Szabad Újság, 1992. június (2. évfolyam, 127-152. szám)
1992-06-24 / 147. szám
1992. június 24. A csehszlovákiai magyarok helyzete külföldi szemmel ___________________Szabad ÚJSÁG 3 Párizsi blokád Ellentmondó jelentések érkeznek Párizsból arról, hogy mekkora fennakadásokat okoz a francia parasztok útelzáró blokádja. A földművesek képviseletének kora reggeli jelentése szerint tizenöt útvonalat torlaszoltak el. A belügyminisztériumban azonban úgy tudják, hogy ezek közül, csak 5—6 okozott forgalmi akadályt. A radikális parasztszervezet az ellen tiltakozik, hogy a kormány elfogadta az EK agrártámogatási rendszerének megváltoztatását. Ezzel ugyanis a francia gazdákat súlyos anyagi veszteség éri. • • Örmény offenzíva Az örmény csapatok az egész örmény—azerbajdzsáni határvonalon átfogó offenzívába kezdtek. Az ITAR— TASZSZ hírügynökség szerint a tüzérségi és rakétatámadások f<5 célpontja Szedarak és Ordubad községek a Nahicsevani Autonóm Köztársaságban. Az azeri elnök szóvivője közölte, hogy az offenzíva célja kiterjeszteni a konfliktust más országra is, elsősorban Törökországra. A régen tartó feszültség Örnényország és Azerbajdzsán között akkor éleződött ki, amikor Baku vissza próbálta szerezni Hegyi-Karabahban elvesztett területeit. A támadás nem hivatalos források szerint több száz halálos áldozatot követelt. Választások Izraelben Izraelben tegnap parlamenti választások voltak, amelyeken 3,4 millió bejegyzett választó dönthet a leendő parlament összetételéről. Az előzetes felmérések szerint jó eséllyel indult a választásokon az Izraeli Munkapárt, amely az előrejelzések szerint 44 mandátumot szerezhet a 120 tagú Kneszetben. Ezzel szemben a jobboldali Likud-tömbnek 9 mandátummal kevesebbet jósolnak. Izraeli sajtójelentések szerint a Munkapárt koalíciós szerződést kötött egy vallási orientációjú párttal, ami lehetővé tenné számára, hogy győzelem esetén a baloldali pártok támogatásával önálló kormányt hozhatna létre Samir Likudtömbje nélkül. A választások idejére átfogó biztonsági intézkedéseket léptettek életbe, 12 ezer tartalékos rendőrt hívtak be. A választások idejére megtiltották a megszállt területeken élő arabok belépését Izraelbe. A választások első hivatalos eredményei mára várhatók. A Falcone-ügy Csempészek a háttérben Az amerikai FBI nyomozói, akik részt vesznek a Falcone bíró elleni merénylet kivizsgálásában, úgy vélik, hogy a bűncselekmény hátterében kolumbiai kábítószercsempészek húzódnak meg. Az FBI értesülései szerint a kolumbiai Medelinben működő kábítószerbanda kapcsolatokat tart fenn a szicíliai maffiával. A kolumbiai csempészek egyre inkább Európába hozzák a kábítószert, mert ez előnyösebb, mint az amerikai piac. Míg az USA-ban a tiszta kokain kilóját 20 ezer dollárért árusítják, addig Európában ez az ár eléri a 35 ezer dollárt. A Milánóban felfedezett titkos laboratórium esete is bizonyítja, hogy Európába nemcsak drogokat, hanem azok nyersanyagát is szállítják. Falconet akkor gyilkolták meg, amikor rájött, hogy 600 kilogramm kokaint hoznak Kolumbiából Szicíliába. Ez volt az első olyan drogszállítmány, amely nem Észak-Európán keresztül érkezett Olaszországba. Tovább nyomoznak Falcone „naplója” után. Közismert volt, hogy Falcone minden új ismeretét számítógépbe táplálta, de a titkos lemezt nem sikerült megtalálni. Valószínűnek tartják, hogy Falcone a palermói hatóságokat gyanúsította a maffiával fenntartott kapcsolatokkal. A szakadás a kisebbségeket sújtaná A csehszlovákiai fejlemények továbbra is élénken foglalkoztatják a külföldi sajtót. Ma azokat a véleményeket gyűjtöttük csokorba, amelyek a csehszlovákiai magyarok