Szabad Újság, 1992. június (2. évfolyam, 127-152. szám)
1992-06-24 / 147. szám
4 Szabad ÚJSÁG 1992. június 24. Szlovák privatizációs elképzelés Az EGT új aktualitást nyert Vagyonjegy helyett talon A szlovákiai privatizációs tervezet annak idején nem számolt vagyonjegyes módszerrel, hanem talonokat akart kibocsátani. Kidolgozója Augustin Marián Húska volt, a Meciar-kormány akkori privatizációs minisztere. A forgatókönyv szerint a szlovák állami vagyon 20-30 százalékát osztották volna szét az állampolgárok közt talonok segítségével, mégpedig úgy, hogy egy főre nagyjából 70 000-100 000 korona névértékű vagyon jutott volna. Augustin Marián Húska most újra aktuális privatizációs tervezetét a Práca című szlovák napilap tette közzé, s mivel a jelenlegi győztes szlovák politikai erőről van szó, mely változtatásokat ígér a privatizációs folyamatban, néhány részletével mi is megismertetjük olvasóinkat. Mit tart rossznak Klausnál? Klaus úr a szövetségi főkormány segítségével egységes megoldást kényszerített az országra, melyben ugyan felhasználta a mi elképzelésünket az ún. privatizációs trösztökről (a jelenlegi vagyonjegyes privatizációs befektetési alapok), de nem fogadta el egyértelmű hazai tőkealakító szerepét, mely a lakosság, a vagyonjegy-tulajdonosok érdekeit védte volna. És nem fogadta el azt az elképzelésünket sem, hogy a vagyonjegynek legyen névleges értéke, ehelyett egy zavaros több fordulós privatizálást talált ki, melynek során a vagyonjegyeknek valós piaci értékűvé kellene válniuk. Ezzel semmibe vette azt a tényt is, hogy a valós változás nélkül részvénytársasággá transzformált állami vállalatok törzsvagyona is csak névleges értéket képvisel. Ezek a statisztikailag és könywitelileg kimutatott értékek ugyanis a még el nem évült vállalati adósság leszámítása után nagyon távol kerülnek a valós piaci értéktől, s az esetek döntő többségében alulértékeltté válnak. Az állami vállalatok adósságai Sokkal tisztességesebb lenne, ha a központi tervgazdálkodás következtében felhalmozódott vállalati adóssághegyek kezelésére létrehoznánk az Államadóssági Hivatalt, amely befagyasztaná ezt az adósságterhet egy alacsony szintű regisztrációs kamat ellenében, azt követően pedig a költségvetési feleslegből fokozatosan likvidálná azokat. Más, talán elfogadhatóbb módja az adósságkezelésnek az lenne, ha a Szlovák Köztársaság magára vállalná a behajthatatlan tartozásokat és ezeket mint saját (állami) tőkerészét visszajegyeztetné az adósságuktól megszabaduló vállalatokba. Ezt a módszert végig kell gyorsan gondolni, és cselekedni is gyorsan kell, hogy a vállalatok mielőbb megszabaduljanak adósságterheiktöl. Az adósság állami vagyonrészesedésre való átváltása természetesen „felhígítaná“ a vállalati törzsvagyon névleges értékét, de lehetővé tenné, hogy a vállalatokat kivigyük a tőzsdére, ahol gyorsan megállapítást nyerne valós piaci értékük. Ha ez kiderülne, a privatizáció az ún. közvetlen eladás mellett oly formában is történhetne, hogy részvényeket bocsátanának ki s ezeket a tözsdéken-börzéken árusítanák. Az adósságuktól megszabadított vállalatok vagy állami részvénytársaságok az állam pótlólagos részvételének következtében ugyan némileg „olcsóbbak“ lennének, de az esetek többségében gyorsan hasznosítani tudnák egyéb előnyeiket (jó, viszonylag olcsó, szakképzett munkaerő, a fekvésükből eredő előny, az általuk ellátott piac stb.). Az így „felhígított“ névérték a törzsvagyon jobb értékesítéséhez vezethetne, mint a jelenlegi helyzet. Vagyontalonok Hasonlítsuk össze, mekkora