visz­­szafogják európai befektetéseiket. Negatívumként kénytelenek elköny­velni azt is, hogy egyes európai or­szágokban a reméltnél lassabban halad a kilábalás a recesszióból, ami különösen a japán elektronikai cé­gek éa autógyárak számára nehezíti meg az európai jelenlét fenntartá­sát. Hasonlóképpen kedvezőtlenül ítélik meg a maastrichti szerződés dán elutasítását, amely megkérdője­lezi azt a korábbi feltevést, hogy Eu­rópa biztosan halad a szorosabb po­litikai és gazdasági integráció felé — márpedig ez a feltevés számos japán cég, elsősorban a pénzügyi társasá­gok európai befektetési stratégiájá­nak volt az alapja. Mindezen tényezők következté­ben tovább folytatódhat az a negatív tendencia, amely azt eredményezte, hogy 1991. januártól 1992. januárig mindössze 10 százalékkal, 721-re emelkedett az európai gyártóegy­­ségggel rendelkező japán cégek szá­ma, ami csaknem egy évtizede a le­galacsonyabb éves növekedés. Még rosszabb a helyzet az Európá­ba áramló közvetlen japán befekteté­sek értékét tekintve: e téren a március 31-ig tartó üzleti évben 31 százalékos visszaesés mutatkozott. (R) Van, ahol nem tetszik Kupon román módra A román nagyprivatizáció első három hetében a jogosultaknak mindössze 10 százaléka váltotta ki „vagyonjegykönyvét”, melyet Ro­mániában tulajdonosi certifikát­­nak neveznek. Az érdeklődés je­lenleg csökkenőben van, jelentette a román nemzeti privatizációs köz­pont, mivel a mintegy 6000 jegyez­­tetési helyen alig-alig van valami forgalom. A legnagyobb érdeklődés Buka­restben, a fővárosban volt, ahol csekk-könyvét a szimbolikus 100 le­jes áron 250 000 ember váltotta ki, vagyis a jogosult lakosok 16 százalé­ka. Közepes az érdeklődés az ország nyugati és északi területein. Gondok a csekk-könyvek szállí­tásával és szétosztásával főleg a déli területeken vannak, a termékeny síkságokon. Vannak olyan körzetek is, ahol még egyetlen egy jogosult sem vál­totta ki vagyonjegyeit, sok az olyan település, ahol az érdeklődők száma nem éri el a tízet sem. A hivatalno­kok ezt annak a rémhírnek tulajdo­nítják, mely szerint a vagyonjegyes privatizációba bekapcsolódó föld­műves a várható földosztáskor már nem kap földet. De hiába cáfolják központilag e híresztelést, nem akar megjönni a földművesek vállalkozói kedve. A román vagyonjegyes privatizá­cióba az állami vagyon harminc szá­zalékát vonták be, a száznapos je­­gyeztetési határidő pedig november végéig tart. Nem kell hát kongatni a vészharangot, hisz nálunk is hason­lóképpen történtek a dolgok ta­valy... Igaz, Romániában még nem ta­lálták ki a vagyonjegyes privatizációs befektetési alapokat, amelyek ná­lunk a jó reklámot megcsinálták a „nagy össznépi lutrinak”.

Next

/
Thumbnails
Contents