helyzetére vonatkoznak, tekintettel az ország kettészakadásának eshetőségére. • Magyarország tudomásul veszi A tegnapi Pesti Hírlapban Joó Rudolf politológus, a magyar védelmi minisztérium munkatársa megértőén nyilatkozott a szlovákiai elszakadási törekvésekről. „Szlovákia belügye, hogy mostani vezetői a választások eredményeit úgy tekintik-e, mint valamiféle népszavazást a függetlenségről. Magyarországnak ezt tudomásul kell vennie és minden eshetőségre fel kell készülnie. Az ottani magyar kisebbségnek is magának kell döntenie, milyen nemzetiségi célokat fogalmaz meg a jelenlegi helyzetben. Információink szerint területi autonómiára törekszik” — jelentette ki Joó Rudolf. A továbbiakban meggyőződését fejezte ki, hogy a szlovákiai magyarokat nem fenyegetik hasonló veszélyek, mint a vajdaságiakat Jugoszláviában. • Önigazgatás vagy autonómia? A budapesti baloldali Népszabadság interjút közölt Sugár Bélával, az MKDM elnökével. Bugár kijelentette, hogy a szlovákok nem szeretik az „autonómia” kifejezést, mert ez számukra országuk egy részének Magyarországhoz csatolását jelentheti. Ezért a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom választási programjában ezt a kifejezést nem is használja. „Nem területi autonómiáról, hanem önigazgatásról beszélünk, kulturális, művelődési, területi önigazgatásról. Ez a folyamat alulról szerveződött és már meg is kezdődött” — jelentette ki Bugár Béla. Arra a kérdésre, miért lép fel ezekkel a kérdésekkel az MKDM éppen most, amikor feszült a helyzet Szlovákiában, Bugár azt felelte, hogy éppen emiatt kell tisztázni a kérdéseket. Catherine Lalumiere asszony, az Európa Tanács főtitkára interjút adott a Csehszlovák Sajtóiroda munkatársának Párizsban. 1991 óta Csehszlovákia is tagja ennek a kormányközi szervezetnek. Arra a kérdésre, hogyan értékeli a csehszlovákiai helyzet alakulását, a főtitkár elmondta, hogy a jelenlegi helyzet nyugtalanítja az ET-t. Az Európa Tanács és minden tagja azt kívánja, hogy Csehszlovákia egységes állam maradjon. Mind ez ideig a tanács nem mérte fel az esetleges szakadás következményeit, mert abban, reménykedik, hogy teljes szakadásra nem kerül sor, és a szövetségi köztársaság akár megváltozott formában is egységes államként marad a nemzetközi színtéren. Az esetleges szakadás következményeiről szólva két precedensre mutatott rá: a szovjet és a jugoszláv példára. A volt Szovjetunióban olyan helyzet alakult ki, hogy Oroszországot az Európa Tanács a Szovjetunió jogutódjának tekintheti. Hogy mely országrész lesz Csehszlovákia jogutódja, az attól függ, hogy a válás hogyan zajlik le. Ezzel ellentétes helyzet alakult ki Jugoszláviában, ahol egyetlen köztársaságot sem tekintenek a jugoszláv államszövetség jogutódjának. Szlovéniával megkezdődött ugyan valamifé„Npm volt szándékunk fenyegetőzni. Szlovákiában a politikai folyamatok rendkívül felgyorsultak és a jelenlegi helyzetben gyakorlatilag semmiféle garanciák nem léteznek a kisebbségek jogait illetően. Legalább azokat a jogokat szeretnénk biztosítani, amelyek már megvoltak, vagy amelyeket megszereztünk.” Bugár hangoztatta, hogy azért beszélnek önigazgatásról nem pedig autonómiáról, hogy a csehszlovákiai magyarok követeléseit ne lehessen elferdítve vagy tévesen magyarázni. • A kisebbségek félnek A német Berliner Zeitung című napilap arról ír, hogy a szlovákiai magyar pártok határozottan az ország kettészakadása ellen foglalnak állást, mert a közös államban prágai partnereik biztosítékot nyújtanak a szlovák nacionalizmussal szemben. A lap megemlíti, hogy a tavalyi népszámláláskor az ötmillió szlovákiai lakos közül 12 százalék magyarnak