névleges vagyonrészt kapnak most az állampolgárok a kuponos privatizációban az eredeti 70-100 ezer koronával szemben! A minisztériumok jelenleg 27 ézer koronára becsülik az egy főre jutó vagyon értékét. A bonyolult „rulett-rendszer“ tehát egyharmados eredményhez vezetett. Ugyanakkor a privatizáció felgyorsítása érdekében elfogadtatott az az abszurd alapelv, hogy a vállalatok átalakulnak részvénytársasággá anélkül, hogy lejátszódott volna bennük a szerkezetváltás, s így csak a csődlehetőségek száma szaporodik, ami által a részvények piaci értéke egyre csökken. Szlovákiában mindenképpen meg kell fontolni a vagyonjegyes privatizáció leállítását az első forduló után. Ezt követően pedig az SZK állami vagyonából ki kell venni akkora terjedelműt, amelyből futja a minden egyes felnőtt lakosra szánt 70 000 korona névleges értékű vagyonra. Ez a vagyon ún. talonokkal lenne kivonva az állami vagyonból. Portfolió Szolgálat Most már csak az a kérdés, kinek kellene megvásárolnia és őriznie az egyéni vagyontalonok fejében az adott mennyiségű részvényt. A befektetési vagyonjegyes alapokkal szerzett tapasztalatok után az a véleményem, a spekulációt megelőzendő olyan állami szervezetnek kellene ezt a szerepet elvállalni, amely Szlovákia egész területén ott van és képes pénzügyi műveletekre. Lehetne ez a Szlovák Posta, melynek szinte minden településen van kirendeltsége. A Szlovák Postán belül létrejöhetne egy speciális szervezet (a talonok névértéke alapján kiszámított százalékos díj fejében), mely kezelné a felnőtt állampolgárok részvényeit. Ezért az említett postai szervezet neve „a Szlovák Posta Portfolió Szolgálata“ lehetne. Ez vásárolná meg az állampolgár számára a talonérték megadott részének megfelelően a részvényeket és vállalná az állampolgárok portfolió számlájának vezetését is. A részvényeket a szolgáltató venné meg, a kockázat csökkentése érdekében legalább három különböző részvénytársaságtól. A kezelési költség a nominális talonérték egy bizonyos százaléka lenne. A Portfolió Szolgálat együttműködne a Szlovák Statisztikai Hivatal számítógépes központjaival. A Portfolió Szolgálat később évente egyszer tájékoztatná a tulajdonost, milyen a részvényei árfolyammozgása a tőzsdén, illetve hogy kezdenek-e már jövedelmezni a részvények (a várható osztalékról). A Szolgálat a kezdetektől három éven keresztül köteles lenne az állampolgár számláját megőrizni, azt követően pedig lehetővé tenné, hogy eldöntse, meghagyja-e részvényeit, vagy mást tesz velük (pl. eladja azokat hazai vagy külföldi érdeklődőknek). A szolgálat azonban az első három évet követően is fennmaradna és szolgáltatásokat nyújtana az állampolgároknak értékpapírjaik megőrzésében, kezelésében. Ezek már lehetnének akár állami kötvények is. Az egyén megbízatást is adhatna a Portofolió Szolgálatnak, hogy értékpapírokat vásároljon vagy adjon el neki a tőzsdei árfolyammozgásnak megfelelően. Ilyen módon maga az állampolgár is elsajátítaná az értékpapírban fekvő vagyonnal való munkát. Kupon és talon Az SZK állampolgárának tehát joga lenne a vagyonjegyes privatizáció „kuponjai“ után járó vagyonra (kb. 27 ezer korona) és a talonos privatizáció után járóra (kb. 70 ezer korona). A talonok névreszólóak lennének, az értük szerzett részvények forgalma három évre be lenne fagyasztva, s ez később lehetővé tenné a portfolió összetételének megváltoztatását. így fenntartható lenne a szolgáltató szervezet, de megvédhető lenne az állampolgár is attól, hogy idő előtt „megszabadítsák“ egyszer talán többet érő értékpapírjaitól. Az