vallotta magát. A 650 ezer magyar többnyire Dél-Szlovákiában összefüggő területeken él. Most attól tartanak, hogy Meéiar kormánya a magyarok kárára változtat meg néhány törvényt. A magyar pártok képviselői ezért határozottan az autonómia mellett állnak ki, de ezt nem területi, hanem kulturális értelemben akarják. A lap megemlíti, hogy a budapesti tömegtájékoztatás tartózkodó a csehszlovákiai fejlődést illetően. Ennek ellenére a magyar külügyi államtitkár nemrég kijelentette, ha a szlovák államban az ottani magyarok helyzete romlana, és Budapesttől kémének segítséget, Magyarország ezt meg is adná. A budapesti kormány a visegrádi hármak együttműködése keretében nem avatkozik be a szomszéd ország ügyeibe. Az önálló Szlovákiának nem le együttműködés, de ott is a semmiből kellett kiindulni. Lehetőség tehát többféle van, de ezek csak feltételezések. Továbbra is remélem, hogy teljes szakadásra nem kerül sor — mondotta Lalumiere asszony. Arra a kérdésre, milyen hatással lenne a közép-európai helyzetre Csehszlovákia esetleges kettészakadása, az ET főtitkára azt válaszolta, hogy nem a szakadástól, hanem annak következményeitől tart. A szakadás fertőző, és elterjedhet egész Közép- és lehet, hogy Kelet-Európára is. Megértem a nemzetek vágyait, de attól tartok, hogy ezek beteljesedése destabilizálást vált ki a közép-európai térségben, kedvezőtlenül befolyásolja a gazdasági fejlődést és lefékezi a közeledés folyamatát a földrész nyugati részével. Attól tartok, folytatta Lalumiere asszony, hogy súlyosbodna az Európai Közösséghez való csatlakozás előkészítése. A nyugat-európai országok a kelet- és közép-európai folyamatok miatt nem akarják kockáztatni tőkéjüket, vagy bármiképp is elkötelezni magukat bizonytalan talajon. Attól félek, hogy Csehszlovákia kettészakadása destabilizáló tényezőként hatna és lassítaná az együttműködést Nyugat-Európa és Kelet-Európa között. örülne különösebben, de pártatlan maradna — írja a Berliner Zeitung. • A magyarok ráfizetnek Az Új Magyarország című, a kormánykoalíció vezető pártjához, az MDF-hez közelálló napilap tegnapi számában azt írja: már régen közismert, hogy a csehek és a szlovákok a közös karámban nehezen viselik el egymást, ezért nem csoda, hogy igyekeznek megragadni a történelmi lehetőséget a váláshoz. Mindezt a két nemzet szuverén jogának tekinthetnénk, ha Közép-Európában normális viszonyok uralkodnának — írja a lap. Az első világégés után a nagy átszervezésben több nemzet és nemzetiség egy határon belülre került, mesterséges konglomerátumok jöttek létre, amelyek széthullottak vagy széthullóban vannak. A történelem megmutatta, hogy Európa keleti részében sincs helyük a mesterséges államalakulatoknak. A történelmi alakulatok túlélik a viharokat, a korábban nemlétező államok, amelyeket a nagyhatalmak 1918—20-ban összetákoltak, a 20. század vége felé széthullanak. Sajnálatos, hogy ezekre a nagyszabású és ismételt történelmi változásokra azok a magyarok fizethetnek rá, akik annak idején Magyarország trianoni határain túlra szorultak — zárja cikkét az Új Magyarország. Jelcin — Kravcsuk találkozó Katonai szerződés Ukrajna és Oroszország elnökei Leonyid Kravcsuk és Borisz Jelcin tegnap Dagomisz városában találkoztak. Délelőtt négyszemközti tárgyalásokat folytattak, amelyek során megállapodtak egy átfogó katonai szerződés megkötésében. A katonai szerződés hasonló jellegű lesz, mint amilyet Oroszország Kiríziával és Kazahsztánnal is kötött. A üldöttségek tárgyalni fognak a feketetengeri flotta sorsáról is. Kiutat keresnek a kölcsönös kapcsolatok rendezésére. Gazdasági vonatkozásban Oroszország arra törekszik, rubel-elszámolási rendszert hozzanak létre. Pontosítani akarja Ukrajna viszonyát a FAK-hoz, mert Ukrajna a tagállamok között kötött szerződéseknek 40 százalékát nem írta alá és a további szerződésekkel szemben kifogásai voltak. A két államfő meg akatja tárgyalni a két ország közötti ' vagyonjogi problémákat is. Oroszország arra törekszik, hogy Ukrajna ratifikálja . a hadászati támadófegyverek számának csökkentéséről kötött egyezményt és az atomsorompószerződést is. Az ukrán és az orosz küldöttség találkozója tegnap véget ért. Jelcin elnök a tárgyalások végeztével bejelentette, hogy csütörtökön Isztambulban találkozik Ukrajna, Moldávia és Románia elnökeivel. A Kravcsukkal folytatott tárgyalásokat eredményesnek minősítette, mert a két fél álláspontja közeledett és haladást értek el a fekete-tengeri flotta ügyében is. Jelcin a tervek szerint Dagomiszben találkozik Eduard Sevardnadze grúz elnökkel is. Beavatkozás? Tizenkilencre emelkedett a hétfői szarajevói aknatámadás halálos áldozatainak száma. Tegnapra virradóra ugyanis többen belehaltak sérüléseikbe. A sebesültek száma nyolcvanhét. A kéksisakosok szarajevói főparancsnoka 48 órás fegyverszünetet követel a repülőtér megnyitására, de erre egyelőre nincs sok remény. Robert Dole amerikai szenátor a NATO azonnali beavatkozását sürgette Bosznia-Hercegovinában. Az Európa Tanács főtitkárának véleménye A válás ragályos Romániát nyugtalanítják az orosz nyilatkozatok Kudarcba fulladt fegyverszünet Ot órával azt követően, hogy életbe lépett a tűzszünet a Dnyeszter mentén, Benderiben kiújultak a harcok. A lövöldözés a kozák és az orosz egységek kivonulásakor kezdődött. A halálos és sebesült áldozatok száma már meghaladja az ezret. A kudarcba fulladt fegyvemyugvásban az orosz és a moldovai elnök állapodott meg a román elnök közvetítésével. Megegyeztek abban is, hogy a fekete-tengeri országok hét közepén rendezendő isztambuli csúcskonferenciája előtt a négy érintett ország vezetője megvitatja a konfliktus békés megoldásának lehetőségét. Moszkvában nyilatkozott a Dnyeszter-menti orosz parlament elnöke. Közölte, hogy föderáció létrehozása Moldávia és a Dnyeszter-menti Köztársaság között ma már lehetetlen. Addig lehetett szó erről, amíg nem kezdődött el a Dnyeszter-menti lakosság irtása. Közölte, hogy a térségben a halálos áldozatoknak csupán 15 százaléka katona, a többi polgári személy. Olyan kormánnyal, amely mindenáron fenn akarja tartani hatalmát a Dnyeszter-menti terület fölött, nem lehet tárgyalni, mondta Marakuca, a Dnyeszter-menti parlament elnöke. Közölte azt is, hogy román katonákat is foglyul ejettek, és az elesettek között is voltak románok. Egy nappal korábban állítólag Benderi városában egy román egyenruhás tiszt vesztette életét. Véleménye szerint a külföldi katonai segítséget úgy kellene megvalósítani, hogy a haderő ne az egyik vagy a másik félhez csatlakozzék, hanem válassza el egymástól a harcoló feleket. Románia védelmi tanácsa, amelyet Iliescu elnök vezet, intézkedési tervet hagyott jóvá a Dnyeszter-menti fejleményekkel kapcsolatban. A tanács nyugtalanságát fejezte ki Jelcin orosz elnök és Ruckoj alelnök nyilatkozatai miatt, amelyek kilátásba helyezték Oroszország beavatkozását a moldovai konfliktusba. W alesa lengyel és Suskevics belorusz elnök tegnap Varsóban jószomszédi és baráti együttműködési szerződést írt alá. A szerződéssel megteremtik a két ország politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatainak keretét, és rendezik a lengyel kisebbség helyzetét Belorussziában. Mindkét fél a létező határokat sérthetetlennek tartja és lemond minden területi követelésről. A