állampolgárok szervezetet hozhatnának létre részvényesi érdekeik védelmére, ezek képviselhetnék őket a részvényesek közgyűlésein. Az állami részvénytársaságokban a talonos privatizációra eső vagyonrész nem haladná meg a 30-40 százalékot. Ez az elmélkedés mutatja, min gondolkodnak azok a szakemberek, akik módosítani akarják a privatizációs törvényt. Ez nem elhajlás a tőkepiactól, hanem épp ellenkezőleg, a szlovák tőkepiac kialakításának erősítése minden állampolgár részvételével, a spekulációkból származó deformációk kizárásával, a megfelelő szolgáltatások megteremtésével. És ez áttekinthetőbb, tisztességesebb, szakszerűbb és szlovákabb, mint a jelenlegi egységes reform. És levonja a tanulságot az eddigi hibákból is. Céltudatosan védi a Szlovák Köztársaság gazdasági érdekeit. Nem visszalépés, hanem lépés előre, hisz a jövőre nézvést nem zárja ki a talonos privatizációból a nemzetközi tőkét sem (csak három évre). A mostani vagyonjegyes befektetési alapoknak pedig adott a lehetőség, hogy átalakuljanak rendes befektetési társaságokká. AUGUSTÍN MARIÁN HÚSKA Az EFTA is érdekes lesz Kelet-Európának A maastrichti szerződések dán leszavazása nyomán az Európai Gazdasági Térség (EGT) még érdekesebbé vált gazdaságilag, pénzügyileg és politikailag - hangoztatta genfi sajtószemináriumán Georg Reisch, az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) főtitkára, hozzátéve, hogy Dániának az EFTA-ba való visszatérését nem tartja nagyon valószínűnek. Dánia ugyanis mindenekelőtt agrárexportőr ország, és az EFTÁ-n, illetve az EGT-n belüli agrárpolitika lényegében a liberalizáláson kívül marad - tette hozzá. Reisch szerint az EFTA és az EGT Kelet-Európa számára is érdekesebbé válhat. Csehszlovákia esetleges szétesése az EFTÁ-val kötött szabadkereskedelmi megállapodását legalábbis veszélyeztetheti, illetve olyan megállapodást kellene elérni, amely lehetővé tenné, hogy fennmaradjon a szabadkereskedelem Csehszlovákia két volt köztársasága között. Mindazonáltal az EFTA titkársága reméli, hogy sikerül szövetségi megoldást találni, és érvényben lehet tartani az EFTA jelenlegi megállapodását. Az EFTA elvben az összes keleteurópai és Európán kívüli államot, amellyel szabadkereskedelmi egyezményt kötött (Csehszlovákia, Törökország), vagy irányoz elő (Magyarország, Lengyelország, Izrael, később Szlovénia. Bulgária, Románia és a balti államok), arra bátorítja, hogy az EFTA-államok - Norvégia, Svédország, Finnország, Izland, Ausztria, Svájc - mintájára alakítson ki egymás között szabadkereskedelmet. Reisch szerint ily módon a Kelet-Nyugat szabadkereskedelmi övezettel párhuzamosan Kelet-Kelet szabadkereskedelmi övezet is létrejöhet, esetleg közel-keleti országokkal is kiegészítve. Az EFTA-főtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy valamennyi európai ország EFTA-tag lehet, a kelet-európai országokat is beleértve. Ehhez nincs szükség az EK hozzájárulására. Az EK jóváhagyása akkor szükséges, ha az EFTÁ-ba belépni kívánó országok az EGT-nek is tagjai akarnak lenni. A kelet-európai országoknak az EFTÁ-ba való felvétele esetén - amiről akkor lehet dönteni, ha ezen országok EK-ba való felvételének esélye csökken vagy túlságosan későre tolódik - mindenesetre funkcióképesen kell tartani az úgynevezett Stockholmi Szerződéseket. Ezek ugyanis az EFTA alapító okmányai, azt a szerepet töltik be, amit a Római Szerződések játszanak az EK esetében. Amennyiben valamennyi EFTA-állam belép az EGT-be, a Stockholmi Szerződések fölöslegessé válnak a klaszszikus EFTA-államoknak, miután