belorusz elnök találkozik az új lengyel kormányfővel és a külügyminiszterrel is. A LENGYEL földművesek tegnap reggel traktorokkal eltorlaszolták a Varsót Berlinnel összekötő autópályát. Azt követelik, hogy a lengyel kormány mondja fel a társulási szerződést az Európai Közösséggel, mert ez a lengyel gazdaságok felszámolásához vezethetne. Ezenkívül követelik, hogy Varsó ne vesse alá magát a Nemzetközi Valutaalap diktátumának. N émetország kormányának szóvivője cáfolta azokat a híreket, amelyek nagyszabású kémcseréről számoltak be Bonn és Moszkva között. A közölt adatokat a fogvatartott hírszerzőkről erősen eltúlzottaknak minősítették. Hasonló módon nyilatkozott Tatjana Szamoliszova, az orosz hatóságok képviselője is. PÁRIZSBAN a Nemzetközi Diplomáciai Akadémián vitát rendeztek a visegrádi hármak csatlakozási folyamatáról az Európai Közösséghez. A tanácskozáson megjelent Csehszlovákia, Magyarország és Lengyelország nagykövete is. A francia közgazdászok azt tanácsolták, hogy a térségben hozzanak létre egy OECD-hez hasonló szervet, amely meggyorsíthatná a közeledést. B ush amerikai elnök tegnap felfüggesztette azt a döntést, amely korlátozta a kereskedelmi kapcsolatokat az USA és Románia között. A korlátozások megszüntetése azt a célt szolgálja, hogy így is támogassák a romániai politikai és gazdasági reformokat. A döntés értelmében az amerikai cégek nagyobb lehetőségeket kapnak romániai beruházásokra. JaPÁN is részt vesz az EBEÉ júliusi csúcsértekezletén Helsinkiben. Japán a különmeghívott státuszát kapja ezen az értekezleten. A német DP A hírügynökség szerint Finnország Japán meghívásával eleget tett az Európai Közösség kérésének, hogy az 52 tagú EBEÉ bővítse kapcsolatait Japánnal. Japán részvétele a Helsinki II értekezleten attól függ, milyen jogokat biztosít számára a különmeghívott státusza. N elson MANDELA, az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) elnöke szervezetének rendkívüli kongresszusát hívta össze, hogy tisztázzák, folytassák-e a tárgyalásokat a dél-afrikai kormányoyal, miután a múlt szerdán öldöklést hajtottak végre Boipatong néger elővárosban. A tömeggyilkosságért de Klerk elnököl teszik felelőssé. A rendkívüli kongresszust tegnap tartották, de döntést csak a szövetséges szervezetekkel folytatott konzultációk után hoznak. Görögországban a rendőrök és a fegyőrök több esetben kínozták és verték a foglyokat — állapította meg az Amnesty International emberjogi szervezet. A jelentés szerint egy török bevándorlót az athéni rendőrség halálra vert. A jelentés 75 esetet sorol fel, amikor villanyárammal kínozták meg a foglyokat, és a letartóztatott nőket megerőszakolták. A PÁRIZSI KLUB 18 tagállamának képviselői úgy döntöttek, hogy a volt Szovjetuniónak nyújtott hitelekre elfogadott biztosítékok kifizetését szeptember 30-áig befagyasztják. A moratóriumnak már június 30-án véget kellett volna émie. A tagállamokat nyugtalanítja, hogy a volt Szovjetunió késlekedik a hitelek visszafizetésével, ami nehezíti újabb hitelek folyósítását. Az USÁ-BAN jelentősen csökkent az alkoholos befolyásoltság állapotában okozott gépkocsi-balesetek száma. 1990-hez viszonyítva az ilyen balesetek száma 9,9 százalékkal csökkent és az eddig legalacsonyabb szintet érte el. Csökkent a halálos kimenetelű közlekedési balesetek száma is. Az utóbbi tíz hónapban intenzív alkoholellenes kampányt folytattak az USA-ban. Egy OLASZORSZÁGBÓL Görögországba tartó ciprusi hajó gépházában tegnap tűz ütött ki. A hajó fedélzetén 266 utas volt. Az utasokat három görög hajó vette a fedélzetére. A legénység a tüzet eloltotta, és a hajót kikötőbe vontatták.