rájuk is az EGT-szerzödés lesz érvényes. (Handelsblatt) Albánia Reménytelen helyzetben Albániában 3 millió ember küzd a betevő falatért; két éve, hogy a gyárak kéményei nem füstölnek, a bányák többségében bezárták az aknákat. Törvények híján egyes vállalatvezetők néhány dollár reményében ócskavasként exportálták a gépeket. A textiliparban, ahol lehetőség adódott volna a termelés újraindítására, megbénították a munkát a béremelést követelő dolgozók sztrájkjai - írja a Progress Fast. A hírügynökségi körkép szerint az új albán kormány kétségbeesett erőfeszítéseket tesz. Nap mint nap érkeznek a delegációk - amerikai miniszterhelyettes, török miniszterelnök, montenegrói elnök, német, svéd miniszter vagy kuvaiti üzletemberek. Fogadja őket a kormány minden jelentősebb tagja, és miután vázolták Albánia súlyos gazdasági problémáit, mindőjüktöl segítséget kérnek a közellátásra. És minden vendég ígér: 20 tonna étolajat, 30 tonna cukrot vagy lisztet, néhány tonna húst. A meglepő az, hogy míg az országvezetők segélyekért folyamodnak a parlament keveset foglalkozik azzal, hogyan nyisson utat a külföldi töke számára, ami pedig a gazdaság mozgásba hozására és az albánok megélhetésének biztosítására az egyetlen út lenne. A törvényi feltételek egyáltalán nem vonzóak, a külföldi cégek beruházásai hónapokkal ezelőtt megrekedtek. Sót ahol ezek a cégek a nehézségek ellenére megjelennek, ott akadályozzák tevékenységüket. Az eddig Albániában létrejött 64 vegyes vállalat közül 49 perben áll az albán állammal. A bérek jó ideje nem emelkednek, a havi átlagbér 10-15 dollár, az árak viszont a háromnegyed év alatt ötszörösükre nőttek. Ma egy pár cipó egy átlagos tisztviselő egyhavi bérébe kerül. Ugyanezért a bérért mindössze 35 kiló paradicsomot lehet venni. A mosógépvásárlás elérhetetlen luxus, hiszen az 30-36 havi fizetést emésztene fel. Júliusban liberalizálják az étolaj, a kenyér, a cukor, a liszt és a rizs árát, amelyeket a fogyasztók ezután ötször drágábban vásárolhatnak meg. (MTI) Bonn döntött: Kiszáll Krivoj Rogból A német szövetségi kormány kiszáll az 1983-ban a Szovjetunió, Románia, Bulgária, Csehszlovákia és az NDK által ukrajnai vasércfeldolgozó létesítése céljából alapított Krivoj Rog Projekt nevű közös vállalkozásból. A döntést Jürgen Möllemann gazdaságügyi miniszter közölte a részt vevő országok illetékes minisztereivel. A vállalkozás többi résztvevői nem látnak esélyt arra, hogy a projekt gazdaságosan teljesíthető legyen. A szállítandó vasércek a bonni gazdaságügyi minisztérium szerint gyenge minőségük miatt eladhatatlanok a világpiacon, és ezért Ukrajna csak kis esélyt lát arra, hogy e nyersanyagok révén devizabevételhez jusson. Ukrajna már most 40 százalékkal több vasércet termel a saját vas- és acélipara által igényelt mennyiségnél. A prágai kormány is elhatározta, hogy kiszáll a Krivoj Rog-i munkálatokból. Az eredeti szerződések alapján a részt vevő országok által az építkezések során nyújtott teljesítményeket később vasérccel kellene törleszteni. A bonni gazdaságügyi minisztérium adatai alapján a volt NDK 1 milliárd keletnémet márkát, a szövetségi kormány pedig kereken 700 millió nyugatnémet márkát fektetett a projektbe. (Handelsblatt) HASZNÁLATI ÜVEG poharak hamutartók vendéglátóipari üvegáru (korsók, poharak) levesestálak porcelán ______________________________ mindez a pozsonypüspöki nagyraktár (Lieskovec település - Komárom irányában) kínálata. T ?! Nyitva: hétfőtől - péntekig: 8.00 -17.00 óráig Tel./fax: 07/583 66, 31 29 87,556 54, 505 89 SZÚP-341
